Keményen boltozott homlokát egy tudós megirígyelhette volna . Finom ,ideges profílján a szatírikus bölcs maró gúnyja vont barázdát ajka i köré és kék szemének révedező tükrében egy örök ,nagy gyermek álmodott . A közelgő este ezüstös holdfénye már ott csillogott a hajában ,a halántéka körül és mert egyre gyakrabban lett szüksége Tartini végzetes filozófiájára ,-ezt a filozófiát legszebb í r ásaival halálig igazolta ,-reszkető ,vékony ujjai már csak a ceruzát bírták el . Utolsó novellájának kéziratát itt őrzöm az íróasztalomon . Egész kötetre való papírhalmaz ,teleszántva a puha grafit kusza nyomaival . Görbe ,öreg betűk ,ideges ,elrántott ,tür e lmetlen jegyei mindig lázas alkotó kedvének . Zsenialitása és tragikuma egyformán kiolvasható belőlük . Langyos tavaszi estéken a Ferencváros tarka ,földszintes házsorai között kószálva várom ,mikor tűnik föl százrétű fekete köpenyének himbálódzó foltja ,aminek redőiben misztikus mesék rejtőztek . Télen-nyáron ott lebegett ez a sötét köpenyeg szikár vállain . Zseb nem volt rajta ,pénzt nem gyűjthetett bele és mégis arannyal volt bélelve :a fantázia aranyával . Néha leakasztotta magáról és odakölcsönözte Amanchi c h Trivulsiónak ,az üvegszemű kvarnero-kreolnak ,máskor Malpertuix Guido úr vállán ékeskedett ,vagy Beid Alnisszor harcos termetén simogatta végig Tammúz ,az ébredő napisten ,álmoktól terhes tekintetével . Ferencvárosi “ dárdás polgárok ”apró ,görbe házai k özött ,a Senkik szigetén vagy a Veszett ember söntésének grogg-párás félhomályán hiába keresem a kincses köpenyeget . Gazdája válláról lesegítette valaki ,a Nagy Talán ,-ahogy Rabelais szerette hívni ,-Mors Imperator ,aki minden novellát a legkerekebben fej ez be már az első Amenhotep óta ,aki a farkasfogú Szebek istenre mondott átkot . Mennonidesz Gergelyig sem tudta elfeledtetni . Az álmokat rejtegető ,arannyal átszőtt köpenyeget a télen ,hidegebb éjszakákon talán egy kis fiú terítette paplana fölé ,hogy mel eget adjon ,amint meleget adott mindannyiunknak ,akik ismertük és szerettük Cholnoky Viktort és hallgattuk mosolygósan bánatos történeteit . Tavaly nyáron ,-most júniusban mult egy esztendeje -szúrták sírja mellé a kerepesi temető száraz ,sárga homokjába azt az egyszerű fakeresztet ,amely külső ,eseménytelen életének puritánságát és az igazi értékeknek nálunk még mindig kijáró részvétlenségét egyaránt példázza . A modern magyar irodalomnak legoriginálisabb és legsokoldalúbb poétája szállt vele sírba . Mert el sősorban poéta volt ez a különcségig eredeti zseni . Lírikus ,akinek férfias szomorúságtól zengő mély hegedűje ott sír még görcsös kacajra fakasztó szatírája mélyén is ,leggroteszkebb ötleteinek elképpesztő nevetése alatt is . Őszintébben és szomorúbban nem vallott magáról Lermontov sem a Korunk hősében ,mint ahogy Cholnoky Viktor tette . Életének ,gondolkodásmódjának ,örömének ,tragikumának ,szeretetének és gyűlöletének ,egész rejtélyes és csudás egyéniségének hieroglifáival szőtte át írásait . A gnóti sze auton kínzó erejével kereste ,boncolta magát . A külső világ mindig azon a ponton érdekelte ,ahol vonatkozásba jutott énjével . Az író egyetlen föladatának vallotta ennek a viszonylatnak kitapintását . Maga mondja egy helyen :“ írónak ,művésznek gondolod azt ,aki nem a saját lelke borongásából ,sötét mélységeiből hoz fel új alakokat ,hanem a világ sablonjait írja valamelyes stíluskészséggel ? Ördög kell mibelénk ! Hát van igazi író és van igazi művész ,aki nem a saját lelke kísérteteit rögzíti meg ?” Ezért hallju k minden sorában még a hangja színét is ,ezért válik az első novellája után személyes ismerősünkké . Amanchich Trivulsióban ,akit minden hősénél jobban szeretett ,épp úgy ráismerünk ,mint a régi keresztes lovag unokájában ,akinek fátyolos a szeme egy régen megsebzett alerion-madár három csepp vérétől . Lírizmusának ezt a mámoros ,kényszerű megnyilatkozását azonban egy hatalmas ellenfél szorítja ,fojtja vissza s teszi még lázasabbá ,feszültebbé . Ez az erudíciója ,az a káprázatos ,sokrétű tudáshalmaz ,amit késő éjszakákon exotikus ,keleti írások és a modern tudomány minden ágának könyvei fölé hajolva ősi kultúréhséggel szívott magába . Irodalom ,művészet ,zene ,történelem ,geológia és csillagászat ,nyelvészet ,filozófia ,kémia és fizika ,a technika csodái ,-kül ö nösen a repülőgép problémája -az orvostudomány és etnográfia ,mind sorra vonultak föl a vastag nagyítóüveg előtt ,amit beteg szemei elé tartott . Enciklopédiák voltak a kedvenc olvasmányai és az emberiség legragyogóbb enciklopédiájának poétája :Shakespear e ,a lándzsarázó . Erudíció és intuíció ,ez a két paradox erő szinte harmonikusan egyesült benne és ez az egyesülés írói karakterének legsajátosabb vonása . Csodásan tiszta öntudatosságával ő maga is beszélt olykor erről ,egy-egy csendes kávéházi sarokban : “A z írónak hinnie kell abban ,amit tud . A halott matérián a líra eleven vérhullámainak kell keresztül törni ,hogy abból művészi produktum legyen . Az én igazságom az én lírám és ha nem tudok fölemelkedni ehhez a lírához ,nem juthatok el a magam igazságához . P edig ez a lényege és titka minden műalkotásnak . Az erudíció itt ballaszt ,de fel kellett hoznom magammal ,mert ebben az éteri bizonytalanságban mégis egy stabilis pont felé törekszik :lefelé . S hogy ez a pont alattam van :ez minden művésznek a tragikuma . Ezért nem olyan egy sor írás ,egy kis ecsetvonás sem ,amilyennek az alkotója álmodta . Arról ,ami tökéletes ,csak álmaink vannak . A mesterember tudja csak úgy megcsinálni a dolgát ,ahogy akarta . Művésznek ,igazi művésznek nincsenek végleg eldöntött csatái ,egészen betelt vágyai . Neki mindig verekedni kell ,mert kettős a lelke . Fantáziájába minduntalan belevigyorog a tudás ,a józanság ,a “ holtbizonyosság ”diabolikus ,gonosz törpéje ,amely ott leselkedik az ódához faragott toll hegyén ,az eksztázis kiáltásai r a nyíló száj szegletén s még a boros pohár széléről sem sikerül mindig elkergetni . Ennek a rettentő ,örök kettősségnek a küzdelme a legcsodálatosabb rejtély minden rejtélyek között. ” A Laád Bulcsu emberkéje ,aki ott lakik a koponyacsont mögött ,sokat árulkodott erre a rejtélyre . És ennek nyomán értjük meg a maga igazi értelmében ,hogy miért kell Cholnoky majd minden írásában a valóságnak egy hirtelen pillanatban átbillenni a lehetetlenség országába és miért váltódik át igaz ,meleg emberi értékekre az a könny ,amit nevetéssel kergetett a szemünk sarkába . A lírikus egy percre szétcsapja a szárnyát ,ujjongva löki el magától a földet ,azután egyszerre eszébe jut a fizika ,a nehézkedés törvénye és zuhanás közben ördögi nyugalommal számítja kronométerjén a lefel é hulló test sebességének arányszámait . Az erudíció mintha legyőzte volna a poétát :a mese egy váratlan fordulattal abbamaradt ... Minden ,ami ismeretlen ,izgatta a fantáziáját ,mert érezte ,hogy csak az igazán a miénk ,amit még nem ismerünk ,ami ezután jön :az ismeretlen . Amit tudunk ,az lezárt ,élesen körülhatárolt terület ,amin semmit sem változtathatunk . Nem adhatunk hozzá magunkból . Csak amit megsejtettünk ,amihez az intuíció vezetett el ,amit még eljövendő napok köde rejteget :az él igazán bennünk . E z t gyúrhatja a fantáziánk ,ebbe kapcsolódhatunk csak bele minden idegszálunkkal ,agyunk minden rezdülésével . Aminek miért-jét kérdezni még nem jutott eszünkbe ,ahhoz van leginkább közünk . Hinni kell ezt s a hit a művészetben fölötte áll a tudásnak . S éppen ezért értékeljük Cholnoky Viktorban elsősorban a poétát s csak azután a polihisztort ,jóllehet írásaiban egyforma tökéletességgel és erővel jelentkezik mind a kettő . Tudományos cikkei akárhányszor a belletrisztika felé kívánkoznak ,viszont némelyik novellája csak ürügy gazdag tudományos megfigyeléseinek elmondására . Azért nem is lehet írásait elskatulyázni . Mikor az ember már-már kimondja :novella ,-akkor fordul egyet a hang ,a történet ,az író és egyszerre úgy látjuk ,hogy aki még az előbb az alerion tar k a tolláról beszélt balzaci hűséggel és darwini pontossággal ,most meghegyezi ezt a tollat és a szívébe mártja ,mert erről a furcsa szerszámról a tinta lepereg . Csak vérrel fog . És amíg egy negyedórával előbb egy materialista nehéz ,nyomasztó szavai nehez e dtek a lelkünkre ,most egy réveteg ,csodákba néző ,fátyolos szemű poétával állunk szemben ,akinek nemcsak azért olyan káprázatosak az álmai ,mert rosszul lát és közel hajtja a fejét a papiroshoz . Érezzük ,hogy itt túl a miópián ,a miliő-elméleten ,a termé s zettudományon és mindenféle komolyan -és éppen most -olyan haszontalanul megállapított valóságon ,egy transcendentális világ titkaiból hozott fotográfiákat tart elébünk valaki ,egy vakmerő és a lehetetlent kísértő utazó . Nevetések és könnyek között nincs enek többé ellentétek ,csak kapcsolódások . Heine néha úgy beszél ,mint assisi szent Ferenc és Don Quijoténak édes testvére lesz Falstaff . És most már ez a természetes ,a magától értetődő ,nem a szembeállítás ,mert minden sugarat egyformán hét színre bont a prizma és végeredményében egyformán érthető vagy érthetetlen minden ,Laád doktor emberkéjének filozofálása csakúgy ,mint Sancho Panza elborulása az üres kocsonyástál fölött . Csak természetes ,hogy ezeknek a mondanivalóknak életrekeltésére nem voltak alkalmasak számára a poétika megállapított formulái . Uj formát keresett magának ,amit nem föd teljesen a novella ,az elbeszélés vagy tárca fogalma . Egészen újfajta írások ezek ,talán a legoriginálisabbak az egész magyar literaturában . Senkihez sem hasonlítanak . Néhol ,egy pillanatra E. T. A. Hoffmannt vagy Mark Twaint juttatják eszünkbe ,de csak azért ,hogy azután annál jobban lássuk az elhatároló vonalat ,ami félreismerhetetlenül választja külön mindenki mástól . Tíz soráról ,egy mondatáról biztosan föl lehet i smerni ,különösen cikkeiben ,krónikáiban . Szatírájának egész ragyogó pompája kibontakozik előttünk ezekben a hétről-hétre írott tárcákban . Négy éve lehet ,hogy megírta a Balaton nyarát egy ilyen krónikában ,a legszebbet és leggrandiózusabbat minden írás között ,amit valaha a Balatonról írtak . Egy érdekes természeti tüneményt mond el benne ,-az eső hogyan kerüli meg a Balatont -színes ,gazdag nyelven ,telve meglepő új hasonlatokkal ,trópusokkal s egy hatalmas lírai költemény decrescendójában simítva el a szavak viharos hullámzását . Ezek a tárcalevelek ,amiket itt könyvbe gyűjtve vesz kezébe az olvasó ,Cholnoky Viktort ,a polihisztort és a poétát egyformán reprezentálják ;tudása ,bölcs humora ,lírikus természete és tökéletes írásművészete egyaránt megnyilatkozik bennük . A hangszernek ,amelyen játszott ,-a magyar nyelvnek -virtuóza volt . Minden hajlékonyságát ,szövevényét ,rugalmas erejét érezte ,ismerte és szerette . Keresetlenül ,készen áll tolla hegyén mindig az egyetlen szükséges ,kifejező szó és soks z or bonyodalmas ,szinte furfangos mondataiban lokális értéke az újság közvetlenségével hat . Elkoptatott ,megszürkült szavak új valőrt mutatnak az új beállításban . Írásművészete a legértékesebbek közül való ,a formát mindig egyszerre alakítja a tartalommal ,acélos ,zengő ,túladunai nyelvén . De nemcsak nyelvének őserején érződik magyarsága . Gondolkodásmódjának eredetisége ,érzései ,fantáziája ,amely olykor a fantasztikumba csap át ,egész világnézete tipikusan magyar . Egy elfinomodott ,szenzitív ,csodákat áhító és a nyugati kultúra minden megnyilvánulását szervesen magába fogadó turáni intellektus ,nemcsak elvileg ellensége ,de létezésével is egyenes ellentéte minden árjának . Keletnek bűvös pompája nosztalgikus erővel hatott rá s a Dunántúl nyári estéjében megk e zdett mese csillogó fonalai nem egyszer átvezetnek Ázsiába vagy Haábeah romjai közé . Minden keserűsége mellett is optimista ,akinek vérében van a romantika szeretete és a dzsentri ,ez a századokon át fáradt és elfáradt fajta ,egy végső fellobbanással m inden nagyszerű értékét kiadta benne ,úgy ,mint Jókaiban ,vagy Justh Zsigmondban . Egész ember volt és így kétszeresen tragikus ,hogy nem élhette végig egészen a maga életét . Negyvennégy éves korában ,két évvel az első könyvének megjelenése után halt meg ,agyongyötört ,napi robotban elégett idegekkel . A teste korán megroskadt ,de szelleme friss és egészséges maradt mindvégig . Hőseiben is a betegeket szerette leginkább . Könyveiben csak egy egészséges emberről van szó ,akinek a völgyben felejtett filozófiá j át megeszi egy medve és -megdöglik tőle. *A betegeket jobban szerette . Az Ofélia-szanatórium megálmodója a ragadós egészségtől akarja megóvni a jövő század embereit ,akik fejcsóváló komolysággal fogják megállapítani az utolsó beteg diagnózisát :Tabes dorsalis . Menthetetlen . Már verseket ír ... Mert a betegség az irodalom ,a poézis ,a művészet . Mintha önmagát akarta volna igazolni ,mint Poe Edgar ,az amerikai költő ,aki vizespohárral itta a ginevert . És ki tudja ?... Kemény Zsigmond is feketekávéval fűtötte az írásait ,mint Balzac ,Munk á csy is azzal a pohárral koccintott ,amelyik Musset-t megölte . Ki tudja ? Talán a matematikusoknál igazabb igazságra jutnak azok ,akik lehunyt szemmel nyúlnak bele az élet zűrzavarába ,akik nem okoskodnak ,hanem álmodnak az agorán ,ahonnan úgy is elég kímél e tlenül szólítja el őket a durva kiáltás :Daï monion ,gyerünk fát aprítani ... Budapest ,1913 augusztus hó . Kárpáti Aurél . A kinai embernek a sajátságos ,nem is évezredes ,hanem évtizezredes kultúrája kifejlesztett magában a csájnimenben egy olyan ösztönt ,vagy tehetséget ,vagy nem is tudom minek nevezzem ezt a kvalitását ,ami már magában megkülönbözteti a legendás “ Szer ” földjének a kultúráját minden más hasonlóan ősi műveltségtől is . Ez az egészen sajátos és egészen egyedül álló kvalitá sa a kinai embernek -és ebben már a fürgébb fajtársa ,a japáni sem osztozkodik vele -az ,hogy neki nincsen balkeze és nincsen jobbkeze ,nincsen ballába és jobblába . Hanem van neki igenis déli keze és van neki északi keze . Ez évezredes atavizmus agymechan izmusával a kinai gyermek szinte már kompasznak születik ,mert még a sárkányeregető -igaz ,hogy nem nagyon szilaj -játékai közben sem feledkezik meg vehemens fordulóban sem arról ,hogy most melyik keze lett északiból hirtelen délivé ,Pé -ből Nan-ná ,mert hiszen a kinai ,a mágnestű első feltalálója ,még a birodalmának is két fővárost adott ,az északi Pékinget és a déli Nankinget . Ősösztöne a kinainak az észak és a dél minden helyzetben való megérzése . Ellenben a szélrózsának nemcsak két iránya van ,hanem négy és nemcsak Kinában ,hanem nálunk is vannak kinézerek . Azzal a különbséggel ,hogy ezek a busszóla-jelölte két másik világtájékot érzik meg valami beléjük nevelődött ,vagy önön magukba belehizlalt ösztönnel :nem északot és délt ,hanem keletet és nyugat o t. És a kinai sárkányeregető ,vagy papirlámpást világosítgató gyermek ,nagyszerű bizonyosságával ,szinte tiszteletreméltó ,mert egészen naiv önhittségével érzi meg ,hogy itt nálunk ,már hogy Magyarországon ,itt kezdődik el a Kelet ,az Ázsia ,ellenben ,ami n t a vasút elhagyja Marchegget vagy Bruckot ,ott mindjárt egészen bizonyosan a nagyszerű ,a kultúrában telhetetlen Nyugat következik . Ezek a keresztbe fordított kinézerek ,akik a jobbra és balra mutató nagy bőrszárnyukkal úgy mutatnak rá Kelet és Nyugat i r ányára ,mint a kultúra saisi titkú kapujára rászegezett denevérek ,ezek tehát azt érzik ,hogy nálunk kezdődik el a Kelet ,az Ázsia ,amire pedig rajtunk túl a másik balkezük ,akarom mondani balszárnyuk mutat ,az azután egészen színtiszta Európa ,tehát csöp pentett kultúra . Sohasem tudtam valami igen nagy haragra gyulladni ,amikor a magyar viszonyokat ,a mi történéseinket “ázsiai állapot ”-nak stigmatizálják ,megfeledkezve arról ,sőt talán nem is egészen bizonyosan tudva ,hogy ez a szállóige egy nem egészen a szájuk íze szerint való forrásból származik ,a nagyon konzervatív és kissé talán nagyon is keserűen arisztokratikus Sennyey Pál bárónak egyik parlamenti beszédéből . Ismétlem ,akármilyen sötét gyanuba keveredjen is bele ,az “ ázsiai állapot ” ellen ,mint iró n ia ,vagy szatira ,vagy szarkazmus ellen sohasem tudtam igazán nekidühödni . És most nagy valószínűséggel úgy érzem ,hogy azért ,mert nem éreztem ki belőle teljes tökéletességgel a gúnyt ,a kicsinylést ,azt a fogahíjjas kis keserűséget ,amivel új tendenciák óhajtása az ,hogy belepiszkoljanak a régi és egészen megbízható fészekbe . Most valamelyest revelálódik bizonyára nálad is ,olvasóm ,ennek az iránytű-kultúrának és világrész-skatulyázásnak az ártatlan és ügyetlen mivolta . Az “ ilyen is csak nálunk történheti k ”undorig csépelt sablonjának a gyatrasága ,hazugsága ,teljesen kongóvá vált frázisa . Mi ,itt Ázsiában ,még mindig zokogunk azon ,hogy a betyár-romantika ideje tulajdonképpen még sem mult el rólunk ,csak formát változtatott ,mert hiszen soha annyi akasztá s nem volt ,mint mostanában ,a right honourable highwaymenek tehát csak technikát változtattak ,nem pedig mesterséget is . Ők maguk maradtak los mismos perros ,con altros collares ,-ugyanazok a kutyák ,csak a nyakukra tesznek újabb ,divatosabb örveket . Ma már a magyar zsivány nem fokossal dolgozik ,hanem browninggal ,ma már a haramia nem az erdők sűrűjében les rá az áldozatára ,hanem rátöri Temesváron a zálogháznak ,Pozsonyban a trafiknak az ajtaját . Nálunk ezen ,itthon történvén a dolgok ,természetesen me g int zokognak az ájrópéerek ,a külföldben telhetetlenek ,akiknek még a kalotaszegi varrottas is csak akkor szép ,ha Berlinben a Wertheimnél vehetik meg és most valószínűen azon fogják kétségbeesetten csapni össze a kezüket ,hogy a mi barbár rendőrségünk má r megint megakadályozott egy kultúrát ,már megint útját állta ,hogy megközelíthessük a Nyugatot ,mikor már itt ,Budán ,galléron csípte az első magyar automobil-apacsokat ,akik Kaposvárra terveztek egy kis kulturkirándulást à la Chantilly . Mert hiszen nekik a houdaini gyilkos táncmulatság is szebb és stílusosabb volt ,mint az ököritói véres cécó ,mert -ah ,az is Franciaországban történt ,tehát feltétlenül jobban hasonlít a Jean Goujon-utcai katasztrófához ,mint a mi nyomorult kis ázsiai stílusú katasztrófáink . De ha nem is ,Houdain neve mindenesetre szebb név ,mint Ököritó neve . Nem tudom ,érzed -e már ,olvasó ,azt az abszurdumot mind ,ami csak ennek a két összehasonlításnak a révén is megderül . A képtelenségét ennek a saját becses ábrázatunk következetes és rosszhiszemű szidásának ,amelyik ma már nem is sport ,hanem annál is silányabb foglalkozás ,mert a sportnak ,akármilyen oktalan mesterkedés is ,legalább nincsen alattomban értetődő tendenciája . Hiszen az nem volna baj ,hogy mi szidjuk önmagunkat . Valóban ,Berzsenyi is szidta a magyart . De nézzetek bele az imádott külföld tükrébe és akkor ,ha sem vakok ,sem rövidlátók nem vagytok ,meglátjátok ,hogy ugyanaz a kor vigyorog rátok ,amit itthon értek . Lehet ,hogy kabbalisztikus elábrándulás ,lehet ,hogy a kalendáriumhoz való hozzászokottság tőlem ,de az sem lehetetlen ,hogy márciusnak a lehelete az ,amelyik mindig fölébreszti bennem a tavasz e hetében az emlékezést a magyar tavasz két legnagyobb félreértettjére . Mind a kettő magyar az eredetében ,m ind a kettő magyar az élete folyamatában és mind a kettő gyönyörűen ,szépen magyar az elvégződésében is . Az egyik a Tisza ,a másik az ő Petőfin túl való egyetlen igazi megértője ,látója :Vásárhelyi Pál . És a kabbalisztikus számbabonának még a legreálisabb a n alkalmazott matematikában is igaza van ,mert a Tisza legnagyobb cselekedetét ,Szeged elpusztítását szinte az egyenlet első tagjának lehet tekinteni közvetetlenül a tavaszi napéjegyenlőség egyenlítővonala előtt . Vásárhelyi Pál pedig ,ennek az örökre megfejthetetlenné tett egyenletnek a második része ,csaknem matematikai pontossággal született meg a tavasz napját betetőző március huszonötödikén . A magyar tavasznak a szülöttje mind a kettő és annak a meg nem értése áldozatává vált mind a kettő . Mert Vásár helyi Pál sorsa kétségtelenül tragikus ,de tragikus a Tisza sorsa is . Megpróbálom elmondani ,hogy hogyan . Vásárhelyi Pál a tizennyolcadik századnak a végén született ,ezerhétszázkilencvenötben . Akkor nálunk még csak jogászok és költők születtek ,de -gyönyörű gondolata az utolsó Habsburgnak ,Mária Teréziának ,-nálunk akkor a költők sem születhettek másnak ,csak a legszebb asszony testőrének . És Vásárhelyi Pál elkövette azt a hibát ,hogy magyar nemes családból született ,de még sem lett belőle sem jogász ,sem költő ,sem katona ,hanem kiválasztotta magának a legszürkébb és legfurcsább foglalkozást . Mintha az ő próféta lelke megsejtette volna már akkor ,a pályája megválasztásakor ,a Jókai szép ,nagyszerű hősét :Garamvölgyi Aladárt ,Fehér Gyulát ,Berend Ivánt ,Tatrangi Dávidot ,akik mind mérnökök ,-rosszul mondom -a legjobb esetben indzsellérek ,de valószínűen inkább földkóstolók ,vagy körvágók voltak nevezet szerint abban az időben . Ilyen indzsellér lett Vásárhelyi Pál is . És akkor hagyományoktól való elrugas zkodás volt egy magyar nemes embertől ,ha így eltévesztette a pályáját ,amit a diéták ,a sedriák ,a testőrruha eleganciája jelöltek ki a számára komponensekként mint eredőt . Lenézték és csak egy ember értette meg . Széchenyi István gróf . Akivel pedig csak a z élete delén -alkonyat volt az már ,-hozta össze nem a véletlen ,mert az nincsen ,hanem a kongenialitás kényszerítő ereje . Ezernyolcszázharminckettőben tudvalévően a legnagyobb magyart “közlekedési és hajózási biztossá ” nevezték ki . Vásárhelyi ekkor a Duna térképezésének a vezető mérnöke volt s a kettőjük hivatalos érintkezéséből támadt a Vaskapu szabályozásának az akkori technikai tudás szerint gigantikus terve . Valósággá váltani nem tudták ezt a gondolatot ,de Vásárhelyi megcsinálta a balparti vontat ó utat ,ráhagyva a Vaskapu teljes megnyitását a mi nemzedékünkre . A másik nagy és Széchenyivel együtt dobogó gondolata a Lánchíd . Ennek a gondolatát is Vásárhelyi intuitív lelke adta át megvalósításra Széchenyinek ,hogy kibontakozhassék a meddő tervezés ködéből . Ő írt először :“A Buda-Pesti állóhíd tárgyában ”. Mind a Vaskapu áttörése ,mind Budának Pesttel való egybeölelése gondolatból valósággá vált és Vásárhelyinek még sem ezek voltak a legnagyobb gondolatai ,hanem az ,ami nem lett valósággá :a Tisza teljes megértés szerint való szabályozása . A Tisza ! Ez a nagy titok ,amit csak két ember tudott meg teljesen ,amelynek a csodálatos kanyargása ,fent ,a tokaji hegyek között való sietős rohanása s lent az Alföldön lassú örvénylése csak két lélekben revelálódott meg úgy ,ahogyan igazán igazság . A Petőfi Sándoréban és a Vásárhelyi Páléban . És mind a kettő megmondta nemcsak azt ,hogy mi ,hanem azt is ,hogy “ki ”az a Tisza . De Petőfi leírása örök kincs ,szakadatlan gyönyörűség ,míg a Vásárhelyi Pál meglátását csak s irathatjuk ,mert -elveszett örökre . A Tiszának a vizek között körülbelül csak két rokona van . Egy kis öccse ,a lombardiai Po ,meg egy nagyon öreg nagybátyja ,a kinai Sárga folyó ,a rettenetes víztömeget cipelő Hoanghó . Ez a három folyó egy sorsra termett . Magas hegyek szülik mind a hármat és a felső folyása mind a háromnak sebes ,ragadó . Olyan erőszakos ,hogy a követ is előbb homokká ,azután iszappá zúzza össze . A középső folyásában pedig mind a három csaknem átmenet nélkül Alföldre ér . Ellustul ,szinte eséstelen mederben lassan siklik tovább és amit a hegyek közül törmeléknek szakított le a zúdulása ,azt len a völgyben a lomha víz lerakja iszapnak . Mind a három folyó folyton emeli ,gyarapítja a saját medrének a fenekét . Ez a három vízkígyó lassan ,következetesen és szinte öntudatosan emeli a saját maga tükrét . Folyton feljebb ,folyton maga sabbra ,hogy föléje kerekedhessék a partjain levő emberi kultúrának . És ez irtózatos veszedelem . A Hoanghó ,amikor ezernyolcszázötvenkettőben lerombolt mindent ,amit emberi mesterkedés tudott emelni az árja ellen ,egész Magyarországnál nagyobb területet árasztott el diluviummal és új medret vágva magának olyan távolságban ,mint Budapest Berlintől van ,egy egész nemzedéket kiirtott . A Tisza nem hord huszadnyi vizet sem ,mint a Sárga folyó ,de ő is “ le fogja tépni láncát ”. A Tisza ,éppen azért ,mert nem a V ásárhelyi gondolata és tervei szerint szabályozták meg ,örökös és elkerülhetetlen és mulhatatlan veszedelme a magyar Alföldnek . A Damokles kardja ,amely folyton följebb és följebb emelkedik ,hogy annál rettenetesebb rontással zuhanhasson azután alá . Tigris ,amely ma már megszelidítetlen ,pedig háziállattá tudta volna kezesíteni . A Tisza árterülete ,vagyis az a föld ,amit a vize árja a szabályozása előtt járt ,majdnem kétszáz négyszög-mértföld volt . Voltak területek ,amelyeken a Tisza árvize idején hetven kilométernyi szélességben az ő vize volt az úr . Tavasz kezdetétől nyár végéi g ,mert a Tisza ,e nagyszerű hadvezér ,őrszemeket is hagyott hátra ,félvármegyényi pocsolyákat ,amelyek elvették az ember elől a termőföldet . Ott hagyta őket őrnek ,hogy vigyázzanak a birtokára ,mert -tavaszra majd ő maga is visszajön . Rengeteg mennyiségű és őserejű termőföld volt hasznavehetetlen a Tisza mindenéves árvize miatt . Természetes tehát ,hogy abban az időben minden tanult mérnöknek ,ha a Tisza szabályozásába botlott volna bele az esze ,feltétlenül csak ez az óriási terület lebegett volna a fantá z iája előtt és hamar meg is találta volna rá a módot :árvízgátakat emelni . Nagy pénzzel ,de mérhetetlenül nagyobb vagyon megmentéseért . Oly nyilvánvaló volt a dolog :a Tiszát rakoncába kell fogni ,nagy töltések gátlójával . Mert nem értették meg ,csak Vásárh elyi Pál értette meg az ő prófétalelkével ,hogy a Tisza vize fölött már akkor is ott imbolygott a Petőfi Sándor kóbor ,kongeniálisan rakoncátlan lelke . Ő látta meg az igazságot ,ezt a magyar tavaszi igazságot úgy ,hogy megértette ! Ha a Tiszát szélesen ép í tett gátakkal veszik körül ,amelyek közé oda esik minden kanyarulata ,akkor csak jobb módot nyújtanak neki a saját maga feliszapolására . És mivel a töltéseket elvégre még sem lehet egészen a felhőkig emelni ,tehát nyilvánvaló ,hogy az árvízkatasztrófának e lőbb-utóbb be kell állania . És mentül később áll be ,annál szörnyűbb lesz ,mert az önmagát emelő víztükör helyzeti energiája évről-évre ,napról-napra jobban feszül . A Tisza szabályozásának a legfőbb feladata nem az ármentesítés ,hanem az ,hogy az ár vizén e k gyors lefolyást kell adni ,hogy magával sodorja az iszapot is . Tehát a Tiszát nem a gátak ,hanem csupán szűk töltések közé kell fogni és a kanyarulatait átvágásokkal győzni le . Ami a folyót megrövidíti ,tehát a folyását gyorsabbá ,meredekebbé teszi . Vásá rhelyi így készítette el a szabályozás tervét . Szűk gátakkal és százegy átvágással ,amivel a Tisza mai hosszát a kétharmadára csökkenthette volna vissza . És úgy tervezte ,hogy a töltéseket felülről lefelé kezdjék el ,az átvágásokat meg alulról fölfelé . És teljesen készen volt a terve és ezernyolcszáznegyvenhat április nyolcadikán eléje terjesztette a Tiszavölgyi Társulat értekezletének . És magyarázta a tervét és az asztalra kiterített tervezeteire szenvedelmes erővel ütött rá az öklével ,azután pedig arcc a l borult rá a rajzaira és ott halt meg ,prófétához illő nagyszerűséggel ,mint ahogyan Illés költözött a mennybe -vagy az izgatottságtól túldobogó szíve ,vagy a gondolattól túlfeszült agya ölte meg szerencsésen pillanatnyi halállal . Miért nem támadt még S hakespeare ,aki ezt a tragédiát is megirhatná ? És megirhatná ,hogy Vásárhelyi halála után jött a sírásó . A Tisza sírásója . El ne felejtsétek :Pietro Paleocapa volt a neve . Teljes olasz akadémiai műveltséggel bíró és felsőbbséggel való úr volt ,hivatalos t u dós ,mert hiszen ő volt az akkor még osztrák Lombardiának a császári főépítési igazgatója . Aki tudott mindent ,amit csak iskolában meg lehet tanulni ,de távol állott lelkétől minden úgynevezett ostoba ,poétai intuició . És aki föléje szabályozta a Pót az egész Lombardiának . Jött a Paleocapa ,reá bizták a Tisza-szabályozást és ő nagy elismeréssel nyilatkozott a Vásárhelyi terveiről . Csupán csak kettőt kifogásolt bennük :a szűk árvíz-gátakat ,meg az átvágásokat . És megszabályozta ő a Tiszát . Igy ,ahogyan most van és ahogyan évről-évre növekedik a hatalma mindaddig ,amíg újabb katasztrófában nem csendesítheti le a kedvét . Mert a Tisza ,ez egészen bizonyos ,új nagyobb pusztítást okoz majd nemsokára . Egyik olyan tavaszon ,amelyiken elvitte Szegedet ,de amelyik szülte Vásárhelyi Pált ,revelálta Petőfi Sándort -bolond az ember így tavasz kezdetén ,ebben a márciusi levegőben ,hogy így egyszerre és együtt látja a magyar tavasz három nagy szimbolumát ... Ennek a történetnek ,mint minden igazán s zomorú történetnek ,két kezdete és két vége van . És a kezdet látszik végnek és a vég látszik kezdetnek . Mert az egyik kezdet a párisi invalidusok templomának a koporsós-csarnokában van ,a másik a bécsi kapucinusok szentegyházának a kriptájában . A végződés e k pedig -no ,majd a végről a végén beszéljünk . A reichstadti herceget ,másképpen ,sőt igazabban római királyt ,de a chantecleri ízléssel sasfióknak is nevezett II. Napoleont ,most a franciák visszakívánják . A kicsiny és kétségtelenül nagyon degenerált kis herceg vagy király ,vagy sasfiók -as you please -tudniillik éppen úgy osztrák főherceggé is lett ,mint Rákóczi fiai ,tehát korán hunyt el ugyan ,de a bécsi kapucinusok kriptájában ,a Habsburgok temetkezési helyén van a koporsója . A másik Napoleon-iv a dék ,a III. Napoleon fia ,a Lulu ,az Dél-Afrikában esett el szintén gyerekfővel ,még csak annyi idős sem volt ,mint Petőfi Sándor ,mert a kozák dsida lassabban jár ,mint a zulu harcosnak az asszagája ,amelyik Izandlhvána mellett járta át a kis felesleges herceg szívét . De ez az angol rendszer ,ez tehát most nem tartozik ide . Ámbár mégis ide tartozik . Mert nemcsak Lajos Fülöpnek ,a polgárkirálynak a népszerűségkeresése okozta ,hogy a Nagy Napoleonnak is koporsója ,vörös kőből faragott koporsója van az invalidusok templomában ,hanem hozzájárult ennek az ügynek az elősegítéséhez valamelyest az angol Hudson Lowe is . (Inter parenthesim :én már többször értesültem a magyar párisvándoroktól és mümontmártélyosoktól arról ,hogy a Quatz ’arts-ban ,vagy pedig a Foli es Machloicá-ban milyen abszinttől böfög a conférencier ,de azt még egytől sem voltam képes megtudni ,hogy milyen kőből van faragva a Napoleonnak ,a Nagy Napoleonnak a síremléke ,porfirból -e ,vagy pedig vörös márványból. ) Az angol rendszerű és az osztrák rendszerű Napoleonok tehát most valami sajátságos módon egymáshoz kívánkoztak . Az brutálisan nagy és jellemzően aránytalan hosszúságú karon függő kéz ,amelyik még Borodinónál is véresre tudta festeni az orosz hó halotti fehérségét ,most ,úgy rémlik ,kinyú l a koporsójából is és visszakívánja ,oda maga mellé kívánja a fiát . Mert csak a kiirthatatlan és soha el nem múló napoleoni tradiciók ,-nem paradoxon a Napoleon név említése a tradició szóval kapcsolatosan ,mert ő maga sóhajtotta egyszer ,hogy önönmagána k az őse szeretne lenni -tehát csak az ő még mindig járó lelke tehette azt ,hogy az immár befejezetten ,kétségtelenül és végérvényesen republikánus francia közvélemény most a császár koporsója mellé kívánja a római király porait is . Azt akarják kérni a bé c si főudvarmesteri hivataltól ,-gondolom Montenuovo herceg most a főudvarmester -hogy adják oda azt a koporsót ,azt az egyetlenegy kis koporsót a sok közül onnan a kapucinusok kriptájából Franciaországnak . No . Azért nem kell mindjárt elérzékenyedni ,mert nemcsak a Napoleon lelke él még ,hanem a Metternich Kelemené is kelepel még most is . A francia kívánságra hamar megjött az osztrák felelet . Tessék elolvasni azt az idevágó és feltétlenül félhivatalos bécsi közlést ,amelyik kereken és illetékes szájból mondja el ,hogy a reichstadti hercegnek a porait nem adják oda Franciaországnak . Mert a fia az anyja révén (gondolom ,Montenuovo most a főudvarmester )osztrák főherceg is volt és nagy szeretettel viselte az osztrák hadsereg egyenruháját . És -mert néha az az úgynevezett illetékes forrás sem zárkózik el az irónia elől ,még hozzáteszik azt i s ,hogy :a reichstadti herceg a bécsi kapucinusok sírboltjában is egészen jó társaságban fekszik . Szóról-szóra így van . Valóban ,jó társaságban van a reichstadti herceg . Egészen közel fekszik Károly főherceghez ,a nagybátyjához ,aki az egyetlen igazi katona-lángelme volt Wallenstein óta az osztrák hadseregben ,aki előbb verte meg annak a mellette fekvő koporsónak az apját ,mint Wellington és Blücher ,aki az igazi és becsületesen szent meggyőződésével volt ellensége Napoleonnak és akit éppen ezért visszaren d eltek Asperntől ,mert attól féltek ,hogy azt a császári koronát ,amit ő ütött le tulajdonképpen a korzikai vérebnek is nevezett ügyvédivadéknak a fejéről ,majd most már azután olyan nagyon jól meg tudja fogni ,hogy éhsége támad a másik császári koronára is . Azután ott fekszik a kriptában a reichstadti herceg édesanyja is ,Mária Lujza . De a világért sem mint császárné ,-gondolom ,Montenuovo most a főudvarmester -hanem mint pármai hercegnő és osztrák főhercegasszony . De azután ott fekszik a mi sasfiókunk i s ,Rudolf ,akinek még a száradó csontjaiban is ott van az az egy csepp Árpád-vér ,amely “zeng hadat álmaihoz ”a szomszédos koporsó halottjának . Valóban jó társaságban van a reichstadti herceg és a franciáknak nincsen igazuk ,hogy hazakívánják . Mert hiszen valószínű ,hogy maga Napoleon is így akarta és azért írta a bukása után Józsefnek ,az öccsének ,a nápolyi királynak ezt :“Jobban szeretném ,ha fiamat megfojtanák ,semhogy azt tudjam meg róla ,hogy Bécsben van és osztrák főhercegnek nevelik . A császárnér ó l van olyan jó véleményem ,hogy ő is így gondolkodik. ” A császárné Mária Lujza volt és gondolom ,Montenuovo most a főudvarmester és a nemzetközi viszonylatok nem érzelmi dolgok és a főudvarmesteri hivatalnak semmiféle hivatalos tudomása arról nem lehet ,hogy az agyonzaklatott apa csak akkor tud azután igazán és végsőképpen megpihenni ,amikor a fia mellett feküdhetik . A Szent Szövetség hatalmas borjubőrlábtyűt tudott rákanyarítani Európa rugdalódzásra kapott alsó végtagjaira ,de még Metternich Kelemen sem volt az a nagy varga ,hogy kitalálta volna azt a csizmát ,amelyik örökké tart . Állta a munkája egy darabig ,de (vagy három évtized mulva )szétvásította nem az a hibája ,amit már munka közben minden varga tud ,hogy majd meglazul a varrása ,kihu ll a szege ,hanem az a másik ,amelyikről olyan szívesen feledkezik meg minden emberi szabad mozgásnak a tok-készítője :hogy megnövekedik alatta a tyúkszem . És ha a csizmát Metternich meg Sándor cár szabják :olyan jó munkát végeznek ,hogy a nyomása alatt a tyúkszemből tűzhányó kúpja dagad . A tizenkilencedik század középső harmadára szétfeslett a Napoleon után összetákolt új rend és kikapván azok ,akik mindig elsőül kaptak ki ,a Bourbonok ,elindult a jobb szó híján forradalomnak nevezett valami ,hogy lánghangon hirdesse mindannak a szükségét ,jöttét és nagy boldogság-igéretét ,amiről mi ma már nem is beszélünk ,nemhogy kiabálnánk ,mert érezzük a szűkösségét ,ittlétét és nagy igéretszegését . A Szabadságot ,amely csak addig van ,amíg nincsen ,amelyért tehát -beszéljek iróniával ?-ontanunk kell utolsó csepp vérünket ,amelyért -beszéljek a legszentebb szent igazság szerint ?-pimasz ,vagy beteg ,aki ha kell ,rabszolgává lenni nem tud . Kortársam a mai ,immáron kivívott szabadságban ,sőt az előrelátott és megr emélt szabadságban is :te Eleutheria istenasszony oltárát csak kétféleképpen tudod látni ,vagy úgy ,hogy az utolsó csepp vér ,vagy pedig úgy ,hogy az utolsó garas munkabér hever ott rajta véres áldozatnak . De :-még az istenasszony is megöregszik ,tehát Eleutheria is volt hajdan fiatal . Nem vonszolt feleslegesség ,nem lényegeszünt puszta forma ,csak takarításra és zsörtölődésre való ,hanem kardnak ,cselszövésnek ,izmok és elmék gyilkosan vakmerő játékának bére ,jutalma ,glóriája . Eleutheria is volt fiatal ... Amikor még nem volt itt a Szabadság úgy ,mint ahogyan most közibénk öreged ett már ,akkor a szertefoszló arany ruhájáért ,amely fényes röptében szakadozott le róla :daliák verekedtek . Ki a ruhájáért ,ki az aranyáért ,ki meg a teste valóságos mivoltának a sóvárgott megláthatásáért . A tizenkilencedik század középső harmada egy eg é szen speciális katonatípust termelt :a szabadságharcosét . És ez a tizenkilencedik századbeli szabadságharcos nemcsak külsőségekben ,nemcsak formákban különbözött más idők ,más korok szabadságharcosaitól ,hanem esszenciális vonásokban is . Nem csupán a kor és nem pusztán a mellékcélok különbözősége választja el ezt a típust más idők szabadsághőseitől ,hanem még más valami is :az ,amit jobb szó híján kénytelen vagyok “öntudatosság ”-nak nevezni ,mert cinizmusnak nem nevezhetem . A legújabb kor szabadságharcosa i nak -egy szál levelet sem akarok elvenni a koszorújokból -az önámítás nagy és nagy alkotásokra alkalmas tehetsége mellett kellett bírni azzal a másik ,hidegebb kvalitással is ,hogy ne csak érezzék ,hanem tudják is ,hogy “mitől döglik a légy ” . Brutusnak ,Cassiusnak lehetett a szabadságharc még tisztább “ szent ügy ” ,hiszek még a Casca naivitásában is ,de a condottierek megtanították a világot arra ,hogy a háború üzlet is ,Vauban és Napoleon pedig papirosra meg emberbőrre pingálták le ,hogy a hadviselés mes terség ,amihez nem elég az úgynevezett szív és az izom ,hanem kell hozzá az értés ,a tanulás és a gyakorlás is . Utánuk tehát a szabadsághős foglalkozása is puszta alkalomszülte ,avagy diszpozíció okozta állapotból mesterséggé finomodott fel ,vagy közönségesedett -válassza magának ki-ki azt a szót ,amelyik jobban tetszik neki . Lehetetlen a mult század szabadságharcosain észre nem venni az üzletszerűség vonását ,az egy Krapotkin kivételével . Verekesznek Görögországért is ,Moldváért is a török ellen ,megtalál h atók Lengyelországban ,a cserkeszek között ,az olaszoknál ,Magyarországban ,a délnémet forradalomban ,mindenütt . És kétségtelenül mindenütt hevíti őket a világszabadság szent ideálképe ,de épp olyan kétségtelenül melengeti őket a megélhetés gondolata is . Egy hajszálnyi hiba ezért nem esik a történelmi nagyságukon . Bem nagy katona ,ha először Lengyelországért ,azután Magyarországért ,végre pedig Törökországért harcolt is . Guyon ideális szabadsághősi mivoltából nem von le egy iótát sem ,hogy nem értett a s z övőszékhez vagy a rovancsoláshoz és azért mindig ott volt ,ahol a mestersége folyt :a háború . Ezen a perspektiván kell meglátni Türr István tábornokot és akkor ,az igazságnak ezen a látótávolságán keresztül mindjárt nyilvánvalóvá lesz ,hogy felette állott az átlag-szabadsághősök színvonalának . Katonának nevelkedett ,nem intézetben ,hanem abban az iskolában ,amely a legegyoldalubb :az életben . Semmi másnak nem szánta a sorsa ,csak katonának . Olaszországban ,a légióban ,Badenben ,Argentinában ,a krimi féls z igeten és Garibaldi mellett ,mindenütt a katona munkájára volt utalva és mégis tudott diplomatává is fejlődni ,technikai gondolatok kigondolójává és megalkotójává is erősödni . “Nem sors ,nem eset ” vitte csupán ,mint annyi más társát :Türr vitte maga magát is ,olyan értékekkel ,amelyek minden más helyzetben is ,minden körülmények között értékek maradtak volna és érvényesültek volna is . Hideg ,de igaz és nem tisztességrontó mértékkel mérve nagyobb volt magánál Garibaldinál is abban ,hogy míg ez hitt saját magának is és pózolása nem színészkedés volt ,hanem fanatizmus ,addig Türrnek l e kellett győznie a saját maga kétségeit is és érteni ahhoz a művészethez ,hogy hitet keltsen olyan eszme iránt ,ami őt természetszerűen nem járhatta át a hitnek minden erejével . Ez a megőrzött és rejtett hidegsége tette a marsalaiak diplomatájává ,a szá m ítóképességnek ezzel a Garibaldiból hiányzó kvalitásával tudja az orbitelloi parancsnoktól megszerezni a fegyvereket ,amelyek nélkül a marsalai partraszállás operetté vált volna . Palermónál ,Messinánál a győzelmet az olaszok csak kiverekedték ,a terv Tür ré volt ,amikor pedig Garibaldi kinevezte Nápoly kormányzójává ,egyszerre revelálódott benne a kormányzó tehetség ,a politikus . Ha hatvanhatban Bismarcknak a szemhatáron is túllátó kegyetlenségén és minden felesleges érzelgést ,hálát s efélét kizárni tudó l ángelméjén meg nem bukik a magyar felkelés ügye ,akkor érkezett volna meg Türr a nagysága tetőpontjára ,ott szánt neki sorsa olyan nagy szerepet ,ami talán túlragyogta volna a magyar történelemnek sok más ragyogó nevét . De itt a szerencse -minden szabads á ghősnek múlhatatlan kelléke -cserben hagyta ,a viszonyok megtagadták tőle az érvényesülésnek azt a lehetőségét ,amelyre talán egész életében vágyott ,-igazán vágyott . Ha tetszik ,lehet ezt tragikumnak is tekinteni :hogyan állítja meg a jégember útjában a tűzembert ,hogyan kell a számítani mindig tudó Türrnek akkor bukni el ,amikor a cél feledteti vele talán még a számítást is és amikor elébe lép a minden számítók legnagyobbja :Bismarck . De nem . Türr életében még ez sem lehet tragikum ,mert a tábornok nem a tragikus hősök nemes ,de valljuk be meglehetősen élhetetlen fajtájából való volt . Erős és munkakereső lélek ,aki csalódásait talán őrizgeti bús emlékkel a szívében ,de nem csinál belőlük kázust . A kudarc után új munkát keresett s annak a munkának az es z közét csak olyan keményen megfogta ,mint a kardot ,amely az ő kezében nemcsak fegyver ,hanem szerszám is volt . A munkaszeretet és a kötelességtudás pótolta benne azt ,ami talán hiányzott belőle meggyőződéses hévben és lelkesedni tudásban . Egybevetve élete külsőségeit a belső mivoltával :egyénisége ott áll valahol Garibaldi és III. Napoleon között . Hogy nagyságukat nem érte el ,nem rajta mult ,hogy okosabb és hasznosabban kiélt életet élt . Negyvennyolc évvel ezelőtt ,1860 május hónap 6.-án indult el Génua mellől az a kis hajóhad ,amely vitte Garibaldi ezernégy emberét Marsala felé . Amikor megérkeztek ,Türr István volt az első ,aki partra szállt . És most ,negyvennyolc esztendő után ,megint május hatodikára érkezett meg egy kicsiny ,fekete hajó ismeretlen par tokhoz . Vajjon várták -e ott a vörösingesek és felriadt -e az evviva ,amikor megérkezett Türr tábornok ? Oda ,ahonnan emléke mindig sugározni fog felénk . Vannak kiválóságok ,amelyeknek az a csodálatos sorsa ,hogy hamarosan közfőnévvé ,locus communissá alakuljanak át az emberiség gondolkozásában . Egyéniségek ,amelyeket elegyéntelenítünk ,egy emberi bőrrel körülhatárolt valakik ,akiket nem vagyunk képesek ilyen külön ,a többitől való elváltságban látni ,hanem csak szinte felolvadva ,kisbetűvel író d ó fogalomjelzővé alakulva át . Persze ezek nem a legnagyobbak közül valók ,de azért mégis nagyobbak ,semhogy rászolgálnának erre a bizonyos tekintetben hálátlanság számba menő eláltalánosításra . A Jules Verne is ,aki most ott van az elmúlás küszöbén ,azok közül való volt ,akiket semmivel jobban és közelférhetőbben definiálni nem lehetett ,mint a saját nevükkel . Ki volt Jules Verne ? Hát a Jules Verne volt . Felesleges egy szót is többet hozzámondani . De nem azért ,amiért Shakesperenek is elég ez a definició ,amelyik benne van a maga nevében ,hanem valami egészen más okból . Körülbelül ugyanabból ,ami miatt példabeszéddé -közismert valakivé -lett az a vak tyúk ,amelyik búzaszemet talált . A Verne neve már adaptálódva van minden szájhoz ,anélkül ,hogy a kiejtésével az eszmék valami megmozdításának a pretenzióját is együtt hordaná . Név ,amelyet tudunk s amelyet nem tudni neveletlenség ,de amelyen gondolkozóba mégis csak akkor esünk ,amikor a tulajdonosa valami életszenzációval szolgál . Mint most ,hogy itt az elmúlása . Jules Verne a prototípusa annak az emberfajtának ,amelyet talán csakugyan lehetne közmondásembereknek nevezni . Semmi komoly intelligenciabeli okom s belső meggyőződési szükségességem nincs arra ,hogy kimondjam :“aki másnak vermet ás ,maga esik b ele ”,vagy :“ ki korán kel ,aranyat lel ”-s mégis a számban van s értelmezés nélkül elfogadódik általam mind a két mondás . Semmi olyan kvalitás Jules Vernében nem volt ,amely íróvá tehette volna ,-valamelyes stíluskészséget kivéve ,-s mégis világot megjárt a neve s amit leírt ,azt faltuk ,él veztük ,azon okultunk mindnyájan . Mert ő volt az a vak tyúk ,amely megtalálta a búzaszemet . S ennél a csodálatos egyéniségénél fogva a Jules Verne most elomló alakja csupa ellentéteket mutat . Csupa paradoxonokat . Iskolát csinált a regényírásban ,de olyan i skolát ,amelyben csak tanár van ,tanítványok nincsenek . A fantasztikus regény egy új irányának a bámulatosan bőmondhatnékos megalapítója és -két krajcár ára fantáziája sincs . Soha nem játszik írásaiban az intuició ,de mindenütt ott van teljes vonalon ér v ényesülve a töméntelen tudás . Valahogyan a megfordított magyar ember ő :temérdek a vágott dohánya ,de nagyon kicsiny a pipája . A földön vetette meg a lábát ,úgy -nem megostromolta -spekulálta ki ,mindig az öreg kétszerkettőből indulva útra ,az eget . Cyr ano a holdból hullt alá a földre s holdas maradt itt lenn is ,Verne Texasból indul neki a holdnak ,de oda is magával viszi a föld porát . Sem szárnya ,sem szíve ,sem pedig epéje nincsen a gondolkozásának . Tréfás alakjai -Maston John Tom ,Passepartout ,Bene dek úr ,Paganel ,Pencroff ,Ardan Mihály ,Kin-Fo ,Clawbouny doktor -tulajdonképpen mind csak szánalmas sablonok s mégis mindannyi gyönyörűséget szerez az olvasójának . Amikor pedig neki akarja indítani gondolatai menetét a mogorvább képeknek ,nem tud mást alkotni ,mint Nemo kapitányt ,Ayrtont ,Negorót és Hakabut Izsákot . Mert soha az agyában semmi igazi izgalom meg nem mozdult ,soha az írásnak nem érezte a kényszerét ,mindig csak a kellemes és hasznos mivoltát . El nem borult az esze sohasem ,idegvonaglást ne m érzett alkotásának egy pillanatában sem . A legjellemzőbb paralellát -természetesen öntudatlanul -Jókai vonta meg mellette ,amikor “ Jules Verne utasításai nyomán ”megírta azt a regényét ,amelyet az őrültségtől csak az a lépés választ el ,amely a sublim e t a ridiculetől :a “Mi lett tovább a Tegethoffal ” címűt . Galiba Peti naplója ,amelynek a formájában ez a regény meg van írva ,csodája a tudomány kohóján fehérre izzott fantáziának és -a legfényesebb útbaigazítás Vernének . Akinek az “ utasításai nyomán ”ír ta Jókai . Lehet ,hogy igazságtalanok ezek a sorok . De hiszen igazságtalan maga a természettudomány is ,amely csak szinte pár esztendő alatt nőtt a fejünkre . Ilyen gyorsan még tőle is igazságtalanság ilyen nagyra növekedni . De a tény maga megvan :akik a természetről való mai tudásunkat mesélő formában adják oda az emberiségnek ,régen a fejére nőttek Jules Vernének . Wells ,Doyle ,-a nem detektiv elbeszéléseiben ,-Hans Dominik ,sőt Kipling is ,már más régiókat s más nézőpontokat mutatnak ,de mindig a reális tudás alapján . Talán úgy lehetne itt közte és köztük a kvalitás különbségének határát megvonni ,hogy ezek a természetnek már az értelmét látják s fejezik ki ,a bölcselmet ,amely belénk szűrődött a megismeréseken keresztül ,Verne meg csak a tényeket ,a már tudott dolgok igazságait alkalmazza rá bizonyos csinált helyzetekre ,amelyek még nem is nagyon jól vannak megcsinálva . És mégis nagy és mégis közfőnévvé koptattuk a nevét . Mert ő az a vak tyúk ,amelyik megtalálta nem is a búzaszemet ,hanem az igazgyöngyöt . Írói hivatottság nélkül ,rossz és csak rutinban kifejlődő ellentmondóképességgel polgári lendülésű fantáziával ,egyetlen új gondolat önálló megszülése nélkül újat talált :a természettudományos regényt . És ezért nagy és ezért kicsiny . Tudta ,hogy talál valamit ,de nem érezte soha ,hogy nagyot talált . Amikor a holdba való utazást írta meg ,csak úgy nem segített bennünket közelebb a holdhoz ,mint ahogy semmi képét nem adta az amerikai folyamóriások csodás világának a Jangadában . Ellenben pontosan összeszedte minden tudásunkat az északi sarkról Hatteras kapitányban és egészen korrektek az információk ,amelyeket a “ Három orosz ,három angol kalandjai ”-ban kapunk . És hogy még a legutolsó ellentétet is felemlítsem ,ami ez írásain keresztül idelátszik a lelkéből hozzánk :nem volt még francia sem ,hanem a végső ,vagyis inkább a legelső ellentét egy emberben :német alaposság francia semmitmondásban és francia szépirodalomra vágyás német szobatudás kereteiben . Hibridum és ellentétek egy körön belül valós ága Jules Verne . Nem kicsiny ,de nem is nagy s éppen ezért a köznek nívóján álló . Az ,akinek a neve és tehetsége önként közhellyé válik ,mert a mindennapi hasznavehetősége ,a kurrens okossága olyanná teszi ,mint a lexikon :egyikünk sem kap belőle új gondo latra ,de azért mégis mindnyájan forgatjuk . Hiszen kell valaki ,akiben nyomtatásban is lássuk mindazt ,amit úgyis tudunk -különben magunk sem hinnénk el . A Collége de France egyik professzora ,Martha ,aki nem afféle felolvasókörutas reklámtudós és ment a doyenizmus melléksaveurjétől is ,bejelentette az Académie des Inscriptions legutóbbi ülésén ,hogy alighanem sikerült megfejtenie a reánk maradt etruszk feliratokat és ezen a réven valószínűen a nyomára jött az etruszk nyelv mivoltán ak és hovatartozandóságának . Szándékosan használom itt ezeket a kautélát eláruló kifejezéseket ,“alighanem ” ,“valószínűen ”,mert Martha is a legnagyobb és legkörültekintőbb óvatosságot használta az előadásában ,a megállapításaiban és ezzel a tudományosan egyedül elfogadható módszerrel jutott rá arra a konzekvenciára ,hogy az etruszk nyelv agglutinativ nyelv ,nem deklinál ,nem prepoziciókkal dolgozik ,mint az árja nyelvek ,hanem ragoz ,mint az altáji ,vagy ha jobban tetszik egy a közeli kompromittálódás ve szedelmében forgó szóval a meghatározás :mint a turáni . Tehát nagy a valószínűsége annak ,hogy rokona a magyar nyelvnek . Higgadtan kell megállapítani ezeket a dolgokat ,mert maga Martha is ,ismétlem ,a legnagyobb óvatosság higgadt hangján beszélt . Egészen úgy ,mintha nem is francia tudós ,hanem német filológus volna . Mert hiszen azt mindnyájan tudjuk ,hogy a filológia ,különösen pedig az összehasonlító nyelvkutatás az a tudomány ,amely par excellence és szinte a komikumig példásan német tudomány . Grimmék ,Mommsen és az egészen német gondolkozású Müller Miksa voltak az összehasonlító nyelvtudomány megalapítói az árja nyelvekre nézve ,de szintén német emberek -a szepességi szász Hunfalvy és a Nagynémetországból ide hozzánk jött Budenz -voltak az altáji ,spe ciálisan a finnugor összehasonlító filológiának a megalapozói . A mi nyelvünk iránt való érdeklődés provenienciája tehát szintén német ,de sajátságosképpen Martha most útrakelő feltevésének van francia tudományos előzője is . Az a Bonaparte herceg ,aki talá n kissé kalandosan ,kissé amatőr módon foglalkozott a nyelvtudománnyal ,azt a feltevést vitatta ,hogy a Pireneusok titokzatos népfajának ,az önmagát eszkualdun -nak nevező ,de átfranciásodottan vascogne-nak ,gascognei-nak nevezett baszknak a nyelve rokon a m agyar nyelvvel . Ez a feltevés hamar megdőlt ,mert nem a filológia ,hanem az etnográfia csakhamar bebizonyította ,hogy a baszk kelta faj ,tehát valószínűen autochton ,ősbenszülött európai ,éppen úgy mint a három északi kelta ,a gáol vagy gaél avagy walesi ,avagy celtik ,vagy gall -tetszik itt érezni ,úgy -e ,a névváltozatokon keresztül ,hogy tehát a skót ,az ir ,a walesi és a gallus mind kelta ,mind európai ősbenszülött ,ami már azután nem is csupán filológiai vagy etnográfiai ,hanem történeti bizonyosság i s . Kicsúcsosodik ennek az igazsága abban ,hogy a baszk magát akár spanyol nyelvjárással escualdus-nak ,akár a francia területen lévő vernacularissal vasc-nak nevezi ,mindkét esetben azt mondja magáról ,hogy ő :férfi . Viszont minden más népet ,még azokat i s ,akikkel idétlen idők óta ,talán az alluvium kezdete óta már összeszokott ,úgy nevez ,hogy erduálduná :jövevény . Neki tehát már nemcsak Julius Caesar légiói a parvenük ,hanem sokkal kietlenebbül előbbi időkben a nyakára szakadt ,talán Afrikából jött és sémi eredetű idegenek is . Veszedelmes tudománybeli baklövés volna összetéveszteni a nyelvet a fajjal . A nyelv csak útbaigazítója -igaz ,hogy talán a legfontosabb útbaigazítója -az etnográfiának ,de olyan óvatosan kell kezelni ezt a részét a kérdésnek ,ho g y például a tisztán árja perzsának ,sőt szinte klasszikusan árjának mondható perzsának a nyelve túl van telítve a szomszédság révén turkomán elemekkel ,a vallás révén pedig sémi elemekkel ,csakúgy ,mint ahogyan befolyásolta a török nyelvet arab ,tehát sém i hatásokkal a mohamedánizmus . Végképpen eldöntött tudományos igazság ,hogy a finn nyelv ,a vogul nyelv édes rokona a magyar nyelvnek . De még mindig kételkednünk lehet azon ,hogy a magyar faj szerint melyiknek a közelebbi rokona ,a finn-ugor népeknek -e ,va gy pedig a török-tatár népeknek -e . E tekintetben csak egy igazság a megállapítható :mindkettővel kétségtelenül rokon a közös ,ősrégi ,de már történelmi időkön belül eső mongol ősleszármazásban . Hogy mégis valahogyan a nyelveken keresztül közeledhessenek a faji kérdésekhez ,különösen pedig az ősbenszülött európai fajok kérdéséhez ,el kell itt azután mondani ,hogy az eszkualdunon kívül van még két titokzatos és meg nem fejtett provenienciájú faj és nyelv Európában . Az egyik az albán ,a másik az észt . Szinte kétségtelen ,hogy ez is mind a kettő európai ősbenszülött . Csakhogy :a Balti-tenger vidékét lakó észtnek a nyelve finn-ugor ,sőt a nyelvbeli gondolkozása sokszor meglepően azonos a magyar nyelv eszejárásával ,ellenben az Adria vidékét lakó albán nyelv ana lógiái ,gondolkozásbeli formái határozottan a szomszédos Itáliára mutatnak rá . Példákat . Észt nyelven a föld neve :má ,az észt tehát magát mámész-nak ,földi-nek nevezi ,de nemzetségét má -rhiasz -nak ,föld népé-nek ,a hazáját pedig meje má-nak ,mi földünk-nek mondja . A gondolkozás itt meglehetősen azonos a magyar paraszt gondolkozásával ,a legutóbbi kifejezésben pedig szembeszökő a hasonlatosság az alföldi paraszt eszejárásával ,amit azután tetéz az ,hogy a jobbfajtájú észt úgy hívja magát :tállopoeeg -a tanyák fia . Az albán viszont telítve van olyan elemekkel ,amelyek ősitáliai ,prae-latin hatásokra mutatnak . Ezeknek a túlfejtése már a szójárás határára vinne ,ami egyenlő az unalmassággal ,ami tehát itt ,tudományt csak koptatni akaró ,de a világért sem meguntatni óhajtó helyen végzetes hiba volna . Tessék tehát részletezés és szórágás nélkül is elhinni azt ,hogy Itáliában éppen az albán nyelv tanuságtétele szerint már a latin ,a római ,az aeneasi idők előtt is valami egészen nagy ,sajátságos és valószínűe n egészen önállóan fejlődött kultúra volt . Ami ennek a boldog ,tengerlocsolta félszigetnek a klimatikus és geográfiai viszonyait tekintetbe véve ,nem is mehet új felfedezés számába ,hanem természettudományos szükségszerűség . Európa földjének ezen az ősemlő j én fejlődött ki az első autochton európai kultúra ,az etruszk műveltség . Ennek a legfontosabb és legbiztosabb útbaigazítójára ,az etruszk ősfelírások megfejtésére és ezzel az etruszk nyelv mivoltára találta meg most a helyes -mindig minden óvatosságot fentartva -utat Martha . Ha igaznak bizonyul ,amit mond ,akkor tehát ez annyit jelent ,hogy nyelvbeli és fajbeli bizonyítékai is vannak a magyarságnak arra ,hogy kietlenül hosszabb idők óta van joga az Európában való exisztenciára ,mint akár a legbüszkébb gó tnak ,vagy normannak . Mert nagyon mérlegelten is az tetszik itt fel ,hogy a honfoglalás tehát nem prima aquirentia volt ,hanem csupán csak visszafoglalás ,hogy a hun és avar legendáknak most a tudománytól is tettenért alapja van . Fantasztikumnak látszhatik ,de gyönyörű elképzelés ,hogy nekünk ,az ázsiaira stigmatizáltaknak korábbi jogunk van Európára minden árjánál ,indogermánnál ,románnál ,szlávnál egyaránt . Aminek azután a politikai konzekvencia-levonásai most még nem illenek bele ebbe a cikkbe . Mert mé g teljesen ki nem érett fajpolitikát a szlávok rendesen Kisinevben szoktak folytatni ,az pedig egyenesen román erény ,vlachizmus és vladizmus ,hogy ősi jogon ,Tráján és Decebál révén ,nem pedig a felsőbb fizikum és nagyobb kultúrképesség révén vitassuk e l egymás alól azt a földet ,amelyik -nem én mondom ,Martha mondja -alighanem a mi szülőföldünk volt . És ahová Álmos csak visszaálmodott ,ahova Árpád csak visszavezetett bennünket ,providenciálisan kellemetlen és Európa-foglaló ázsiai fajtát . Nemrég még Kirid volt a hivatalos neve Minosz király országának ,de már visszacserélte török nevét újból a klasszikusra ,amely így hangzik :Kréta . Ez az ország az ellentétek földje . Déli tengerben fekszik ,de az éghajlata mégis zordon ,klasszikus föld s mégis félbarbár nép lakja ,rövid megszakításokkal örökös rabság volt a sorsa és mégis a szabadságharcok hazája . Zeusz szülőföldje ,de a krétai ősmithosz szerint Zeusz nem az Ég ura és az istenek apja volt még ,hanem a hold istene . Ezért szülte az ezüstszínű kecske s ezért hozta ő maga bika alakjában ide Európát -mindkettő a szarvas-hold szimboluma . A Holdistenség e lső alattvalói ,akikről megemlékezik a történelem ,a daktilok és kuretek voltak ,belőlük -megkeveredve északról jött hellén törzsekkel -alakult ki Minosz királynak ,az igazságosnak a népe . Ennek a kétségtelenül igen nagy uralkodónak és törvényhozónak az uralkodása jelenti körülbelül az egész hellén kultúra kezdetét ,amelynek eszerint Kréta szigete volt a bölcsője . Zeusz csakugyan itt született . Minosz uralkodása alatt idegen művészek és tudósok ,sémiták és babiloniak ,meg egyiptomiak jelentek meg a szigeten s átplántálták műveltségüket ide . Csakhamar városok ,várak és kastélyok emelkedtek a szigeten ,a középpontjuk Minosz király palotája volt ,mellette Dedalosznak ,a nagy építőmesternek ,a repülés feltalálójának remekével ,a labirinttal ,amelyben a Mino taurusz lakott ,a hatalmas bika ,amely szintén hold-szimbolum . A régi krétai építkezés ,mint most kiásva is látható ,egészen a babiloni építés nyomain indult s csak akkor változott meg ,amikor a Babilonból odasereglett művészek észrevették ,hogy a kőnek ,amely olyan olcsó Krétán ,egészen más a technikája ,mint a vályogé ,amelyből Babilon épült . Kifejlődtek a tudományok is . Minosz király egyike az első törvényhozóknak s nagy lendületet vett az akkor legfontosabb tudósság :a hadi tudomány . A krétai íjjászok hí resek voltak az antikvilágban s hogy egy ideig urai voltak egész Görögországnak ,erre vall az a mithosz is ,hogy a Minotaurusznak való emberáldozatokat Hellászból szerezték be a krétaiak . Később ezekből az ijjászokból afféle ókori condottiere-sereg fejlődö tt ki . Zsoldosai lettek annak ,aki jobban fizetett ;Mitridátesznek ,a pontusi királynak csapatokat küldtek a hellének ellen s amikor Róma kinyújtotta kezét Görögország és Kisázsia felé ,a krétai ezredek vele harcoltak testvéreik ellen . Hanem azután ,amikor Hellász meghódolása be volt fejezve ,a krétaiak igazán condottiere módra ellene fordultak előbbi gazdájuknak s Marcus Antonius prétort kiverték a földjükről . Ekkor kezdődött meg első szabadságharcuk ,három évig viaskodtak a rómaiakkal ,míg végre rémsége s pusztítás után Octavius Metellus ,aki a meghódításukért a Creticus melléknevet kapta ,legyűrte őket . A Hold országában a kilencedik század folyamán bukkant először fel az a másik hold ,amely azután olyan hosszú időre rabságba verte s amelyet az izlám val l a jelképének . A török nyomása alatt a kereszténnyé vált és vadul szabadságszerető nép a tengerpart vidékéről a hegyek közé menekült s valószínűen akkor vetette meg az alapját Szfákia szabadállamnak ,amely később a középpontjává lett a folytonos szabad ságharcoknak . Ekkor azonban a török még nem tudta végleg megvetni a lábát Krétán ,amely névleg Bizáncé ,tényleg pedig egészen független volt ,mindaddig ,míg Montferrati Bonifác a tizenharmadik század elején el nem adta Velencének . A krétaiak ,akik abban az időben leginkább kalózkodásból éltek ,ekkor azután megtanulták ,hogy van náluk is nagyobb kalóz . A velencések felosztották maguk közt a szigetet s egyszerűen kirabolták úgy a népet ,mint a földjét . Csak délnyugaton nem boldogult ,ott a szfakióták Ghadan o le Giorgiosz törzsfőnök alatt szabad és független államot alkottak . De Velencének nemcsak nyers ereje volt ,hatalmasabb fegyvere volt neki az ármány . Ghadanole fia beleszeretett egy Olikanuban lakó előkelő velencésnek ,Molininak a leányába s megkérte a kezét . A kérelmet az olaszok színleg a legnagyobb örömmel fogadták ,a lakodalomra meghívták a Ghadanolek egész rokonságát s a vőlegény ötszáz főnyi kísérettel ,országa előkelőségével jelent meg menyasszonyánál . Éjjelre ,-olyan gyakran megismétlődik ez a g aztett a középkor történetében !-amikor a szfakiótákat a bortól elnyomta az álom ,Molini Káneából hozott hétezer katonájával rajtuk tört s részben agyonverette ,részben bilincsre verve vitette haza az országukba s ott akasztatta fel őket . Cavalli provedi tore volt a vérbíró . Igy sikerült Velencének ötszáz éves uralmát megalapítani Krétán . 1645-ben jött a török megint és végét vetette Velence uralmának . Bevette Káneát ,huszonöt évvel később pedig Kandiát . Csak a szfakióták álltak még ellent ,őket csak több m int száz év mulva ,1770-ben tudta meghódítani a török ,akkor is csak árulás révén . A múlt század huszadik évében ,amikor kitört a görög szabadságharc ,természetesen újból felkeltek a krétaiak is . A szfakióták előtörtek hegyeik közül ,megrohanták a tengerparti városok török helyőrségét és sikerült volna lerázni magukról az idegen igát ,ha ekkor fel nem üti fejét köztük a görög nép régi átka ,a visszavonás . A szfakióták vezére Russzosz volt ,a síkon lakó krétaiaké pedig Melidónisz tábornok . A két vezér foly t on vetélkedett egymás között s civódásuknak a vége az lett ,hogy egy valóban homéri jelenetben Russzosz a tőrével ledöfte Melidóniszt . Ez megtörte az ellenállást és a török fővezér ,Mehemed Ali ,a későbbi egyiptomi alkirály diadalmaskodott . De csak négy é vig tartó harc után ,amelyben ötvenezernél több krétai elesett s virágzó ország helyett sivatag került a szultán uralma alá . -ban újra kitört a forradalom a törökök ellen . Az igazságtalan adóztatás és a közigazgatás teljes elhanyagolása tette a krétaiak helyzetét tűrhetetlenné . A hegyi lakosság ,az antik ijjászoknak a puskát is csalhatatlan biztossággal kezelő utódai ,fegyverbe állt s ismét három évi vérontásba telt ,míg Omér basa újra le tudta verni a forradalmat . 1896-ban ,amikor a krétaiak harmadszor is fellázadtak a török uralom ellen ,végre közbeszólt Európa is . Véres harcok után közbevetette magát s négy hatalmat :Angliát ,Franciaországot ,Oroszországot és Olaszországot megbízva a protektorátussal ,a sziget főbiztosává megtette György herceget ,a görög király második fiát . Ez az az időpont ,amelytől kezdve a Hold országának a tragédiája kezdett operettszerű fordulatot venni :ismeretes az a házalás ,amelyet György herceg időközönkint végezni szokott az európai udvaroknál egy kis koronáért . Most azon ban az operett megint komolyra fordult . A félhold lehanyatlott és az ősi Holdisten újra felragyogott . Nem lehetetlen ,hogy korunkban fog megtörténni a csoda :Minosz király országának feltámadása az évezredek óta elvesztett szabadságra . Vitéz Mihá ly ,az őszinteségnek és nemszámításnak a kollégiummal való összeveszésig és csavargásig hűséges híve ,ravasz volt egyszer mégis és számító . Akkor ,amikor harmincegy éves korában meghalt . Mert ravaszkodott és számított ezzel ,debreceni agyafúrtsággal kies z elte ,hogy így lesz nemcsak halhatatlanná ,hanem örökre fiatallá is . Becsukta maga előtt a férfikor ajtaját ,mert sehogy sem akaródzott belépni neki oda ,ahol véget ér a múlt és a jövő ,amiből összeszüremkedik mindnyájunkban a fiatalság s elkezdődik az a n agy szürkeség ,aminek jelen a neve s ami a gondot jelenti ,azt a levirágzottságot ,melynek a magyar nyelv Tacitusnál tömörebb kifejezőül adta meg a kettős értelmű aggság szót . Éppen ezért kissé paradox dolog ,hogy Csokonai halálának a százéves fordulóját a lkalomnak használják arra ,hogy beszéljenek róla . Nála csak úgy nem tudom elképzelni kapcsolódva a száz év fogalmát ,mint ahogy nem tudnám megjeleníteni magamnak a nagy Napoleont ősz hajjal és kihullott foggal . Mind a kettő par excellence a fiatalság kife j ezője a gondolkozásban és a cselekvésben ,törvényszerű engedelmesség tehát az időtől is ,hogy a kettőjük jubileuma úgy összeesik . Az egyik “ tavaly ” lépett trónra ,a másik pedig az “ idén ” ment bele a halhatatlanságba ,amely -tudvalevően -a meghalásnál k e zdődik . Más hasonlatosság nincs is közöttük ,sem kvalitásban ,sem pedig kvantitásban . Amennyire tisztán olasz és zsarnok az egyik ,annyira teljesen európaközi és forradalmár a másik . Mert -és azt hiszem ,ezt kellene a legjobban hangsúlyozni akkor ,amikor Vitéz Mihályról beszélünk -Csokonai volt az első ,aki mint poéta tette európaivá a magyarságot . A politikánkban akkor már rég jelentkezett az internacionalizmus ,a Pálffy-féle németes ,a Rákóczi-féle franciás és a Thököly-féle törökös gondolkozást felvá l totta a Martinovics egyetemes európaisága ,de az irodalmunk ,az más országi előzményekből kiokoskodott kaptafákhoz ragaszkodott . Virág Benedek latin volt ,Kazinczy és Kölcsey német ,Kisfaludy Sándor olasz ,a mondolatosok magyarok . Csokonai írt először egy e temes európai nyelven -már hogy gondolat nyelven -s bizonyos ,hogy amint a magyar nyelv ismeretesebb és barátságosabb lesz Európa előtt ,Petőfi után őt fogják leginkább fordítani . Oka ennek az is ,hogy egészen “modern ” . És modern is marad az idők végéig ,mert mindig azok a gondolatok háborgatják ,amelyek folyton újnak tűnnek fel előttünk ,mivel folyton régiek és a felemlítésükhöz csak az a bátorság kell ,amely egyúttal azután a forradalmiság vádjába is belekeveri a konstatálójukat . Csokonai maga is tudja ,-dehogy tudja ,csak érzi -hogy hatásának köre nem pusztán Magyarország ,hanem egész Európa . A gondolatvilága teljességét állítja elénk ,amikor az időméretes verset összehasonlítva a népies lüktetésűvel ,azt írja :“Nem láthatom által ,miért lehetne a m a gyar nyelvnek gyalázatjára az ,hogy mind a régi ,dicsőségesen elhunyt ,mind a mai ,felette igen csinos Európának mértékét ,harmóniáját és ízlését egyedül ő ,aki követheti. ”Ez a mondat a teljes Csokonai :imádja a hazája nyelvét ,híve és növendéke a klasszi kus világnak ,de tudja és megmondja ,hogy a mai Európa “felette igen csinos ” . Abban a taktusra és iskolára gondolkozó ,irodalmi dogmákat valló korban nem volt szabadabb szellem Magyarországon az övénél . De az ő szelleme nem is az enciklopédisták által propagált szabadságfogalom szerint volt szabad ,-bár vallani természetesen a szerint vallotta magát -hanem egészen modern értelemben . Mintha már Lassale és Renan ,Darwin és Haeckel ,sőt Nietzsche után élt volna . Szinte érzik az írásaiból ,hogy csak meg ke l lett volna neki mondani ezt a szót :“ideális anarkizmus ” ,hogy egyszerre átértse saját magát és megderüljön a lelkében ,hogy egy elkövetkezendő új világrendnek a messze előre küldött prófétája . Lilláért való kesergésében csodálatos természetességgel -min t ahogy abban a mesterkélt korban egyáltalán minden sorában csodálatos a természetessége -kiált fel :“Jaj ,Lillám is a tiránn törvénynek s a szokásnak meghódolt. ” Neki már fájt az és annyira fájt ,hogy axiomás kerekséggel tudta kifejezni ,ami egy későbbi kor gondolata :milyen barbár és igazságtalan bilincs néha az emberi törvény és a nyárspolgári rend . A tekintélyt egyáltalán nem ismerte sem magában ,sem másban . Mint professzor összeült beszélgetni a diákjaival és amikor ezért a tekintélysértésért megfedde tték ,a szemébe kacagott a vaskalaposoknak s elhagyva a katedráját ,elment -szabad embernek . Kisfaludy Sándort imádta ;“ő az ,aki engem mindannyiszor arra kényszerített ,hogy scytha származásommal kevélykedjem ”;de még őt sem ismeri el tekintélynek és k eményen és frappánsul igazságosan megbirálja a Himfy-strófákat :“Az elme ráunatkozik az egyforma tenzióra ,ráunatkozik arra ,hogy a strófának tagsoraiból ,a ritmusnak fordulásából előre tudja ,mikor lesz kénytelen a poéta érezni megszűnni. ”Petrarca ,a t i zenkilencedik században szinte isteninek tartott Petrarca ellen is megvan a kifogása ,amely csak sokkal később lett általános értékűvé :nem tartja igazi poétának azt az írót ,aki száz és száz szonettben mindig az utolsó sorban tudja epigrammá pattantani a z érzését . A fantáziája is egészen modern . Valami szecessziós tárlatról való képnek a hatásával hat ,ahogy alig pár szóval lefesti az Időt :“Ah ! Egy vén tölgynek aljában ,Láttam a sápadt Időt ,Sereg szú pezsgett markában. ” Érezte ,hogy a korabeli magyar nye lv nem elég a gondolatai kifejezésére ,érezte a nyelvbővítés szükségét s mégis a leghevesebb ellenzője volt a Kazinczyék irányának . S velük szemben is megtalálta a modern álláspontot :“úgy kell új szavakat csinálni ,hogy a nyelvnek szokott rendi és ország os törvényei szerint származzanak ”,vagyis nem idegen nyelv törvényeit kell ráalkalmazni a magyarra ,hanem a saját törvényeit használni olyan helyeken ,ahol még használva nem voltak . Szavai ,amelyeket csinált ,kifogástalanok is . Költészete ,hogy végre a k öltőről is beszéljek ,azért véghetetlenül kedves és folyton friss ,mert sehol semmi erőltetettség nincs benne . Amiért költőtársai lenézték és afféle Arkádiába tolakodott parasztnak nézték ,hogy soha nem fúrt-faragott ,soha nem csiszolt ,hanem úgy írt ,ah o gyan beszélt és gondolkozott :ez az ,ami soha el nem avulóvá teszi . Kazinczy köteteiből dől a verítékszag ,Berzsenyin is megérzik az erőlködés ,a csinálás nehézsége ;ő ,az Istentől megáldott ,egyszerre szülte meg a gondolatot a formával ,az érzést a rímme l és a szavak lejtésével . Akkor ezt parlagiasságnak mondták ,ma mint természetességben ,mint rászületettségben ,benne látjuk a költő igazi lényegét . A debreceni tógátus diák ,a korhely professzor ,a világcsavargó így csinálta meg az idők csodáját . Ma ,száz évvel a halála után ,egészen fiatal ,a korában pedig ,amikor harmincegy esztendős korában elhallgattatta a tüdőgyulladás ,nagyon öreg volt ,száz évvel öregebb a társainál . Valami nagyon együgyű virágokból ,kankalinból ,kakukfűből ,harangvirágból való kos zorút kellene letenni a sírjára ... 1904 a századik évforduló zománcával vonta be a XIX. század egyik legnagyobb eseményét :Nagy Napoleon trónralépését . Száz esztendő már akkora távolság ,hogy köde kioltja a kisebb fényforrásokat ,a nagyobbaknak fényét pedig fantasztikus ,irreális körvonalakra veti szét ;misztikus ,mithológikus fátyolt borít az eseményekre és a hősökre . Nem tudom ,hogy a Lombroso-féle genie-elméletnek -amely szerint a lángelme nem egyéb ,mint eltorzult agyvelő ,-a titokzatos és megmagyarázhatatlan cáfolata -e ,vagy pedig csak az ember gyarlóságának és stilizáló mivoltának a bizonyítéka ,hogy az igazán nagy ember körül csakhamar megterem a mithosz . Az igazi hősöket az utókor mindig kapcsolatba hozza az istenfogalommal ,l e ginkább a pantheisztikus világnézet szerint valami természeti erő ,vagy jelenség megszemélyesítőjének tekinti s a cselekedetei rendkívüliségét az emberfelettiségével magyarázza . Nagy Napoleont már a kortársai körülvették misztikus ,szimbolikus jelentőségű dolgokkal ,mithológiája már az életében megkezdődött . A nevéhez fűződő sok kabbala közül egyike a legérdekesebbeknek és a legkevésbé ismerteknek ez az u. n . “mágikus háromszög ” : .ON  Ha ennek a háromszögnek a sorait az 1. ,7. ,5. ,4. ,2. ,6. ,3. sorrendjében összerakjuk ,ez jön ki :Napoleon on leon oleon ,apoleon eon poleon ,-ami hibátlan görög mondat s ez az értelme :Napoleon oroszlánja volt a népeknek s feldulta városaikat . De a Herodotosza Napoleonnak csak a halála született meg . A mult század negyvenes éveiben élt valami Perez abbé ,aki rendszerbe foglalta a császár mithológiáját s valóságosan megdöb bentő logikával és világossággal bizonyította ,hogy Napoleon nem volt más ,mint Appolónak ,a napistennek újból való megtestesülése ,az Új Apolló . Ezt bizonyítja úgy a vezetékneve ,mint a keresztneve . Ez utóbbi nem egyéb ,mint a görög Neo-Apolleon (új Apoll ó-istenség )szónak az összevonása ,míg vezetékneve nyilván a nappalt jelenti . A nap ugyanis két részből áll :a jó részből (olaszul buona parte ),amely a nappal ,s a rossz részből (mala parte ),amely az éjszaka . Tudjuk ,hogy a Bonaparték neve eredetileg cs akugyan Buonaparte volt . Napoleonnak minden családi vonatkozása is beleillik a Nap mithológiájába . Anyjának ,Ramolini Leticiának a keresztneve vigasságot ,örömet jelent . Minden nép hitregéjében ez a neve a napot szülő hajnalnak . Negyedmagával volt fitestvér Napoleon ,mindegyikük az esztendő egy-egy szakát jelenti ;ő maga a nyár ,amikor a nap császári fénnyel diadalmaskodik . Két testvéréből király lett ,ezek az ősz és a tavasz ,amikor a nap még hatalmas ugyan ,de fénye mégis csökkentebb . Legifjabb testvéré n ek ez volt a címe :Canino hercege . A caninus szó ,amely egy gyökből ered a candidus-szal ,az ó-latin nyelvben annyit jelentett :fehéren csillogó . Vajjon lehet -e szebb ,mitológikusabb nevet adni ennél a télnek ? Napoleon története pontról-pontra megegyezik a nap életével . Mint első konzul és mint császár összesen tizenkét évig volt Franciaország ura :ez a napév tizenkét hónapját jelenti . A tengerből merült fel ,Korzikán ,mint a nap s a tengerbe sülyedt alá ,Elbán ,Szent-Ilonán ,mint a nap . Délen ,ahol a nap ereje hatalmas ,mindig diadalmaskodott ,Egyiptomban ,Olaszországban vereség nem érte ,de elhagyta a szerencséje északon ,a Berezinánál ,Waterloonál ,ahol a nap hatalma is megtörik . Még a “ száz nap ”-nak is megvan az analógiája a nap életében . Amikor nyári alkonyatot nézünk ,egyszerre azt vesszük észr e ,hogy a lángoló ,sziporkázó tűzgomolyag ,amint odaért a szemhatár peremének széléhez ,egyszerre vörösfényű ,erősen körülhatárolt gömbbé lesz ,amely lassan csúszik alá . Ez a vörös gömb az úgynevezett napfantóm ;nem a nap maga többé ,csak a képe ,amely a l ég tükröződésének a szárnyán még egyszer visszatér tengeren túlról . Ilyen volt a Napoleon visszatérése Elba-szigetéről ,ilyen fantóm a száznapos uralkodás ,amelyet azután az igazi alkonyat követett Szent-Ilonán . Ezek a Napoleonnak a legmeglepőbb ,legfrappánsabb adatai . De nem kevésbé érdekesek azok a részei sem ,amelyekben Perez valóságos statisztikai kimutatásokat ad egyes pogányvallások napisteneiről s ezeket az adatokat hasonlítja össze a Napoleon családja tagjainak a számával ,csatáival ,élete korával s a többivel . Az egybehangzás itt olyan bámulatos ,hogy az olvasó szinte kábultan teszi le a könyvet s nem tudja ,hogy higyje -e ,hogy Napoleon csakugyan sohasem élt a világon ,vagy pedig azt ,hogy valóban mithológiai hős ,a nap megtestesülése volt . Száz es ztendő nagy távolság ,köde a nagyok tényét fantasztikus ,irreális körvonalakká veti szét ,misztikus ,mithológikus fátyolt borít az eseményekre és a hősökre . De Napoleont már harminc esztendővel a halála után besorozta a hitregés hősök közé az emberi képze l em. Nem annak a tanusága -e ez ,hogy óriás voltában háromszorta távolabb állt tőlünk a többinél ,hogy felhők közé érő alakja háromszoros gyorsasággal tűnt el oda ,ahol már csak fantáziánk szeme képes utólérni . Akármilyen száraz is az a marhahús ,amit a mi egyeduraink ,a leereszkedő és rugalmas lépésű budapesti mészárosok mérnek :a vele való foglalkozás egyáltalán nem száraz téma ,sőt annyira nedves ,hogy nemsokára valószínűen a jó gazdaasszonyok könnyétől lesz még nedvesebb . Ennek ellenére be kell vallanom ,hogy a magyar lapok mégis kissé szárazon tárgyalták az ügyet ;semmi esetre sem olyan kedvesen précieux modorban ,mint annak idején Brillat-Savarin beszélgetett a “ Physiologie du goût ”-ról . Ezt a hibát valahogy helyre kell hozni és meg kell ma gyarázni a legérdekeltebb feleknek is ,asszonyoknak ,leányoknak egyaránt ,népszerű ,sőt nőszerű stílusban ,hogy mi is az a húskérdés ,amely most izgatja a kedélyeket a belgrádi konaktól a pesti vásárcsarnokon keresztül egész a bécsi Ballplatzig . Brillat-S avarin elméssége -sajnos ,-nem áll a rendelkezésemre . De a nők iránt való ismeretes hódolatom és nagyrabecsülésem mégis rákésztet arra ,hogy ezúttal ezt a témát nőszerűen tárgyaljam . Végre is a női nem hálás és talán csak kapok ajándékba érte valami kör ö mfaladékot ,vagy egy pár hímzett papucsot . Mind a kettő rám férne . Tehát :Hölgyeim ! Tiszteletreméltó gentleladies ! Önök tudják ,hogy Magyarországon sok a nagyúr és kevés a hízott ökör . Ez a látszólagos ellentét nyomban érthető igazsággá válik ,amint felvilágosítom önöket arról ,hogy a nagybirtokos a földjét nem állattenyésztésre használja ,hanem arra ,hogy búzát termesszen rajta . Nem a búzavirág és a pipacs ideális szeretete kedvéért ,hanem először is azért ,mert van elég befektetni való tőkéje a csak le g előnek való talaj gabnatermővé javítására ,másodszor azért ,mert a baromtenyésztés sokkal több munkával jár ,mint a búza kimászatása a földből . A paraszt ,a kisbirtokos ,dologra szorul ,nemcsak a földjével ,hanem a maga keze munkájával is keresi az évi be t evőjét ,tehát barmot is tenyészt . A nagybirtokos azonban ,aki helyett maga a föld is eleget dolgozik ,nem lát nagyobb hasznot abból ,ha barmot nevel ,mert azért újabb munkást ,bérest ,csordást ,kondást kell neki tartani . Eddig van hölgyeim a dolognak az úgynevezett elméleti része . Most jön a gyakorlati . És ez a kétágú ,mint az önök harciasan is békés trancsirozóvillája . Az egyik ág lenyúlik Szerbiába . Miután Magyarországon nincs elég barom ,tehát Szerbiából kell az eleven hús nagy részét hozatnunk . Ezt az eleven húst nevezik a napilapok közgaz dasági rovatai “szerb marhá ”-nak . Mármost :aki nem szerb és nem marha ,az már májusban előre láthatta ,hogy a nyárra képtelenül meg fog drágulni a hús nemcsak Budapesten ,hanem egész Magyarországon . Mert már akkor előrelátható volt ,vagy talán már ki is t ört a vámháború Szerbiával . Hölgyeim ! Tiszteletreméltó gentleladies ,önök nem tudják ,hogy mi az a vámháború . De ez egy pár szóval megmagyarázható . Figyeljenek csak ide . Ha a körorvosné szombaton olyan kalapot tesz fel ,amelyiken három strucctoll leng ,akk or egészen bizonyos ,sőt természetes ,hogy az adópénztárosné vasárnap délelőtt a tizenegyórai miséről olyan kalapban fog kijönni ,amelyen négy szál strucctollat lebegtet a szél . Gírem-górem a vámháború . Ha Szerbia a mi hozzájuk bevinni akart holminkra oly a n vámot tűz ,hogy fölér három strucctollal ,akkor a mi adópénztárosnénk ,akit Goluchovszkinak hívnak ,feltűzi a negyedik strucctollat is és elrendeli a határzárt ,amelyen keresztül azután semmiféle vámmal nem lehet marhát keresztülhozni . Goluchovszki megma gyarázása alább következik majd ,most még a vámháborúról kell felvilágosító szavakat adnom . A vámháború továbbá ,hölgyeim ,olyan háború ,amelyben kettős igazsággá válik a német földrajzi könyvek emez egyszerűre tervezett igazsága :Die Sau fällt bei Belgr ad in die Donau . Ha vámháború van ,akkor mi itthon így fordítjuk magyarra ezt a geográfiai tényt :A Száva Belgrádnál ömlik bele a Dunába . Ellenben szerbül így értelmezik a mondást :A disznó Belgrádnál beleesett a Dunába . Mert nekünk a Száva mente tilalmi határrá lesz ,a szerb disznókereskedő pedig ,ha úgy kívánkozik is a Sütő-utcában levő megszokott kávéházába ,mint az igazhívő Mohamed paradicsomába ,akkor sem hozhatja keresztül eleven és röfögő holmiját a Dunán . És nemcsak a disznó ,hanem a vágómarha is beleesi k Belgrádnál a Dunába . Nagy körvonalakban és alapos közgazdasági ismereteim felhasználásával ez a vámháború . És most térjünk át a dolog másik ágára . Ez a dolog Bécsbe nyúlik és Goluchovszki megmagyarázásával kezdődik . Hölgyeim ,Goluchovszki mindenekelőtt szép ember ,de -elmult hatvan éves ;azután jó ember is ,de -külügyminiszter . Olyan ember ,akinek már csak hivatalból kell szépnek lenni és olyan miniszter ,akinek néha hivatalból haragudni kell . Mert az egyik is ,a másik is szükséges arra ,hogy bebizonyítsa vele az energiája csökkenetlen voltát . Már most Goluchovszki ,a férfi ,minden reggel hódító mosolygással és brillantinnal keni be a csodásan ápolt szakállát ,Goluchovszki ,a külügyminiszter ellenben minden reggel hódító homlokráncolással tekint körül Európában ,hogy kit fenyítsen meg . Néha a gaz macedónoknak mond oda néhány kemény igazságot ,olykor-olykor a szultánt inti exposé-formájában csendre ,de most a szerbekre jött meg az étvágya . És kitünő alkalma nyilt rá . De itt megint egy kis kitérés kell ,h ölgyeim . El kell mondanom ,hogy Szerbia most akar új ágyúkat vásárolni és hogy két ágyútermelő-műhely között tétováz ,a francia Creuzot-gyár és az osztrák Skoda-gyár között . Önök bizonyára tudják ,hogy mi az ágyú . Az ágyú egy lyuk ,amelyet érccel ,leginká b b bronzacéllal öntenek körül . Némely gyár az egyik alkotórészre ,a másik a másikra fordítja a nagyobb gondot . Igy például a Creuzot-gyár az acéllal törődik inkább ,Skodáéknak azonban a lyuk fontosabb . A kiviteli ipar pártolása valóban elsőrendű feladata a külügyminiszternek és így egészen érthető ,hogy Goluchovszki balkáni tekintélye minden súlyával az osztrák lyukat akarta ráparancsolni Szerbiára . És amikor Szerbia mégis inkább a francia acél mellé szegődött ,akkor jupiteri homlokkal megizente neki a vám háborút . Amíg nem megy be a Skoda ,addig nem jön ki a marha . Hölgyeim ,tiszteletreméltó gentleladies ,ím ezekben magyaráztam meg a politika ,konyhakérdés ,ágyúgyártás és közgazdaság összefüggését . Most már nincs egyéb feladatom ,mint hogy levonjam a dolgok ból az önök számára való egyetlen tanulságot is . De még ezt sem kell tennem ,mert megtette már helyettem a “ Gasparone ”örökéletű podesztája : -Fiam ,tanuld meg ,hogy ami egyszer ellopódik ,az soha többet vissza nem adódik ,-így oktatja fiát a podeszta . A húsárak a nyáron át a forráspont felé fognak szállni ,mert a mészáros nem bolond ,hogy Szerbia ,Goluchovszki ,vagy a Skoda-gyár miatt kisebb percentre dolgozzék . De a húsárak megmaradnak a forrásponton akkor is ,amikor már rég megkötöttük a vámbékét Szerbiával . Mert a mészáros még kevésbé bolond ,hogy ne dolgozzék nagyobb percentre ,amikor ahhoz már hozzászoktatta a publikumot a külügyminiszter bölcsessége . Hölgyeim ,ami egyszer ellopódik ,az soha többet vissza nem adódik . Aminek az ára egyszer felmászott ,annak az ára nem bolond ,hogy elkezdjen megint lefelé mászni . Köszönöm a szíves figyelmüket . Megijedni nem kell ,mert az oktalan ijedelem a legnagyobb ellensége a bölcs félelemnek ,de azért jó ,ha már most szárazon tartjuk a puskaporunkat és mentül szorgalmasabban mosogatjuk a kezünket . Nem Pilátussal ,hanem valamelyes karbololdat hozzáöntötte vízzel ,mert kezd Décsi Imrének ,a mi Florestanunknak a klasszikus és minden iskolaosztály falára feltétlenül kifüggesztendő aforizmája kiterjedtebb értelemben is aktuálissá válni :“Akinek tiszta a keze ,az nem hül meg ”. Úgy kell szétterjeszteni ,még általánosabbá tenni ezt az igazságot ,hogy :akinek tiszta a keze ,arra nem ragad rá semmiféle baktér i um okozta betegség . Különösen pedig nem az a sárga rém ,amelyik most közeledik kelet felől és -ismétlem ,nem kell megijedni -egy hét mulva egészen bizonyosan itt lesz már Budapesten is . A kolera ellen két egészen biztos védekező módunk van . Az egyik a körömkefére bőségesen rákent s azután a kezünkről sok vízben leoldódó szappan ,a másik pedig a szolgabíró . Különös ,tehát azért igaz ,hogy a szélsőségek veszedelemadtán még jobban összetalálkoznak ,szinte wildei paradoxonok boszorkánytáncát járják és így bu kkanik itt föl az igazság ,hogy a szappan nem egészen megbízható kultúramérték ,a szolgabíró pedig nem föltétlen szimbóluma az antikulturának . A maori nyugodtan megeszik egy skatulányi szappant is ,ellenben a szolgabíró nem evett meg eddig még egy bokányi dezs őt sem . A szolgabírónak a szappannal való emez eszmetársítása azért jut most az eszembe ,mert a legutóbbi koleraveszedelmet Magyarországon egy főszolgabíró csipte nyakon és fojtotta meg már a keletkezésében . A sári pusztán kóbor cigányok ütöttek sátrat ,valahonnan a Havasalföldről jöttek és magukkal hozták nemcsak az árja kultúrát ,hanem az ázsiai kolerát is . Szerencsére a sári pusztának nagyon intelligens és nagyon energikus birtokosa volt akkor ,-Békássyné ,a Bezerédj Viktor napaasszonya -ez lovasembe rrel beizent Veszprémbe ,hogy baj van ,orvos kell . Az orvos kiment és konstatálta ,hogy a cigányok ,ámbár ürgét ettek ,mégis rizskását hánynak ,meg hogy a bokájukon felül a vastaghúst húzkodja a görcs . Két kétségtelen jelensége a “ cholera morbus ”-nak . Az or vos jelentést tett a főszolgabírónak ,névszerint Kletzár Ferencnek ,aki erre magához vett tizenkét csendőrt ,harminc kiló szappant és egy olyan lónyíró-ollót . Azután a csendőrökkel körülállatta a cigánytelepet ,a birkanyírásban legtapasztaltabb béressel l enyiratta a cigányok fejéről az összes szőrt ,azután pedig friss patakvízben felhabozva ,rájuk kenette mind a harminc kiló szappant . Még két asszony -mert hogy a női nemmel finomabban bántak a csendőrök -belehalt a kolerába ,de ezzel vége is lett a ve s zedelemnek . Ez a brutális szolgabíró a legbarbárabb módon megfosztotta a kolerabacillusokat a szabad gyülekezés jogától és egyszerűen -hogy szép frázist mondjak -csendőrszuronnyal tekerte ki a nyakukat . De miután a kolera éppen úgy tisztára csak az os ztálynyomor révén kaphat hatalomra ,mint ahogy a tüdővésznek az igazi oka nem a baktérium ,hanem a mai társadalmi rend ,-tehát ne csináljunk most szociálpolitikát ,hanem beszéljünk magáról a tárgyról ,krónikás-feladatunk szerint a témáról . A téma pedig most a muszka veszedelem ,amelyik ,bármit tegyünk is ,feltétlenül ide fog szakadni hozzánk . Azokban a napokban történt ,amikor a Janszky-féle tüntetésekre Rudolf királyfi halála öntötte rá a búbánatnak minden hullámot elcsillapító olaját ,hogy a lapokban ,a “ Távirat ok ”-nak senkitől nem olvasott rovatában megjelent egy kurta ,apró betűvel szedett kis hír ,hogy Péterváron kitört az influenza-járvány . Ez 1889-ben ,azt hiszem februáriusnak az elején volt . Akkor itt nálunk az influenzának még a nevét is csak az ismerte ,a ki a nagy oktatómesternek ,annak az embernek ,aki mindent tudott ,éppen úgy mint Rengeteghy Ottó ,tehát pont olyan élhetetlen volt mint Rengeteghy Ottó ,Jókainak elolvasta a “ Névtelen vár ” című regényéből azt a fejezetet ,amelyben Cambray vicomte-ot megöl i az orosz nátha . Az influenzát teljesen Oroszország belügyének tekintettük és még csak annyi ügyet sem vetettünk rá ,mint például a krimi háborúra ,amelynek okáért -kellemetes viszontszolgálatképpen 1849-ért -megfigyelő hadsereget állítottunk a holicsi határra . Az influenza elbujt a borgisz kompressz táviratok közé és egy hét múlva fellendült a zsebkendőipar Budapesten . Elkezdtünk tüsszögni ,sőt prüszkölni ,a bronchusainkba belopózkodott a Szahara homokjánál égetőbb szárazság ,a csontjainkba a villámvonaglású fájdalom ,amely élesebb mint a tatár nyila . Itt volt és belénk gyökerezett az influenza . Annyiból okos dolog volt tőle ,hogy az orvosok még tíz esztendővel ezelőtt is rája tudták kenni ,mint vajat a kenyérre ,a “ letális kimenetelt ”,amikor sehogyan sem akart szukcedálni a diagnózis . Ma már ebben a tekintetben jobban vagyunk ,mert itt van a vakbélgyulladás és az ütőérelmeszesedés ,akik szintén vannak olyan jó fiúk ,hogy a boncolásnál rájuk lehet fogni mindent . Az influenzát divatjamúlttá tette ez a ké t nemragadós betegség ,ellenben a kolera úgy látszik ,soha sem megy ki a divatból ,olyan ,mint a krinolin ,amely hol így ,hol amúgy ,hol acélbordában ,hol pedig a szoknyaszorításig igaz természetben mint a feminizmus legkidomborodóbb cáfolata tér vissza . De ne beszéljünk “quibusdam rebus aliis ” ,hanem ragaszkodjunk szorosan felvett tárgyunkhoz ,a kolerához . Tudniillik ,ha az olvasónak is kedve van ehhez . Fogatlanabb rém ma már a koleránál csak a pestis . A mai eszünkkel ,a mai körömkeféinkkel és a víznek ,a csodatévő víznek -nem belső használatról beszélek -a mai nagy hozzáférhetőségével el sem tudjuk képzelni ,hogy alig pár évszázaddal ezelőtt a pestis olyan országrázó borzalmakat tudott elkövetni ,hogy a legszebb haldoklás-vonalak tablójára ihlette r á azt az olasz piktort ,aki miattam lehetett Rafael is ,de bizonyosat csak annyit tudok róla ,hogy nem tudom bizonyosan ,hogy ki volt . A pestis ma már egy lehetetlen ember ,olyan letört hajdanúr ,mint akit kigolyóztak a kaszinóból . Triesztben is ,Hevicsevó bóban is tüstént nyakoncsípik és lokalizálják ,mert csak a testi érintkezés révén terjed . Az influenzát ,a tüdővészt ,a bronchusok hurutját ,sőt talán még a margueritnek is nevezett trachomát is maga a levegő szíveskedik közvetíteni ,de a pestistől is ,a k olerától is megvonja a szabad postai szállításnak eme jogát . Ezek a bogarak ,már hogy a bacillusok ,akik gombák ugyan ,de akiket lamarcki panteizmussal bogárnak érez ,vagy sejt a ma emberének az átlaggondolkozása ,nem tudnak mászni a levegőn . Csak a szilá r d matériának ,főképpen pedig az emberi testnek az érintkezésével terjedhetnek tovább . Azért a székesfővárosunkba matematikai bizonyossággal ellátogatandó kolera ellen könnyű a védekezés . Csak két jó szokásról kell leszokni és két rossz szokásra kell rászokni . A jó szokások egyike a kézfogás ,a másik pedig a csókolódzás . Mind a kettő az eszkimó orrösszedörgölésnek még ma is közöttünk élő csökevénye . Különösen a gyermekcsókolás az ,amire nem is lehet ma már igazabb szót mondani ,mint :bűntény . A két rossz szokás közül pedig ,amelyekre rá kell szoknunk ,az egyik az ,hogy evés előtt is ,evés után is mindig megmossuk a kezünket ,a másik pedig az ,hogy ne együnk semmiféle olyan ételt ,ami a megehetősége előtt ki nem állta azt a melegségfokot ,amelyet Réaumur -csak a francia tudományész logikája tudja ,hogy miért -éppen nyolcvan fokban határozott meg . És akkor lecáfolódik a berhidai költő ,aki ezernyolcszázharminckettőben ,a nagy kolerajárvány idején ekként énekelt :“Mit vigyorogsz ,te bohó ,por fedi testedet ó ,téged is elseper a lengedező kolera ” . A kolera nem lengedez ,hanem mászik . Rablóbarlangja az emberi köröm apró bolthajtása alatt van ,majálist pedig a nyers ,vagy félig főtt ételeken tart . De azért nem kell mindjárt az egész világot szanatóriumnak nézni . Egy kocka Gervais imperiál ,egy pohár pincehidegségű csopaki ,egy-egy az előszoba bizalmas félhomályában ellopott kézcsók meg nem árt akkor sem ,amikor már az összes járványkórházak riportertársaim helyes beszéde szerint szinültig telve vannak kolerás beteggel . A hidegvér és a tiszta köröm egészen biztos két védekező mód a kolera ellen . Megijedni sohasem szabad ,de félni mindig tanácsos . Mert csak a hősök kiváltsága az ,hogy sohasem félnek ,de azután az életük fordulópontján halálosan megijednek . Tankréd a klastrom kapujánál felbukkanó csontváztól ,Richárd a mécsnek kísértetjárást jelentő kék fényétől ,Macbeth a Banquótól ,mert nem volt rajta Pranger úrnak az aláírása . A hősi póz nem illik hozzánk hétköznapi földi halandókhoz ,azért tehát a kiü t éses tifusztól ,amely most már csakugyan abdérai mértékben kezd uralkodni Budapesten ,megijedni semmi esetre sem szabad ,de félni tőle tanácsos lesz . Aki bölcsen él ,azt megkiméli az oktalan ijedelem és nem a vitézség ,hanem az óvatosság a bátorságnak az igazi öregapja . Ez a bölcs félelem azonban ezúttal ,úgy látszik éppen ott maradt el ,ahol a legnagyobb szükség lett volna rá . Mert a különféle neveken nevezett földi gondviselésnek nem pusztán csak az a feladata ,hogy aktákat intézzenek el ,ügyfeleket vára koztassanak meg az előszobákban ,stemplit ragasszanak és nemzeti színű spagétból kössenek vitézkötést a jó ,finom osztrák írópapiros bordáira ,hanem az is ,hogy magukra vegyék a félelem feladatát a polgárságról ,amely nem hős ,hogy ijedelmeknek állítsák e l ébe a sorsintézők és amelynek az ijedelme -lévén tömeg -már nem is rémületet ,hanem pánikot jelent . Az egyszeri prókátor ilyen három tételt is beleírt az expenznótájába :“a hétszemélyes táblánál jártam informálni ,20 ft. ;a szeptemvir rám röffent ,10 ft .,bosszúságomat lenyeltem ,10 ft. ”Ez ,úgy -e prókátorfurfang ? Mert hiszen a kliens nemcsak azért fizeti az ügyvédet ,hogy a blankettákat kitöltse ,vagy a keresetlevél sablonját megírja ,hanem éppen azért ,hogy helyette a fiskálisára röffenjenek rá és ő kí m élje meg a lenyelni való bosszúságtól . Ezeknek a dolgoknak az ára már benne van a kulimászban ,vagyis a perköltségben és ezeket a maga idején való kellemetlenségelhárításokat joggal megvárhatja az adófizető ,vagy pedig adóhátralékos polgár a tisztviselőitő l is . Mindezzel természetesen nem azt akarom mondani ,hogy a kiütéses tifuszt ki kellett volna osztani a főváros különböző ügyosztályai között ,azzal ,hogy :ebben az ügyosztályban ennyi ember betegszik meg ,ebből ennyi kerül megfigyelés alá ,emebből pedig ennyi bocsáttatik el gyógyultan ,emennyi pedig kap díszsírhelyet ,hanem csupán csak azt ,hogy amit ma már minden laikus tud ,azt hivatalból eggyel előbb kellett volna tudni . Tudniillik a magisztrátusnak mindent előbb illik tudni ,mint a gondjára bizottak nak . Ezzel azután most már megint nem arra a pfalzi közmondásra akarok kilyukadni ,ami így szól :“Gott weesz viel ,doch mehr en Professer ,Gott weesz Alles ,doch en Professer Alles besser ” . A magisztrátusnak nem kell mindent jobban tudni ,mert attól terem m eg a vaskalap ,de előrelátást ,régen meglévő tények ismeretét ,okok és okozatok ha nem is bölcs ,de legalább higgadt egybevetését mindenki joggal megvárhatja tőle . A kiütéses tifusz ,a patikai nevén “typus exanthematicus ”régi és nem is nagyon titokban tar tott tapasztalatok szerint a nagy nyomorúságok ,nagy csatavesztések ,nagy kipusztítások nyomán kullog . Mint csatamezőn a farkas ,vagy a dögkeselyű ,hogy végérvényesen is kivágja a koponyájából a szemet és kirágja a csizmájából a lábszárcsontot azoknak ,ak ik már úgyis elesettek . A nagy elnyomorodásokat kísérteties pontossággal követi nyomon a kiütéses tifusz ,vagy pedig az unokaöcscse ,az éhtifusz . A magyarországi törökuralomnak is ez volt a végső kihangzása ,talán a legnagyobb átka . Mert amikor a felszabadított Budavára alól a külföld minden nemzetségéből összesereglett had megint szerte széledt ,nemcsak dicsőséget és prédát vitt magával haza ,hanem a letarolt ország átkát ,a kiütéses tifuszt is . Ezért is nevezték el azután akkor Európaszerte “morbus hungar i cus ”-nak ,magyar betegségnek . És még Berlinben is csaknem úgy féltek tőle ,mint Hadik generálistól ,vagy Lengyel Menyhérttől . Mert ez volt az exportunk ,amiben semmi külföld velünk konkurrálni nem tudott . Ezek tehát innen-onnan kétszázötven esztendős megismerések és tapasztalatok lesznek . És kétszázötven esztendőnek ,sőt -miután már koronaértékben beszélünk és kétszer olyan gyorsan öregszünk ,mint az elődeink -ötszáz esztendőnek a tapasztalatai és nagy szomorúságai sem voltak elégségesek arra ,hogy megt a nítsák a félelemre és óvatosságra mindazokat ,akiket illet az előrelátás . Igy történhetett meg azután az a dolog ,hogy a nagy csatavesztések és nagy lenyomorodások réme lecsapott Budapestre . Csoda -e ? Éppen annyira nem csoda ,mint ahogyan egészen természete s dolog ,hogy a mai magyar irodalomnak a legőszintébb hangja a szatíra és hogy a tót napszámos hús helyett a sokkal olcsóbb pálinkával fűti a gyomrát . Mert a nyomorúság kitör nemcsak az irodalomban ,nemcsak a deliriumban ,hanem előbb-utóbb -és ezt nem tu dták azok ,akiknek rég a hajukat kellett volna tépni a gondtól ?-járvány ,pestis ,dögvész alakjában is . Most szaladnak a kiütéses tifusz forró lábanyomát ütni ,amikor az már szárnyra kapott ? És azt hiszik ,hogy a förtelmes nyomorúságnak ez a kórsága az Alföldi-utca 6-8. számú menedékhelyén kezdődött el ? “Óriási tévedés a Városházán !” -kiabálhatnák a szenzációlapok rikkancsai . A kiütéses tifusz a csomádi tejfölnél ,meg a tejhamisításokra ötven korona bírságot szabó törvény paragrafusánál ,meg a téglakartellnél ,meg a tizenny o lc személyre berendezett -majd azt mondtam tizennyolclövetű -pinceszobáknál kezdődik el . Meg ott ,hogy mivel még nem is kell jég ,mert csak most kezdődik el majd az a jó magyar tavasz ,amelyik mindig meghozza a fagyot ,tehát a jéghiány miatt a húsvágók -t. i. a mi húsunkat vágók -már most ,jövő vasárnapra felemelik nyolc fillérrel a hús árát . No meg ott ,hogy kőszenet ma már Budapesten a szegény ember -és ki nem szegény ?-valóban csak lopva kap ,úgy hogy kétségbe eshetik azon a minden Wildet és Shaw ot megcsúfoló paradoxonon ,hogy mi hát itt a drágább :a szén vagy a jég ? A fekete ,vagy a fehér ? A meleg ,vagy a hideg ? És az orvosságot ,a prophylaxist -hahaha ,prophylaxis !-keresik a karbolsavban ,lizoformban ,szublimátban . Kapkodva fertőtlenítenek és a szegény ,csupán a természet rendelte jogukkal élni akaró baktériumokat fogják fülön ahelyett ,hogy a svábbogarat dagasztó péket szegeznék oda a fülénél fogva a boltja ajtajához ,a tej gyanánt a sziktől lemállott fal avult meszével fehérített vizet áruló sváb banyát raknák kalodába ,ahelyett ,hogy az angyalföldi véreshurkást akasztanák hurokra s a metilalkoholt mérő gazembert öntenék tele a saját patkánymérgével . Kissé középkoriaknak látszanak ezek a fertőtlenítő eszközök ,amelyeket itt ajánlok ,de középk ori helyzeteken csak középkori eszközökkel lehet segíteni ,akármit mondott is Kálmán király . Neki már nem volt boszorkány ,de nekünk itt van a nyakunkon a strix is ,meg a striga is . És olyasféle modern eszközt ajánlani ,hogy például ingyen fürdőket ,ingyen gyógyszert adjanak ,az utcák keresztezőjénél mindenkinek rendelkezésére álló mosakodó helyeket állítsanak fel (nem írván ki bennük azt a minden barbarizmust eláruló tilalmat ,ami úgy végződik ,hogy ...“a lábakkal lépni tilos ” ),valóban ábrándos törekvés . Arról azután még csak beszélni sem lehet ,hogy például minden egyes lakásnak a hetenként egyszer vacuum cleanerrel való tisztogatását éppen olyan kötelezővé tegyék ,mint teszem azt a cselédbejelentő lapot ,vagy a házmesterpénzt . Ezek bizony nem nagyon kel lemes dolgok ,amik itt elmondódtak . De az igazság rendesen kellemetlen formában jelentkezik és ahogy ma a közegészség dolga áll Budapesten ,az embernek feltétlenül Petőfinek az a kellemetlen verse jut az eszébe ,ami így kezdődik “Dicsőséges nagy urak ,h á t hogy vagytok ?”Mert most már nemcsak az Alföldi-utcában ,meg az Örömvölgy-utcában kezdenek viszketni a nyakak ,hanem városszerte mindenfelé kezdünk vakaródzni ,-igaz ,hogy egyelőre csak a fülünk tövénél . De mindennek ellenére ,amint mondtam ,megijedni felesleges . Hanem végre egyszer becsületesen és okosan félni már mégis tanácsos volna . Mert különben ,Szent Gellért ucscse ,baj lesz . Kár ,hogy a fantáziánk fél évvel ezelőtt nem igazolódott be ebbe az irányba ,mert ha csak egy kicsit felcsillanik emlékezetünkben a pusztulások képe ,Herkules úgyse könnyű szerrel juthattunk volna hozzá a próféta dicsőségéhez és megjövendölhettük volna ,hogy ezt az idei téli hadjáratot nyomon fogja követni a morbus hungaricus . Valahányszor az ember nekiveszekedett ,hogy farkasává legyen embertársának ,valahányszor felemelkedett a gyilkolás véres ösztöne a kitörés forráspontjáig :a halálosztásnak nekiinduló embertömegeket mindig alattomos vigyorgással követte valami járvány ,hogy segítsen az öldöklésben ,mindig odacsapódott a véres tömegekhez valami sötéten sápadt árnyék :maga a Pallida Mors . A keresztes hadak a vérbajt hozták be ajándékba Kis-Ázsiából Európának ,meg állítólag valami hiszte rikus természetű idegjárványt ,a tatárdúlás után pedig egész Közép-Európát ellepte a pestis . A kivonuló horda ott hagyta az átkát ,a szennyét az elpusztított országban ,s amikor az erdőkben ,barlangokban rejtőző emberek előbújtak ,hogy eltakarítsák a romb o lást és ha lehet ,új életet kezdjenek :szédelgő fejjel hullottak el és kínos vonaglás közt vette életüket a tatár hozta nyavalya . Napoleon seregei a Nilus mellől elhozták magukkal az egyiptomi szembetegséget ,amelynek ma sokkal kevésbé költői neve van ,trachoma ,mint akkor volt :marguerite . És ugyancsak Napoleon hada hozta le az orosz hadjárat után ide ,a napsütöttebb Európába is a köd nyavalyáját ,az influenzát . Negyvennyolcban pedig a kolera Paskievicsnek hihetetlen mennyiségű kozákjait bukfenceztette ki a nyeregből . A törökdúlás idejében ,amikor a nemzetek csataterévé vált Magyarország ,amikor dúlt a török ,pusztított a német ,portyázott a tatár és martalóckodott kuruc ,labanc egyaránt ,amikor lengyel ,bajor ,rác és oláh eljöttek ide verekedni :az elpusztult ,kizsarolt ,agyontépett országban ,a koldusra csigázott lakosság között egyszerre véres vigyorgással ütötte fel a fejét valami új ,addig ritka járvány . Forró láz ,amit kiütések követtek s amely hamar végzett az áldozatával . Amikor azután 1686 után ,Bud a várának a visszavívása után kezdtek innen szerte hazaáradni a zsoldoshadak ,meg a passzióból verekedők :vitték szerte rá egész Európára magukkal a betegséget és mivel Magyarországról eredt ,az akkori orvosok ,ha már tenni úgy sem tudtak vele semmit ,leg alább elnevezték erre a névre :morbus hungaricus ,magyar betegség . Ez a betegség a kiütéses tifusz volt s a török időkben csak úgy az ujjasánál fogva rángatta le a katonákat a ló hátáról . És amikor elcsillapodott a háború ,amikor helyre állt a rend ,a rém is visszahúzódott rejtekébe ,valahova a mocsarak ,a lápok közé ,dacos álmot aludni . De mindig felneszelt és vagy alattomosan előbújt ,vagy diadalmasan előrontott ,valahányszor háború ,ínség ,nyomorúság látogatta meg ezt az országot . Mindig sietett segítség ére az elnyomóknak ,mindig az elnyomottakba vágta bele a karmát . A nyomorultakba ,az elcsigázottakba ,a kiéhültekbe ,-ezért a neve éhtifusz . Éppen olyan par excellence szegény-betegség ,mint Olaszországban a pellagra ,és mulhatatlanul megjelenik ott ,ahol az emberelnyomás kezd véres mértéket ölteni . Oroszországban ,ahol a bojár állandóan a nyakán ül a muzsiknak ,az éhtifusz is állandó ,s Galiciában ,Bukovinában ,ahol a lengyel slachcic nyúzza a rutén parasztot ,szintén meghonosodott . Mindig együtt küzd az elnyomókkal ,hátba támadja a letiprottakat s megadja nekik a kegyelemdöfést . Nem kellett volna tehát hozzá nagy prófécia ,csak egy kis ráemlékezés ,ha a múlt nyár hajlásán valaki megjövendölte volna ,hogy a tél végére itt lesz Budapesten a morbus hungaricus . Hiszen már akkor tudhatta mindenki ,akinek szeme van és lát is vele ,ez a nagy város véres téli hadjárat elé indul . Már akkor felvonulóban voltak a seregek ,már akkor lehetett látni ,hogyan sorakoznak a nagy ütközetre . Ha képet akarnék rajzolni róla ,elmondanám ,hogy először rugtattak a csatába a fürge bacillusvitézek ,azok a patent hamisítványok ,amelyek elveszik a szegény ember gyomrának minden ellenálló erejét . A tej ,amelyik gipszből van ,a vaj ,amelynek az ő neve margarin ,a kenyér ,amely krumpl iból készül és a kolbász ,amelybe viszont hús helyett áztatott kenyérbelet tömköd a hentes . Szinte még mulatságos is elgondolni ,hogy a szegény ember akár kenyeret vesz ,akár kolbászt vásárol ,mindenféleképpen csak -krumplit eszik . Azután jött a gyalogság rohama :mindennek képtelenül ,hirtelenül való megdrágulása . Ezt a pokoli rohamot a legfeketébb tüzérség bombázása fedezte :a szeneseké . Rettenetes tüzérpark ,amely azzal öl ,hogy nem ád tüzet és azzal gyilkol ,hogy nem dobálja meg fekete bombáival az embe reket . Végül következett a nehézlovasság rohama ,a tél derekán a semmipénzűeken ,az ürestenyerűeken ,az éhenkórászokon keresztül vágtatott a házbéruzsora bivalybőrös ,vértes lovassága . Dolgoztak a marodeurök is :sztrájk ,munkakizárás tömérdek pénzt vont e l a szegény embertől . Február derekára ki volt víva a csata ,le volt gázolva minden és ekkor felütötte a fejét a morbus hungaricus . Honnan jött ? Galiciából -e a Kárpátokon át ,mint a Gogol kísértetlovasa ,vagy Bukovinából lappangó vánszorgással ? Avagy valahol az orosz síkságon hallotta meg kísértettársaitól ,hogy szükség van már rá ,elérkezett már az ideje és kócos krimeai lóra kapva vágtatott ide ? Avagy pedig itt emelte fel alvó fejét mocsárból ,szennyes talajból ,abból a hajdani nagy szemétdombból ,amelyre ráépült Budapestnek egy nagy része ? Mindegy ,akárhonnan jött ,itt van . A csata megvan víva ,az ellenség a földre teperve :vigyorogva veti rá magát a morbus hungaricus . Vajjon nem jó lenne -e most már abbahagyni az ankétezéseket ,a bizottságozásokat és a többi olyan hivatalos gondolkozóbaesést ,aminek csak eleje van valahogy ,de vége nincs sehogyan sem ? Vagy ha van vége ,az :adóemelés . Vajjon nem kellene -e már hozzálátni legalább a romok eltakarításához és a férgek elpusztításához ? Urak ! Itt van a csataterek betegsége ,az éhség cinkostársa ,a pusztulás után kullogó pokolkutya . És hiába tetszik elnevezni typhus exanthematicusnak ,nem az az ő neve . Ő a Morbus Hungaricus ,a Magyar Betegség . A tudományt nem lehet népszerűsíteni ,de talán lehet a félbelletrisztika ujjának is rámutatni a nagy ,egyetemes élet olyan jelenségeire ,amelyek mutatás nélkül egész hétköznapiak s csak akkor lesznek érdekessé ,sokszor döbbenetessé ,ha kipécézzük őket ,ha megragadjuk ,kissé ide-oda forgatjuk ,azután megint eleresztjük ,amikor kiadták magukból a gondolatokat ,amelyeket minden végső következtetés nélkül kifacsarhatunk belőlük . Vagyis :nem szabad ebben a cikkben semmit az elején kezdeni és nem szabad a végső konzekvenciáig vinni . Az a pápaszemes tudomány dolga ,nem ezé a vékony ösvényé ,amely a nagy tudás mélységei és az elszórakozás virágos mezei között halad mesgye gyanánt . Itt csak a dolgok közepe a miénk ;az elejét bízzuk az olvasó iskolai tudására ,a végét az olvasó iskolát ,korlátot nem ismerő fantáziájára . Az iskolában tanuljuk ,hogy vannak madarak ,amelyek nem évelnek ki egy helyen ,hanem ahogy az évszak változik ,változtatják a l akóhelyüket . A mindennapos megszokás egészen érthetővé teszi előttünk ,hogy a fecske ,a daru ,a gólya ősszel útnak indul ,tavasszal visszatér hozzánk . Sőt azt is tudjuk ,hogy ennek a három népdalbeli madárnak az igazi hazája mégis csak nálunk van ,mert Af rikába csak nyaralni ,hogy úgy mondjam ,“orvosi tanácsra ”mennek ,mint ahogy Kairóban és Asszuánban telel a gazdag ember ,ha Antwerpenben van is az üzlete . Hogy a fecske ,a daru és a gólya is itt nálunk végzik el az üzleti ügyeiket s Afrikába csak annyit vi sznek el magukkal a tőkéjükből ,-ösztöneikből -amennyi a telelésükre szükséges . A létért való küzdelmet ,azt itt vívják meg nálunk ,Afrikában csak a spleenes urat játsszák ,aki válogat még a bogárcsemegében is és nem épít magának házat ,hanem lomb- és f aág-hoteljében lakik . De már kevesen érzékítik meg maguknak azt a tényt ,hogy a vándormadár drágább áron veszi meg az egyiptomi telelést ,mint mi ,akik pár száz forint s még legfeljebb egy kis tengeri betegség révén hozzájuthatunk . A vándormadár a fajbeli ö sszessége nagy százaléka árán jut csak ahhoz ,hogy kitelelhessen . Azon a csodálatos úton ,amely Európában sokszor 8000 méter magasságban vezet keresztül a levegőn Afrika zöld partjáig ,százezrek esnek áldozatul a vándormadarak közül annak a csodálatos ös z tönnek ,amely készteti őket ,hogy az északnyugati szél első lehelletére csoportba verődjenek s elinduljanak tenger felett ,levegőégben oda ,ahol télen is van bogár s ahol békával ,hallal tele a Nilus zöld vize . Mert például a fecskék vándorútja gyakran nyolc kilométer magasságban van fenn a levegőben . A fecske ,amely ,míg itthon van Európában ,ezer méter magasságra sem száll fel a levegőbe ,amikor elindul nagy útjára ,olyan kietlen magasságban halad ,ahol már dermesztő a hideg s alig elég az oxigén a tüdő táplálására . Élő lény mozdulatlanul abban a régióban meg nem maradhatna . De a madár ösztöne kitalálta ,hogy a mozgó -még pedig a gyorsvonatnál sokkal nagyobb sebességgel mozgó -állati testnek az a magasság való . A levegő ritkasága megcsökkenti az ellen á llást ,amelyet le kell küzdeni ,az enormis hidegség felemészti a kábító nagyságú mechanikai munka által előállított hőnek azt a feleslegét ,amely ártalmas lehetne az élő organizmusra ,az oxigén ritkasága pedig egyenesen az elégéstől menti meg az apró -cs a k abszolúte apró ,relatíve óriási nagy -madártüdőket ,amelyek sűrűbb oxigénbetódulásra egyenesen megfojtanák a tulajdonosukat . Nevezetes és mással ,mint az évezredes gyakorlattal meg nem magyarázható az az elhelyezkedés ,amelyet a nehezebb súlyú madarak csoportja vesz a levegőben ,amikor vándorútjára kel . A darvak ismeretes V betűjét a repülőgép feltalálója sem számíthatná ki annyira a mechanika törvényei szerint ,mint ahogy belehelyezkednek az ösztön hajtására ezek az egyébként nem nagyon intelligens m adarak . Sokáig azt hitték ,hogy ennek a V betűnek az egyetlen magyarázata az ,hogy mint ék fúródik bele a levegőbe s könnyebben szeli . Egy ausztriai ornitológus ,Holewa Hugó mutatta ki ,hogy a mechanika törvényének a legteljesebb kihasználása ez a V betű . A csapat élére a leghatalmasabb szárnyú madár áll s elkezdi verni a levegőt . A léghullámok mint a hajó kielwasser-je (nincs rá magyar szó )ék alakban terjednek tovább ,emelkedő irányzattal ,úgy hogy a vonalába helyezkedő madarak fele erejüknél többet elv o nhatnak a maguk fentartásától és teljes mértékben az előrenyomulásra használhatják . Egyetlen madárnak a mozgása százaknak erőt ád a levegőben való megmaradásra . Ha emberi mechanika így tudna dolgozni ,régen nem volna egy mechanikai probléma sem probléma . Csak egyet ,talán nem is a legérdekesebbet ragadtam ki a madárvándorlás sok csodálatossága közül . A többivel együtt ez is egyik magyarázata annak az irtózatos sebességnek ,amellyel a vándormadár a helyét tudja változtatni . A fecske tizennyolc óra alatt repül át Magyarországból Afrikába ,a vadlúd Németországból húsz óra alatt teszi meg ugyanezt az utat . Kábító számok ,ha elgondoljuk ,hogy hasonló távolságot a postagalamb harmincnyolc ,a varjú pedig hatvanhat óra alatt repül át . Ellenben rendkívül időveszteségek ,ha tudjuk azt ,hogy az albatrosz hat óra alatt ,a sólyom pedig tizenegy óra alatt tudná megütni ezt a rekordot ,-ha vándormadár volna . Itt kezdődik az olvasó fantáziájának a tér . A komoly tudomány az emberiség folytonos faj i ,vagy testi ,vagy ha úgy tetszik :fiziológiai továbbevoluálására a mai napokból alighanem csak egy bizonyító adatot tud felhozni . Ez pedig az ,hogy Ázsia közepében ,körülbelül azon a vidéken ,amelyet északról a szibériai tundravidék ,délről meg sivatag o k és a világ legnagyobb hegyei határolnak ,most van kifejlődőben egy egészen sajátságos ,specifikus népfaj ,amelyet a tudósok faut de mieux elneveztek a “ szibiriákok ” népének . Ezek a szibiriákok azután azzal ,hogy most itt ,a szemünk előtt születnek meg új fajjá ,még eddig nem volt emberspéciessé ,a tanubizonyságai annak ,hogy Ázsiának ez a része volt mindig a népek szülőföldje . Vakmerőség volna azt tenni fel ,hogy hajdanában a Paradicsom is itt volt ,de hogy egyes nagy árja törzsek -minden valószínűség szerint a hinduk is -innen indultak világhódításra ,hogy a hunok ,az avarok és a magyarok szintén innen lepték el Európát és hogy végül a mongol áradatot is ennek a földnek a megmozdulása zúdította rá Európára ,az kétségtelen . Ázsia tehát valóban népszülő föld és a szibiriákok szemünk előtt folyó kialakulásán tapasztalhatják a tudósok ,hogy hogyan lesz ,hogyan születik csupán természeti erők behatása alatt egy új népfaj ,tehát egy új embertípus is . Obrucsev ,Patkanov ,Przsevalszkij erre nézve igen fontos é s érdekes adatokat adtak az antropológia tudományának . Fel kell tennünk ,mert az ellenkezője még nincsen bizonyítva ,hogy az az amerikai Sergent doktor ,aki a “testgyakorlatok felügyelőjé ”-nek kissé amerikai ízű címét viseli ,éppen olyan komoly tudós ,mint a fentebb említett három orosz . Fel kell ezt tenni ,ismétlem ,mert Sergent megfigyelései valóban kvadrálnak igen sok tapasztalati ténnyel is és akkor Sergent doktor igazságának a végső eredményét levonva ,ebben foglalhatjuk össze az igazságait :nemcsak t e rmészetes úton ,hanem mesterséges módon is alakulhatnak ki új embertípusok ,az emberiség testi evolúciójához tehát valószínűen már régebben is a természetes okokon túl mesterséges okok is hozzájárultak . Sergent az amerikai sport-ladyk testének az átalakulá sát figyelte meg és konstatálja ,hogy a szabadban való túlhajtott tornának ,sportnak már most tapasztalható az átalakító hatása az amerikai nőre . A csipeje szemlátomást megkeskenyedik ,a válla elvesztve gömbölydedségét ,elszögletesedik ,kéz és láb megnöve k edik . Tízezer amerikai leányon tett mérései bizonyítják ,hogy Amerikában új embertípus van kialakulóban . Olyan típus ,amelyet anatómiai nézőpontból még nőnek kell ugyan mondani ,de amely már nagyon közel áll a férfihoz . Szóval ,Amerikában közeledik a “ ha rmadik nem ”-nek az ideje . A megfigyelések igazi következéseit Sergent ,aki tehát mégis csak afféle amerikai reklámtudós lehet ,nem vonja le . Pedig nyilvánvaló ,hogy a kérdésnek az antropológiailag és biológiailag fontos része az ,hogy vajjon ez a harmadik nem ,amelyik azonban az anatómiai lényegben való meg nem változottság miatt mégis csak nő ,tehát újabb nemzedék adására hivatott ,milyen ivadékkal fogja ellátni a jövőt ? Ez a fontos . Mert hiszen még laikus ésszel nézve is kétségtelennek látszik ,hogy az e lférfiasodott asszony aligha tud majd olyan tökéletesen felelni meg a feladatának ,amely Schopenhauer szerint minden asszonynak az egyetlen igazi feladata ,mint az a mai asszony ,akinek a testét évmilliók egyenesen ennek a feladatnak a lehető legjobb gya k orlására idomították ki . Ha tehát várható csakugyan új embertípus kifejlődése Amerikában ,ez majd csak a második ,esetleg harmadik generációban nyilvánul meg . Mert hiszen kétségtelennek látszik ,hogy a szűkcsípejű ,erősebben csontrendszerezett nő más feltételek között fog életet adni új teremtménynek ,mint a mai ,hogy megint csak Schopenhauerrel beszéljek ,tisztán erre a célra berendezett . A gyermek mivolta függ ugyan az apától is ,de természetszerűen sokkal inkább és sokkal fokozottabb mértékben az anyá tól . Sergentnek az amerikai sport-lady teste átalakulására vonatkozó megfigyelései tehát kétségtelenül érdekesek ,de egyelőre csak afféle kuriózum érdekességével bírnak ,letagadhatatlan amerikai mellékízzel . Mert hiszen ,hogy a foglalkozás átalakítja a testet ,ezt Sergent nélkül is régen tudtuk már . Hogy a háztetőn járó bádogosnak meg a matróznak a járása itt lent ,vagy itt a szárazföldön bizonytalanná ,esetlenné válik ,ez közismeretes dolog . Hogy a szabó háta meggörbül ,a csizmadiáé meg kiegyenesedik ,me r t az egyik befelé ölt ,a másik meg kifelé ,ezt is tudjuk . A suszter jobbkezének a középső ujja lassankint használaton kívül helyeződik és mint merev ,mozdulatlan ,hogy úgy mondjam :skartba tett testrész szerepel evés és ivás közben is azért ,mert munka kö z ben azzal keni a csirizt ,azzal tehát nem nyúl hozzá máshoz semmihez ,ez olyan köztudomású ,hogy még anekdota is van róla . A Berufskrankheitekről ,a tanító rövidlátásáról ,a hivatalnok bélpangásáról ,a lovastiszt dongalábáról és aranyeréről nem is beszéle k itt . Más mesterségesen okozott és faji jellemzékké vált testi változásokról is tudunk . Az azték nők azért szültek mind csúcsosfejű ,cukorsüvegre emlékeztető koponyájú gyermekeket ,mert az ősazték az újszülött fiú lágy koponyacsontját két deszka közé szorította ,hogy ékalakra növekedjék . Náluk ez volt az előkelő születés jele és nem is nagyon sokban különbözik a raccsolástól . Mesterséges fajváltozásokat ,sőt típusváltozásokat tehát ismert az antropológia története . És ezért csupán csak érdekes ujjmutatás számába mehet a Sergent doktor tapasztalata . Az amerikai félférfi-nő még aligha új típus ,az esetleges új típus kialakulása csak ivadékokon túl várható . Nem valószínűtlen ,de kisértetképpen ott jár mögötte a meddőség gondolata is ,a bölcs természet magvasza kasztó közbelépése a mesterséges ,egyoldalú túlhajtással szemben . És már most azután ,akár igaz ,akár nem igaz ,hogy új embertípus van kialakulóban akár a szibériai tundrák alatt ,akár Amerikában -az egyik helyen aligha igaz ,a másik helyen csaknem bizonyo s -az az egy azután kétségtelen ,hogy az a neandervölgyi ásatag koponya ,az ősembernek ez a példánya már akkor is nagyot nézne ,ha bennünket látna és összecsapva a kezét ,-ha volna neki -azt mondaná :“Nini ,hát ezek az én ivadékaim ?”És talán még vigyo rogna is hozzá ,ha a fogak is megmaradtak volna az ínycsontjában . A gondolat ,amelynek a megvalósításáról itt szó lesz ,úgy látszik ,egészen angol ,mert valóban praktikus és mert az egész világot átfogó . A jövő év júliusának a végén kongresszusra fognak összeülni a világ minden emberfajtájának a képviselői . Az európai kultúrnemzetek képviselői mellett ott lesz ezen a kongresszuson a török ,az arab ,a perzsa ,a kinai ,a japáni ,az egyiptomi ,a hindu ,az amerikai indián és a délameri k ai keverékfajok egy-egy képviselője ,de ott lesz a haiti-i rabszolgából felszabadult néger és a délafrikai szabad néger is ,meg a zulukafferek külön képviselettel . Ahogyan a programm jogos dicsekvéssel mondja ,több mint húsz külön kultúra fog összetalálko z ni ezen a kongresszuson . És a résztvevők névsorának a tekintélyesen hosszú betűfolyamából lehetetlen itt ki nem ragadnom egy pár érdekesebb nevet . Kinát például Vu -Ting -Fang ,a volt washingtoni nagykövet fogja előadással is képviselni . A hinduk egyik képv i selője és egyúttal a kongresszus legelső előadója -valószínűen a korára való tekintettel -Brazsendranat Szil lesz ,aki a kucsbehári maharadzsa által a fővárosban fentartott egyetemnek a rektora . A délafrikai benszülötteket egy Tengó Jabavó nevű úr fogja képviselni ,aki természetesen fernolendtfekete ,de amellett -lapszerkesztő is . Az egyetlen bantu nyelven megjelenő újságnak ,az “ Imvo Zabancsundu ”-nak a szerkesztője . A másik nagy afrikai népet pedig ,a zulukaffereket ,egy kikeresztelkedett zulu fogja ké p viselni ,névszerint Mangena Alfréd ,aki meg szintén meglepetésszerűen ,ügyvéd Londonban . Az indiánok képviselője szintén érdekes ember lesz :dr. Eastman Charles ,író . Ezek mellett a valóban emberi szélsőségek mellett felesleges a kongresszus többi exotikus érdekességét is felsorolni még . Igazán a világnak a legtarkább gyülekezete lesz ez a kongresszus ,amelynek célja az ,hogy :a modern tudás és a mai ismeretek fénye mellett vitassa meg azokat a vonatkozásokat ,amelyek fennállanak Nyugat és Kelet népei közö tt ,az úgynevezett fehér és az úgynevezett színes fajok között ,azzal a kifejezett céllal ,hogy elősegítse köztük a jobb megértést ,a barátságos érzületet és a szívből való együttműködést . Nem lehet eltagadni ,hogy minden csak kissé elgondolkozó ember előtt is szédületes perspektívát nyit ez a programm és ez a névsor . Talán Chavez a már fönt ,a levegő jégrégióiban haldokló látott csak ilyen szemhatárt ,talán csak ő ,a tudományt és a haladást vérrel megpecsételő érezte meg ott fenn ,a semmiség borzalmai között ,hogy az egész földgömb csakugyan olyan nevetségesen kicsiny ,hogy nem érdemes érte civakodni ,mert hiszen van olyan nagy ,hogy mindnyájan elférünk rajta . Igen ,ő bizonyosan meglátta ,mert a halála előtti órákban minden hős látja a jövő vizióit ,talán olyan képeket lát ,aminőket csak lassan ,nehézkesen tud kispekulálni előre a fontolgató emberi elme . De ennek a soha meg nem szűnő fontolgatásnak kétségtelenül egyik legérdekesebb eredménye lesz a londoni “fajok kongresszusa ”. Persze ,a céljaikon is ,a m ódszerükön is mosolyogni is lehet . Hiszen az interparlamentáris konferenciák ,meg az öreg “ tehetetlenek tanácsa ”,a hágai békebíróság még éktelenül kisebb nemzetközi vonatkozásokban is kétségtelenül mosolygásra indítják az embert és egyelőre csak arra jók ,hogy a világbéke megvalósításáról kétséget oltsanak a lelkekbe . Éppen úgy ,mint ahogyan ma már köztudomású tény ,hogy az uralkodó-találkozásokon mindig a békéről van szó és mi nép mégis folyton fegyverkezünk . Ők a békéről beszélnek ,nekünk pedig golyó va n a hasunkban . Még pedig annál súlyosabb golyó ,mert nem is úgy lőtték bele ,hanem magunk vesszük meg a magunk ritka kis pénze árán ,akár a Krupptól ,akár a Skodáéktól ,az már mindegy ,mert még a patikában sincsen drágább pirula a ki nem lőtt ágyúgolyónál . De azután lehet a dolognak mosolyogni a másik oldalról is . Mert például én egész komolyan elhiszem ,hogy his excellency Vu -Ting -Fang egész érthetően meg tudja magyarázni a right honourable lord Weardalenak ,hogy a felvilágosodottabb kinaiak részéről semmi féle sár ga veszedelem nem fenyegeti Európát . Azt is elhiszem ,hogy Eastman Charles úr ,a híres Guggonülő Bölény egyenes leszármazottja érthetővé teszi például dr. Ferdinand Tönnies kieli egyetemi professzor előtt ,hogy a rézbőrűek éppen olyan kultúrára képes emberfaj ,mint akár a kaukázusiak . De azt nem igen akarom elhinni ,hogy a kingwilliamstowni fekete lapszerkesztő ,Tengó Jabavó meg tudná értetni Arenberg Prosper herceggel ,hogy felesleges fáradság a négernek a halántékán szúrni keresztül a puskavessző t s úgy keverni fel az agyvelejét ,mert az már úgy is mozog . Aziránt is táplálok kétségeket ,hogy Zangwill Izrael ,a kongresszuson a zsidó faj képviselője ,bele tudja beszélni a “ Jerikói Kürt ”szerkesztőjének a fejébe azt a képtelen badarságot és rosszhis z emű ferdítést ,hogy Solymosy Esztert nem a zsidók használták fel rántásnak a laskába ,valamint aziránt is táplálok valamelyes kétségeket ,hogy a magyar kongresszusi tagok (eddig nyolcan vannak felvéve a névsorba )valamelyike arra a meggyőződésre terelhet n é prof . Valerian Ursianut ,a szenátort és a bukaresti egyetem fakultásának a dékánját ,hogy ma már Magyarországon ,tekintettel a tűrhetetlen húsdrágaságra ,nem esznek oláh gyereket a csendőrök . Hogy a zulu meg a kanadai sziuindián-utód tökéletesen meg fogják egymást érteni ,csak olyan természetes dolog ,mint hogy a finn is ,meg ma már a török is édes testvére a lovagias magyar nemzetnek . Persze hogy az ,mert nincsen a fene közük sem egymáshoz . Akkor lett volna a török testvérünk ,amikor Zrinyi Miklós megírta a török áfium ell en való orvosságról szóló csodaszép dolgát . Könnyű az örményt arra kapacitálni ,hogy ne legyen antiszemita ,de tessék a pózeni lengyelt bírni rá arra ,hogy szeresse a porosz junkert . És te ,olvasóm ,a délafrikai háború idején bizonyára a búrok mellett lel k esedtél ,a keletázsiai háború idején pedig a nemes sárga faj mellett gyulladtál lángra . De kérdezd csak meg a hottentottát ,hogy miféle ember is tulajdonképpen az a búr ,váratlanul szenzációs feleletet kapsz rá és kérdezd meg a san-franciscói yankeetől ,h o gy mi a véleménye az odaözönlő kinairól ,ott is furcsa feleletet fogsz kapni . Csakúgy ,mint akkor ,ha a texasi angolt kérdezed meg a felszabadított néger rabszolgák utódairól . Az bizony vissza fogja őket kívánni a Beecher-Stove kisasszony kunyhójába . Amíg érdekellentét nincs ,amíg súrlódó felületek földrajzi ,avagy gazdasági okokból nem támadhatnak ,addig mindnyájan testvérei vagyunk egymásnak . Az etnográfia szerint való szélsőségek ölelkezésben találkoznak mindaddig ,amíg a közös koncon ,az érdekellen t éten nem találkoznak össze . Az ugandai néger teljesen meg van elégedve a délamerikai kvarteron viselkedésével ,ellenben a jövő nagy -talán legnagyobb -világállamában ,Argentínában már is kész az ellentét a portugál ,a kreol és a legújabban ,de irtózat os szaporasággal bevándorló német között . Ezeket az egészen természetes úton-módon keletkező ellentéteket aligha fogja elsimítani csak valaha is akármiféle kongresszusnak a mesterkedése . De ennek ellenére is tiszteletreméltó gondolat a fajok kongresszusa ,mert valami ködlően távoli jövő perspektíváját tárja fel ,valami nagyon pisla reménységet mégis csak élesztget . Hiszen ha nem hinnénk mindnyájan az egy akol és egy pásztor igéjében ,akkor csakugyan jobb volna ,ha megint Petőfinek lenne igaza és leásna vala ki a föld közepébe . Olvasva az Epernayből ,Haute Villiersből ,Chateau Thierryből és a Champagne egyéb kitünően jóízű nevű városából érkező híreket ,eszembe jut egy meglehetősen kopott igazság és ennek az igazságnak a révén összetársul fejemben a két eszme :valóban ,Franciaország nemcsak Dantonnak és Maratnak volt a szülőhazája ,hanem szülőföldje Grimaud de la Reyniè re-nek és Brillat Savarinnek is . Kopott az igazság ,hogy Franciaország a forradalmárok és a gourmandok anyaföldje ,de íme ,a régi igazságra most új aranyat vernek nemes ragyogásul a legnemesebb szőlő levének aranyából a champagnei vincellérek . Kitört rajtuk az ősi gall vér láza ,a forradalom ;amely ezúttal valóban megint fejedelmi prédára vágyakozik ,pezsgős üvegekne k Marie Antoinetteénél karcsúbb nyakára . Mondják ,hogy ennek a forradalomnak -ámbár a farsang-íze eltagadhatatlan -nagy közgazdasági jelentősége is van ,mert importtal ,agrárérdekekkel és egyéb ilyen történelmi materiálizmusokkal (vagy ezek nem azok ?én bizony nem tudom )függ össze . Lehet . De a dolognak ehhez az oldalához nem értek ,azért beszélek inkább most a kitünő és tiszteletreméltó Tickletooth Tabitha asszonyságról ,aki éppen fél évszázaddal ezelőtt ,tehát 1860-ban írta meg “The Dinner Question ”c ímezetű könyvét . A culinológia tudományába igazán beavatottak pedig tudják ,hogy az inyesmesterségnek az igazi bibliája ez a könyv ,nem pedig a Brillat Savarin unalomig emlegetett és felületes lelkek által agyoncsépelt könyve ,a “ Physiologie du gout ” . Bri llat Savarin egy felületes és elmés francia ,de Tabitha asszonyság szász alapossággal és körültekintéssel írta meg a könyvét . Igy például az ő könyvéből lehet megtudni azt a dolgot is ,hogy hogyan terem a champignon nevű gomba . És ez a gomba most szorosan a tárgyra tartozik ,nem csupán azért ,mert hogy ő reá is kitünően ízlik a pezsgő ,hanem azért is ,mert a champignon volt az a tárgy ,vagy téma ,vagy cél ,vagy nem is tudom ,hogyan mondjam ,amely miatt először fenyegette meg Franciaországot egy gasztronómi a i jellegű forradalom veszedelme . Ez nem régen történt ,Tickletooth mistress tehát nem is tudhatott még róla ,de mégis az ő könyvében lelhető meg a magyarázata . Mert ismétlem ,az ő könyvéből lehet megtudni ,hogy hogyan terem a champignon és az ő könyve nyo mán fogom most én is elmondani ezt a culinarico-economiai titkot . Mert magamtól a champignon-gombáról bizony csak annyit tudnék ,hogy budapesti franciasággal champion-nak írják ,túladunai magyarsággal pedig cseperkegombának mondják a nevét . De Tabitha assz ony felvilágosít bennünket a továbbiakra nézve is . Igy főképpen -most már harmadszor mondom ,de nem lehet ezt elégszer mondani -arra ,hogy hogyan terem a champignon . Ez a paraszt nevű ,de úri természetű cseperkegomba . Ez magától ,vadon bizony meg nem te r em. Azaz ,hogy megteremni megterem ugyan ,de a vadcseperke valóban csak kulinárisan teljesen műveletlen gyomrok számára való rostos ,rágós ,kevésízű gomba . Hanem az a champignon ,amit a hozzáértő kertész tenyészt ,az azután felséges valami . Egészen speciá l is ,egyéni zamatja van ,amely két külön ízből tevődik össze . Az egyik íz az finom kesernyésség ,amely jellemző például a vézna gyermekeknek adott zabkenyérre is ,a másik íz pedig az illatösszesség ,amelyet a legétheribb gyümölcs ,a citrom egyesít magában . Ebből a két ízből differenciálja ki magának a champignon a maga sajátságos harmadik ízét . És a champignon -nem hiába nagy és kopasz a feje -a gombák bölcse . Ő a csalhatatlan a gombák között . Erre Tickletooth Tabitha már fél évszázaddal ezelőtt bukkant rá elméleti úton ,a francia gombakertészek pedig pár évvel ezelőtt jutottak rá gyakorlati módon . Hiába ,lehet a teória szürke ,de azért mindig előtte jár sokkal a legvörösebb praxisnak is . Pár évvel ezelőtt történt ,hogy a francia hadügyminiszterre valami é l elmes élelmező rásózott egy melasse nevű mesterséges lótáplálékot ,amely állítólag kitünően és nagyon gazdaságosan pótolta a zabot . No ,nem hiszem ,hogy maga a hadügyminiszter is megkóstolta volna a melasset ,de az bizonyos ,hogy a lovak megették ,a szál l ító pedig meghízott tőle . Ellenben a gombák ! A bölcs champignonok ! Attól fogva ,hogy a francia hadsereg lovai zab helyett melasset kezdtek enni ,egyszerre elízetlenedtek ,elveszítették a zamatjukat és rostos ,rágós ,fanyar öreg urakká alakultak át . Mert mo ndom ,a champignon a gombák bölcse ,azt még egy hadseregszállító sem tudta lóvá tenni . Mi több ,még maga Liebig Jusztusz sem ,a szerves kémiának ez a dicső apja és a műtrágyagyár ekként még dicsőbb öregapja sem . A champignon neki sem hitt ,nem engedte az á gyát kálisalétromból vetni meg és nem nyújtózkodott odáig ,ameddig a különféle foszfátokból készített takarója ért . Nem . Mert rosszul mondtam az előbb a dolgot . A champignon lehet ugyan bölcs is ,de egyúttal megmarad szelíd ,szende cseperkének is ,ő a Mi g non is a gombák között . Ő köti magát a zabhoz és “Kennst du das Land ...” sóvárog a melasse alól . És pszichológiai igazság ,hogy az epekedés korán vénít ,a francia cseperkék elkezdtek az új ágyból mint megannyi apró ,rostos ,ízetlen spongya világra kelni . É s ez a kikelésük volt az első francia agrárforradalomnak a kezdőpontja . Mert a francia gombakertészek is kikeltek ,de nem a melasseból ,hanem a saját képükből és deputációvá verődve rohantak fel a hadügyminiszterhez . A követelésük rövid volt ,de valóban tartalmas :adja meg a miniszter a lónak azt ,ami a gombáé . És mivel Franciaországban rendesen a hadügyminiszter is francia szokott lenni ,tehát ért nemcsak az ágyúhoz ,hanem a veteményes ágyakhoz is és mivel közben a szállító is kellő módon meggazdagodott már ,tehát száműzték újra a francia hadseregből a melasset ,átvette újra csendes birodalmát a zab ,visszanyerték illatukat a gombák és elmaradt a francia bolgárkertészek forradalma . Már most azonban nagy kérdés az ,hogy a most kitört pezsgőforradalom is ilyen gyors ,hogy úgy mondjam egy abrakolásnyi tempóban fog -e lefolyni . Mert a champignon elől ugyan összerímel a champagneivel ,az is kétségtelen ,hogy a kettő nagyon összetart ,de kérdés ,hogy lesz -e Briandban annyi savoir de Brillat ,hogy a két lázadó jó t étlelket a végén is egybe tudja rímeltetni . Amikor ,ha jól emlékszem rá ,két vagy három évvel ezelőtt az első vincellérforradalom kitört Franciaországban ,akkor könnyű volt erőt venni rajta . Igaz ,hogy akkor is nyolcszázezer szőlősgazda pezsdült fel és csaknem kikiáltotta Provence helyett a “ plutarchia ”-t ,de azok végre is provencei legények voltak ,unokatestvérei a gascogneiaknak ,És a plutarchia kiszemelt fővárosa Tarascon volt és a forradalmárok vezére Albert Marcel ,akivel úgy vagyok ,mint a peleske i nótárius volt Victor Hugóval ,ma sem tudom ,hogy melyik a keresztneve . De a Champagne népe nem “gémlábú sasok ,csodalények ”összessége ,a vérük erősen meg van keveredve az auvergnatvérrel . Az auvergnei paraszt pedig nem kelta eredetű gallus ,nem is gót maradvány ,mint a provánszál ,hanem frank ,vagyis sváb ,avagy is tökfejű . És neki ugyan beszélhet a gasztronómia Milánói Jánoson kezdve Brillat Savarinen és Grimaud lovagon át egészen Johnston Jamesig ,neki az tökéletesen mindegy . Mert az ő gyomra ,nem fino m vegykonyha ,mint a gaélé ,hanem vaskos emésztő-kazán ,amely nem a minőségre ,hanem a mennyiségre ád . És az ő prófétája Weil doktor -halljátok ? Vakard meg a svábot és jelentkezik a doktor !-aki megírta a “ Diätetische Kochkunst ”-ot . Tehát akinek az evés n em művészet ,hanem tudomány . Hogy ezekkel bír -e majd Briand ,az már nehéz kérdés . Nem az import ,meg az agrárérdekek ,meg a sabotage nézőpontjából ,mert ezekről mondtam már egyszer ,hogy ezek történelmi materializmusok ,tehát annyit értek hozzájuk ,mint a hajdú az ábécéhez ,avagy pedig a tyúk a harangöntéshez . Hanem tisztán csak a pezsgő nézőpontjából ,amihez azután meg már -a frank paraszt nem ért . Younghusband ezredesnek expedíciója ,miután Giangcenél szinte játékszámba menő könnyűséggel megverte az ellenállásra kísérletet tevő tibetieket ,belépett a buddhizmus szent földjére s elindult a világ legtitokzatosabb városa ,a dalaj láma székhelye :Lassza felé . S ezzel megtörtént az első lépés arra ,hogy Tibet feltáruljon a tudománynak ,a kultúrának és a -politikának . Mert tudvalevő dolog ,hogy Tibet nemcsak a titkok országa ,nemcsak a lámák világa ,hanem egyszersmind a leghatalmasabb és tökéletesen megvívhatatlan védőbástyája is Indiának . S ez a tény a magyarázata annak ,hogy miért i ndított Anglia expedíció neve alatt hadsereget Tibetbe s miért tette ezt éppen akkor ,amikor Tibet északi szomszédja ,Oroszország ,Ázsia más mezein volt kénytelen lekötve tartani az erejét . Anglia egész ázsiai politikája ebben a négy szóban foglalható össze :India megvédése Oroszország ellen . Ezért kerítette hatalmába a Vörös-tengert ,ezért keresi az afgán emir s a perzsa sah barátságát ,ezért nyújtott segítséget Japánnak az orosz hatalom megtörésére Kelet-Ázsiában s ennek a politikának tett fel a fejére koronát akkor ,amikor expedíciót küldött Tibetbe . Tibet az egész földnek a legnagyobb fensíkja ,amelyet mindenfelől ormótlan hegyóriások vesznek körül ;délről a Himalája ,keletről a Szecsuán ,nyugotról pedig a Kavakorum és Kuen Lün hegyei . Az egész kétmillió négyszögkilométernyi ,tehát nyolc Magyarország nagyságával felérő terület 3500 és 5000 méternyi magasság közt változó fensíkokból áll ,amelyek fölé 6000-7500 méter magas hegyek emelkednek . Rettenetes sziklasivatag ez ,a legnagyobb részében terméketlen s mégis ,mintha kincset rejtegető ország volna ,mindenünnen szinte járhatatlan hegyi utak ,hágók ,szurdokok ,sziklasikátorok visznek csak bele s ezeken a hegyi utakon a kontinentális klima minden kellemetlensége mellett meg kell küzdeni az utasnak még azo k kal a bajokkal is ,amelyeket e kietlen magasságokban a levegő ritkasága s megcsökkenő súlya okoz :nehézlélegzés ,szívdobogás ,ájulás ,orr- és fülvérzés . Az egész országot nem lakja egészen másfél millió ember . Leginkább apró kunyhókból összeverődött falvakban laknak s magának a buddhizmus fővárosának ,Buddha Rómájának ,Lasszának lakosságát is mindössze 70.000-re becsüli az az egyetlen -majd azt mondtam európai -idegen tudós ,Kavagucsi Ekái japáni pap ,aki bejutott ebbe a városba . Az első európai ,aki eljutott Tibet földjére ,tudvalevően magyar ember volt :Kőrösi Csoma Sándor ,aki az első tibeti nyelvtant is megírta és 1834-ben adta ki Kalkuttában . Utána 1856-ban a Schlagintweit testvérek ,a hatvanas és hetvenes években angolok ,Hayward és Forsyth ,a nyo l cvanas és kilencvenes években oroszok ,Grombcsevszkij ,Bogdanovics és Przsevalszkij jártak Tibetben -a politika ,amely visszatükröződik a tudomány tükrében . A legújabb kutatói voltak ennek az ismeretlen területnek Hedin Szven ,részben Stein Aurél (szinté n magyar ember )és Landor ,aki borzalmas szenvedéseket élt át a tibetiek fogságában . Mind e tudósok és utazók közül azonban egy sem tudott eljutni utazása főcéljához ,Lassza városához . Japáni tudósnak ,Kavagucsi Ekáinak köszönjük mindazt ,amit erről a város ról tudunk . Kavagucsi ,aki japáni buddhista pap ,1897 júniusában hagyta el Japánt ,hogy Tibetbe utazzék . Utjának igazi célja tulajdonképpen vallástudományi volt ,a buddhista szent könyveket eredeti tibeti szövegükben akarta tanulmányozni ,mert a kinai ford ítások nem pontosak és sok félreértés is van bennük . Ebből a célból Kavagucsi először a tibeti nyelvet akarta teljesen elsajátítani s azért a Himalája-hegységben lévő Dardsilingbe utazott ,ahol már általános a tibeti nyelv használata . Tovább mint egy es ztendeig tartózkodott ott s ezalatt eléggé megtanulta a tibeti nyelvet . Vessük itt közbe ,hogy a japáni embernek egy cseppel sem könnyebb a tibeti nyelvet megtanulni ,mint akár a magyarnak vagy a töröknek . Rendes szokás a japáni nyelvet csak úgy egy kalap alá venni a kinaival ,pedig igen nagy a különbség a kettő között . A nyelvbeli atyafiság köztünk mongolok között így áll :feloszlunk két nagy törzsre ,a többszótagúak s az egyszótagúak törzsére . Az első törzsben négy család van :az uráliak ,az altájiak ,a japániak és a kóreaiak . Az uráliak feloszlanak a szamojédekre és a finn-ugorokra ,vagyis mi magyarok is közéjük tartozunk ,az altájiak állnak törökökből ,tulajdonképpeni mongolokból és tunguzokból . A japáni családban csak nyelvjárási eltérések vannak ,a kóreaiban szintén . A másik törzs ,az egyszótagúak törzse csak két családra oszlik ,amelyiknek egyike annámi ,a másik pedig az indokinai :ebbe a legutóbbiba tartoznak a következő nyelvindividuumok :tibeti ,birmai ,lohita ,san és kinai nyelv . Vagyis míg a japáni nekünk unokatestvérünk ,addig a kinai csak igen messziről atyánkfia . S körülbelül ugyanez a távolság van a japáni és a tibeti között . Kavagucsi Ekáinak tehát nem volt könnyű mesterség a tibeti nyelv megtanulása ,nem csoda tehát ,hogy egy évnél több időt töltött el Dardsilingben . Innen 1898-ban indult el a kinai diáknak adva ki magát s kinai álöltözetet öltve érkezett meg a következő esztendő februárjában Rahmanduba ,Nepál fővárosába ,ahol egy hónapig tartózkodott ,hogy kitudakoljon valami titkos és biztos utat Tibetbe . De hiába volt minden iparkodása ,nem tudott útra találni . Még egy esztendőt kellett eltöltenie a tibeti határon ,egy kis falucskában ,ahol a szerencséje összehozta egy buddhista tudóssal ,aki a lasszai Széra-egyetemen nyerte el a dok t ori rangot . Az “ egyetem ”és a “ doktor ”szó ugyancsak furcsán hangzik ebben az exotikus miliőben ,de nincs más szavunk ,amellyel visszaadjuk a buddhista tudomány mesterszavait . Ebben a kis faluban szerzett magának Kavagucsi olyan barátokat ,akik végre elárultak neki egy titkos hágót ,amely csak a nyári hónapokban volt járható . A japáni tudós nekiindult az útnak egymagában s amiket elmond ,az szinte a mesék országába való . De lelke rajta ,mondjuk el utána . A hegyi hágó egyes pontjain hétezer méter magasságra emelkedett a tenger színe fölé s Kavagucsi jéghideg szélben ,hóesésben viaskodta magát keresztül rajta . A szilaj hegyi patakok s a glecserek alárohanó vize ,amelyeken keresztül kellett gázolnia ,többször magukkal ragadták ;egyszer éjjel a hó csaknem egész en eltemette ,rablók háromszor támadták meg s nem hagyták meg egyebét ,csak a könyveit . A hó folytonos fehérségétől szemgyulladást kapott ,egyszer pedig megtámadták vadkutyák s csunyául megtépték . De mégis eljutott Lasszába . Az egyetemen szerencsésen letet te a vizsgálatokat “széra i amhi ” (a Széra orvosa )lett s orvosi gyakorlatot kezdve csakhamar megismerkedett a város legelőkelőbb családjaival ,sőt szoros barátságot kötött Kamba Kó Szannal ,aki előbb pénzügyminisztere volt Tibetnek s annak a házába m ent lakni . Egy napon azután kiderült róla ,hogy japáni ember . Szerencsére még idején neszét vette a dolognak ,megszökött a városból s szerencsésen indiai területre jutott . De a barátai ugyancsak rosszul jártak ;mindet elfogták ,a volt minisztert tömlöcre vetették ,az egyetem egy részét pedig bezárták . Kavagucsi Lassza lakóinak a számát ,mint már említettem ,70.000 főre becsüli ,ezek között 1617.000 lehet a pap . Maga a város véghetetlenül piszkos . A középpontján van Buddhának mint Szákia Muninak a temploma ,benne az istenség aranyozott szobrával ,amelye t 643-ban Krisztus születése előtt hoztak ide Kinából . A papok itt gong ,csengetyű és valami cimbalomféle hangszer kísérete mellett karban énekelnek ,a szent szobor előtt lévő lámpásokban pedig szakadatlanul ég a vaj . A templom előtt húzódik el a Balkor ,a főút ,amelyen a miniszteriumok s egyéb nyilvános épületek állnak . Itt vannak a boltok is . A város körül húzódik el a Ringkor ,ahol a zarándokok vezeklenek ,hangosan sorolva fel bűneiket ,kezüket a fejük fölé emelve ,majd a szájukhoz és mellükhöz értetve ,azután pedig kitárt karral a földre vetve magukat . Amikor megint felállnak ,a lábukkal tiporják szét a port ott ,ahova a kezük ért . S gyakran hallani itt ilyenforma vezeklést is : -Ó ,Kalimbó Tia Szákia Muni Buddha ,vezeklem itt azokért a gyilkosságokért é s lopásokért is ,amelyeket még csak a jövőben fogok elkövetni ... Kavagucsi látta a buddhista pápát ,a dalaj lámát is . Az udvari orvos segédorvosnak akarta szerződtetni az udvarhoz s a dalaj láma látni kívánta . A palotának ,amelyben lakik ,Ce Potala a neve s a város északnyugoti részében fekszik egy dombon . A japáni tudóst kinai stílben díszített falak és kerítések labirintusán át vezették a láma elé ,aki fiatal ,huszonnyolc éves ember volt ,intelligens arccal . Széken ült ,sárga selyemből és vörös posztóbó l készült ruha fedte a testét ,a fején sárga ,hegyes tatársüveg . A balkezében a bó-fa gyümölcséből faragott egyszerű olvasót tartott . Bár mérhetetlen kincsei vannak ,nem hord soha semmiféle ékszert . Kavagucsinak teát adatott a szolgáival ,megáldotta s azt mondta neki : -A tudományoddal segítségére kell lenned a papjaimnak . Amint látható ,mindabban ,amit Kavagucsi magával hozott Lasszából ,nagyon kevés olyan dolog van ,ami titokzatosságot lehelne ,ami a misztikum érzetét keltené fel . Pedig valószínű ,hogy La sszának vannak titkai . De a Kavagucsi furfangja nem volt képes beléjük hatolni . Valamikor a mammutok idejében ,amikor az örökké roncsoló ,Angliát ,Hollandiát és Franciaország északi partjait lassan befaló tenger még nem morzsolta le Európa tes téről a világ legbüszkébb nemzetének kettős szigetországát ,amikor még nem ette magát keresztül a La -Manche -csatornán :óriási ,ma már lehetetlen méretű erdőség húzódott végig keresztbe Európán ,mint valami ragyogó virulású smaragd-öv . Elkezdődött ez az öv fenn a mai Anglia területén valahol a Devonshire hegyek között és végighúzódva ott is ,ahol ma a világ legviharosabb tengerfoltja van ,keresztülvágott Franciaország északi részén ,a mai Belgium területén és harántosan le Németország földjén keresztül ,Csehországon át egyetlen irtózatos komplexumban húzódott egész addig a tengerig ,amely akkor a mai Magyarország területéről már visszahúzódóban volt s amelyből a Kárpátok ,a Bakony és a Királyhágó még csak mint szigetek meredtek ki . Az erdő állt ,mert n e m volt még emberi barbarizmus ,amely pusztítani tudja . A mammut cserjetipró lépése ,az őstapir fanyüvő dulakodása a masztodonnal ,az óriás-lajhár rőfös körme csak szálfákat tudott tönkretenni ,az egész erdő arculatát nem változtatta meg ,mert ahhoz fejsze és emberi kapzsiság kellett volna . És a végzet kegyelmes volt az erdők ez öregapjához :világfelforgató kataklizmával elsülyesztette mélyen a föld alá ,még mielőtt világra termett volna a legkártékonyabb féreg -az ember . Képzeljétek el ezer Mont Pelée és Krakataua kitörését ,képzeljétek el ,hogy a mai Norvégia partjairól az öngyilkosság őrületével kacagó ,sistergő tenger óceáni tömegben rohant rá a tűzben aláomló ,önmagát felfaló föld tüzére és még akkor sem lesz fogalmatok arról ,hogy minő lehetett az a k atasztrófa ,amely megalkotta a ma fázó és gyámoltalan emberiség számára a beraktározott napsugarat ,a kamarába eltett hőséget :a kőszenet . Devonshiretől a cseh hegységekig ,sőt a Duna folyásáig széles sávban tele van a föld kőszénnel . A mammutok hazája ,az elsülyedt ősrengeteg elszenesedett rostjai adják ma az embernek a meleget ,a világosságot ,az erőt ,a technika minden csodáját . * Nincs irtózatosabb bánya ,mint a szénbánya . Minden bánya pokol ,de a szénbánya a pokolnak az a legbensőbb ,legirtózatosabb köre ,amelyről Dante elfeledt énekelni . A szénbányász ridegebb aszkéta ,mint a kartauzi barát ,mert az esténkint csak a saját koporsójába fekszik aludni ,de amaz a saját sírjába megy minden reggel -dolgozni . A normandiai halászfalvak temetőiben nincsenek férfisírok ,mert a normandiai halász mind Izland mellett temetkezik a tengerbe ,mikor a halvonulás idején elkapja dióhéj-hajójukat a fergeteg . De a normandiai halász mégis mindig az élet reményével kel útra és tudja ,hogy van a visszatérésnek lehetősége . A szénbányász minden hajnalban a halálraítélt kétségbeesésével búcsúzik el családjától ,mert tudja ,hogy lenn ,a pokol legbensőbb örvényében a bányarém két alakban is várakozik rá . Mint szénoxid lassan ,alattomosan jön és felkúszva a szájáig csendesen fojt j a meg ,mint bányalég irtózatos dühvel robbanik fel és tűzbe ,omlásba ,romhalomba öl bele mindent ,ami élő . És a bányalég ellen nincs orvosság ,nincs védekezés . Hiába találta ki Davy drótszövedékes lámpását ,amely kékre-lobbanásával és lánggal való eltelésé vel jelzi a viheder közeledtét . Nincs szénbánya ,amelyben vagy magától a föld melegétől ,vagy véletlenül támadt tűztől ne fejlődnék a bányalég ,amely előbb-utóbb alkalmat talál arra ,hogy tüzet fogva robbanjon . A megterhelt lóré és a sín dörzsölésének a m e legéből származó hő ,a vontató ló patkójából ,vagy a véletlenül kőbe vágó bányászcsákányból kiugró szikra elég arra ,hogy alattomos tüzet gyújtson ,amelyet senki sem vesz észre . A világ szénbányáinak felében állandó a tűzvész . Devonshire egyik bányája kétszáz esztendő óta ég ,Courrièresben pedig ,ahol ezerháromszáz embert nyelt el a pokol ,szintén évek óta ég az egyik tárna . A mérnökök csak úgy tudtak segíteni a dolgon ,hogy az égő tárnát elfalaztatták . * De el lehet -e falazni a poklot és lehet -e kőből meg vakolatból gátat emelni a kísérteteknek akkor ,amikor -levegőből vannak ? Kövön és malteren keresztülszivárgott a láthatatlan gyilkos és tüzet fogva megszólalt . Szavára összeomlottak a bánya kőszénoszlopai ,beroskadtak a lejárók ,lobogó lánggá és emésztő füstté vált a tárnák levegője . Courrièresben ezerháromszáz család -egy egész mezőváros lakossága !-maradt férj és apa nélkül . A legpéldátlanabb ,irtózatban ,tömeggyilkosságban és rémhalálban eddig páratlan bányaszerencsétlenség megtörtént . ...És ekkor megszólalt az őserdő . Mert az elsülyedt rengetegnek nemcsak mérges lehellete és gyilkos tüze van ,hanem őrzi még most is a lombok halk suttogásának hangját ,a madárdal poézisét ,az árnyék és menedékadás kötelességét . A drüádok a föld alatt sem halnak meg ,az erdő még ha megkövesült is ,a szeretet berkeinek és a megnyugvás pagonyainak otthona marad . Vesztfáliában ,Németország széntermő vidékének a földalatti mélyein ,megszólalt az erdő és elfeketedett fatörzsei elmondták a német bányászoknak ,hogy valahol me ssze ,de még abban az erdőben ,szerencsétlenül járt ezerháromszáz ember . Nem ember :testvér . Még ha francia is ,akkor is testvér . És Vesztfália bányáiból útrakeltek a német bányászok és Belgiumon keresztülutazva siettek Courrièresbe ,hogy tudásukat ,tapasztalatukat ,bátorságukat és halálmegvetésüket mind ,mind odafordítsák a francia testvérek megmentésére ... * A szenvedés ,a nyomor és a halál tanít meg bennünket ,embereket arra ,hogy mindnyájan testvérek vagyunk . Courrièresben ezerháromszáz vértanunak kellett a láng és a fulladás irtózatos halálát halni azért ,hogy minden Algeziras ellenére ,minden marokkói kérdéssel dacolva megbizonyosodjék ,hogy a német nép testvérének érzi a franciát és kilométerek százain keresztül is a segítségére siet . Az az ezerháromszáz halott talán százezrek halálának volt a megakadályozója ,a courrièresi rettenés katasztrófa talán egy még rettenetesebb keservet hárított el rólunk :az európai háború nagy veszedelmét . Mert az erdő ,amely hajdan smaragd övével átölelte egész Közép-Európát ,most is egybeöleli a népeket és most is beszél . Szava nemcsak a széngáz fojtó hangja ,nemcsak a viheder egetverő ordítása ,hanem lombsuttogás ,madárdal ,szellőenyelgés is . A drüádok még a föld alatt is élnek ... Egyelőre úgy áll a dolog ,hogy minden gyanus ,ami Amerikából jön . Akár milliárdos-kalandok híre ,akár ötszáz halottas szerencsétlenség ,akár visszavándorló ,akár mágnásmenyasszony ,akár új találmány . Ex occidente ez idő szerint csak olyan világosságok jönnek ,amelyek csupá n arra alkalmasak ,hogy az európai börzéket bolondítsák meg és ami felénk a határtalan lehetőségek országából leggyakrabban kisugárzik ,az bizony a határtalan hazugság . Tessék csak elolvasni a Mark Twain-anekdótákat ,a Teddy-kalandokat és a Tesla-féle kísé r letek híreit . Üvölt belőlük az a hazugság ,amely magából a szövegből nyakonfogható . Hanem azért Amerika is jobb a hírénél . Még ő sem a határtalan hazugságok országa és belőle is érkezhetik olyan hír ,amely valóban határtalan lehetőségről beszél . Különösen ha ezt a hírt egy olyan nem tammany-értelemben vett ,hanem valóban szinte az Old England korrektségével való gentleman szignálja ,mint amilyen Edison Alva Tamás . Mert az Edison találmányairól eddig érkezett hírek leginkább mindig megálltak a sarat . Igaz ,hogy hosszabb idő óta csak apróbb értékekkel gyarapította a technikát és a tudományt . Hanem azok után ítélve ,amit mostani találmányáról beszélnek ,ezúttal alighanem valami nagy dologról van szó . Persze nem akkoráról ,mint amekkorát a riporter-fantázia t üstént beleálmodik a tudományos találmányok híreibe ,de mindenesetre korszakosról ,olyan valamiről ,ami alighanem átalakítja a mai közlekedést és -ha gazdasági tekintetben is beválik -az elektromosságot teszi úrrá a már majdnem világhódító benzin fölöt t ,az öreg ,feledésbe menő gőzről nem is beszélve . Hogy mi az Edison találmányának az igazi titka ,azt természetesen itt most nem tudjuk megmondani . Az most még valóban hétpecsétes titok és hét pecsétje csak akkor fog lehullani ,ha már a világ összes állama inak a szabadalmi hivatalai -ráütötték a pecsétjüket . De azt a hírekből és a rendelkezésünkre álló egyéb adatokból ki lehet kombinálni csaknem egészen bizonyosra ,hogy mi fajtájú ,milyen irányú az Edison új találmánya . Miután Edison csak elektrotechnikáva l foglalkozik ,egészen bizonyos ,hogy találmánya elektromos természetű ,a villámot hajtja még jobban emberi rabigába . A hírekből megállapítható ,hogy az új találmány a közlekedést fejleszti ,tehát villamos mótor . Miután azonban a közlekedés fejlesztésé r ől ma már ,a benzin-mótorok diadala idején ,nem lehet még beszélni másképp ,mint csak úgy ,ha hordozható mótorokról van szó ,tehát egészen bizonyos ,hogy az Edison találmánya a lényegében valami új villamos akkumulátor . Az elektrotechnika nagyon sokáig nem tudta más mozgás előidézésére felhasználni a villamos áramot ,mint olyan gépek táplálására ,amelyek helyben mozognak . Például cséplőgépek ,szövőgépek ,szellőztető készülékek ,órák mozgatására . A villamos közlekedés problémája megfejthetetlennek látszott ,mert a nagy dinamógépek ,amelyekkel kellő áramot lehet előidézni ,olyan irtózatos súlyúak ,hogy gondolni sem lehet arra ,hogy egy ilyen gépet valami jármű gazdaságosan cipelhessen magával ,arra pláne nem ,hogy így konkurráljon a gőzzel . Az első lépés volt a villamos közlekedés megindulására a villamos vasút ,ez az egyáltalán nem ideális közlekedő eszköz ,amely csak a szegény lóvasutat tudta elgázolni ,a gőzzel ,nem is beszélve a túlhevített gőzről ,sehogy sem mérkőzhetik . Pályához és vezetékhez van kötve ,kényes és amellett nagy távolságokat nem tud legyőzni . Az ideális közlekedő eszköz ma már az a járómű ,amely magával hordja a mozgató erejét s így szabad előtte minden út ,ami egyáltalán emberi hozzáférhetőségnek szabad . Ezért ideális az automobil ,amely magával hordja a mozgatóját ,a robbanó mótort . Hogy ugyanezt a villamossággal is elérhessük ,arra ki kellett találni a villamos erőnek felhalmozását ,beraktározását mentül kisebb helyre . Ezt lehet -ma még csak úgy ahogy -elérnünk az akkumulátorral ,amel y et Gaston Planté talált fel 1879-ben és két évvel később Faure tökéletesített . Röviden így lehet megmondani ,hogy mi az az akkumulátor :olyan készülék ,amelyben a beléje fektetett villamos áram kémiai átalakulásokat okoz ,de olyan feltételek között ,hogy e zek az átalakulások visszafejlődhetnek és visszafejlődésük meghatározható időben újra villamos áramot gerjeszt . A legegyszerűbb ,de már tökéletesen működő ilyen készülék az ólomlapos akkumulátor ,ha ennek a munkáját elmondjuk ,az olvasó tiszta képet kap a többiről is ,a bonyolultabbakról .