Mi az élet szerelem nélkül ? Hasonlít a nyáron által kiszáradt hegyi patak tátongó puszta örvényéhez . A szerelem honos mindenütt e nagy világon . Szibéria jeges pusztáin ,Andaluzia költői hegyeiben ,a rideg éjszak sziklaormain ,s Olaszország szelíd és a szerelem melegétől áthatott tengerpartjain találkozunk kalandjaival . Mit a szív érzeményeiről észleltem ,annak egy részét e kis regénybe öltem ,s neked ajánlom e munkámat . Sokszor talán félre fogod tenni ,azt mondva :mitsem ér ;egyedüli örömem az leend ,ha néha-néha az igazság s az élet valója fogja áthatni elmédet e sorok olvasása közben . Kedvvel írtam e lapokat ,menhely gyanánt szolgáltak . Nemde természetes ,hogy öröm hatná meg keblemet ,ha mások örömmel olvasnák . Aszódon ,1854. Áprilban . B. Podmaniczky Frigyes . Sokan olvasóim közül ,bizonyosan ismerik már Kolozsvár nagy-piaczát ;-történetünk azonban ott vevén kezdetét ,nem lesz talán érdektelen ,ha bővebben igyekszem leírni s jellemezni . Mindenekelőtt meg kell jegyeznem ,hogy nem azért nevezik «nagy »-nak ,mintha területe s kiterjedtségénél fogva kiérdemlette volna magának e czímet . Egyedül azon igen egyszerű körülménynek köszöni e kitünő nevet ,melynél fogva Kolozsvárott egyetlen a maga nemében ,azaz ,egynél több nem is létezik . Rendes négyszöget képez ,oldalait csinos emeletes házak kerítik . E lakok többnyire a gazdagabb s főbbrangú családok birtokában vannak ,-a téli s tavaszi hónapok alatt tetemes élénkség deríti az egymás mellett fekvő kis palotákat . Idegen alig képes felfogni ,mennyi érdekkel és költőiséggel képesek dicsekedni e külsejüknél fogva szerény tekintetű lakházak . Ha többször és hosszasabban tölthettük napjainkat Erdélyben ,ezt természetesnek fogjuk találni ;mert hol annyi szép nő ,oly jó kedv s valódi vendégszeretet létezik ,ott lehetetlen ,hogy a szerelem ,költészi s kalandos díszmenetével enyh- és nyughelyre ne találjon . Nem külfény ,de belbecs teszi tehát érdekessé a nagy-piacz házsorait . Ugyanezt mondhatjuk fő-díszéről ,a tér közepét elfoglaló ,mohos ,tekintélyes szentegyházról . Külseje ,a körülötte s melléje épült ,szerencsétlen alkotású ,fecske-fészkekre emlékeztető boltok s kofaraktárak által van elferdítve . Belsejébe kell lépnünk ,hogy a régi szépnek s nagynak látása enyhítse az emberi nem prózája által felizgatott idegzetünket . A nagy-piacz s abból kiinduló hat főút képezi a város közép s egyszersmind legérdekesebb s élénkebb pontját . Ez utakon szivárog minden élet s mozgalom a főtérre ,ennek boltjaiba s raktáraiba s nem épen legjobb karban tartott járdáira . * Az 1850-ik év május 20-ikán csillogó tiszta tavaszi nap volt . A déli órák alatt sokan jártak fel s alá Kolozsvár utczáin ,legtöbben a nagypiaczon . A czukrász-bolt előtt ,szivarozva látunk állani két fiatal embert ,beszélgetve s vizsgálkodva az előttük elhaladókat ;néha a közép-utcza felé néztek ,mintha valami onnan érkezőre várnának . A magasabb s egyszersmind fiatalabb ,körülbelül huszonötéves lehetett ;nyulánk termete ,finoman metszett arcza ,nagy kék szemei még korántsem szép ,de mint mondani szokták :csinos emberré alkoták . Finom most sarjadzó szőke szakála s gesztenye színű ,természettől göndör ,tömött növényzetű haja ,élénk testmozgásai egyrészről szelíd ,de mégis bizonyos könnyelmű kifejezést adának külsejének . Neve gróf Zendy Kálmán ,igen művelt s olvasott fiatal ember ,ki sokat látott s tapasztalt ,de szenvedélyes jelleménél fogva alig volt képes eddigelé bizonyos világosan kitűzött czél felé irányozni tetterejét . Magyarországi jószágán élt ,egyedüli időtöltése a festészet s vadászat volt . Gazdálkodni ,mind a mellett ,hogy épen nem tartozott a gazdag emberek közé -nem szeretett ,de nem is tudott . Az élet vidor s élénk oldalát kedvelte egyedül ,kerülve mindent ,mi búbánatot vagy gondot szerezhet . A másik férfi sokkal idősebb ,alacsony ,erős termetű alak ,kivel miután ritkán ,vagy talán soha nem lesz alkalmunk találkozni többé ,nem tartom szükségesnek a szorosabb megismerkedést . Csak azt említem meg ,hogy erdélyi birtokos s neve Géza . -Meg nem foghatom ,mi oknál fogva késik lovászom ;pontban tizenegy órára rendeltem ide ,már dél van s mégsem érkezik ,-monda Géza szemüvegével a közép-utczát vizsgálva szorgalmasan . -Pedig szeretném látni lovaidat ,nagy pejedet különösen hallottam dicsértetni ;nekem jó vadászlóra lévén szükségem ,alkuba bocsátkozhatnánk . -Ha megtetszik ,nem bánom ,neked eladom ,tudván ,hogy jó kezek közé kerül . Mindig sajnálom ,a hányszor rossz istállóba s rendetlen tartásra jutnak kedvencz paripáim . -A jó lovat épen úgy megbecsülöm mint a szép lányt ,értéke mindkettőnek rendkívüli s ritka . -Dicséretes elveid vannak ,hanem minthogy nőkről szólottál ,tudod -e :miért jár a szépnem ma ily csoportosan itt fel s alá ? -Azt gondolom :mert a tiszta meleg nap mindenkit kicsalt négyfala közül . -Ez csak részben oka e nagy gyülöngésnek ,valódi s általános indoka az ,hogy néhány percz mulva a fő-szentegyházban Dévay Ágnes bárónőnek esketése lesz gróf Marosi Gyulával . -Esketés ,-istenem !tehát ismét elvesz két lény a társas életre nézve . Elnémulva s eltemetve falusi magányba ,egymásnak élve ,megúnják a legszebbet ,az életet magát . -Nem szabad így szólanod ,különben azok közé sorozlak ,kiket itt látok felénk tartani . Nő- s férficsoport ,nézd mi élénken beszélgetnek várva az esketést ;minden szavok az irígység s hamisság egy-egy dühös kifakadása . -Nem irígylem senki sorsát ,-hidd el ,elégedett vagyok . -Hiszem s reménylem is ;csak azért említem ezt ,mert csodálom ,hogy az emberek minden új házasságot ,többnyire rossz mint jó oldalairól szoktak felfogni s taglalgatni . Ha szép s jó a menyasszony ,azt mondják :hisz nincs semmie ;nem értem ,miből fognak élni ezek az emberek . Ha csunya de gazdag ,ily formán okoskodnak :nekem ugyan nem kellene minden kincse daczára ;mit ér az asszony ,ha még nem is szép . E tekintetben a férfiak épen oly irigykedve itélnek ,vagyis inkább nem ítélnek ,mint a nők . Alig végzé beszédét Géza s a Monostor-utcza felől kocsirobogás hallatszott . Pár percz múlva egész hintó-vonal állott meg a fő szentegyház rostélyzata előtt . -Menjünk közelebb ,hadd lássam a menyasszonyt ,mondá Kálmán . -Nem bánom ,legyünk egyszer legalább Kolozsvárott is badaudok ,úgy is ritkán nyílik alkalom e kellemes s annyira könnyű mesterség űzhetésére . Erdélyország fővárosában ,mint mindenütt a világon ,szeretik nézni ,mondhatnám bámulni az esketési szertartást ;de természetes is ,mert alig van érdekesebb s nevezetesebb pillanata életünknek . Két ember örök hűséget esküszik ,igérik hogy boldogítni fogják egymást ,hogy akaratuk ,gondolatuk ,tetteik egyek leendenek . Hogy mind e szép igéretek kétszeresen szépek valamely deli nő ajkai által elrebegve ,azt tagadni alig lesz képes valaki ,ki tanuja volt egyszer ez életben valamely szép pár összekelésének . Kálmán Géza mögé állott ,ki a rostélyzat melletti helyéről kényelemmel láthatá a hintókból kiszállókat ,s pajtását ,-megnevezvén az egyeseket -a kolozsvári társaság legfényesebb s legszebb részével ismerteté meg . Végre kiszállott a menyasszony is ,alig pillantá meg Kálmán s egy ah !felkiáltása arra látszott mutatni ,miszerint külseje nagy hatással volt reá . -Ugy -e csinos lány Ágnes bárónő ?-mondá Géza ,pajtása fele fordulva . -Talán szeretted volna gyakorta látni ,hogy most Marosi helyét foglalhasd el . -Megvallom ,női szépség rég nem hatott reám annyira ,első látásra . Barna szemei mintha varázserőt lövelnének ,annyira átható tüzűek . De hol van a vőlegény ? -Épen most jő . -Derék embernek látszik ,emlékszem ,néhány évvel ezelőtt többször találkoztunk Nápolyban ,ott teleltünk mindketten . Az üres hintók elhaladván s kis távolságra sorban megállván ,közöttük feltűnt Marosi fogatja ,négy sötét peje hatalmas és szép ,hintaja roppant nagy és kényelmes volt . -Meglátszik ,hogy sokat utazott Marosi ,-mily jól van összeállítva fogatja ,legkisebb részei egybevágók . A lovak szépek s nagyon egyenlők ,a hintó kényelmes s oly csinos ,hogy szinte irígylem sorsát annak ,ki szép nővel helyet foglalhatand belsejében ,-mondá Kálmán ,körüljárva a fogatot s vizsgálva annak egyes részeit . -Marosi jó ízlése ismeretes nálunk ,mindenki az ő tanácsával él lakházak ,kertek ,fogatok rendezésénél vagy összeállításánál . Ha családja körét is oly ügyesen birandja felfogni ,s irányozni ,boldog leend kétségkívül . -Kívánom s óhajtom ,mert sajnálnám ha oly dicső lényt ,mint Ágnes bárónő ,nem környezne boldogság . Ez alatt elérkeztek Géza paripái . Néhány percz mulva a két lovas a Monostori-utczán haladva végig ,a szabad természetet kereste föl . Este a kolozsvári kaszinóban két tárgy foglalkoztatá az ott egybegyültek elméjét s képzé a beszélgetés főtárgyait . Marosi Gyulának egybekelése Dévai Ágnessel volt az egyik ;azon alku pedig ,melynek következtében Kálmán megvette Géza legjobb két paripáját ,volt a másik nevezetes ujdonság . A magyarnak legkedvesebb mulatsága ,reményeinek legfényesebb tárgya a szép asszony és jó ló . Korszakunk társasviszonyainak alapja a házasság . Nem képzelhetünk művelt nemzetet ,rendszeres életviszonyokat e szent kötelék nélkül ,mely egybefűzvén két lényt ,teremti a családot ,képezi a szívet ,az észt ,a tetterőt . S mégis alig találunk cselekvényre az emberi életben ,melynek alapját oly különféle jellemű indokok képeznék ;mert vannak ,kik érdek vagy dicsvágy ,ismét mások ,kik unalom vagy hiúság által késztetve vezetik oltárhoz arájokat . Nem tartozom azok közé ,kik azt vélik ,hogy sohasem volt oly romlott a világ ,mint épen most ;sőt merném állítani ,hogy bizonyos tekintetben az erkölcsök és erények sokkal érettebb és magasabb polczot foglalnak el ,mint a mult századokban . Ezt tartva ,bizton állíthatom ,miszerint legtöbb házasságnak alapeszméje mégis csak a szerelem . Ha e tárgyat ki akarnám meríteni ,arról kellene szólanom ,mi fajtájú azon szerelem ,mely határozottá érleli lelkünk bel- ,sokszor nagyon is zavart érzeményeit . Ez itt nem lehet czélom ,én a házasságról csak annyiban szólhatok ,mennyiben kis történetemben szerelem-egybefűzte házaspár fordul elő . Ezeket felkeresni és vizsgálni :vajjon boldogok ?egyedüli feladatom . * A Székelység egyik kies völgyében ,Gerőfalva közelében ,kis domb csúcsán fekszik gróf Marosi Gyula nyári laka . Régi ,középkori német lovag-ízlésben épült várkastély ;külseje egyszerűen kis váralakú ,négy szögletét bástya-jellemű tornyok ékítik . Teteje most már ritkán látható ,tarka színeket játszó palakövekből van összerakva . A falakon sűrűen felfutó folyondárok zöldje ,a régi költői képet kétszeresen széppé varázsolja . A tágas góth ízlésű ívablakok ős cserfa foglalványai s részben tarka üvegtáblái ,felséges vegyületet képeznek a várnak itt-ott kilátszó mohos falaival ,s az ablakokat gazdagon körülfutó elevenzöld növényzettel . A kastélyba tágas kapu vezet ,a belső udvar virágos kertet képez . Az emeletet körülfutó karcsú ,kigyóként felkanyarodó kőből metszett oszlopok által képzett folyosó ,kényelmes ülőhelyek s ügyesen felállított s összeillesztett virágcserepek által diszítve ,mintegy előcsarnokot képez . Ez alatt kényelemmel pihenhetünk a nap legforróbb óráiban s a lanyha ,meleg esőt nézhetjük vagy az ég tekintélyes dörgéseit hallgatjuk ,szabad menetet engedve lelkünk búskomor költői ábrándozásainak . A várlakot körülövedző dombocska ,külön rostélyzat által bekerített virágos kertté van alakítva ,mely fényesen s rendesen tartatik . A legszebb bokor s virágcsoportok tarka vegyülete ,mintegy a ház alatt elterülő szőnyeget képez ,szebbet és elevenebbet mint bárhol ;mert a hegyi levegő ereje s tisztasága ,a hűs éjek s folytonos harmat ,tartósabb s élénkebb növényzetet teremtenek . A rostélyzaton túllépve ,nagyobb angol kertbe érünk ,hol smaragdzöld pázsiton ,terebélyes facsoportozatok hűsében ,eleven sövények által szegélyzett utakon gyönyörködtethetjük szemeinket s üdíthetjük fáradt testünket csinosan rendezett ülőhelyek s sétányok által . Az angol kert távolabb fekvő része ,erdélyi divat szerint czélszerűen utánozván e tekintetben Albion fiait ,ménes-állásul van felhasználva . Egymás mellett fekvő ,egyes sövények által különválasztott gyepes és fás helyeken száguldó mének ,virgoncz csikók ,nemes anyakanczák nyeritése ,vad futkozása ,a kolompok és csengők eredeti hangversenyével élénkséget ,költőiséget kölcsönöznek a tájképnek . Kiérve az angolkertből ,jó karban tartott országútra jutunk ,mely a polgárosodás jelképe gyanánt ,kígyóként kanyarul végig a jól művelt völgyön . Két oldalát dúsan termő ,sötétzöld törökbuza-földek ,azokon túl magasabb dombok ,ezeken pedig legelőhelyek ,facsoportozatok s egyes sziklaormok diszítik s alkotnak páratlan szépségű tájképet . Az ős kastély ablakaiból tekintve ,az itt leírtak mint összefoglalt tájkép ,lepik meg szemeinket . Előttünk terül el a virágos domb ,mint mesterség alkotta természet ;azon túl az angolkert ,mint művészileg rendezett természet ;messze távolban a kies völgy hegyláncba látszik ős erdeinek sziklacsúcsaival ,mint a vad természetnek mesterkélő kezek által nem bántott ,szűz ,eredeti jelképe . A mily csinosan s jól rendezett a kastély alakja s környezete ,épen olyan kényelmes és elmebeli műveltségre emlékeztető annak bel-elosztása és butorzata . Néhány tágas terem ,azokban a legjobb ujabb munkákból összeállított csinos kézi könyvtár ,zongora ,több művészileg értékes festvény s album ,mindmegannyi főkellékei a falusi életnek . Nem hiányoztak hűvös lakszobák ,melyek nyáron által feledtetik a tikkasztó meleget ;sem tágas jó kandallók ,melyeket megpillantva ,szinte örvendve várjuk a bekövetkezendő őszi napokat ,estéket ,a pattogó vidor lángokat s azok kétes és mégis ,-kivált szép nő társaságában -annyira kellemdús világát . E kis paradicsom lakosait ha vizsgáljuk ,érdemeseknek tartjuk arra ,hogy ott élvezzék fiatal koruk gyönyörteljes napjait . Ágnes grófnő magas nyulánk termetű ,arcza görög ízlés szerint metszett . Legszebb részei :barna ,nagy és sokatmondó ,igéző tüzű szemei ,hajlott orra ,hófehér fogai ,kissé felduzzadt piros ajkai s gazdag fürtökben aláhulló fekete haja . Az ilyen külsejű nőknél sokszor hiányozni szokott élénkség még inkább növelte az egésznek tökélyét s kedvességét . Jellemében azonban bizonyos változékonyság volt ,mely lehetővé tette ,hogy nem ritkán legélénkebb perczeit búskomorak váltották fel . Vajjon az élénk ,vagy búskomor Ágnes volt -e szebb ?ezt bajos elhatározni ;mert ő mindig szép és szeretetreméltó . Mint egyetlen gyermek a háznál ,rendkívüli ,mondhatni túlszorgos gonddal neveltetett ugyan ,de szülei túlzott szeretete ,nem ritkán engedvén akaratának akkor is ,mikor azt tenni vétek volt ,ha nem is épen romlott ,némileg mégis elkényeztetett hölgygyé tette a fiatal ,tizenkilencz éves Ágnest . Alap-jellemvonása a jóság levén ,ügyes vezető kezében hajlékony s könnyen fékezhető volt természete . Semmit sem gyűlölt annyira ,mint a tétlenséget ;nem engedé ,hogy unalom szállja meg fiatal erőtől pezsgő lelkét . Csak midőn valamiért neheztelt vagy bánkódott ,képes volt órákig tétlen ülni ;s akkor egyedül szíve s annak búskomor érzelmei működének . Marosi harmincznyolcz éves ,gazdag földbirtokos volt ,ki temérdek sokat utazott ,sok asszonynak udvarolt ,s meglehetős sokat tanult is ,mennyiben az élet mindennemű ,változékony szinezetű viszonyait felhasználta arra ,hogy bizonyos ,szerinte csalhatlan életbölcseséget alkosson magának . Külseje nem volt ugyan feltűnő szép ,mind a mellett ügyessége s viselete által kiegészítve ,nagyon is természetesnek találta mindenki ,hogy szerelmére méltónak találta Ágnes vagy bármely más nő . Jellemének legfőbb hibája ,bizonyos lelki s testi restség volt ,melynek sokszor engedve akaratlanul is önző lett . Önön gondolatai s tettei szerint itélvén meg mindenkit ,gyakran felette hibás és igazságtalan volt okoskodásaiban s hiedelmeiben . Szóval ,a szerencsének némileg elkényeztetett s nem mindig csalhatatlan álmokban ringatott gyermeke volt . De hát e két lény ,megajándékozva mindennel ,mit az élet közönséges fogalmai szerint szükséges arra ,hogy szerencsések lehessünk ,boldog s elégedett volt -e valóban ? Meggyőződésem szerint alig van kifejezés ,mely az emberi jellemre nézve sértőbb volna ,mint e fejezetnek annyiszor s oly lelkesedéssel említett s tulajdonképen mégis oly keveset mondó czíme . A legszebb ,a legragyogóbb érzelemnek ,a szeretetnek ,mely a vad kebelben ép oly gyökeret bír verni ,mint bármi ellágyult vagy az erkölcsök által megszelídült szívben ,melyre jó vagy rossz ember egyaránt fogékony ,-azon érzelemnek ,mondom ,csak mézes hetei ,még csak nem is hónapjai ,annál kevésbé évei volnának ? Ezzel is az emberi természet törpesége önmagára sütötte a gyengeségnek bélyegét . Mentségére alig hozhatunk fel mást ,mint azt ,hogy legalább igazat mond s nem igyekszik jobbnak látszani ,mint a milyen valóban . Minthogy csak mézes hetek s nem évek léteznek -legalább közönségesen ezt tartják -azért jelentenek annyit a szerelem történetében . Ez fénypont ;ki annak birtokában sohasem volt ,ki annak tudatával soha sem birt ,az a földi élvek legnagyobbikát nem élvezte ,nem tudja ,hol s mikor pontosulnak össze a legellenkezőbb érzelmek szép és boldog egészszé . A fiatal lánykának ,fejlődése első napjától kezdve ,ha nem világosan is ,de legalább kellemes bizonytalanság ,ködfátyolába burkoltan lebeg érzelmi világa előtt ,mint a szerelem telje ,a házasság ,azaz a mézes hetek . Ez természetes ,azért jó is . Mert nő ,ki sohasem birt ez előérzettel ,ki soha nem vágyott azután ,mi egyedüli költőisége lehet gondolatfolyamának ,az nem nő ,az akár szép ,akár nem szép ,a mint a természetnek épen tetszett őt alkotni ,mégis szív nélküli . A férfiak szemében ,általán véve legalább egészen más alakúak a mézes hetek . Azok nem mint a szerelem fénypontja ,édene ,hanem inkább a már némileg lehangolt érzelmek Pygmaleonjaként tűnnek elő . A férfiak többnyire már akkor ott vesztik a költőiség első tiszta benyomásait ,mikor az még alig él bennök mint öntudat . A nélkül ,hogy világosan fel tudnák azt fogni ,életbe lépnek ,mint már félig elélt lények . Csakhamar észreveszik ,hogy hiányzik keblökben az ,mi mindennek fényt ,kellemet s bizonyos bűvös álmokban ringató légkört bir alkotni körülöttünk ;hiányzik bennök a szerelem költői képessége . A kit ilyenkor magába szállva ,meglephet még az ihlet mindenhatósága ,ki még költőiséggel tud szeretni ,annál a mézes-hetek bűvös erővé válnak ,mely eltiprott világot elevenít s már elveszettnek tartott paradicsom kapuit tárja fel . * Ha tollam elég ügyes volt arra ,hogy tisztelt olvasóim a közelebbi fejezetben mondottak után ,bizonyos kimért ,tiszta fogalmat szerezzenek magoknak a gerőfalvi várlak belsejéről s annak környékéről ,ha továbbá a mondottak nyomán Ágnest és Gyulát azon lényeknek képzelhetik ,kik valódi életet öntnek mind e mesterség s természet-alkotta szépbe ;akkor már némi fogalmuk lehet e pár mézesheteiről -mondanám ,hónapjairól . Mindent ,mit a szerelem teljhatalma elő bir idézni ,mindent ,mit az ész ,művészet s természet nyujt ,hogy szebbé ,fényesebbé alkossa életünk pályáját ,mindazt egyesítve találjuk Gerőfalván . E két lény ,feledve mit átélt ,feledve azt ,mi nem egyszer visszaemlékezteté őket arra ,hogy nem mindig simák s rózsákkal behintvék életünk kalandos utai ,a jelen édesteljes perczeinek élt . Az egész nagy világ reájok nézve nem létezett ;de annál szebb s mindenhatóbb volt az ő egyéni mindenségök :a szerelem-teremtette boldogság ,megelégedés . Kik az előtt ismerték Gyulát ,alig hitték ,hogy ő ugyanazon ember ;a szerelem hatalma varázserővel birt reá . Víg kedélyű ,nyilt keblű volt mindig ,Ágnes közelében földöntúli kifejezés bélyegzé arczvonásait ,tetteit ,szavait . Fiatal neje mindig szép és szeretetreméltó volt ugyan ,de annyira szépnek s kedvesnek ,mint most ,eddigelé senki sem ismerte . Átlépve az örökös fesz- és félelmes visszavonulásnak előtte majdnem türhetlen határait ,kifejlődött benne a tiszta érzelmek ,a valódi meggondolatlan szerelem legfényesebb példája . Ha az ember szeret s viszont szerettetik ,minden csekélység örömet idéz elé . Nincs gondolat ,nincs érzés ,mely habár magában tekintve szép és jó ,százszorosan azzá ne válnék ,ha közlöm vagy egyszerre érzem szerelmem tárgyával . Gyula sokoldalú tapasztaláson szerzett ismeretei ha nem voltak is alaposak ,mindenesetre oly fiatal nő irányában ,milyen Ágnes ,hasznosan mulattatók valának . Ágnes soha egy mestere szavait sem hallgatá oly figyelemmel ,mint Gyuláéit ,mikor az egy vagy más tárgyról véleményét kimondá . Soha regény nem mulattatá annyira ,mint mikor férje néhány kalandját ,mintegy beszélybe foglalva elmondá . De van -e mester a világon ,van -e regény ,mely többet s igazabbat volna képes mondani ,mint a valódi szerelem ? E hatalmas érzelem nem egyszer varázsolt már együgyű embert érett eszűvé ,indulatosat szelíddé ,rosszat jóvá az életben ;míg más részről a csalódott szerelem sokszor rövid perczek alatt az ellenkezőt idézé elő . S viszont Ágnes öröme vagy figyelme ,helybenhagyása vagy ellenkezése ,mily rendkívül örömet okoztak Gyulának ! Őt már sok ember hallgatta ,de azok bármit gondoltak volna is arról ,mit mondott ,az közönyös volt reá nézve ;Ágnest mulattatni ,neki tetszeni ,vele vitatkozni ,volt most egyedüli öröme ,élvezete . A nap első felét mindenki külön szobáiban tölté . Gyula részint gazdasági ,részint e tárgyat érdeklő más ügyekkel foglalkozott ;neje olvasással ,zenével mulata ,a háztartás kisebb gondjai épen nem tartozának kedvencz foglalkodásai közé . Lelke mostani állapota annyira ellenkezék e kellemetlen s mégsem valódi gondokkal ,hogy azt épen nem lehete csodálni . A délután vagy gyalog sétának ,vagy lovaglásnak ,vagy kocsizásnak volt szánva ,a mint épen vagy a kies természet egyik szebb pontja ,vagy egy közel fekvő major ,vagy nem távol eső szomszédság fölkeresése lőn kitűzve czélul . Ez utóbbi ritkán történt ,részint ,mert Gerőfalva kevés érdekes szomszédsággal dicsekedheték ,leginkább pedig ,mert nem vala a boldog párnak sem szüksége sem kedve mások társaságát óhajtani ,nem is képzelheték ,hogy szűk körükön túl hasonló boldogság létezhessék . E kirándulások képezék a mézeshetek egyik fénypontját ;mert bármit élvezzünk is fényes ,kényelmes ,mindennel ellátott termek közepett ,a legszebb lakás ,érzelmeink ,gondolataink ,szóval létünk legszebb foglalványa maga a szabad természet . A szerelmes párt kétszeresen az ,ha kies völgyek ,friss erdők s virányos rétek szőnyegén halad végig ;mert a mi lelköket vidítja ,mi érzelmeiket emeli ,az a legtermészetesebb ,mert fő jellemvonása az embernek . Ha mindezeket a nagy és szép mindenséggel is közölhetjük ,kétszeresen kellemessé s kedélyessé válik lelkünk állapota . Az órák perczekként ,a napok órákként folytak le . A szép várkastély lakói alig juthattak az élet öntudatához ,oly sebesen haladt az élv ideje ;röpülni látszott az ,mikor meg kellett volna állapodnia . S mégis hamar ,mindent elnyelő sebességgel múltak napok ,hónapok a boldog pár életében :mily sokat éltek s élveztek e rövid idő alatt ! Az ő boldogságuk hasonló vala a naphoz . Nem két lény ,de Isten tudja hány szegény ,szerelmet nélkülöző lény sütkérezhetett volna keblök benső melegének sugárzatán ! Ágnes fiatalkori barátnői közül G ...grófnét kedvelé legjobban ,vele társalga legtöbbet ,vele közlötte szívének eddigelé csekély bajait ,szerinte szerencsétlenségeit . A két nő jellemére nézve nagyon egyezett . Mindkettőnél a költőiség ,a hevesebb érzelmek voltak inkább kifejtve . G ...grófné ezelőtt három évvel ment férjhez s most Magyarországban lakott Pest közelében . Mikor Ágnes Gyulát szeretni kezdé ,barátnője épen Kolozsvárt tartózkodék szülői látogatása végett ;látta tehát mint fogamzott s fejlődött végre szerelme boldogsággá . G ...grófné néhány hónappal Ágnes összekelése után érkezett Gerőfalvára ,hogy mint asszonyt lássa azt ,kitől mint mátka bucsúzott . Nagy volt a két fiatal nő öröme ;hiszen zsenge koruk álmait valósultaknak látták ,mert szerelem boldogítá mindkettőt . Az első üdvözlések után Gyula magokra hagyá a nőket ,mintegy érezve ,mi sok mondanivalójuk leszen . -Végre magunk vagyunk ,mondá G ...grófné nyugodtan -s örömmel szemlélhetlek ,mióta asszony vagy ,még nem is láthattalak . Mily jó színben vagy !-hogy érzed magadat ? -Hogy is kérdezhetsz ilyesmit ,egész világon nincs boldogabb lény nálamnál ;minden ,mit valaha képzelni mertem ,valósult . Ha mostani érzelmeimet egybehasonlítom azokkal ,melyek mátka koromban buzdíták keblemet ,csak most szeretem igazán férjemet . Úgy látszik mintha szerelmem mindennap növekednék ,egész éltemet eltölti s legcsekélyebb részletig boldogít . Mennyire sajnálom azon nőket s barátnőimet ,kiktől a sors megtagadá mind ennek élvezhetését . Igaz ,hogy nekem is sok búbánatomba került ,míg elértem azt ,mi most boldogít . -Kétszeresen örvendeztet ,hogy így hallak szólani ,mert én is érzem s érzettem mindazokat ,miket te elmondál . Az én boldogságom mintha nem volna képes megállapodni ,mindig derűltebbé válik férjem szeretetreméltó viselete által . -Hidd el ,csak ezt szeretném elérni . De én ,mintha félteném azt ,mit most birok ,mintha bensőm azt sugallaná ,hogy nem lesz tartós . -Hogy a szerelem-alkotta boldogság tartós legyen ,csak egy fő sajátságot igényel ,t. i. hogy valódi szeretet legyen . Ezen esetben nem mulandó ,sőt tartós és örökös is lesz ;Gyula és te pedig valóban ,s így tehát alkalmasint tartósan is szeretitek egymást . Kis mélázás után Ágnes így szóla : -Az lehetetlen ,hogy a mit most érzek ,elenyésszen . Mi volna a szerelem ,ha még örökké tartó sem volna ;mi az élet ,ha e fénypontja délibáb gyanánt mulékony és csalfa volna ? Míg a két nő beszélgetve mulatott ,addig Gyula a kertben sétála ,vizsgálá az egyes facsoportozatokat ,melyeket nem rég ültetének . Az angolkertbe érve ,kocsi robogott be ennek kapuján s egyenesen a kastélynak tartva . Fiatal ember űlt a nyitott kis hintó bakján s hajtotta a virgoncz székely négyes fogatot . Megpillantván a háziurat ,megáll s leugorván ülőhelyéről ,feléje tarta . -Isten hozott ,Béla ,mily rég nem láttalak ;ritka madár vagy nálunk ,-mondá Gyula ,jobbját nyujtva az érkezőnek . -Köszönöm pajtás ,csak megvagyok még ,bár igen rossz kedvem van ,ez oknál fogva kerülöm az emberek társaságát . De hát te hogy érzed magad ,mióta Hymen hatalma uralkodik fölötted zsarnokilag . -Boldog vagyok ;hidd el barátom ,ki nem házas ,azt valódi szerencse még nem környezte . Mit ér az a legényélet ,az ember mindent megun ,de azt ,leghamarébb . -Kevés idővel ezelőtt pedig egészen más elvek apostola valál ;megvallom ,nagy változáson mentél keresztül e rövid idő alatt . -Igazad van ,de akkor még nem voltam szerelmes ,sem házas ;és hidd el ,az egyetlen módja annak ,hogy eltompult fogalmainkat fölelevenítsük ,s még egyszer még pedig valóban fiatalokká váljunk . -Teljes szívemből fogok örvendeni ,ha később ,bizonyos idő mulva is ily lelkesedéssel hallak szólani e tárgyról . -Barátom ,tudod ,hogy nem vagyok már gyermek ,eléggé tapasztaltam már az életben ,hogy semmi sem tart örökké . Az első mámor után képesek vagyunk oly módon rendezni életmódunkat ,hogy az örökös elégedettség forrásává váljék . -Szívemből óhajtom mindezt -csakhogy - -Kérlek ,ne okoskodjál tovább e kényes állításokról . Jer velem ,hadd mutassalak be nőmnek ,azon varázshatalomnak ,mely e változást előidézé rajtam . A nőkkel alig találkozhattak ;mert miután egy ideig még beszélgettek volna ,Ágnes megmutatá barátnőjének a fényes várlak minden egyes szobáját ,termeit s több kényelmesen s ízlésteljesen rendezett helyiségeit . Büszkeséggel s örömtől sugárzó arczczal mutatott és magyarázott mindent s hallgatta G ...grófné tetszésteljes felkiáltásait s megjegyzéseit . A férfiak a tágas folyosók egyikén pillantván az asszonyokat ,feléjök tartottak . Gyula bemutatá báró Örkényi Bélát . -Rég tartózkodik már vidékünkön báró Örkényi ?-kérdé Ágnes az érkezőt . -Úgyszólván ,folyvást itt lakom ,közelfekvő kis jószágomon . -Elég nem szép ,hogy csak most keres föl bennünket . -Nem akartam háborgatni látogatásaimmal kegyetek boldogságát ,melyről annyi sok szépet hallok a vidék miden lakójától . -Szokásuk az embereknek ,hogy inkább mások mint saját ügyeikkel foglalkoznak mindig -szóla közbe Ágnes . -Mind a mellett reménylem ,ez egyszer csak igazat mond a vidék hirnöke . -Mindenesetre igazat és sokkal alaposabbat ,mint hogy azt ön szives látogatásai megháborítni képesek volnának . Kis idő mulva a férfiak eltávozván ,Ágnes barátnője felé fordult : -Hogy tetszik neked Örkényi ? -Még nem itélhetek -hisz alig hogy láttam . -Igazad van ;mind a mellett reám visszás s kellemetlen benyomást tett ,van arczkifejezésében valami ,mi rossz embert sejdíttet velem ;vonásain az irígység látszik székelni . -Ne ítéld el szegényt ;te mindig szigorú valál . Ki tudja ,talán a legjobb ember ,s csak rosszúl alkalmazott elménczsége miatt kellemetlen neked az ő megjelenése . -Szörnyű hiuságot is árult el megjegyzése ,mintha ő mások boldogságát meg tudná zavarni . -Nekem legalább úgy látszott ,mintha azt akarta volna mondani . Vannak emberek ,kik -maguk sem tudjuk megfejteni miért -visszás ,kellemetlen benyomást idéznek elő első látásra . Néha rögtönzött ugyan az itélet ,de sokszor nagyon is alapos . A nőknek e tekintetben sokkal finomabb tapintatuk van ,mint a férfiaknak ,ők pillanat alatt többet vesznek észre ,mint mi órák közben . Ágnesnek aligha igaza nem volt ,midőn Béla irányában ellenszenvét nyilvánítá . Béla fiatal ember volt még ugyan ,de szellemileg nagyon is túlérett . Alig ismerte őt valaki ,annyira visszavonultan s magának élt . Mindenki azt tartotta róla ,hogy -mint mondani szokás -hamis ember ,éles nyelvű ;míg maga mindent kerül ,mi életmódját zavarhatná ,vagy kellemetlen viszonyokba ejthetné . Most is ,alig kereste fel szomszédjait . -Marosi csodálkozott ,midőn érkezni látta azt ,kiről tudta ,hogy kerüli a társas köröket ,különösen a nőket . Külsejére nézve alacsony szikár alak ,keleti görög arczulattal és színezettel . Mozdulataiban s kifejezésében bizonyos hidegség volt észrevehető ,mely részint elfogultsággal részint alattomossággal látszott határos lenni . Ilyen volt azon egyén ,ki először talán ,mióta Ágnes férjnél volt ,néhány pillanatnyi rossz kedvet okozott a kedves háziasszonynak . Nem is tanácsos fiatal házasok irányában kétértelmű elménczkedések által akarni fényleni . Azok annyira féltik s őrzik boldogságukat ,hogy gyűlölik mindazokat ,kik bár gondolattal is meg merészlik támadni kincsöket . G ...grófné és báró Örkényi látogatásai ,miután mindketten huzamosb ideig tartózkodtak volna a gerőfalvi várkastélyban ,megzavarák a fiatal házaspár kellemetes egyforma életmódját . Ágnes részint örült ,hogy barátnőjének elmondhatja sokszorosan mindazokat ,mik mostani életviszonyait szépíték ,részint örömmel hallgatta ,midőn G ...grófné keble boldogságát s örömét kitárá előtte . A női jellem egyik fényoldala azon odaadás ,melynél fogva ha boldogok ,egészen azok tudnak s akarnak maradni . Az önmegelégedés e páratlan érzelme nálok mindent elnémít ,szivesen feledik mindazon eseményeket ,melyek talán pillanatra ,megzavarhatják örömtől sugárzó létöket ;kétszeresen érzik és becsülik a sors azon kedvezményeit ,melyek boldogságukat fényesebbé varázsolhatják . E két nő most azon kellemes szakában vala éltének ,midőn minden virulni látszott körültök ,midőn a lanyha szellő is alig zavará boldogságuk fényét ,sima víztükrét . Alig hiheték ,hogy vannak -pedig mily számosan ,a nagy világon ,-kik boldogtalanok ,szerencsétlenek . Egészen más viszony volt Marosi és Örkényi között . Mig amaz mindig csak a jelen gyönyöreiről regélt barátjának ,ez által a házasélet dicséretét zengedezve s mintegy felelve azon vádakra ,melyek ellene felhozattak :hogy ő mint koros férfi oly fiatal lányt vett nőül ,mint Ágnes ;addig Örkényi ,Tamásként nem szólt ugyan ellene ,de mintegy lehetetlenségeket s túlzottakat hallgatta végig mindazokat ,melyek előtte elmondattak . Ágnes ,ha nem állíthatjuk is ,hogy Örkényit megkedvelte ,de legalább megbarátkozott vele annyira ,miszerint nem volt kellemetlen hatással kedélyére látása ,kivált miután látta ,hogy férje szívesen mulat vele . Távozván a vendégek ,ismét a régi kedves egyformaság állott be Ágnes nagy örömére ,mert már szinte félteni kezdé Gyulát ,hogy másokkal is épen oly kedvesen tudna mulatni ,mint vele . Midőn Béla távozott ,Gyula felkéré ,hogy látogatását minél többször ismételné ;mert -úgymond ,-jól esik néha szólani a multakról ,megemlékezve mindazokról ,mik most már nem léteznek . Ágnes ezeket hallva ,s férje karján haladva fel a lépcsőzeten ,kis szünet után ,szórakozott arczkifejezéssel e szavakat intézé Gyula felé : -Miért akarod ,hogy Örkényi sokszor eljárjon hozzánk ,-azért leginkább ,hogy a multakról beszélhess vele ?-mostani boldogságod nem elégít ki ,már is kedves emlékezetekre van szükséged ? -Ne magyarázd így szavaimat . Nemde ,te is szivesen mulattál G ...grófnéval ,aligha másról volt szó köztetek ,mint arról ,mit átéltetek . -De mind az csak mint mostani boldogságom alapja kedves előttem ,-csak azért szerettem emlegetni a történteket ,mert veled hozának érintkezésbe . -S ki mondja ,hogy én nem ugyanazokat tárgyalám Bélával s neki nem ugyanazokat beszéltem el ? -Örkényit nem tartom oly embernek ,ki szivesen hallgatná ,midőn mások saját boldogságukat regélik . Ezt kisebbíteni s elménczségei által nevetségessé tenni ,hiszem ,hogy hajlandóbb . Gyula nem felelvén ,nejét termeibe vezeté s fontos dolgok végzését adván okúl -elbúcsuzék . A meleg forró nyári hónapokat aranyos színezetű őszi napok követék ,s ezeket ismét hó-fehérítette csillogó téli tájkép váltotta fel . A természet egymást felváltó jelenetei nem idéztek elő semmi lényeges változást Gyula és Ágnes életfolyamában . Csergedező patakhoz hasonlíta ez ,melynek tükre annyira sima ,vize annyira tiszta ,hogy fenekén látszik a fehérre mosott fövény ,míg csendes s minden vadság nélküli folyása nem képes megtörni ,magával sodorni a partjait diszítő nefelejts-szálakat . S mégis voltak pillanatok ,melyek vihart jelentő felhőcsoportként tanyáztak a szerelem tiszta láthatárán . Ágnes annyira boldog volt ,hogy sokszor akaratlanul is ,keblét félelmes érzés fogta el ,mintha lehetetlennek hinné ,hogy ez örökké tartson ,mintha rémkép környezné belvilágát ,mely megsemmisítni s megzavarni készül mostani lelki nyugalmát s boldogságát . De nincs is a világon érző kebel ,mely bármi csordultig legyen is az örömérzet legbensőbb öntudatával telve ,egyszersmind aggasztó érzelmek is ne támadnának benne ,midőn a mindenhatóság jótéteményei előtt leborulva ,mintegy magába kénytelen szállani . Ágnesnél e búskomor érzelmek a tiszta ,valódi boldogságban gyökereztek -e vagy előérzelmek alkonyaként vetettek néha kétes világot sugárzó arczára s keble legbensőbb titkos életére ?ezt a következmény mutatja meg . Mintha virányos rétről kopár tarlóra lépnék ,oly lehangolt keblem ,midőn elmondani készülök mindazt ,mi annyira megváltoztathatá a gerőfalvi várlak belsejét ,néhány hónap lefolyta alatt . Mintegy kényteleníttetünk elhinni ,hogy az emberek nem érdemesek a boldogságra ,ha sokszor taglalgatva egyesek elégületlenségét ,visszagondolunk s átvizsgáljuk ennek kútforrásait s első indokait . Azt tartják közönségesen ,hogy az emberi természet minden hét évben változik . Mennyi szerencsétlenség ,bú-bánat szűnnék meg ,ha ez valóban úgy volna . Hány nő nem zengene hálát az égnek ,ha csak hét év mulva változott volna is férje természete ? S viszont hány férj volna elégedett ,ha nejeik -mert nincs tökéletesség e világon -hét év hosszú sora alatt ugyanazok ,azaz épen oly kedvesek és szerelmesek maradtak volna ! Hogy Marosi jellemében s viseletében változás történjék ,nem volt szükség évek hosszú sorára . Alig másfél éve ,hogy boldogságát egész kiterjedésében élvezte ,s már is nem épen kellemes reményekkel kecsegtető átmenet volt észrevehető lényében . Magába vonulttá s nem ritkán rossz kedvűvé lett ;szokottnál és szükségesnél többet foglalkodott jószágai igazgatásával ,tisztei korholásával ;ezen ürügy alatt nem ritkán hosszabb időre távozott hazulról ,ez által elmulasztván a szerető férj -magában tekintve ugyan csekély s mégis oly sokat jelentő -házias kötelességeit . Marosi viselete s kedélye ,ez által egész jelleme nem változott ugyan rögtön ,de mégis nagyon észrevehetőleg az idegen szemlélő előtt . Mintha egy év elég volt volna arra ,hegy kimerítse mind azon szíves hódolatot ,melyet tanusítanunk kell örökké ,ha örökké akarunk szerettetni . Nem annyira feledni látszott Ágnest ,mint irányában bizonyos kimért ,hideg modort adni magaviseletének . A szerelmes emberből szerető lesz ,a szeretőből nem ritkán férj . Ha szerető- és férjnek megmarad ,akkor megfelel hivatásának ;ha csak férj marad s nem szerető többé ,akkor vége az élet költőiségének . -Ez utolsó kedélyállapotban volt Gyula ;szerető férjből csakhamar -mert mi egy év a szerelmek történetében ?-okoskodóvá ,s ezt alig elérve ,unatkozottá ,türelmetlenné lőn . E változás oka egyrészről Marosi jellemében kereshető . Nem lévén már fiatal ember ,örömmel karolta föl azon érzelmeket ,melyeket Ágnes ébresztett keblében . Ujjászülöttnek érezte létét ,fiatalnak lelkét ,érzelmeit ;de mind e szépet megőrizni ,megtartani s mennyire lehet ,szebbé ,virulóbbá alkotni -arra az élet által kissé elfásult lelke s fogalmai nem voltak többé képesek . Csakhamar áldozatnak tartotta azt ,mi tulajdonképen nem más ,mint szives kötelesség ;terhesnek azt ,mit szerető szív örömmel teljesít ,nevetségesnek s túlzottnak mindazon költőiségből eredő kacérkodásokat ,melyekben a szerelem legbecsesebb füszere rejlik . Más részről pedig úgy látszott ,mintha láthatatlan hatalom őrködött volna fölötte ,mely a rossznak szerepét vállalván fel ,mintegy erővel sodorja az elégedetlenség örvényébe . A nők általán véve több ítélőtehetséggel birnak szív dolgában mint a férfiak ;férjük és szeretőjük irányában pedig alig van gondolat ,mely kikerülhetné figyelmöket . Ágnes első pillanattól fogva érezte Gyula hidegülését ,s ennek következtében változó viseletét mindenre nézve ;de ő annyira szerette férjét ,hogy nem volt képes valósággá átvarázsolni mindazt ,mit talán csak félelmes rémképként látott álmaiban lebegni ,képzelőtehetsége folytán . Ha oly hibát követett volna el Gyula ,mely méltán neheztelést vonhatott maga után s melyet csekély kifakadás után annál gyengédebb engesztelés követhet vala :Ágnes bizonyosan nem szenvedne annyit ,mint jelen helyzetében . -Férje hanyaglásai sokkal csekélyebbek voltak ,hogysem azokért neheztelni kellett volna s mégis annyira alaposak s gyakoriak ,hogy azokat feledni vagy elnézni ,a lehetetlenségek közé tartozott . Ágnes érezte ,hogy férje vétkezik ,s mégsem volt elég erős azt megnevezni . Ezen örökös izgatottság s azon vágy ,hogy mennyire csak lehetséges igéző viselete által visszafoglalhassa s ujra birtokába keríthesse azon kincset ,melyet fogyni érzett ,igen veszedelmes hatást gyakoroltak jellemére . Sokszor búskomor s elégedetlen volt a még nem rég oly víg Ágnes ;kedélye víg perczeiben is heves ,nyughatatlan volt némileg ,mintha kénytelen volt volna elhitetni magával ,hogy nincs panasza ,hogy keble érzeményei derűltek . Mind a mellett ,hogy Ágnes jelleme egyik fővonását hevesség képezte ,mégis jósága zsarnokilag uralkodott minden többi érzelmén . Nemcsak hogy szavakban is alig éreztette férjével viseletének fokozatos ,reá nézve szomorú változását ,de még gondolatban s keble magányos tünődései közepett is alig merte vádolni azt ,kit szeretett s azt hitte ,hogy ő vétkezik talán ellene s idézi elé e változást . * Hónapokig tartott már e lassankénti bomlása a szép viszonynak . Marosi kimért viselete mindinkább ridegebb lőn ,szives ,kedélyes pillanatai mind ritkábbak . Külsejére nézve is -a szokott csinosságot nem annyira egyszerű ,mint rendetlen viselet váltá föl . Midőn ezt mondom ,talán sokat vádolhatnának mintha a külsőségek embere volnék . Korántsem ,de tapasztalás nyomán meg vagyok győződve ,hogy sok tekintetben ,bizonyosan az embereknek külsőségekben ,tisztaság vagy fesztelen odaadás ,csinosság vagy ízléstelen tulterheltségben tükrödzik belviláguk . Gerőfalván minden megtartotta a régi fényt s rend képét ;csak maga Marosi látszott lelkileg s némileg testileg is rommá válni mindezek közepett . Ő mindinkább visszavonult ,alig kereste föl az emberek társaságát ,az egyetlen ,ki meghivását elfogadva rendesen látogatá Gerőfalvát ,Örkényi volt . Ágnest e látogatások nem igen zavarták életmódjában ,mert alig látta férje barátját ,minek nagyon örvendett ;mert a gyakori vendéget ,mind a mellett ,hogy kifogás nélküli volt magaviselete ,sehogysem tudta megkedvelni . Az 1852-diki év egyik tiszta nyári estéjén lovász fiú ügetett Marosi kastélyának udvarába . Kis ,nyirottsörényű hegyi ponyn ülve ,arab fajtájú szürke paripát vezetett ,mely büszkén ,mintegy öntudattal látszott hordani a derekát diszítő női nyeregszerszámot . A szürke paripa helyes oknál fogva büszke ,mert alig állapodott meg a folyosók lépcsőzete előtt s úrnője Ágnes a termekből kilépve haladott lefelé ,míg inasa a fel- s leszállást könnyítő deszkaállványt állítá kedves lova mellé . -Hát a gróf nem nyergeltetett ?kérdé a fiúhoz fordulva ,ki fabábuként meredten ült kis zömök lován . -Ő nagysága azt mondá ,hogy ma nem fog lovagolni ,elment vadászni a hegyekbe . Ágnes vonásait e szavak után a szomorúság s lehangoltság kifejezése borítá el . -Vadászni kell ismét ,-folytatá mintegy magában szólva . -Mióta igéri már ,hogy gyakrabban s többet fog velem lenni ,de igéretét mindeddig nem váltotta be . Azt mondja ,szeret ;de ha szeretne még ,ugyan miért késnék annyira megörvendeztetni lelkemet ily csekélységek által . Alig ült nyeregben s lova mintha előre tudta volna úrnője akaratát ,lépést indult ki a kapun ,s a dombon lefelé a virágos kert vas rostélyzatának . Túllépvén ezen ,Ágnes felébredett mélázásából ,s talán indulatosabban és rosszabb kedvben mint máskor ,vágtatva indult s haladott végig az angolkerten . Mintha e pillanatban azt sugalta volna neki a féltékenység mindeneken átható s mindeneken uralkodó hatalma ,hogy ne szokott utján haladjon ,hanem változtassa meg büszke lova futamodását ,s keresse föl férjét ott ,hol közönségesen mulatni szokott s hova őt kisérni nem engedi . Min alapult az egyszerre támadt gyanú ,azt megmagyarázni még most sem tudjuk ,kivált miután Ágnes tiszta keblében győzött a bizalom angyala s nem engede tért rémképei ijesztő hatalmának . Még alig két éve ,hogy Ágnes átlépve a szűziesség sokat igérő határain ,mint nő valóban élni kezdett ;s már is panaszt rebegtek szép ajkai ,már is voltak pillanatok élete folyamán ,midőn az indulatosság s rossz kedv eltorzíták kellemdús arczát ,s megmérgezték -habár csak pillanatokra is -tiszta ,jóság-derítette jellemét . Pedig ha van lény a világon ,kinek örök szerelmet s abból eredő boldogságot mertünk volna jósolni ,bizonyosan Ágnes -mint azon választottak egyike -tündöklött volna a szépnem koszorújában . Szépség ,gazdagság ,műveltség ,szerelem ,szóval minden egyesült ,hogy édenné varázsolják élete napjait . S mégis e kiejtett néhány szava arra mutat ,hogy mostani viszonyai s életmódját korántsem tartja édennek . Az életben azon szomorú tapasztalást teszszük ismét egyszer ,hogy nem mind arany ,a mi fénylik . * Mi volt oka annak ,hogy Ágnes grófné elégedetlennek és szerencsétlennek tartá magát akkor s azon viszonyok között ,melyek mindmegannyi látszólagos tényezői voltak boldogságának ? Ennek oka egyedül férje megváltozott viseletében rejlett ,mely szerint ő ,a tapasztalt világfi ,házaskörét rendezte s Ágnest mint asszonyt s nejét nézte . Legtöbb boldogtalan házasságnak indoka ,a férfiakban kereshető . Ők ,kiknél a hatalom és erő van ,kiknek feladatuk a fiatal lánykát az életbe vezetni ,részint restségből vagy önzésből ,vagy végre -mert indulataikat fékezni s a legfőbb boldogságot áldozatokkal megvásárolni nem birják s megrontják és semmisítik azon viszonyt ,mely eleinte a szerelem s annak sokoldalú gyönyörei által széppé varázsoltatik ;de valóban szép csak akkor marad ,ha azokat ügyesen tudjuk élvezni . A házasság olyan mint szép kép ,melynek legfényesebb s művészileg becses részei csak akkor szemlélhetők ,ha azokat a nap sugárinak jó irányzata tünteti elő . A kép a nő ,a napsugár a férfi ,ennek viselete alkothatja leginkább széppé ,magasztossá s kellemdussá a szerelem álmainak tüneményeit . Az ő feladata a szeretőt nejévé ,nejét pedig asszonynyá varázsolni át . Nincs az életben élvezet ,mely több áldozatot igényel ,mint épen a szerelem élve . De ki nem érzi magát képesnek ezen erőfeszítésre ,az ne is követelje a mindenhatóságtól ,hogy a szerelem s annak tartós gyönyörei derítsék élete pályáját . Marosi legnagyobb hibát akkor követett el ,mikor alig néhány hónapot töltve nejével ,életmódját úgy rendezé ,mintha már évek óta élt volna Ágnes grófnéval . Azt szokták mondani ,nem jó az asszonyt elkényeztetni . Ezt más nem mondhatja ,mint az ,ki már első pillanattól fogva ,mintegy azon előérzet által vezéreltetik ,hogy nem fogja mindig egyenlően szeretni nejét és szeretettel bánni vele . Mintegy előre készül már azon meggondolatlan viseletre ,melyet majd akkor akar követni ,mikor megkezdi unni azt ,kit most szeretni vél . Vél ,mondom ,mert azt ,kiről csak föltehetjük is ,hogy egykor nem fogjuk úgy szeretni ,mint szeretjük azon pillanatban ,melyben oltárhoz vezetjük ,azt valóban nem szeretjük ;az csak szerelmi mámor ,mely mulandó ,mint a délibáb . Marosi elhatározta ,hogy örökké falun fog élni . Miért ?mert ő már eleget utazott ,s most csöndesen kiván élni . Követelte ,hogy neje gazdálkodással foglalkozzék ,mert attól tartott ,hogy Ágnes megunhatná magát s akkor mitévő leend ? Napja úgy volt felosztva ,hogy lehetőleg legkevesebbet legyen nejével ;azt tartván ,nem jó az asszonnyal sokat lenni ,ebből ha más nem is ,de lelki kimerültség következik . Nem szerette ,ha a házhoz vendégek jártak ,ez őt életmódjában zavarta ;unta is mindazon szomszédokat ,Bélát kivéve ,kik hozzájárhattak volna . Mindezek igen szép és üdvös gondolatok ,eszmék s élettervek ,de csak akkor s azon esetben valának alkalmazhatók ,ha Ágnes ugyanazon lelki állapotban volt volna ,melybe Marosi sülyedett oly rövid idő alatt . Ágnes nem szeretett falun lenni mindig ,mert mióta élt ,alig volt atyja falusi lakának határain túl . -Látni kivánt s tanulni . Nem is mutatott nagy kedvet a ház csekély gondjaival bibelődni ,mikor Thalberg egy szerzeménye ,vagy valamelyik világhirű író munkájával foglalkodhaték . Ő is úgy volt szoktatva ,hogy napja minden órája bizonyos teendőknek vala szentelve ;de azt épen nem kedvelte ,hogy férje szinte neheztelt ,ha többször kereste föl s kivánt lenni vele ,mint ő akarta . Férjét mindenek fölött ,s azon költőiséggel szerette ,mely egyedüli alapja a valódi szerelemnek . De tekintve Marosi életmódját s eszméit ,nem csuda ,ha a szegény Ágnes emberek társaságába vágyódott néha ,kik lelkét a változékonyság kellemével földerítheték legalább az egyformaság okozta búskomorságból . Pedig mily könnyű boldogítani asszonyt ,ki igazán szeret bennünket . Csekélységek ,engedmények ,melyek életünkön hajszálnyit is alig változtatnak ,óriási örömöt s megelégedést képesek előidézni . Ha Marosi igazán szerette volna Ágnest ,észreveheté ,hogy tervei s eszméi nem egyeznek meg Ágnes élénk jellemével ;észreveheté ,hogy más eszmék ,inkább a szívhez szóló s lelkét foglalkodtató vezetésre ,s irányra volna szüksége ,érezheté vala ,hogy vulkánt igyekszik elnyomni ,melynek kitörése kettős hatalmú leend egykor . Gyenge biztosíték az ,mikor annyira megfeszítjük az ívet ,hogy elpattanván az ,önérzelmünk felé szegzi mérges nyilait . Azok után itélve ,miket az utolsó két fejezetben mondottunk ,sokan azt fogják talán hinni ,hogy Ágnest boldogítani bármi férfira nézve is a legnehezebb feladatok egyike lett volna . Ő könnyelmű ,változékony jellemű ,mulatságra vágyónak látszik ,ki bár hol otthonosbnak érezte volna magát ,mint elvonult családi körben . Azonban a nőnem e legkedvesebb egyikének dicséretére legyen mondva ,hogy mindazok ,kik ezt föltételezik ,hibáznak s ferdén fogják fel Ágnes jellemét . A női jellem már magában véve nagyobb élénkséget s lelki erőt tud kifejteni ,mint a férfiaké . Ezt más nemzet mint a magyar ,alig képes megitélni . -Mi a régóta divatozó özvegyi jognál fogva ,sokszor tapasztaltuk ,hogy az özvegyek könnyen s rövid idő alatt keresztülvitték mindazon terveket ,melyeket férjeik hosszú életfolyama alatt sem tudtak végrehajtani . A női jellem olyan mint a pezsgő bor ,ereje hamar fejlő s mintegy elragadni látszik mindazt ,mi forrását netán akadályozza . S mégis épen ezen ereje s pezsgése miatt ,nemde ,a borok legkedvesbike a pezsgő ? A női jellem hasonlít a zsenge fűszálhoz ,mely vigyázatlanúl érintve megtörik és semmisültnek gondolható ;holott egy éjjeli harmat frissebbé s erősebbé varázsolhatja azt ,mint valaha volt . Szóval a nők ránk férfiakra nézve ,-azt vélem -a föld legdrágább kincse . Nélkülöznünk őket nem lehet ,valódi boldogságot csak általok élvezünk . De mint minden ,mi nagy gyönyört idézhet elé ,úgy a női jellem is megkivánja ,hogy állása kiváltságos s a bánásmód rendkívül gyöngéd s figyelmes legyen ,mely által magunkévá akarjuk őt tenni ,vagy érzelmét ,szerelmét örökre birhatni . Leginkább hibázunk akkor ,midőn azt véljük ,hogy valamely fiatal lányka úgy képes felfogni s azon szempontból szeretni az életet ,melyből mi már jártasak s talán némileg unatkozottak felfogjuk s kedveljük azt . Hibázunk továbbá ,midőn föltételezzük ugyan a legnagyobb érettséget s meggondoltságot ,s mégis a nővel gyermekként bánunk ,mintha egészen a mi felfogásunk szerint volna köteles alája vetni magát akaratunknak ,szeszélyeinknek . E vétségünk pedig azon féltékenységből származik ,melylyel a legtöbb férfi őrzi hatalmát ,s azon félelemből ,mely a papucskormány örökké előttünk lebegő s ijesztő rémképével rettegteti lelkünket . Gyula ,Ágnes irányában mindkét tekintetben hibázott . Eleinte maga is alig hivé ,hogy szerelme csak mámor s nem valódi ,alapos érzelem ,míg későbben ,miután önmaga megváltozott ,alig birta felfogni ,hogy azon általa behozott s jónak tartott életmód nejének is kellemes ne lehessen . Az ő felfogása szerint át kellett volna a szép Ágnesnek látnia azt ,hogy férjhez mentével a mézeshetek elmulván ,egészen más kötelességek nehézkedtek gyönge vállaira ,mint míg szűzekként lebegtek a képzeletek szép honában . Azon imént említett kötelességek ,Marosi szerint ,leginkább amaz alárendeltetésben összpontosultak volna ,mely által a szív minden kitörése leigázva ,mindent szépnek s jónak talált volna Ágnes ,mit Gyula prózaikus fogalmai szépnek s jónak találtak . Mennél tovább tudjuk a költőiséget s annak kellemdús kifolyásait fentartani nők irányában ,annál továbbra van biztosítva boldogságunk s földi édenünk . Későbben ,mikor már Ágnes annyi bátorságra vergődött ,hogy szólni mert férjének ,kinek hideg ,kimért viselete nem ritkán félelemmel árasztá el víg lelkét -kérve őt erre vagy arra ,mi más ,melegebb ,derítőbb irányt adhatott volna életpályájoknak ,Gyula csak azért sem engedett ,mert az ő tapasztalása szerint a nők nagyon veszedelmes lények ,kiknek ,ha engedünk ,akaratlanul is papucshősökké válunk . Vannak ,kik nem tudnak szakasztani rózsát a nélkül ,hogy tövis ne sértse ujjaikat ,s ismét mások ,kik eléggé ügyesek megfosztani egész bokrot virányától ,s kezeik mentek minden sebtől ,s nem szorulnak gyógyító balzsamra . A különbség e két szív között az volt :Ágnes szerette Gyulát annyira ,hogy nemcsak képes lesz vala boldogíttatni általa ,de önszerelmének is annyi melege s ereje volt ,hogy örömöt s kellemet áraszthatott volna férjének életkörébe is . Gyula szerelme pedig csak egyoldalú volt ,szerettetni Ágnes által ,arra képes volt ,azaz örömmel türte ,hogy őt boldogítsa . -Szívében hiányzott azon szikra ,mely azt kétszeresen adja vissza ,mit másoktól kapunk ajándékul . Ágnes a költőiség egész erejével s azon öntudattal szeretett ,hogy képes boldogítni azt ,kit szeret . Gyula szerette Ágnest ,mert hiúság vezérlette s érezteté vele ,mily rendkívüli benyomást tett ő azon lényre . Szerelme elmult akkor ,mikor valóban fejlődnie kellett volna . Ha e két képet egybeillesztjük ,úgy fogjuk találni ,hogy az élénk tűzzel ,lélekkel szerető Ágnesnek mily veszélyes volt állása férje irányában ,ki feledve azon gyönyöröket ,melyek előőreiül tekinthetők tulajdonkép a mézes heteknek ,feledve ,hogy érző szív s nem kőszobor az ,kivel összefűzte a sors ,a házaséletből mérsékleti s bölcsészeti tanszéket alakított . Egyedüli hallgatója ,ki megsértve legszentebb érzelmeiben ,eltiport virágként ,kénytelen volt e leczkéknek martyrjává lenni ,a szép Ágnes volt . Alig van veszedelmesebb valami a szerelmes ,vagy más oknál fogva búskomor lelkületekre nézve a holdvilágnál . Rendkívül nagy vonzó erővel bir ,s világa annyira kétes ,hogy a körülöttünk levő tárgyakat sokszor egészen más alakban tünteti elénk ,mint a milyeneknek napvilágnál szoktuk látni . Nemcsak a tárgyaknak más külalakot ,de gondolatjárásunknak is más irányt képes adni . Elragad és mégis elbusít . Túlszárnyalva az élet közönséges képén ,képzelőtehetségünk holdvilágnál kettőzött hatású s oly képeket s viszonyokat alkot ,melyeket ha más világításnál gondolnánk át ,aligha annyira kiáltók s feltünő színezetüek volnának . Ily állapotban volt Ágnes ,midőn végigvágtatva az angolkerten ,kiért a szabad vad természetbe . Lelke sirt ,fájdalmas érzelmek szorongaták szívét ,szerelme feljajdult s valami kimondhatatlan ,első pillanatban a kívánságok még kétes körében lebegő lelki gyógyszer után vágyódott . A holdvilág megtette hatását ,mert más világba átvarázslá a szomorú nőt ;körülötte minden óriási alakot ,ezüst fénye ,búskomor színt öltött . Természetes ,hogy lelke érzeményei is ugyanazon irányban s fokozatban szomorúbbak s aggasztóbbak lőnek . Mi után vágyódott Ágnes ? Melegen érző kebel ,forrón szerető szív után . Ő még annyira szerette férjét ,hogy első pillanatban alig birá felfogni a lassankénti hanyagolás-okozta hiányt ;önmagát vádolva akarta csillapítani túlcsapongó érzelmeit . Valahányszor önmagunkat vádoljuk ,mindig kétszeres szigorral s figyelemmel kisérjük a felhozott vádpontokat . Ezt téve Ágnes ,csakhamar azon eredménye volt e szoros vizsgálatnak ,hogy ő nem oka annak ,ha nem jól érzi magát ,ha nem boldog s megelégedett ,de sőt egyedül férjének hideg viselete okozá minden fájdalmát . Gyulára nézve e következtetés s öntudat nagyon veszedelmes volt ,mert ezen pillanattól fogva neje irányában nem úgy állott mint eddig . Nem engedni ,nem örvendeztetni volt most már kötelessége ,Ágnes felfogása szerint ;hanem jóvá tenni a hibát s más részről bocsánatot vívni ki az elkövetett vétségekért ,lőn feladata . A mit néhány nappal ,sőt mondhatnók ,órával ezelőtt könnyű volt volna elérni ,az a mostani pillanattól fogva Marosira nézve nehezen elérhetővé lett . Pedig ő mit sem gondolt nejével s annak -szerinte csak ábrándos s még a leányi nevelés szomorú utómaradványaiúl tekintendő -követeléseivel . Bizonyos elbizottsággal ásta alá önnyugalmát ,s ölte meg boldogságát . Míg ő a hegyek között járt s kerülgette Ágnest ,félve attól ,hogy kénytelen lesz kisérni őt ,most már reá nézve untató kirándulásiban ;addig neje ,nemcsak délczeg paripájának futamodása ,hanem képzelőtehetsége és szíve fájdalmai által is elragadva ,mindinkább távozott tőle ,a csalódások veszedelmes árjain . Már késő este volt ,midőn Ágnes grófné visszaérkezett a kastélyba . Tekintve szíve érzeményeit ,könnyen képzelhető ,hogy épen nem vidor kedvben szállott le fehér lováról ,melynek jutalmul darab nádmézet nyujtván ,haladott fel a lépcsőkön s az előcsarnokon keresztül termeibe . Kicsinyded sőt gyermekes jellemvonás volt volna ,ha Ágnes férjére ,minthogy őt ez egyszer sétalovaglásában elkisérni elmulasztá ,csak legkevésbé is neheztel vala . Felhoztuk e tényt csak azért ,mert két év óta ez volt azon veszedelmes pillanatok elseje ,melyben Ágnes valóban érezte ,hogy boldogtalan ,hogy szíve elégületlen ,hogy csalódott . Érezte pedig azért ,mert e kicsiny ,reája nézve kellemetlen esemény szikraként szerepelt ,felgyujtandó a már hónapok óta felhalmozott gyúanyagot . Átöltözködvén ,a nélkül hogy tudakozódott volna férje után ,mit máskor nem mulasztott volna el ,kis írószobájába ment . E szent hely felséges volt . Nagy ,ívalakú ajtó vezetett belsejébe ,ezzel szemközt hasonló alakú ablak ,melynek tarka üvegtáblái kétes fényt vetettek az elvonultság e menhelyére . Falai ,régi divat szerint ,egészen tölgyfával vonvák be ,metszvényei ezen az örökséggel daczoló faszőnyegeknek s néhány ó-ízlés szerint faragott szobor s állvány volt egyedüli díszök . A gótfaragványú butorok duzzadó párnái sötétkék selyemből készítvék ,ugyanazon szövetből redőzvék az ajtó s ablak gazdagon aláhulló függönyei . Az ablak közelében álló íróasztalt ,ügyesen rendezett s nagy gonddal ápolt folyó növényzet keríti . A rajta látszólagos rendetlenségben szétszórt számtalan ízlésteljes csekély holmik ,első pillanatra már hirdetni látszottak úrnőjük szépségét ,kezeinek deliségét s kedves lágy fogását . A szoba másik szegletét hamuszín márvány-kandalló bronzöntvényeivel ,s egy fölötte felnyuló ,egészen a szoba födeléig érő tükör diszíté s élénkíté . E hely felé irányzá lépteit Ágnes ,magányt keresve . Érzette ,hogy lelke hullámzása inkább kívánja a kis szobát ,hol minden közel van körülöttünk ,mint a nagy termeket . Ezekben szemünk elől mintegy eltűnik a láthatár s az félelmes homályba kénytelen tekinteni akkor ,mikor csak ismerős és szeretett tárgyakat óhajt látni . Nincs türelmesebb a papirlapnál . Bármit írunk reá ,az nem neheztel ,s mi még ennél is jobb ,nem szólal meg ,nem pirongat . Ágnes is csak habozott első pillanatban ,vajjon naplójának megsugja -e érzeményeit ,vagy barátnőjének írja meg azokat ,sűrű ,tömött sorokban ,tanácsot kérendő tőle :mitévő legyen ,felfogása szerint ,boldogtalanságának közepette ? Annyira szokatlan s új volt lelkében a szerencsétlenség és bú ,hogy alig talált kifejezésekre ,szóval leírni azt ,mit érzett még nem volt képes . Lelke még annyira tiszta s romlatlan volt ,hogy neheztelni ,annyival inkább haragra gyúlni nem tudott volna . Tollát félretéve ,mélázni kezdett s összehasonlítá azt ,mit remélt ,mit ideig élvezett ,azzal ,mit elért s mi most birtokában van . Hogy Gyulára nézve ezen összehasonlítás épen nem volt kedvező ,bizton állíthatjuk . Szerencséjére ,ha fel akarta volna ugyan használni vagy felfogni azt -nagyon kegyelmes birószék elébe kerül vala még ez egyszer . Ágnes hosszasan gondolkodván ,mitévő legyen s mi által változtassa meg férje viseletét ,azon végeredményre jutott ,hogy legjobb lesz Gyula irányában egyideig bondirozni ,a mikor észrevevén majd férje ,hogy elégületlen ,sietni fog hibáját jóvátenni . E részben női előérzete nagyon jó útra vezette Ágnest . Mert legtöbb nő -bármily szép legyen is -kétszeresen az ,ha bondiroz . Kis vihar után pedig mily kellemdús az uj béke s annak számtalan csekély örömei ! Hiszem ,hogy valamely szép nő ily ártatlan cselt használva hőn szerető férj irányban ,sokat elérhet ;sikerült -e az Gyula irányában ,a jövő megmutatja . Ágnes gondolatokba merülten ült még mindig ,szíve érzeményei eleven színekkel festék lelke elébe mindazon rég nem tapasztalt élveket ,melyeknek birtokába jutand kis neheztelés következtében kötött béke után . Remélte ,hogy bizton czélt érend . Mélázása közt halk kopogás hallatszott ajtaján ,csak miután ez kétszer ,háromszor ismételteték ,rezzent fel mintegy álomból ,s hangoztatá e szót «szabad !» -Különös ,örömtől sugárzó arczkifejezéssel mondá azt ;mert mit régóta nem élvezett ,férje látogatását hitte s reménylette lehetségesnek . Mennyire illett volna ez mostani terveihez ,mennyire szebb színt öltöttek volna szeretett reményei ! Férje helyett komornyikja lépett be ,jelentvén ,hogy készen várja a thea a grófnét . E csalódás következtében kedve még inkább elhagyta s terveihez illő rossz hangulatban indult a nagyobb termek egyike felé . Belépvén ,Gyulát már ott találta ,ki karszékben ülve ujságlapokat olvasgatott . -Jó estét ,-monda férje felé indulva ,mert minden erőlködés daczára sem birt felhagyni szives szokásaival . -Jó estvét !volt Gyula felelete . Ha történetesen ez este kissé szívesebb s derültebb volt volna férje viselete ,talán mindent el bir felejteni s felhagyva terveivel ,szokott kedves modora által igyekszik őt felmelegítni . Sikerül -e ?azért nem kezeskedhetünk . Most azonban férjének nagyon is mérsékelt felelete mintegy eszébe juttatá s föleleveníté nagyszerű terveit ,s Ágnes hideg maradt és szótlan . Thea készítés alatt Marosi eldobván a lapokat ,e szókra fakadt : -Szörnyűség ,mily üresek e hírlapok ,alig lehet megtudni belőlük valamit ,mi történik a világban ? -Kívánsz -e theát ?kezdé Ágnes . -Nem bánom ,ha adsz egy csészével ,ma sokat jártam a hegyek között ,jól fog esni . -Tapasztaltam ,hogy hosszú sétát tevél ,mert ismét magam valék kénytelen lovagolni . -Igaz !-elfelejtettem ,hogy megigértem ,miszerint elkisérlek . -Szokásod szerint . -Remélem ,nem neheztelsz ,-tudod nem szeretek nőkkel lovagolni . -Annyira megszoktam már ,hogy most nem is tűnik fel többé ,ha kérésem mellőztetik . -Már ismét ábrándos gondolatok izgatják képzelő tehetségedet ;azt kivánod ,hogy a mézeshetek örökké tartanának . -S miért ne óhajtanám ezt ,több jogom van arra ,mint bárkinek . Azok oly rövid ideig tartók voltak nálunk ,hogy alig birok visszaemlékezni ama szép pillanatokra . -Az asszony asszony marad örökké ! E szavak Marosi egyik legkedvesebb mondása valának ,ezek által mintegy véget vete minden vitának ,s megszabadítá lelkét minden ingerlékenységétől . Ágnes érezvén ,hogy thea előtt nem birván megingatni férje végtelen hidegvérűségét ,nem fog czélt érni ,tehát szót sem felelt . Reménylette ,hogy talán később kedvezőbb alkalom nyilik tervei kivitelére . Alig lőn vége a theázásnak ,Gyula ismét ujságolvasáshoz fogott . Ezt látva neje ,akaratlanul is e szavakkal fordult feléje : -Azt mondád imént ,üresek a hirlapok s mégis ujból búvárkodni kezdesz azokban . -Már annyira megszoktam thea után az ujságolvasást ,hogy mást alig tudnék tenni . Ezt mondja ő akkor ,mikor az én társaságomban van ,gondolá Ágnes . Velem mulatni ,beszélgetni ,arról már úgy látszik ,fogalma is alig van . Szeretném tudni ,vajjon minden férj viselete ily hamar változó -e mint Gyuláé . Ha ez úgy van ,akkor a mi szerelmünk valóban nem egyéb ,mint pazarlása a szebb s nemesebb érzelmeknek . Mi szépen világlik még most is a hold ezüst fénye ,kis sétát tehetnénk ,ha férjem úgy akarná ,vagyis inkább ha nem restelne velem lenni ;lehetetlen ,hogy ő még szeressen . Ágnes munkát véve kezébe ,a gazdagon világított előcsarnok pamlagainak egyikére ült ,remélvén ,hogy férje fölkeresendi talán . A női természet egyik legkitünőbb s kedvesebb jellemvonása az örökké tartó remény . A mely nő igazán szeret ,sokat tűr ,sokat szenved szerelme tárgyától ;de azért nem csügged . Hiszi ,hogy mindez csak múló fergeteg ,melyet annál derültebb ,fényesebb nap váltand fel . Ebből következtethetni azt ,hogy mindazon nők ,kiket férjök szívtelen bánásmódja taszított a hűtlenség örvényébe ,sokkal kicsapongóbbak ,mint azok ,kik mintegy kiszámítás következtében lesznek hűtlenekké . E ferde ellentét azon indulatosság-okozta ingerlékenységből magyarázható ,melynél fogva oly nő ,ki férjétől sokat és sokáig szenvedett ,mintegy elveszté a szerelem iránti hitét ,nem képes többé felfogni szerelmét ,-miért ?mert néha e szent érzelem nem vette jutalmát ,sőt még elismerésre sem talált . Az érzelmek ez elsőbbik faja volt az ,mely Ágnest még fentartá ,lelkesíté . A nők csekélységek után itélik meg a férfiakat . Ebben tökéletesen igazuk van ;nejeinket csekélységekben kezdjük elhanyagolni ,a miből tökéletes feledség fejlődik . Így most Ágnes is csekélységre ,de még is szerinte nagy fődologra nézve csalódott reményeiben ;mert Gyula még egy ideig olvasgatván ,szundikálni kezdett . Ujból felébredvén ,elment aludni ,alig kívánt jó éjt nejének ;alig ,hogy megemlékezett arról ,kinek élete ,minden eszméje s gondolata körülötte s vele foglalkodtak . Ágnes ülve maradt . Keble háborgott ugyan ,de még nem volt érett arra ,hogy kitörjön . Mintegy magához intézte e szavakat :azon szokástól ,hogy thea után hirlapot olvasson ,-oh !attól megválni nem tud ;de miért hagyott fel már is ama másik ,reám nézve kedves szokásával ,hogy este lefekvés előtt csók által könnyítse az elválás perczeit . Vannak emberek ,kik a veszélyt csak akkor veszik észre ,midőn az már oly nagyszerű alakot öltött magára ,hogy azzal megvívni ,vagy azt megtörni már nincs hatalmukban . Gyulának már régtől fogva tartó gondatlan -mondhatni szívtelen viselete azt bizonyítja ,hogy ő épen azok közé tartozik . Valamely szivtelen ,hidegen gondolkodó nő ,az ő oldalánál a legszerencsésebbek egyike lett volna ,míg Ágnes boldogtalan lőn . Lett pedig azzá azon tiszta szerelménél fogva ,mely -bármi bántó volt is férje viselete -szívéből még mind nem veszett ki . * Ugyanazon évi szeptember hó utolsó napjainak egyikén ,eleven tűz lobogott a Marosi nagy termét diszítő kandallóban . A fák levelei sárgulni s hullani kezdenek ,a természet gyászolni készült s csak néha látszott fölelevenülni a nap sugárai által ,mielőtt egészen elhalna s gyászlepelt öltene . Ehhez hasonlíta Ágnes lelkülete is ;körülményeiben mi sem változott ,oly szomorúak s dermedtek maradtak azok ,mint a milyeknek láttuk mikor utolszor találkozánk vele regényes várlakában . Ő nem tartozott azon lények közé ,kik mindamellett ,hogy elevenek s eszélyesek ,elég tetterőt birnak kifejteni azok ellenében ,kik nyomasztó hatást gyakorolnak vagy idéznek elő irányukban . Nyugodtan szenvedett és remélt ;vígsága ,élénksége mindinkább fogyni kezdett ,néhány búskomor ,gondteljes óra ,napokra vala képes fölemészteni belaggodalmait ,csillapítani fájdalmát . A kandalló előtt ült férjével ,mindketten szótlanul egymás mellett . Ágnes szorgalmasan hímzett ,mintegy észre sem látszott venni ,hogy valaki van mellette . Gyula lábánál heverő karcsú növésű fehér agarat simogatott ,s ezt megúnva ,a parázst eleveníté s hosszú szárú török pipára gyujtott ,különös ügyességgel irányozván a kandalló felé az egyes felhődarabokhoz hasonló füstgombolyokat . Mintha az unalom angyala lebegett volna e nemrég még oly víg s derült kedélyű lények fölött ,nem pedig a szerelemé ,épen oly jellemű kifejezés bélyegzé arczaikat . Azonban meg kell vallani ,hogy Ágnes képén a bú és szomorúság inkább észre volt vehető mint az unottság . A világon sokkal több férfi unatkozik mint nő . Ezek csekélységek által képesek magoknak időtöltést eléidézni s eleven helyzetöknek foglalkodást szerezni . Az általános csendet egy belépő inas szakasztá félbe ,ki szót sem szólva ,a közel levő asztalra csomó hirlapot s leveleket tett le . Alig vette észre Gyula s fölkelt ,megnézendő ,mi újdonságot vagy hírt hoztak a most érkeztek . A leveleket átfutván ,ezek egyikét Ágnesnek nyujtá és mondá : -Úgy látszik anyád írása . -Igazad van . Ágnes elolvasá s az előtte levő csinos kis asztalkára tevé a levelet ;mire Gyula neje felé fordulván ,kérdezé : -Mit ír anyád ,hogy van ? -Egészséges ,semmi baja ,minek annál is inkább örvendek ,mert múlt levelében szokott betegségét emlegetve panaszkodott . Nagy tervei vannak ,-a jövő telet Pesten szándékszik tölteni ,tavaszkor pedig a külföld fürdőhelyei valamelyikébe készül utazni . -E terveinek nagyon örvendek ,mert esetleg az enyimekkel összevágók . -Hogy érted azt ? -Az volna kívánságom ,hogy te most ősszel mennél föl Pestre ,s töltenéd ott a telet . Tavaszkor majd utánad megyek s akkor együtt mehetünk ,még azt magam sem tudom hová . Gyula e szava után Ágnes szomorú s gondolkodóvá lőn ,néma maradt s alig figyelt a mondottakra . Férje egyideig várván ,vajjon fog -e nyilatkozni ,kérdé : -Nos ,mit mondasz ?helyben hagyod -e javaslatomat ? -Helyben hagyom -e ?arra nincs szükség ,mert te csakugyan azt fogod tenni ,mit legjobbnak vélsz . Az egészre csak azt mondhatom ,hogy reám nézve szomorú ,mert mutatja ,miszerint már épen nem szeretsz ,miután képes vagy eltávolítani magadtól s nélkülem élni . -Előre tudtam ,hogy ez lesz válaszod . -Ha tudtad ,miért is hoztad elő . -Mert reméltem ,hogy később magad is átlátod ,miszerint igazam van . Anyáddal lehetvén ,azt hittem ,hogy szívesebben hagyod el majd a falusi magányt . -Az anyámat nagyon szeretem ,de ezen érzelem nem eléggé hatalmas feledtetni velem szerelmedet . -Hányszor ismételtem már ,hogy szeretlek ,csak a te képzelő tehetséged tölti el lényedet rémképekkel . -Szerelmed reám nézve csak rövid ideig létezett ,-ha az most is rejlik még kebledben ,reám nézve mégis elásott kincs ,s gyönyört nem teremt többé . Ha helyettem e termekben márványszobor járna ,hiszem hogy inkább simulnál ahhoz ,mint hozzám . -Az a sok regényolvasás egészen elferdíti a nők eszméit ,ők mindig a képzelődések országában járnak ;holott a földön s annak közönséges viszonyai között kellene élniök . -Ha gyakrabban mulatnál körömben ,nem olvasnék annyit s fogalmaim talán egészen mások volnának . -Ha mindig együtt volnánk ,megunnál . -Ugy itélünk másokról ,a mint magunk érezünk . Szerelmes nővel vitázni ,kivált ha tudjuk ,hogy nincs egészen igazunk -bajos dolog . Marosi felfogván e mondat valóságát ,elhallgatott ,más alkalomra halasztván tervei létesítését . Ágnes örült ,hogy férje nem folytatá e cserebeszédet ,mert már ingerültté s indulatossá kezde válni az iránt ,kihez szerelmet s neheztelést egyaránt érzett . Alig van az élet különféle szinezetű viszonyai között egy is ,mely kellemetlenebb ,dermesztőbb és szerencsétlenebb jelenetekkel volna egybekötve ,mint a bomladozó házaspár hullámos életfolyama . Mert vagy mindakét fél unatkozott ,s akkor mintegy nem mervén bevallani egymás irányában gyengeségeiket ,lealacsonyulva teremtnek oly jeleneteket ,melyek a békét lehetlenné tevén ,lehető tökéletes szétválásra nyujtanak reményt . Vagy ,mi még ennél majdnem szomorúbb ,csak az egyik fél a hibás s ront minden szépet s kedvest ,mit előidézni képes egymás közelében élő két szerető szív . Ront pedig sokszor akaratlanul ,ítélet s jellem hiánya miatt . Ilyenkor azon rész ,mely nem vétkes ,érzi leginkább súlyát e hibás viseletnek ,ha melegen érző ,tűrni igyekszik ,miglen végre kifáradván nem birja többé ellene vétkeit sem feledni ,vagy ha lehetne is jóvá tenni . Marosi viszonya neje irányában ,ez utolsóhoz hasonlíta . Hibás egyedül a férj volt ,ki nem birta felfogni neje szerelmét ,jellemét ,viszonyait . Ágnes -ha ugyan vétkeseknek merné valaki bélyegezni érzelmeit ,csak annyiban hibázott ,mennyiben szerfölött szeretett ,mennyiben férje szívétől mindazt követelte ,mi az ő keblében létezék . Valósultaknak akarta látni fiatal kora költői álmait . Tekintve az emberi természetet ,különösen pedig Ágnes jellemét ,ezt épen nem hibának ,sőt ellenkezőleg erénynek ,természeti érzelemnek fogjuk találni . A női nevelés egyik legfőbb kiegészítő része azon szűk határok közé szorított fogalmak s nézetek a szerelemről ,melyek által a szív érzeményeit elnyomni s bizonyos czélszerű útra vinni igyekszünk . A szerelmet ,mint vétket állítjuk a fiatal nők elébe ,mert szeretni csak azt szabad ,ki férjük . Ez tökéletesen igaz s ha jól összevágók a jellemek ,mindenesetre a lehető boldogság tetőpontja . Szegény Ágnesnek is meg vala engedve végre ,hogy szeressen ,mert Marosi oly férfi volt ,ki tekintve bármely oldalról ,férjnek valónak látszott . S mily szerencsés volt Ágnes ,mert legalább az ,kit szerelme tárgyáúl kitűztek ,valóban azzá is lőn . Talán csak azért mert első volt ,ki a fiatal lánykának udvarolt ,vagy mert valóban feltalálta Gyulában azt ,mit szíve s jelleme álmodott ,de bizonyos ,hogy Marosit megszerette . Szerette pedig szíve egész erejével ,szüzességével s bizonyára nem neki tulajdonítható vétkül ,ha mind azt ,mit remélt ,férjében nem találta fel ,t. i. a hő ,tartós szerelmet ,megadást . Föltalálta volna pedig férjében akkor ,ha ez nem az ész ,hanem a szív útján akarta volna vezetni nejét ,ha átlátta volna ,hogy egészen más követelésekkel lép föl az először szerető szív ,a fiatal erőtől pezsgő lény ,mint a tapasztalás s élet által megérlelt s már kissé túlérni akaró jellem . * Az utolsó fejezetben leírt ,kissé hevesebb jeleneteket követő hat hét épen nem hatott vidítólag az Ágnes és férje közt létező viszonyra . Minél ridegebb és szomorúbb lett az ősz ,annál ridegebbé ,szomorúbbá vált a szép várkastély belseje . A folytonos kisebb viták ,melyeket Ágnes túlpezsgő jelleme s Gyulának mintegy erőltetett nyugalma s okoskodásai támasztának ,végre bizonyos félelmes csendet ,levertséget idéztek elő ,mely sötét fellegekként sötétíté a szerelem egét . Mi eredménye lőn e szomorú viszonynak ,legjobban megítélhetjük e levélből ,melyet Ágnes legjobb barátnőjének ,G ...grófnénak írt . Gerőfalva ,Nov. 10. 1852 . «Azt írod utolsó leveledben ,hogy nem vagy megelégedve kedélyem mostani állapotával ;egy idő óta egészen mások hozzád intézett soraim ,bizonyos tartózkodás ,fesz ,ha nem is épen hidegség vonul keresztül minden mondatomon ;szóval ,hiszed ,hogy szívemet valami bántja ,mit neked elpanaszolni eddigelé nem mertem . Mennyiben legyen igaz e sejtelmed ,azt csak én foghatom fel ,ki érzem szívem fájdalmait ,ki érzem szerencsétlenségem egész súlyát . Vétkes ,fölötte vétkesnek tartom magamat ,hogy csak most fordulok hozzád vallomásommal ,panaszimmal . Te ,ki szerelmed egész valóját érzed ,és élvezed annak boldogító hatását ,talán már régen segíthettél volna rajtam ,jó szíved s kedélyes jellemed tanácsai által . Nincs senki ,férjemet kivéve -ha ugyan ő fel birta volna fogni ,mindazt mit érzek ,ki jobban tudná náladnál ,mennyire szeretem Gyulát . Emlékszel -e azon kedves órákra ,melyekben elmondottuk egymásnak boldogságunkat ,örömeinket ,reményeinket ,szerelmünket . Akkor nemcsak a barátság ,nemcsak viszonyaink s korunk fűztek egybe ,hanem ,mi ennél sokkal becsesebb ,kettős szerelmünk élvei ,titkai . Mi nagy különbség létezik most kettőnk sorsa között . A te boldogságod napról-napra fejlődik ,mind szebbé s virulóbbá lesz ,az enyém elveszett ,többé nem létezik . Egy éve már ,hogy roskadozni kezd szerelmem fényesen felépült csarnoka . Ha kevés szóba tudnám foglalni mindazt ,mit szenvedtem s éreztem ez utolsó évben ,azt kellene mondanom ,hogy Gyula megúnta szerelmemet s ez által egész lényemet . Hogy férj neheztel azért ,ha nem szerettetik eléggé ,azt mindig hihetém ;de hogy férj túlszerelmet hibáztasson nejében s azt szándékosan el akarja nyomni ,lehetségesnek nem tartám soha . Pedig férjem egész viselete s modora egy év óta ezt látszik bizonyítani . Féltékeny soha sem volt ,pedig bárki mit mondjon -ki valóban szeret ,az mindenek fölött félti e kincsét . Ő nemcsak ,hogy szerelmemet nem féltette ,de nála fokonkint enyészett mindazon kedvesség és szeretetreméltóság ,melyet első időkben nyilvánított irántam ,s mely nélkül az én felfogásom szerint ,valódi szerelem alkotta boldogság nem létezik . Én látván veszni kincsemet ,érezvén már-már közelgő balszerencsémet ,mindent megtettem ,mit szívem sugalt ,hogy eltávoztassam e rémképeket s támogassam ingadozó édenemet . Mind hiába !minél többet követeltem ,minél inkább éreztetém vele fájdalmamat ,annál hidegebb lőn viselete . Mégis szomorú sors ,ha első szerelmünk élő lény helyett kőszoborral találkozik ,ha mindazt ,mit érezünk mások iránt ,ezek felfogni nem tudják ,ha örökös éjszaki szél fonnyasztja és szigorítja a szerelem gyenge növényzetét . Férjem soha sem volt elégedettebb ,mióta szerelme tűnni látszik ,mint az utolsó időben ,midőn egymás mellett ugyan ,de nem egymás közelében éltünk . Kiki azt tette ,mit jónak tartott s egyik alig gondolt a másikkal . Azt mondom ,inkább ne éljek ,mintsem így éljünk . Csak akkor lehetek boldog ,ha szeretek s viszontszerelem által lesz derültté kebelem . Hogy gépként tengődjem ,arra nem vagyok képes ,de nem is érdemlettem e csapást a sorstól ,ki képes lettem volna s vagyok is feláldozni mindent férjem boldogságáért ,kinek egyedüli feladata volt nejévé lenni annak ,ki szeretni tanított . Gyulánál rögeszmévé vált ,hogy távoznom kell köréből egy időre . Mennyit küzködtem e terv ellen ,minden eredmény nélkül . Ő azt hiszi ,hogy a szórakozás jót fog tenni ,hogy a lármás nagy világ közepett jobban meg fogom kedvelni a falusi csendes magányt . Mindez kétszeresen szomorít ,mert egyrészről azt látszik bizonyítani ,hogy Gyulának az ő házi köre nem tetszik ,s hogy azt távollétem által akarja kellemesbé varázsolni . -Látszik ,hogy többé nem szeret . Valahányszor ezeket említem ,mindig neheztel ,mert az ő szavai szerint szerelme irántam nem ingadoz ,s mindezt csak azért kívánja s teszi ,mert hiszi ,hogy egyedül ez úton biztosítható boldogságom . Reméli ,hogy tulzóan ábrándos eszméim az élet prózája által kissé le fognak hangoltatni ,s hogy később a mostani természetelleni ingerültséget nyugalom s a házi viszonyoknak észszerű felfogása fogja követni . Végre elfogyván minden erőm ,engedtem s most ellenszegülés nélkül azt fogom cselekedni ,mit ő kiván . Vétkesnek nem tartom magamat s nyugodtan várom ,mit hoz a jövendő ;meglehet ,hogy sokszor hibáztam ,de ha ezt tettem ,mindannyiszor férjem iránti szeretetem volt irányadóm . Vezérelve ez érzelem által ,hibássá válhatunk -vétkessé soha ! Házunknál most inkább ,mint bármikor ,halotti csend uralkodik ;nyugalom nem létezik ,mert keblem s egész idegzetem annyira izgatott ,hogy alig birok csak pillanatra is csillapodni . Látogatásokat nem fogadunk el ;Örkényi Bélán kívül alig volt valaki nálunk hónapok óta . Már többször nyilvánítám előtted e fiatal ember iránti ellenszenvemet ,s mind ez ideig nem tudtam megbarátkozni sem külsejével sem modorával . Csodálom ,hogy tud férjem e kellemetlen emberrel oly örömest társalogni ,-kívüle más valakit alig tűr körében . Ha Gyula tervei meg nem változnak ,rövid idő mulva Pestre indulok ,hol jelenleg édes anyám van . Útközben nálad kivánok pihenni néhány napot ,-mások boldogságának látása enyhíteni fogja némileg lelkem szomorú állapotát . Ágnes. » E sorok élénk szinnel rajzolják elénk Ágnes szomorú lelki állapotát ,s mutatják ,mint lett rövid idő alatt szerencsétlen az ,ki annyira megérdemlette volna ,hogy örökös boldogság környezze . Még csak azt említjük meg ,hogy Marosi engedvén neje kérelmének legalább részben ,elhatározta hogy Ágnest a fővárosba kisérendi ,honnan rövid mulatás után visszatérend erdei magányába . Az ősz legszomorúbb szakában vagyunk . Hosszas esőzések a földet mélyen áthatották . Ritka köd lepi el a láthatárt s nem engedi ,hogy szemünk a messze távolban keressen nyug- s élvpontot . Ily időben ,ha hon a magányban mulatunk ,akaratlanul is búskomorság lepi meg keblünket ,mert minden szomorú ,minden lehangolt körülöttünk . Természetes ,hogy belvilágunk is arra lesz késztetve a külbehatások által . E szomorú őszi napok egyikén ,a termékeny békési lapályt keresztülmetsző országúton ,nagy utazó-hintót látunk lassan előbbre mozogni . A befogott erős öt ló alig bir léptetve haladni ,annyira feneketlen és barátságos volt a jó búzaföld alkotta sár . Ez azon esetek egyike ,midőn mintegy sajnálkozva tekint a gazdagra a szegény juhász ,kinek egész vagyona erős s kihízott isten-lovában összpontosul . Ő hordoztatva hű kisérője által fölkeresi a mezsgyét ,föl az árkok partjait ,s mitsem gondolva a feneketlen úttal ,fütyörészve ballag odább ,míg közelében az utas ,alig észrevehető kínos módon halad gazdag pompás lovain s kényelmes hintajában ,s irígykedve tekint a juhászbundás atyafira ,ki tovább ballag s elér még aznap oda ,hova az ötlovas fogat minden ereje s büszkesége daczára el nem juthat . A hintó belsejében Marosi ült nejével ,a szép Ágnessel . Ki a magyarországi ,napokig tartó őszi utazás fáradalmait ismeri ,s még azt is tudja ,mily viszony létezik e két lény között ,nem fog csodálkozni ,ha nemigen víg kedélyben találkozunk régi ismerőseinkkel . Mindkettő kezében könyv volt ,s csak néha-néha ,mikor az út már feneketlennek látszott ,vetettek ki a szabadba egy-egy pillantást ,imához hasonlót ,minél hamarabbi szabadulhatásért e kínos s úntató állapotjokból . A lapályon nagy nehezen keresztülhaladván a hintó ,megállapodott ,mert a fáradt lovaknak szükségök volt pihenésre . Addig is az inas leszállván különösen e czélra készült fával kezdé szabadítani a kerekeket a ragadós sártól ,hogy az amúgy is felette nehéz járművet néhány mázsával könnyebbítse . A bennülök ,leeresztvén a hintó üvegtábláit ,a vidéket nézték ,ha csakugyan vidéknek nevezhető oly végetlen lapály ,mely e pillanatban még csak a délibáb tündéries jelenetei által sem varázsoltathatott széppé ,minthogy a hűvös szél még a természet képzelő tehetségét is megdermeszté . -Bárki mit mondjon -szólala meg Ágnes ,-mégis csak szebb ország az a miénk ,legalább útaink jók ,járhatunk ,kelhetünk tetszésünk szerint . Kopár hegyeink s erdőségeink pedig most is szebb képet alkotnak ,mint e végtelen fekete lapály . -Igazad van ,csak azt sajnálom ,hogy szép hegyeink mögött nem terjed e jó barna termékeny lapály ,mert akkor szép vidék s jó búza is volna :mindkettő nagy előny . -Gazdasági szempontból meglehet ,hogy ez hasznosabb ország ,de hogy Erdély terméketlen hegyláncza ennél sokkal kellemesb ,az bizonyos . Azt vélem ,ki most itt lakik ,mintegy elzárt ,elszigeteltnek érezheti magát ,mert legjobb akarata mellett sem mozdulhat ki helyéből . -Ne hidd azt ;itt is épen oly mozgékonyak az emberek ,mint nálunk ;mert mindezt megszokják ,s alig veszik észre a feneketlen utakat . -De halld csak ,mi hang üti meg fülemet ,mintha kiáltásokat s tömérdek eb ugatását hallanám innen jobb felől . Ágnest e szavai után félelem lepte meg ,mert azonnal akkor hirhedt rablók ,s gyilkolási esetek izgaták fel képzelő tehetségét ,-szerencséjére alig néhány percz mulva ,egészen más természetű kép nyilt meg szemei előtt . A közel fekvő kis ültetvényből ,tán megérdemlette az erdő nevet ,egész csoport fehérveres tarka kopó rohant ki egyszerre ,nyílsebességgel hajtván az épen most felfogott friss nyomot . Alig értek a karcsú gyors ebek a szabadba ,a lovasok kezdének kibontakozni a sűrűségből . Huszonnégyen lehettek körülbelül ,mind zöld egyenruhában ,zömök ,virgoncz vadász lovakon . Nem tekintve sem árkot ,sem bokrot ,sem sövényt ,követték a lármás csapatot . -Nem messze lehetünk az alföldi vadászok tanyájától -mondá Marosi -mert tudtommal e vidéken őket kivéve ,senki sem tart angol kopókat . -Mondhatom ,meglepő kép ,-szóla közbe Ágnes ,kis mélázás után ,-itt kétszeresen az ,e végtelen pusztaságon . Nézd csak ,egyenesen felénk tartanak . -Lovaik a mély földben pompásan haladnak ;alig marad el három ,négy közülök ,a többi mind együtt tart . Lássuk csak ,most neki mennek annak a sövényes ároknak . -Csak baja ne essék valamelyiknek ,mert ha jól látom ,nem igen keskeny azon árok . -Ha erről sokat gondolnánk ,soha sem vadászhatnánk . Ne féltsd őket . Nézd csak ,mint bukkannak egymásután keresztül a sövényen . Egy pillanat műve ,s mind keresztül értek a nagynak látszó akadályon . -Ilyenkor a szenvedély ragadja el inkább az embert ,mint a bátorság . A vadászat egyenesen Marosiék felé tartott s valóban kellemes és élénk képet alkotott . Kellemest ,mert életet varázsolt elénk ott ,hol minden holtnak látszék ;élénket ,mert annyi állat volt sürge mozgásban ,annyi torok feszültségben ,hogy az űzött vadat elérhessék . Még egy ideig a hintó felé tartván a vadászat ,egyszerre jobbra fordult s néhány percz mulva alig volt látható a rögtönzött jelenet s újra mély csend uralkodott . Csak koronként vala hallható egy-egy hangvisítás a ködborította láthatár mögül . Utasaink elindulának ,siettek a mint épen lehetett ,mert egy közel fekvő csárdát akartak elérni még aznap . -Alig haladának negyed órát ,a bakon ülő inas az ablakhoz kopogtatván ,kezével jobbra mutatott . Kitekintvén a szabadba ,látszott ,miként a vadásztársaság ,mely azalatt messze terjedő kört lovagolt át ,ismét az országút felé tartott . Sokkal érdekesebb volt ez újból közelgő jelenet ,mintsem az oly vadásznak -milyen Marosi volt ,legfőbb fokra ne csigázza figyelmét . Megállapodást parancsolván ,feszült figyelemmel nézte ,mint jő közelebb s közelebb a vad roham . Az ebek még mind fáradhatlanul hajtottak ,de a lovasok fölött felhőként emelkedett a már-már tikkadni kezdő lovak kigőzölgése . Az országútat e helyen ,mint mindenütt honunkban ,hol az utak járhatlanok ,két széles árok köríté ,nehogy az ,ki kénytelen végig vergődni rajta ,a feneketlenségeket kikerülhesse . Az út felé tartván ,most már majdnem egyenes vonalban a vadászok . Marosi mindinkább nyugtalanabb lőn ,s így szóla : -Meglátjuk ,hogy menekülnek keresztül e két hatalmas árkon ,mert hosszas vadászat után ,fáradt lovakkal ,ez kétszeresen veszedelmes akadály . A kutyák az árok szélén megállapodtak s nyomot vesztve ,keresték azt ide s tova futkosva . Mire azonban a nagyobb távolságban követő lovas csapat elérte volna őket ,kiugrasztották az árok medréből a még meglehetős erővel iramló nyulat . Ez ,az országúton keresztül baktatván ,mennyire csak ereje engedé ,azon igyekezett ,hogy veszélyes üzőinek szemei elől mihamarabb eltünjön . Azon pillanatban ,midőn a falka a vadat kiugrasztotta ,a lovasok mintegy gépileg egyszerre hatalmas «Shee ho »-t hangoztatván ,elragadtatva a szép siker által ,neki rohantak a felette magas s meredek felhányású ároknak . Legnagyobb része szerencsésen keresztülugratott ,néhányan oldalt kerestek csapást ,melyen tikkadt lovaikkal átvergődhetnének . -Az egyik vadásznak lova azonban különösen nagy s merész ugrást tett ,s leérvén a magasságból a sáros útra ,megsikamlott s oldalt elbukott . A többiek alig véve észre pajtásuk balsorsát ,tovább vágtatának . A ló félig az alatta fekvő vadászra nehézkedett ,s első pillanatban nem volt képes fölkelni alkalmatlan s veszélyes fekhelyéről . Meglátván ezt Marosi ,azonnal előre küldé inasát ,hogy a szerencsétlen baján segítsen ,mennyire csak tőle kitelhetik . Mire az inas oda ért ,mert csak pár száz lépés volt a közelgő hintó és bukott vadász között ,már talpon volt mind a ló ,mind tulajdonosa . Az elsőbbik megsértette egyik lábát ,hogy alig birt lépést haladni ,az utóbbiknak pedig a homlokán ejtett seb vérzése ,egész arczát elborítá . -Ide küldött uram ,ki maga is ide siet ,hogy szolgáljak nagyságodnak ,-szólítá meg az inas a vérbe borult vadászt . -Köszönöm ,barátom ,fogja meg csak lovamat ,majd megtörlöm sebemet s bekötöm kendőmmel . -De hogyan is lovagolhatnak ily időben s ilyen helyeken oly sebesen . Jó az isten ,mert csak egyiköknek lett baja ,nem csodálnám ,ha vagy három kitörte volna a nyakát . A vadász nem igen ügyelt az inas okoskodásaira ,hanem mint lehetett ,bekötvén sebeit ,lova kantárszárát megfogva haladott a hintó felé . -Most menjünk ,hadd köszönjem meg uradnak hozzám való szivességét . A nagy zavarban el is felejté a lovas megkérdeni ,hogy ki ült a hintóban ,kivel hozta össze a szent-huberti balsors ,-hanem a hintó nyitott ablaka elé állott s csak akkor vevé észre ,hogy annak belsejében nő is foglal helyet -meghajtván magát ,így szóla : -Bocsánatot ,hogy ily szomorú s rendetlen állapotban bátorkodom megjelenni nagysád előtt ,de nem akartam elmulasztani köszönetet mondani a rögtöni segélyért . -E szavakat mondván ,nézte csak meg közelebbről a hintó belsejében ülőket ,s annyira meghökkent ,hogy alig volt képes eltitkolni zavarodását . -Talán rosszúl érzi magát ?-kérdé Marosi . -Épen nem ,-csak csodálkozás fogott el ,megvallom ,mert épen Kolozsvárt a székesegyház rostélyzatánál állottam ,mikor gr. Marosi Gyula esketése történt Dévai Ágnes bárónővel ,kikkel -ha nem csalódom -most szerencsés balsorsom összehozott . Én gróf Zendy Kálmán vagyok ,ki akkor kevés ideig Erdélyben mulattam . -Kétszeresen örvendek ,hogy az ,kinek segíteni akartunk csak -mert hála az égnek ,nem volt segélyre szükség -régi ismerőseim egyike ,kivel ha jól emlékszem ,Nápolyban többször találkozánk a követségi palotában . -Úgy van ,most ugyan egészen más szinezetű ,de sokkal kedélyesebb találkozásunk ,mert remélem ,hogy a grófné s férje ily késő este ,rossz utakon s veszedelmes rablókkal telt vidéken nem fog tovább utazni ,hanem tanyánkon meghálnak ,mely e helytől alig van negyed óra járásnyira . -Azt vélem ,jobb lesz ,ha férjem nem fogadja el a gróf úr szives ajánlatát ,mert sok alkalmatlanságot szerezhetnénk az uraknak . -Korántsem ,sőt inkább mi ,a régi magyar szokás szerint nagy örömmel fogadjuk a férfi látogatásokat ,s lelkesedéssel női vendéget . Hogy pedig a grófné mindenkép meg legyen nyugtatva ,bátor vagyok előre is megmondani ,hogy már ez idén is több nő tisztelte meg jelenlétével szerény tanyánkat . -Ha nyiltan biztosít ,hogy nem leszünk terhökre ,elfogadom az ön meghivását ,-mondá Marosi . -Nemcsak hogy nem alkalmatlanok ;de már előre is rendelkezésére adom istállómat :mert remélem ,hogy pár napot a vadászat kellemes időtöltésének fog szentelni . -Már ezt alig fogadhatom el ,mert sietünk Pestre . -Épen nem sietünk oly nagyon ,-szóla a grófné ;-ezt csak azért vagyok bátor említeni ,mert tudom ,hogy férjem fő mulatságai közé tartozik a vadászat . -Annál jobb ,mert így legalább bizton reméljük ,hogy néhány napot nálunk fog tölteni . * E cserebeszéd után ,Kálmán sánta lovát az inasnak adván által ,a bakra ült ,hogy kalauz szerepét vállalván ,biztos kikötőbe vezesse a fáradt utasokat . Mielőtt történetem elbeszélésében tovább haladnék ,meg kell állapodnom pár pillanatra ,hogy leírjam röviden azon helyet ,hova utasaink vetődtek . A békési vizmentes s legtermékenyebb lapály szivét képző nagy pusztás birtok közepett fekszik az alföldi vadászok tanyája . Emeletes ,középnagyságú épület ,uj schweizi modorban készült nyájas külsejű s tekintetű . Ha először közeledünk e pusztaságok közepett elrejtett csendes lak felé ,alig képzelhető ,hogy falai között s körül annyi lény cseng bong ,mulat a legnagyobb egyetértésben ,barátságban . Maga a főépület több kisebb szobára van osztva ,melyek mindegyikében két szent Hubert-lovag lakik . Ezeken kivül van nagyszerű étterem s még nagyobb mulatóterem ,melyben tágas ,élénk tüzű kandalló körül foglalnak helyet a mulatók ,pihenők esti órákban . Ha a ház tetején épült erkélyre megyünk ,valóban meglepő kép tárul fel szemeink előtt . A tanyát környező ,sürű növényzetű akáczerdő ,azontúl néhány rendesen mívelt kert ,a fákkal szegélyzett gazdasági épületek s a vadászok legfőbb kincsének ,lovaiknak pihenő helyei ,a messzeterjedő istállók ,képezik a tájkép elejét s legélénkebb részét . A távolabb eső ,nagy szorgalommal mívelt ültetvények s az egész pusztát bekerítő magas akáczsövények mintegy foglalványát képezik az alattok elterülő kis világnak . E foglalványon túl terjed ,mintegy ködhomályba burkoltan a mérhetlen lapály ,melynek itt-ott kibukkanó tornyai ,majorai ,ültetvényei kölcsönöznek némi változékonyságot a tengerhez hasonló végtelenségnek . A még e vidéken létező roppant terjedelmű ős gyepek friss zöldje ,mintegy ugyanannyi nagyszerű smaragdszinű tavat varázsol a jól művelt lapály láthatárára ,s e látvány legmélyebben fekvő diszítményét képezi . Sokat jártam s éltem az alföldön ,de csak mióta többször mulattam e messzelátón ,győződtem meg arról ,hogy e végtelen ,s unalmasnak látszó lapály is képes szép tájképet varázsolni szemeink elé . Oka ennek részint azon szerencsés pont ,melyen a tanya fekszik ,mert körülötte terjed az alföld legmíveltebb része ,másrészről azon majorság ,melyről lenézve néhány ezernyi hold síkföld alig észrevehető hiányt képeznek ;az egymástól mértföldnyire fekvő majorok s falvak pedig összeszorultaknak ,szomszédoknak látszanak lenni . A messzelátón kitűzött lobogó azt jelenti ,hogy a vadászok együtt vannak és szívesen fogadnak el vendéget . A ház tetejének másik oldalán levő vészharang ,a nem ritkán sürű ködbe burkolt lapályban ,elkésett s eltévedt vadászoknak útbaigazítója ,megmentője . A házat környező erdőcske ,melynek legsürűbb részében van a kopófalkák lakháza ,kellemetes sétányt képez ,s az azon túl terjedő s mintegy az angolkert közepét elfoglaló futópálya a vadászok mulatóhelye ,mert itt egész nap lát az ember uj lovakat érkezni ,indulni ,próbálni vagy idomítani . A milyen meglepő az ujonnan érkezőre nézve e nagy pusztaság közepett e csinos s kellemetes környékű vadászlak ,ép oly csodálkozást gerjesztő ,sőt mondhatnám nálunk a maga nemében egyetlen -annak belélete . Délig mindenki kis szobájában mulat s írás vagy olvasással foglalkozik ,mignem megkondul a reggelihez hivó harang . Alig hangzottak el utolsó kongásai ,az egyes kis hálószobákból kilépnek a lakók és sietnek az étterem felé ,hol összegyülvén ,többnyire szótlanul végzik az emberi test fentartására annyira szükséges kötelességeket . Óra eltelte után ,megszólal a vadászmester sípja ,s e hang hallatára mindenki elhagyja helyét s elkészülve lóra ül . Néhány percz mulva már az egész lovas társaság a vadászkastély előtt van összegyülve . Mély hallgatás uralkodik még ,mert részint a békétlen lovak nyugtalansága igénybe veszi a lovasok figyelmét ,részint pedig azon feszült várakozás ,melynélfogva a vadászok izgatott idegzettel lesik a bekövetkezendő eseményeket . E csendet a vad első látása vagy kelése szakítja csak félbe ,s egész szilaj lelkesedéssel kitörő örömmé változtatja annak elérése s elfogatása . Néhány órai künn mulatás s vadászat után ,alkonyatkor hazafelé indul a társaság ,a mint kiki bír vagy akar épen . Mert vannak ,kik szeretnének ugyan a sokszor hideg s ködös időben hamar haza jutni ,-de lovaik kifáradása vagy eltikkadása miatt azt nem tehetik . S vannak ismét ,kik -mindamellett ,hogy fáradhatlan vadászlovaik még sebesen bírnának haladni ,nem teszik azt ,e pillanatban sokkal többre becsülvén azon nemes állatot ,mely annyi mulatságot ,élvet szerzett ,hogysem még túlfárasztani akarnák . Végre vannak még ,kik nem gondolva semmivel ,vágtatva sietnek a tanya felé ;ezek képezik örömét s legszebb reményét a lótenyésztő gazdáknak ,mert sok s jó lóra van szükségök . Egymás után hazaérkezvén a lovagok ,kiki szobájában mulat esti hat óráig ,mikor ebédnél újra egybegyül a hideg ,friss levegő s fáradalom edzette társaság . E lakomának már egészen más jelleme van ,mint az előbbinek ,mert azalatt mindinkább kifejlődik a jó kedv s az öröm a sikerült vadászatok ,jó lovak ,szép ugratások fölött . Itt poharat emel valaki jó lováért ,ott szép szeretőért ;mások a társaságért ,-barátságért s összetartásért ürítnek serleget . Szóval ,ha nem sokat is ,de valamicskét mindegyik csak fogyaszt a pezsgőből előszeretete tárgyáért ,s ebből lehetetlen ,hogy más kerekedjék ,mint jó kedv ,mely néha-néha ,ázsiai fajtájú zenészeink búskomor nótái által nem kissé mozdíttatik elő . Este a kandalló körül gyülnek egybe a lovagok s részint kártya ,részint vitázás ,beszélgetés vagy olvasással töltik az éjfélig terjedő órákat ,mikor ismét mély csend s béke áll be ez egészen különszerű és szerkezetű kolostorban . E tanyai élet kellemei valóban rendkivüliek ;mert ott ,hol annyi ember gyűl össze ,kik mind jó ismerősök ,barátok ,pajtások ;lehetetlen ,hogy jól ne érezze magát az ,ki még az életet nem unván meg egészen ,kedveli a társadalmi viszonyokat s azon titkos kötelékeket ,s barátságróli művelt fogalmakat ,melyek megengedik sőt lehetségessé teszik ,hogy annyi különféle jellemű ember hónapokat tölthet együtt ,minden nevezetesebb súrlódás nélkül . Lehetséges pedig ez ,mert nemcsak lelkületre ,de indulatra nézve is egyeznek ,mert egy czélnak ,a vadászatnak ,e legférfiasabb mulatságnak élnek ,melynek köszönhetjük egyedül ,hogy a mostani ellágyult szokások s viszonyok közepett ,testünk edzett ,bátorságunk éber ,s nem ritkán kedvünk ,kedélyünk ha nem víg is ,legalább kissé derültebb lesz . Kálmán alig ült a hintó bakján ,alig mondotta el utasításait a kocsisnak ,-mélázni kezde ,s kevés perczek mulva annyira gondolatokba merült ,hogy alig látszott ügyelni mindarra ,mi körüle történt . Ő egyike volt azon fiatal embereknek ,kik nagyon sokat éltek . Ifjúkori szerencsétlen szerelme csakhamar rendetlen s nem ritkán iránytalan életmódba sodrotta . Mintegy erőltetve ölt el magában minden oly érzést ,mely talán nemesebbnek vagy költőibbnek látszhatott a mindennapias kéjelgésnél . Szerencséjére -vagy ha ugy akarjuk ,dicséretére legyen mondva -koránt sem illett össze ez életmód jellemének alapvonásaival ,mert melegen érző szive volt ugyan ,de nem kivánt szeretni ,azt akarván elhitetni magával ,hogy arra már nem képes többé . Nem tartozott azon feslett könnyelműek sorába ,kik csak azért olyanok ,mivel már nem tudnak máskép érezni s élni ,mert az élet szebb s nemesebb szinezetét meglátni ,felfogni nem képesek . Ő könnyelmű volt ,mert ezen mámor mintegy falat ,várerősséget képzett körülötte ,mely nem engedé ,hogy azon hiányt ,mely létében mutatkozott -a valódi nemesebb érzelmek nemlétét -éreztesse . Szóval Kálmán egyike volt azon fiataloknak ,kik azért kedvelik a bort ,zenét s minden zajos mulatságot ,mert őket az élet valóságától elvonják s nem engedik ,hogy föleszméljenek . Elmélkedésének főrészét jelenleg a sors azon különös végzete képezte ,melynélfogva most már másodízben hozta őt egybe Ágnessel ,kit azelőtt nem ismert ,s kiről alig hallott volt szólani . Bemegy Erdélybe ,-miért ?mert épen nem tudott mit tenni . Lovat próbál ,de pajtásának lovásza késik s ezalatt meglátja Ágnest . Két éve ,hogy ez történt ,alig gondolt néha a szép nőre ,nem is volt joga Ágnessel csak gondolati vagy eszményi összeköttetésbe is lépni ;s mégis egy vadászat alkalmával ugyanazon lovon ülve ,melyet akkor próbált s későbben megvett s mely a legbiztosabb s ügyesebb ugrók közé tartozott ,elbukik ;-elbukik pedig Ágnes hintójának közelében s kénytelen ismét összejönni vele ;sőt kénytelen Ágnessel -már csak azért is ,mert művelt s nyájas ember -megismerkedni ,rajta segítni ,közelében maradni . Mindezek mily prózai elmélkedések s mégis mennyi költőiségnek vetik meg alapját oly kebelben ,melyben a szerelem azóta bár lenyügözve ,de megölve még nincs . Mind ezen gondolatok zavarban s csak álomként száguldoztak át kebelén . Nem tudta valóban hogy mit érez és mégsem szabadulhatott azon belső nyugtalanságtól ,mely boldogságot vagy bút ,szerencsétlenséget vagy édent egyszerre varázsol lelkünk elé . Szórakozott állapotából Marosi kocsisának kérdései költék fel ,melyek által visszarántva a fellengzőbb eszmék világából az élet valóságos s igen egyszerű eseményei körébe ,-felelt azokra ,s a két előttük nyiló út közől megmutatá a vadászlakhoz vezetőt . Megérkezvén ,pajtásai közől még senkit sem talált ott ,pedig már-már esteledni kezde . Szobát nyittatván vendégei számára ,maga is szobájába ment ,hogy megpihenjen és átöltözködjék . Alig nyugodott pár perczig ,sebe szerfölött kezdett fájni ,szorgalmasan alkalmazott jégborogatások mégis annyira megszünteték a gyuladást s ez által a fájdalmat ,hogy felöltözve fölmehetett a terembe ,várva a majdan érkezőket s meglependő a társaságot kalandja elregélésével . Megérkezvén az egyes vadászok ,majdnem mindegyik azon kérdéssel lépett a terembe :«Hogy érzi magát Kálmán pajtás ?s kié azon utazóhintó ,mely az udvaron áll ?» Zendy mindkettőre kielégítőleg felelvén ,öröm hatotta át a társaság tagjait ,részint mert ez okozta ,hogy ily váratlan s kellemes vendégek keresték fel elszigetelt tanyájukat . Mikor elvonultságban bizonyos rendezett s egy alaku foglalkozásnak élünk ,a legkisebb eltérő esemény is kétszeres érdekkel bír . E szerepet vala játszandó az alföldi vadászok tanyájában Kálmán kalandja ,mely már is kettős érdekű volt ,mert szép nővel hozta érintkezésbe szent Hubert lovagjait . Az egész nagy világban a nők viszik a főszerepet életünk pályáján ;miért ne jutott volna e kedves osztálynak ugyanazon kiváltságos s érdekes állás e vadászlak falai közepett is ? Már mind egybe voltak gyülve a vadászok ,midőn Kálmán bevezette Gyulát és nejét . Az elnök ,ki már régtől fogva ismerte Marosit ,fogadta a vendégeket s mutatta be egymásután a jelenlevőket . Alig lehet fogalmunk arról ,mily varázserővel birt a szép nő megjelenése e lármás társaság közepett . Csend lőn s mindegyik ,még a legszilajabb is ihlettel hajtotta meg magát a mai nap hősnője előtt . Kevés percz mulva egyes csoportozatokra oszlott a társaság ,-Ágnes körött természetesen legtöbben egyesültek s mindegyik sajnálta ,hogy nem őt érte ama baleset ,mely Kálmánt részesíté azon szerencsében ,hogy a grófnét bevezesse szerény tanyájokba . Szóval a jelenlevők majdnem mindegyikére különös kedves benyomást tett az idegen nő külseje s egyszerű modora ,melynél fogva fesztelen s mégis komoly ,csendes s mind e mellett mulattató birt lenni . Gyulát az idősebb vadászok mulattaták ,-elbeszélvén neki ,mint alakult ez egylet ,mint ment a mai vadászat ,mily kellemesek az itt tőlt napok ? Marosi szinte üdülni ,fölmelegülni látszott e sok ,valóban s nem csak látszólagosan élő lény között . Ebédhez ülvén ,az elnök a maga helyét Ágnesnek engedé át ,ki látva ,hogy férje jobb kedvű mint máskor ,örült mindazon eseményeknek ,melyek ily jótékony hatást gyakoroltak ily rövid idő alatt Gyulára . Eleinte nagy csend uralkodott ,csak közönyös ,mindennapias tárgyakról volt szó ,alig hallatszott itt-ott néhány fentebb hangon folytatott cserebeszéd . Fölkelvén az elnök s poharat ürítvén a most már csak esetleg ,de annál szivesebben látott vendégekért ,mintegy kihirdettetett a szólásszabadság ,mely érzés kettőztetve lőn az alföldi vadászok zenetársaságának búskomor magyar hangjai által . Kálmán csendes volt s lehangolt ,csak távolról nézve az élénk mozgalmakat ;-vérvesztése és sebének megújuló gyuladása idegrendszerét megháboríták s lázas állapotot idéztek elé . Mindamellett erőt vett magán ,s nem távozott beteges állapota daczára is ;alig tudák elhagyni szemei Ágnes bájoló alakját . Vajjon a szép nő észrevette -e azt ? Erre felelni csak annyiban vagyunk képesek ,mennyiben bizton hiszszük hogy a nő tiz udvarló közül is első pillanatra ki tudja ismerni azt ,kire gyakorolt ő legnagyobb hatást ;legyen ez udvarló bár a legcsendesebb s elvonultabb . Az elnök felköszöntését többen követték . A fiatalok egyike ,kinek hangjáról meg lehete ismerni ,hogy valaha kortes is volt ,felszólalt . Elmondá ,hogy az ő tudomása szerint ily alakú vadászegylet csak kettő volt a világon . Az első a XVI. században Németország őserdeiben alakult ,tisztán oly emberekből ,kik megunván az életet és világot ,a rengetegben elvonulva egyedül a vadászatnak éltek kizárólag . E társaság főrendszabálya így hangzott :A sz. Hubert lovagok tanyája küszöbén nő nem léphet át soha ,mi más szavakkal csak annyit tesz ,hogy ők gyülölték a nőket . Szegény Németország ! -A második egylet a XIX. században alakult a magyar alföld megmérhetlen pusztáin ,s ugyanaz ,melynek tagjait most itt egybegyülve látjuk . Ennek fő elvei közé tartozik ,mennyire csak lehet föntartani a vendégszeretet honi szokásait ,kettőztetett hódolattal viseltetvén a női vendégek iránt . Szerencsés Magyarország !hol mindenféle viszályok ,bárminemű események daczára is fenmaradt a szépnem iránti határtalan tisztelet ! -Mindamellett még eddig kevés nő tisztelte meg jelenlétével tanyánkat . Azon kevesek egyikét ,kit ma szerencsénk van körünkben láthatni -az Úristen éltesse ! Roppant éljenzés követte e szavakat ,mert mindamellett ,hogy mindenki meg volt hatva Ágnes szépsége s kedvessége által ,hányan nem gondolták a társaság tagjai közől ,hátha e vagy ama nő ülne itt Ágnes helyett ! A sziv ösvényei s messzeterjedő elmélkedései megmérhetlenek s örökkévalók ,mert bármi alkalomnál fogva is mindig újra meg újra fölélednek . Alig hangzottak el a felköszöntés utóhangjai ,ismét csend lőn ,hogy más szónokot kisérjenek figyelemmel az egybegyültek . E szónok ,mindamellett hogy táblabiró volt valaha ,valódi lovagias modorban lepte meg a társaságot . Kimondotta ,miszerint itt tanyánkon alig vagyunk képesek illőleg ellátni vendégeinket ,miért is ő ezennel közelfekvő falusi lakát adja rendelkezésök alá ,remélvén ,hogy ajánlatát elfogadják . Hogy pedig ez lehetővé tétessék ,ma este teára hivja meg a társaságot ,remélvén ,hogy a lovagok közől többen fognak találtatni ,kik égő fáklyával kisérendik a grófné hintaját ,megmutatandók ,miszerint a szépnem iránti tisztelet csaknem mindent végbevihet ,ha igazán akarunk ;azaz ,hogy képesek vagyunk legalább egy időre az éjjelt nappallá ,a megmérhetlen utakat pedig ha nem is simákká ,legalább veszélynélküliekké varázsolni . Az egész társaság úgyszólván egyszerre kelt föl ,s kijelentvén ,hogy tekintve azt ,miszerint a grófné barátjuk kellemes lakában sokkal kényelmesebben lesz ellátva ,mint itt a folytonos zaj közepett ,-felajánlották magukat éji kalauzokúl . Ezekután az egész társaság megkérte Marosit ,hogy engedjen az ajánlatnak ,s töltsön néhány napot e vadászlak közelében . Eleinte épen nem akart ráállani ,de későbben ,mintegy lelkesítve a víg társaság és szokatlan élénkség által ,csakugyan megigéré ,hogy két napot itt fog pihenni . * Pár órával ebéd után a vadászlak fő ajtaja előtt állott Marosi kényelmes hintója ,-körülötte tíz lovas ,mindegyik kezében égő szövétnek . Az éji sötéttel merő ellentétet képező fáklyák élénk világa ,a lovasok köpönyegekbe részint playdekbe burkolt alakjai ,a prüszkölő s nyughatlan lovak mozgása az egészet költői s regényes éjjeli jelenetté varázslák ,s a regényes tünemény méltó tárgy vala Rembrandt világhírű ecsetére . Kettőztetett volt ennek hatása miután lassan elindulván a hintó ,az egész menet mozogni kezde . Mintha Ágnest a középkor valamelyik várkastélyából rabolták volna el kalandor lovagok ,az ifjú lovagok ép oly figyelemmel s vigyázattal kisérék hintóját . Kálmán nem vehete részt ez éjjeli díszmenetben . Láza annyira erőt vett rajta ,hogy lehetetlen volt fenmaradnia . Nem csoda ,ha levertté s mégis belsőleg izgatottá lőn testileg ,lelkileg ,mert egyrészt a sebokozta fájdalmak ,másrészről szive és lelke forrongásai hatottak lelkületére . Kettős megtámadás ,mely alatt megtöretni sem puhaság ,sem elfajultság jele ,sőt mondhatnám egyedül az érzelmek fogékonyságát bizonyító legyőzetés . Miért nem ugyanaz s egyenlő azon hatás ,melyet szép nő látása gyakorol egyéniségünkre ? Miért lehetséges ,hogy sokszor feltünő szépségű hölgyek egész sorozatával találkozunk a nélkül ,hogy bensőnk az isteni szikra által föleleveníttetnék ? Mi oka annak ,hogy néha megpillantva valamely nőt ,mintegy földöntúli érzelmek ,soha nem tapasztalt álmok ,szóval kimondhatlan vonzerő lepi meg lényünket ,mely nem engedi meg ,hogy csak pillanatra is ,lelkileg legalább ,távozzunk attól ,kinek látása mindezeket érezteté velünk ? Erre felelni csak annyiban vagyunk képesek ,mennyiben bizton hiszszük ,hogy a valódi szerelem nem e külsőségekben rejlik ,hanem leginkább s mindenek előtt azon lelki belső érintkezésben ,mely megtörténik s megmarad akkor is ,ha attól ,kit láttunk ,nincs hatalmunkban menekülni . Emlékeztetem olvasóimat azon néhány ,látszólagosan keveset jelentő szavakra ,melyeket Kálmán akkor ejtett ki ,midőn Ágnest a kolozsvári szentegyház előtt megpillantá . Mily nagy ellentét mutatkozott alig perczczel előbbi mondatai s azon néhány szó között ,melyeket rejtett kincsként idézett elő lelkének legmélyebb rejtekéből Ágnes első megjelenése . Ő úgyszólván nem érezte azt ,mit mondott ,s mégis kimondotta . -Miért ?mert azon pillanatban lelke érzeményei erőt vettek szokásain ,azaz mindazon hiedelmein ,melyeket élte zajos folyamának következtében legbensőbb meggyőződésének tartott . Ha talán Kálmán Ágnest először nem mint mátkát ,mint oly nőt ,kiről fölteszszük ,hogy szive s lelke egész erejével szeret -látta volna meg ,aligha azonnal nem nyilvánul vala mind azon érzelmi ár ,mely most eltakarva az élet zajos forgalma ,a képzett külvilág által ,nem volt még eléggé hatalmas túlnyomósságra vergődhetni . A sors úgy akarta ,hogy ismét találkozzék ,sőt hogy megismerkedjék azon nővel ,ki reá első látáskor oly nagy hatással volt . Szive e második megtámadást már nem állotta ki ,mert alig egy pár órai együttlét annyira fölmelegíté azt ,hogy már is keletkeztek ábrándos ,homályos érzelmek ,melyek mint megannyi szálak Ágnes létéhez kapcsolák gondolatforgását . Egy szó ,melyet úgy lehet magyarázni ,mint azt a szerelem kivánja ,egy pillantás ,melynek sugárzata oda lövell ,hova mi azt óhajtjuk ;mind e bizonytalan forrongás hatalmas szerelemmé gyuladt volna ? Kálmán tehát nem szeretett még ugyanazon teljhatalmú erővel ,mely csak akkor fejlődhetik ki ,mikor viszontszeretetet remélhetünk ;de már is szerelmes volt ,mert nem birt többé megválni Ágnes képétől ,szavai kedves hangjától ,szemei átható tüzétől . Másnap reggel mihelyt Kálmán fölébredett ,pajtásai azonnal egymásután érkeztek ,tudakozódván ,mint érzi magát ? Bármit érzett volna ,mindenesetre csak azt felelte volna ,hogy jobban van ,mert jobban akart lenni . Nemde ,csak ha rögtön fellábad ,nyílt remény láthatni Ágnest ,lehetni vele ,habár csak rövid ideig is . Egész bizonyossággal nem mondhatjuk ,vajjon jól esett -e Kálmánnak ,vagy pedig csak mint szokatlan valami izgatta keblét mindaz ,mit még pajtásai beszéltek . Elmondák ,mily kalandos volt útjok ,a nagy köd által vakítva s a temérdek fáklya daczára is mint tévedtek el kétszer ,s mint vitte az egész csapatot ennek vagy annak ügyes ötlete ismét az igaz útra . Elregélék ,mennyire mulattatá Ágnest ez éjjeli kalandozás ,e körülötte mozgó rémes ,fáklyafénydiszítette lovas csapat élénk forgalma ;mily jól mulattak egész estve ;mily szerénységgel s mégis rendkívüli tapintattal vállalta föl Ágnes a háziasszony szerepét ;végre mennyire sajnálják ,hogy tovább ,legalább egy hétig nem akar itt mulatni Marosi ,s mégis mily nagy örömük azon fényes kilátáson ,melynélfogva a pesti társaság ily szép nővel fog a jövő télen szaporodni . Mindezek hallatára mit érzett Kálmán ,azt könnyű megitélni ,ha elmondjuk azon néhány szót ,melyeket ez egész elbeszélés folyama közben ejtett . -S én nem voltam ott ,s talán ma sem lehetek még veletek . Szegény ,még azt nem merte mondani :«vele »,pedig mennyire szerette volna kiejteni e szép ,e sokat mondó ,e hatalmas szót ,mely lelke állapotát ,szive könyeit árulta volna el . A pajtások távozván ,csend lőn Kálmán körül ,de belvilága annál viharosabbá vált . -Ugyanazon szoba ,ugyanazon négy fal ,melyet még huszonnégy órával ezelőtt kedvelt ,szeretett ,hol szivesen volt ,-most börtönként nyomta lelkét . Komornyikának örökös unszolásai ,melyek nem engedék ,hogy elmélkedjék ,mert folytonos jégborogatások által zavarták elméje folyamát ,egyrészről haragra lobbanták már különben is zajló keblét ,másrészről mégis jót tettek ,mert úgy látszott ,mintha érezte volna a hű szolga ,hogy a minél hamarabbi felgyógyulás urának legfőbb óhajtása . Délfelé Marosi megérkezvén ,e szavakkal lépett be Kálmánhoz : -Hogy érzed magad ?-reménylem ,lázad már mulik . -Sokkal jobban vagyok ;hiszem ,hogy délután fölkelhetek s veletek lehetek . -Jobb lesz ,ha ma még nyugszol ,úgyis rosz idő van ;ma aligha lesz szép vadászatunk . Mintha Kálmán a vadászatot ,s nem egészen mást nélkülözött volna ,betegen hevervén ágyában . -Meglátom ,mit mond az orvos . -De hogy ne felejtsem megmondani mindazt ,mit Ágnes reám bizott . Kérdezteti ,hogy érzed magadat ?s nagyon sajnálja ,hogy tegnapi estélyünkben részt nem vehetél ,mert csakugyan ,ha te nem vagy ,e mulatságot nem élveztük volna . Alig hallott valaha szólani e tanyáról . Kér ,hogy vigyázz magadra ,nehogy most csekély bajod komolyabbá váljék . -Nagyon köszönöm a grófnénak irántami részvétét . Ha valaki ,bizonyosan én sajnálom ,hogy e börtönben kell vesztegelnem ,mikor mindenki mulat körülöttem . Marosi szavai világgal értek fel Kálmán irányában . Mily sok képet ,mennyi reményt csatolt ő e szavakhoz ,melyek ,ha hidegen megfontoljuk a dolgot ,alig fejeznek ki mást ,mint műveltségeredményezte mindennapias érzelmeket ,óhajtásokat . A szerelmes ember lelkében minden csekélység reményt gerjeszt . Ő mindent képes felhasználni önjavára ;fösvényhez hasonlít az ,ki az utczán talált rongyokat fölszedi ,mert azok halmazából kincset remél gyüjteni idővel . S másrészről ,ha hiszszük ,hogy valóban viszontszerettetünk :nemde ,minden eseményt ellenségkép állítunk fel irányunkban ,-nemde hidegülést ,feledést látunk ott is ,hol azt feltalálni talán Diogenes sem volna képes . -Az emberi természet egyik jellemvonása ,hogy mindazt ,mi jól esik ,fölépíteni igyekszik ,s ha művét felrakta ,ha azt tökéletesnek hiszi ,még a lanyha tavaszi szellő érintésétől is félti ,mert érzi ,mily kevéssé állandók a kőből rakott paloták ,s mennyivel ingadozóbb természetűek az érzelmek alkotványai . A magánylét ,a rideg őszi esős idő ,a szél süvöltése s azon benső vihar ,mely folytonos hullámzásban tartá Kálmán beléletét ,élte leghosszabb s unalmasabb napjaivá tevék a kalandját követő 48 órát . Mintha soha nem akarna vége szakadni e kínos órának ,reggelnek ,délutánnak vagy éjfélnek ,mely őt a felgyógyulás perczéhez közelebb vigye ;mintha Ágnes látása rá nézve új édent ,nem ismert paradicsomot nyitott volna meg ,mintha tudta volna ,hogy kit ő egyszerre képes annyira megszeretni ,lehetetlen hogy ne viszonozza e hatalmas tiszta érzelmet . Azon pillanattól fogva ,melyben valakit megszeretünk ,melyben szivünk érzeménye uj világot tár elénk ,egészen más szavakkal tekintjük ,mondhatnám figyelmesen vizsgáljuk feldobogó szivünk bálványát . Így most is ,-Kálmán alig szólhatott egész nap Ágnessel ;de mennyivel többet látott ,tudott meg ,mint azok ,kik őt körülröpkedve e vagy ama kifejezés ,tréfa vagy elménczség által mosolyt vagy más jókedvre mutató kifejezést csalnak komoly arczára . Valamely nőt nem akkor kell néznünk ,mikor az körülvéve udvarlók által ,már a neveltség s udvariasság igényeinél fogva is kénytelen nyájas lenni ;gyakran még akkor is ,midőn nagyon levert vagy szomorú ;kénytelen nevetni ,holott inkább sírni volna kedve ;hanem akkor ,mikor minden külbehatástól ment lelke s ennek következtében kifejezése pihen ,magába vonul s felölti természetes belérzeményei alkotta köntösét . Ezt téve Kálmán ,csakhamar átlátta ,hogy Ágnes korántsem oly boldog ,mint minőnek legtöbben hiszik ,vagy a milyennek látszani akar . Ágnes minden egyes elnyomott sóhaja ,minden búskomor tekintete egy-egy új nagyítóüveg volt ,melyen keresztül nézve Kálmán ,széttépett szivébe tekintett . Nem tudta ugyan mi bú vagy szomorúság dúlja Ágnes boldogságát ,nem tudta mi tulajdonkép az oka szenvedésének ;de arról meg volt győződve ,hogy sokat szenved s hogy azt ügyesen igyekszik elrejteni . Ki figyelemmel kisérte kis történetünket ,tudja ,hogy ez egyszer Kálmán tapintata nem csalt ,vagyis inkább ,hogy Kálmán szerfölött nagy érdekkel viselteték már ily rövid idő alatt is Ágnes iránt ,különben alig bírta volna jól felfogni s igazságosan megitélni őt . * Estefelé végre elérkezett az orvos ,egyike azon jó kedvű ,fáradság s tapasztalásedzette Esculapoknak ,kik a pókot soha nem nézik ugyan elefántnak ,de ha elefántot látnak ,azt kereken s minden tétova nélkül kimondják . Alig vizsgálván meg Kálmán baját ,azonnal kimondá ,hogy nem érdemes még a holnapi napot is ágyban töltenie ;jobb lesz -úgymond -egy kis szórakozás ,ne búsuljon ,nem lesz semmi baja . Az orvos e szavai után Kálmán majd kiszökött az ágyból ;ezt azonban zsarnoka keményen megtiltá ,azt mondván :holnapig csak maradjon csendesen ,pihenjen meg ,fiatal urak ,tevén hozzá az orvos ,ha kis ujját nyujtja az ember ,mindjárt keze után kapnak . Különösen eltiltotta ,hogy egyszerre sokan ne mulassanak szobájában ,mert a sok beszéd ,felhevülés ,dohányfüst most ártalmasabbak ,mint holnap némi rendszeres mozgás . * Másnap ,mintha a mindenható meghallgatta volna Kálmán fohászait ,fényes nap terült el az alföld síkjain . Egyike azon mindent fölülhaladó őszi napoknak ,midőn első pillanatban nem birunk feleszmélni tisztán :vajjon a tavaszi vagy őszi nap -e az ,mely élénkebb keringésbe hozza vérünket és szebb köntösbe öltözteti e honi lapályt ? Örömmel nézte Kálmán ,mint indulnak pajtásai a falka után ,mint szökdécselnek lovaik ,alig várva azon pillanatot ,melyben megindulva a vadászat ,lovasaik megeresztendik az őket most zsarnokilag fékentartó kantárszárakat . Örömmel nézte mondom mindezt ,de korántsem bánkódva ,mert mind a mellett ,hogy nagyon szeretett vadászni ,ez főmulatságai közé tartozott :nemde természetesnek fogjuk találni ,hogy nem bánkódott akkor ,midőn az ő paripája is készen állott ,hogy Ágnes látogatására induljon rajta . Csak egy indulatosság okozta érzés létezik az ember keblében ,mely képes fölemészteni ,magával ragadni ,feledtetni mindent s ez -a szeretet . A valódi szeretet ,nyilvánuljon bár élő lény- vagy valamely nagyszerű eszmeért :teljhatalmú ,és ront s teremt maga körül mindent ,mert érzi ,hogy állása annyira nagyszerű s kivételes ,hogy tömérdek helyre van szüksége terebélyes elágazásának . Soha oly szépnek nem tetszett Kálmánnak az alföld ,mint épen most ,mikor végighaladt e termékeny lapályon ,Ágnes felé . Soha Schweicz legigézőbb hegyei között ,soha Nápoly hasonlíthatlanul legszebb öblében csónakázva nem érezte azt ,mit végiglépdegélve egyik mezsgyéjén ,a távolban megpillantva zöld gyeptenger közepett azon tanyát ,melynek falai között Ágnes él most . Ki azon tanyát nem látta ,melybe olvasóimat vezetendem ,annak alig lehet fogalma az alföldi lakás valódi költőiségéről . Képzeljünk magunknak végtelennek látszó zöld gyepet ,melynek szelid ,egymásból eredő dombjai mintegy örökös hullámzást látszanak kölcsönözni ez eredeti tájképnek . Az itt legelő ménesek ,gulyák s nyájak különféle hangú kolompjainak és csengőinek vegyületéből származó hangverseny ,az egyes pásztorok sípjainak bús nemzeti nótái elevenítik körülöttünk a láthatárt s emlékeztetnek arra ,hogy élő lényekkel vagyunk körülvéve . E gyep szélén látunk kis akáczerdőt ,melynek sürű s élénk növényzete elrejti a néző előtt mindazt ,mi belsejében létezik . Ez erdő oázokként menedékhelye a vidék különféle madarainak ,melyeknek víg csevegése s játéka az ezeregy éj meséire emlékeztető kis világot képez a sürűen egymásba folyó ágak közepett . E kis erdő középpontját alacsony ,alföldi modor szerint épült ház foglalja el ,külsejét körülfutó tornácz s ennek elejét eleven sövény diszíti s teszi kellemessé . Ha a ház küszöbét átlépjük ,kellemes érzés lepi el keblünket ,mert bármerre tekintünk ,mindenütt műveltség ,kényelem egyszerűséggel párosítva lepi meg szemünket . Az itt-ott elszórt hirlapok s legújabb könyvek ,a kényelmes ,pihenésre mintegy felhivó karszékek ,a kandallók élénk lángjai ,s mindezeket jellemző tisztaság és rend ,mind megannyi bizonyságai annak ,hogy életrevaló emberek lakába lépünk . A házat környező csekély szabad tér nagy ügyességgel virágos kertnek van felhasználva ,melyből a sürű erdőcskén keresztülmetszett út visz az egészet kerítő eleven sövényig ,-mely egyedüli pont ,honnét kilátás nyílik az előttünk elterülő gyepre . E nyilás előtt állott épen Ágnes ,midőn Kálmán a tanya felé közeledék használva a szép ,meleg időt ,sétát tett ,megvizsgálandó ideiglenes lakása környékét . Megpillantván Kálmán Ágnest ,akaratlanul is vágtatni kezdett s csak akkor állapodott meg ,mikor a sövény mintegy válaszfalként hátráltatá lova rohanását . -Hogy érzi magát a grófnő ,a magyar alföldön ?-kérdezé ,összerántva feltüzelt lovát . -Nagyon jól ,-de sokkal inkább örülök annak ,hogy a grófot már annyira felgyógyult állapotban látom . Nem fog megártani a lovaglás ? -Semmi esetre ,az orvos megengedé ,hogy e szabad levegőt élvezzem kissé . Használva ez engedményt ,siettem tiszteletemet tenni a grófnénak . -Nagyon köszönöm irántam tanusított figyelmét . Nem hiszi ,mennyire tetszik nekem mostani lakásom . Ki hitte volna ,hogy e pusztaságok közepett ily költői falusi lak létezhessék . -Nehezen is van mása e tanyának az egész alföldön ,annyira ügyesen és csinosan van rendezve környéke s benső felosztása . -Csak mióta itt vagyok látom át ,hogy nincs szükségünk nagyszerű kastélyokra ,miszerint boldogok s elégedettek lehessünk . Higyje meg gróf Zendy ,szivesen felcserélném Gerőfalvát e barátságos kies tanyával . -Azt még sem volna tanácsos tenni ,hamar megbánhatná a grófné e cserét . Egyedül az ujdonság érzeménye hat oly meglepőleg lelkületére . Noha igazán mondva ,e tanyát soha oly szépnek nem találtam ,mint épen most . -Az lehetetlen ;mert jelenleg itt is ,mint mindenütt a világon ,hiányzik a mindezeket élénkítő természet zöldje ,viránya . -Higyje meg a grófné ,a mindenható sohasem teheti díszesebbé e tanyát ,mint a mostani pillanatban -monda Kálmán ,mintegy fentebb s határozottabb hangon . -E szavak után Ágnes megijedve sütötte le szemeit ,mert a nők ,bármi szorgalommal látszassanak is kerülni azt ,mi dicséretüket zengedezi ,mégis szivesen elnézik ,ha a férfiak vétenek néha-néha e rendszabály ellen . Nem csoda ,ha Kálmán e szavakra fakadt ,mert talán sohasem volt Ágnes ily szép ,mint épen e pillanatban . Lelke szenvedései ,mondhatnók kínjai ,arczának sápadt ,búskomor szint s kifejezést adának ,miáltal kettőztetve lőn barna szemeinek s fekete hajának éjsötét s mégis annyira fényes szinezete ,sugárzata . Fekete selyem útiköntöse hű ecsetként rajzolá termetének karcsúságát ,szelid deliségét . Azon kifejezés pedig ,melyben harag ,s mégsem rosszalás ,visszautasítás ,s mégis bizonyos vonzódás látszott eláradni egyszerre egész valóján ,annyira bájossá tevék ,hogy a leghidegebb fontoló kebelre is aligha nem volt volna hatással . Kálmán egy ideig mélyen hallgatva csüggeszté szemeit Ágnesre ,s e pillanatban feledte az egész mindenséget ,feledte ,hogy vannak Ágnesen kivül még lények e világon ,feledte ,hogy az illedelem ,a becsület s férfiasság szabályai nem engedik meg ,mikép érzelgésnek adja át magát s fölfedezze e nőnek mindazt ,mit érez ,mi lelkét szaggatja s mégis éltető balzsamként ömlik el szivében -egyedül Ágnesnek élt s őt nézte . Mindketten fölrezzenve mélázásukból ,első pillanatban alig tudtak szóhoz jutni . Ilyenkor a szép vagy rút idő ,a jó vagy rosz út segítnek rajtunk ,mint olyan tárgyak ,melyek taglalásába bocsátkozni nem nehéz ,bármily lelki állapotban legyünk . Még tartott a cserebeszéd ,mígnem végre Kálmán erőt vett magán ,s észrevevén ,hogy e látogatást hosszúra nyujtani sem joga ,sem szabadsága nincs ,búcsut vőn s hazafelé indult . Mi lassan ,mi erőltetve haladott lova ,mintha kitalálta s tudta volna urának legtitkosabb érzelmeit ;épen oly nehezen ment most hazafelé ,mint máskor sietve . Kálmán nem mert visszatekinteni ,mert félt ,hogy azon hely látása ,hol ő élte legszebb perczeit élvezte ,reánézve tűrhetlen ,aggasztó volna . S jól is tette ,mert a mit láthatott volna ,az belső küzdelmeit ,lelke nyugtalan forrongását csak annál inkább élesztette volna . Ágnes elbúcsuzván Kálmántól ,még egy ideig a sövény mögötti helyén maradt s nézte ,mint távozik a lovas s tulajdonkép még sem látta . Éltünk folyamában azon kétes pillanatoknak egyike az ,midőn szemeink bizonyos kimért tárgyat látszanak vizsgálni ,mig gondolatunk és szivünk érzeményei zavart ,messze elágazó érzelmi mindenséggel lépnek szövetségbe . -Nem látunk ,nem hallunk semmit ,de annál többet s újabbat érez s élvez bensőnk chaoshoz hasonló világa . Marosinak rendkivül megtetszett az alföldi vadászok életmódja . Úgy látszik ,mintha e körülötte uralkodó élénkség jó hatással lett volna csüggedett lelki állapotára ,mintha képes volna felrázni álmaiból azt ,ki ébren nem bírja megőrizni kincsét ,azt ,kiből az önzés kellemetlen bús érzete minden szelidebbet s szebbet többé felfogni nem tudó lényt képzett ,faragott . Engedve a legalább pillanatnyi vidámabb érzelmeknek ,néhány napot töltött még a tanya közelében ,kivált miután átlátta ,hogy Ágnest ,ha nem mulattatja is mindez ,legalább szivesen s csöndesen tűri . Vajjon Marosi képes lett volna -e még tekintetbe venni azt ,mi Ágnes előtt kellemes vagy kellemetlen ,mi örömöt vagy bút szerez elnyomott lelkületének ,szaggatott szivének ? E néhány nap Kálmánra nézve rendkívül nevezetes volt ,mert megérlelék mindazon érzelmeket ,melyek eleinte keblében csak mint bizonytalan ,mámorhoz hasonló sejtelmek léteztek . Szorgalmasan igyekezett elrejteni ,mondhatnám elfojtani a kitörni akaró lángokat ,nehogy megpillantva azokat valaki ,tüzet kiáltson s ez által megsértse szerelme boldogságát . Ágnes talán máskor inkább mint most képes lett volna mindazt meglátni ,mi történik Kálmán belsejében ,keble legmélyebb rejtekében ;ő még most annyira szerette férjét ,hogy az ő üdülésén kívül alig volt fogékony más valami benyomásra . Pillanatig azt hitte ,hogy talán mégsem álom azon előérzet ,melynél fogva ő bizton reménylette mindig ,hogy férje nem fog örökké oly hideg ,oly meggondolt maradni ,milyennek az utolsó időben mutatkozott ,hogy el fog még jőni azon szép időpont ,melyben feledve mindent ,mit szenvedett ,házastársának első hónapjai fognak föltámadni újra s tavaszt teremteni ott ,hol most hervadást kénytelen látni ,érezni . E két lény tehát ,közepette e körültök uralkodó élénkségnek ,szórakozásnak ,képes volt álmodni ,pedig mily kellemesen ,mily szeliden s mégis nem ritkán mily fájdalmasan ! Kálmánt az ébredő szerelem ,azon érzés ,melyet csak láthatlan hatalom bír előidézni ,azon érzés ,mely támad s megmarad gyakran akkor is keblünkben ,mikor átlátjuk ,hogy az szerencsétlenségünket okozza -túlvilágba ringatá ,s sokszor felrázkodtatá ,hogy lássa ,hogy élje át a puszta valót ,a viszontszeretet hiányát ,a legcsekélyebb reménynek vesztét ,elolvadását . Kálmán álmai mégis mily szépek voltak !mert ki azon erővel szeret ,mely tisztán keblünk legmélyebb forrásából fakad ,az remél akkor is ,midőn még alig lehetséges ,hogy történt legyen valami ,mi reményt gerjeszthetne ,-az remél akkor is ,mikor minden jelenség ,minden megtörtént ,mi azt látszik bizonyítani ,hogy ügye elveszett s hogy azon szív ,melyhez szólani mert ,ránézve márványként néma és hideg . Mily kár ,hogy annak keble ,kit megszeretünk ,nincs kitárva előttünk ,mennyi fájdalom ,mennyi kín s gyötrelemtől kiméltetnénk meg ,mi sok élvezet s boldogság birtokába pillanthatnánk sokszor egyetlen kémlő tekintet által ! Mert vagy részvétet ,vagy közönyösséget szemlélnénk ,s akkor érzelmeink lehetetlen ,hogy az ott látottak után nem indulnának meg ,nem történnék az ,hogy sokszor évekig egymás közelében élnek oly lények ,kiknek keblökben éledez az egymásérti szeretet hatalmas szikrája ,de kik annak létét hinni sem mernék ,annál kevésbé reményleni ;s az sem történnék ,hogy azok ,kik szivök teljes erejével szeretnek ,imádnak ,hosszú idő után egyszerre lerántva a puszta földre a fellengős menyországból ,kényteleníttetnek átlátni ,hogy visszaéltek keblök érzelmével ,hogy porba sujtják ma azt ,kit még tegnap reményekkel kecsegtettek . S mégis jobb talán ,hogy nincsen úgy ,mint én most kivánom ;mert ekkor vége volna örökre minden költőiségnek s azon bizonytalan reményalkotta ,most kecsegtető ,majd aggasztó érzelmeknek ,melyek egyedül képezik benső éltünket . Az örömnek úgy mint a kínnak két szine mutatkozik ;az öröm nem mindig tiszta ,a kín pedig nincs mindig megfosztva minden örömtől . Mily boldog lett volna Kálmán ,ha Ágnes legtitkosabb érzelmeit tudá vala ,azon érzelmeket ,melyek e nő keblében nem birtak ugyan még öntudattá fejlődni ,de melyek megvoltak ,bármint harczolt is azok ellen . Miért örült Ágnes Gyula üdülésén annyira azon pillanatban ,melyben mintegy kénytelen volt átlátni ,hogy férjét csak különálló hatalom ,nem pedig nejének szíve birja fölmelegíteni ,elevenítni ?egyedül azért ,mert tiszta jellemű ,jó szivű s kedélyű volt s mert -és ez a főok -Kálmánt látta . Látod amott ama lelket ,ki az ártatlanság öltönyében bolyong a világban ,hogy keresse azt ,mi keblében hiányzik ,ki bolyong ,hogy kincset találjon ,melynek birtoka nélkül nincs üdv ,nincs boldogság ,-ki bolyong ,hogy fölkeresse a szerelmet . Mily veszélyesek s bizonytalanok útai ! Miután hosszasan ment volna rideg ,kopár vidékeken keresztül ,magas sziklafalhoz közeledék ,a szikla mintha el látszott volna olvadni s helyébe virágos kert ,az elevenség minden tüneményeivel ékesített éden támada . Mily jól érezte magát szegény lélek e kertben ,mily szép friss volt minden körülte ,pillanatig azt hitte s reménylette ,hogy feltalálta azt ,mit hosszú idő óta hiába keresett kopár mezőn ,sziklás hegyeken s a kiszáradt folyamok medrében . Alig hogy kissé otthonos volt ez új boldogság közepett ,alig hogy föl bírta fogni mindazon szépet s kellemest ,mit elébe tár minden egyes bimbó s fűszál ,hideg szél kezdé dermeszteni a körülötte csillogó virányt ,s a virágokból kavicsok ,a kavicsokból kövek s ezekből végtére ismét sziklák támadtak ,nagyok s meredekek ,mintha el akarnák nyomni ,megsemmisítni azon lelket ,ki nem rég még oly boldog s elégedett volt . A lélek a mindinkább közeledő s őt utolérő sziklák által űzve tovább sietett ,a virágos kert körülötte mind kisebb ,a sziklák annál ijesztőbbek lőnek . -S végre tág kapuhoz ért újra ,mely a tömkeleg mérhetlen utaiba nyitott bejárást ,a tömkeleg veszélyes utain túl a most látott s veszni kezdő kertnél sokkal szebb s fényesebb csillogott . A szegény elkínzott lélek most már nem tudott mit tenni ,szeretett volna átlépni a tömkeleg veszélyes utain ,hogy elérjen egy új boldogságot ,de félt az utak veszélyes voltától . Letérdelt s imát bocsátott a mindenhatóhoz :mentené meg a veszedelemtől s változtatná ismét virágos kertté a körüle tornyosuló sziklafalakat . S imáját meghallgatá a mindenható ! E lélek Ágnes ,a szikla ,mely egy időre virágos kertté válik ,Gyula ,-a tömkeleg a becsület s azon gyenge szálakon még lengedező szerelem ,melyet Ágnes érzett volt Gyula irányában ;s e tömkelegen túl az a csillogó éden -az Kálmán . Néhány napi mulatás után Marosi csakugyan másolhatlanul elhatározá ,hogy induland . Kálmán ezt megtudván ,mintha megsemmisült volna ,épen oly érzés rezgette át keble húrjait . Annyira gyengék vagyunk ,annyira alávetvék lelkünk érzeményeinek ,hogy ezek előtt mintegy leborulva ,szemünk világa ,észbeli tehetségünk minden működése megszünik ,eláll . Kálmánt annyira áthatotta Ágnes képe s lényege ,hogy alig volt képes felfogni ,átlátni ,miszerint már is el kell válnia ,oda kell hagynia szép álmait . Pedig mily természetes ,mily rendszeres volt az ,hogy Marosi tovább nem mulatván a társaság közepett ,útnak indult . De Kálmán ezt nem tartotta természetesnek ,nem bírta átlátni ,hogy Marosi ,mint szenvedélyes vadász ,oly hamar megválhat e szép s kellemes időtöltés szórakozásaitól ,kivált miután ő a nejébe szerelmes . S mégsem merte kérni Ágnest vagy Gyulát ,hogy hosszabbra nyujtsák ottlétök idejét ,mert félt attól ,hogy e sürgetése feltünő ,alkalmatlan ,rendkívülinek látszhatnék . Mind hiába ! Ágnes elindult ! Az induló vendégeket tizennégy lovas kiséré mintegy díszmenetet képezve a lassan haladó hintó körül . -Majd ez ,majd amaz nyargalt a hintó ablakához ,hogy néhány szó elmondása által értésére adja a szép nőnek ,miszerint ő is itt van . Csak Kálmán nem mert közeledni ,csak ő nem bírt szólani ,mintha görcsös érzés bilincselné le tüdejének erejét ,gondolatinak sokszor annyira rohamos járását . -Úgy irigyelte mindazoknak kedélyes lelkületét ,kik Ágnessel szólani bírtak és mertek . Ő szeretett s azok nem ,ő nem szólhatott ,mert minden szava elárulta volna benső viharát ,el szíve fájdalmait ,s hátha mindezért sajnálkozó mosolynál egyebet nem aratott volna ? Az országúthoz érvén a díszmenet ,megállapodott . Az egész társaság búcsut vőn a vendégektől s visszafordult . Most már Kálmán is kénytelen volt közeledni Ágneshez ,meghajtani magát s pár szót rebegni . Örömmel s mégis megtört szivvel hallgatta Ágnes szavait s Marosi köszönetét a szerzett kellemes időtöltésért . Örömmel ,mert mintha másképen szólott volna a szép nő hozzája ,mint pajtásihoz ;megtört szívvel ,mert most valósággá vált csakugyan mitől borzadott -az elválás . Visszafordulván Kálmán ,elereszté lova kantárszárait ,s az ki nem térve az útból ,intés vagy utasítás nélkül lépdegélt az annyira ismert úton végig a tanya felé ,míg ura gondolatokba merülten ,alig tudta hol jár ,mit érez vagy nem érez . Feleszmélvén Kálmán ,bensejében kissé világosság ,öntudat kezde támadni . S mi volt az ,mit legelőször megérzett ,mi leginkább fájt s hatott lelkülétére . A körülötte terjedő pusztaság és csend ,-azon végtelenség ,mely nem nyujt nyugpontot sem szemének sem érzeményeinek . Ez egészen természetes érzés ,annál természetesebb Kálmánnál ,ki most kezdett szeretni új erővel ,soha nem tapasztalt hatalommal ,mely legyőzte a zajos mulatságok által edzett közönyösségét ,pedig minden remény nélkül ;szeretett ,mi még inkább természetessé s jogossá varázslá érzelmeit . Mert ha viszontszeretet boldogít bennünket ,akkor mily könnyű távol lenni szerelmünk tárgyától ,hiszen tudjuk ,meg vagyunk győződve ,hogy ő ha testileg nem is ,szellemileg minden esetre velünk van . A hova nézünk ,a hova lépünk ,őt látjuk ,vele mulatunk ,ő benne s általa élünk . Mily más annak állása ,ki szeret ,de tudja ,hogy viszontszeretet reá nézve nem létezik ,-az csak addig boldog ,csak addig nyugodt ,míg szemei azon alakon csügghetnek ,mely reánézve fölér egy élettel ,egy mindenséggel . -Miért ?-mert reményili ,mert hiszi ,hogy minden szava ,minden pillantása új emeltyűje s kimondója annak ,mi keblét lelkesíti ,hiszi ,hogy ha sokszor ,folytonosan s mindig elmondják szemei ,elrebegik ajkai azt ,mit nem mer világosan elmondani ,kitárni ,talán észreveszi az ,kit imád ,talán megsajnálja ,ez pedig minden támadó szerelemnek egyik alapos talpköve . Mikor Kálmán távozni látta Ágnest ,első gondolata az volt ,hogy ő is távozzék ,induljon oda ,hová szive bálványa menend . Ez nem volt lehetséges s mitsem segített volna rajta ,-sőt talán épen ez által zárta volna el előtte a jövőnek még ismeretlen ösvényeit . * Azt mondják ,hogy valódi lelkes lovas vadász előtt nincs türhetlenebb ,nincs utálatosabb látvány a fagy dermesztette földterületnél . Igaz ,mert akkor vége szakad minden reményének ,minden mulatságának ,tétlenségnek kénytelen odaengedni szenvedélye élénk vágyait . S mégis van eset ,mely kivételt szenved ,mely lehetségessé ,sőt természetessé teszi ,hogy a leglelkesebb vadász is nem óhajt mást ,mint fagyot ,havat . E kivételes lelki állapotban volt Kálmán azt kivánva ,bárcsak egy hideg éjszaki szél sziklává varázsolná e gőzölgő mély ,lágy földréteget ,mely néhány nappal ezelőtt ,mint legkedvenczebb mulatságainak fő feltétele ,örömét s minden mulatságát képezte . Ez északi szél lehetségessé tette volna ,mikép ő ,mint a legszenvedélyesebb vadászok egyike ,a nélkül ,hogy bárki előtt is feltünt volna ,távozhatott s akkor ki tudja ,nem találkozott volna -e hamarabb Ágnessel ,nem közelített volna -e inkább végczéljához ,melynek elérése most még a lehetetlenségek közé tartozott . Szegény szív ,csak tűrj ,csak szenvedj ,csak remélj -s talán mindez segít rajtad ,s birtokodba keríti a legfőbb boldogságot . -De valóban szegény ,megtört és sajnálatraméltó csak akkor leendesz ,ha mindez egy csalódásokra következő szomorú valósággal fog egyesítni ;miután elvérzettél s kilehelted érzeményeid legszebbjeit . * Ily gondolatokba merülten érkezett vissza Kálmán a tanyára ,-a felső terembe gyülve találta mind a lovasokat . Lehetetlen volt zavarodását eltitkolnia annyira ,hogy azt egyes jobb pajtásai észre ne vették volna . Ő azonban lehangolt lelkületét gyógyulni még folyvást nem akaró sebének tulajdonítá egyedül . A lágy időjárás még hetekig tartott s így természetes ,hogy Kálmán is heteket töltött a vendéglak környékén . A folytonos mozgás s egészségének teljes helyreállítása jól hatottak néhány nap alatt annyira megrázkódtatott lelkületére . A szórakozás más gondolatoknak is utat nyitott . Jó kedve visszajött s nem ritkán túlzottnak is látszott . Ő mindig szorgalmas s ügyes lovas vadász volt ,de most kétszeresen azzá lőn ,mert szenvedélye a szívben talált nyugpontot ,éltető erőt . -Ki szerelmes ,az kettőztetett erőfeszítésre s bátorságra képes ,mert fensőbb hatalom ragadja el s nem engedi ,hogy az ész kicsinyded okoskodásai lecsillapítsák vére forrongását . Ha azon országúton ,mely Marosi gerőfalvi lakása előtt elvezet ,éjszak felé egy mértföldnyire haladunk ,jobbra szűk völgy kapuja nyílik meg előttünk . Ennek mélyéből felénk rohanó hegyi patak sziklaormok által elszaggattatott habos árja ,mielőtt az országút e pontjára épült hid alá ömlenék ,két ,hatalmasan ég felé tornyosuló sziklafal képzette szoroson át kénytelen utat törni magának . E völgy annyira szűk ,hogy a patak mellett vezető ,majdnem egészen elhagyott úton itt-ott a földomlások miatt alig haladhat egy szekér veszély nélkül . Mintha a polgárosodás világán túllépve a vad természet századok óta elhagyott határát érintenők ,olynemű érzés fogja el a vándort ,mikor lekanyarodva a síma országútról ,a völgybe irányozza lépteit . Végighaladva az egyenetlen köves úton ,akaratlanul is a természet vadsága s az oldalunk mellett leömlő patak zúgása a közönséges élet határit túlszárnyaló képekkel tölti meg elménket . Természetessé válik előttünk ,hogy Skóczia hasonjellemű vidékében alig találtatik ember ,ki hitelt nem adna egy rémes árnyvilág jeleneteinek ,kinek képzelő tehetsége elég fogékony ne volna a lelkek ,bűvös látványok ismeretlen s borzalomteljes világával foglalkozni ,azoktól rettegni vagy reményleni s őket másrészről segítségül felhívni vagy kerülni . Egy ideig haladva e veszélyes úton ,a jobbunkon végignyuló hegyláncz kissé háttérbe szorul s katlant képez ,melynek erdőségszegélyzette legmélyebb pontját őstekintetű lakház foglalja el . Külseje elhagyott ,régi kolostor jellemű ,mit még inkább kiemel a hegy oldalába épült kápolna ,mely most is fennáll s az egész épület balszárnyát képezi . A kolostornak többi még meglevő része majdnem az útig nyúlik ,a természet képezte katlan üres része kertnek van felhasználva ,az egészet terebélyes ,tekintélyes erdőség sürűje környezi s rejti el a nagy világ kiváncsi szemei elől . Az épület hosszas négyszög ,melynek hátulsó része s a kápolnát képző balszárnya a hegyhez támaszkodik ,míg jobb szárnya az útra ,előrésze a kertre néz . Majdnem egészen elhagyatott állapotban korhadoz . Első tekintetre alig látszik lakhatónak ,annyira kellemetlen s a mostani kényelem és csinosságalkotta eszmékkel ellentétet képező benyomást idéznek elé vakolatlan falai ,roskadozó ajtai s a ház felső emeletének bagolyfészkekkel telt ablak nélküli szobái . Az egyedül szép ,mi az újonnan érkezőnek feltünik ,azon pont ,melyen épült a kolostor . A körülünk ég felé emelkedő erdős hegylánczok ,a rohanó patak hófehér habzása ,az ezt környező sziklacsoportozatok s a kép közepét elfoglaló romszerű kolostor ,festészileg érdekes ,nagyszerű ,búskomor jellemű tájképet alkot . A kertnek egyedüli dísze a friss pázsit s néhány százados tölgy- és hársfa ;ezek tekintete mintegy komolyságra inti a könnyelműt ,terebélyes árnyok pihenésre a fáradt vándort . Átlépve e kis téren ,ívalaku ajtóhoz érünk ,mely kővel kirakott tornáczba vezet ,e tornácz s az abból kinyúló néhány szoba egyedüli lakható része a nagy épületnek . Ezek belsejét vizsgálva ,kettejét a birtokos lakszobáinak vagyunk kénytelenek tartani ,itélve az elszórt könyvek ,ruhák ,fegyverek ,képek ,költői rendetlensége után . -A többi ,ezekkel szomszédos helyiségek ,úgy látszik ,a cselédség lakását teszik . Míg Marosi és neje ,elhagyva az alföldi vadászok tanyáját ,Pestfelé utaznak ,mi keressük fel ez elhagyott romokat . Az ősz -a természet élénkebb szépségeitől megfosztott évszaka még búskomorabb szinbe ölti a kolostor környékét . Ki először ér e pontra ,mintegy lehetetlennek tartja ,hogy mind e szomorúság közepett létezhetik élő lény ,kinek habár ritkán -de mégis támadhatnak élénkebb szinezetű ,kedélyes gondolatai ,eszméi ;csak elégedetlenség ,szomorúság s bú tanyázhatnak e mohos falak között ,e vad vidék völgyében . Ha vizsgaszemekkel nézzük ,a fölebb említett lakszobák egyikében fel- s alájáró férfi arczvonásait ,aligha helyesnek s valónak nem leszünk kénytelenek tartani e hiedelmet .