Egyik nagyobb tiszaparti város képviselő testülete ,régi rossz szokásból következetesen mellőzte saját fiait ,szülötteit a közhivatalok betöltésénél . Bevándorolt idegen családok szájhős sarjai ,helycserén élősködő ügyvédek ,fegyelmi alatt vergődő megyei urak lettek rendesen a jeles törvényhatóság oszlopos tisztviselői . A civis ,a maga eszéhez mért bölcsességgel akként okoskodott :hogy a messziről jött ember azt mondja ugyan ,amit akar ,-de szemenszedett hazugsága észre ,tapasztalatra vall ! Az ő gyereküknek minden ivadékát ismerték ;mivel voltak azok különbek náluk ,hogy most az unoka üljön urként a nyakukra ? Annál méltóbb feltünést keltett tehát megyeszerte ,hogy az üresedésben levő főmérnöki állást ,-mely az ilyen viz mellett fekvő városban a legnagyobb hatáskörü hivatal ,-a városnak egyik képzett ,derék fia :Csengelei Elek nyerte el . A benszülöttek első nagyobb diadala volt ez . Elkeseredett volt a küzdelem ,mert a megyei utibiztosok a tolakodásig menő házalást vittek véghez egyik kollegájuk ,Baksi Béla érdekében . Maguk a tisztelt városi korifeusok is nagyszerü kifogásokat emeltek a pályázó ,tehát a vakmerő földi ellen . Kivált a régibb hivatalnokok feleségei botránykoztak meg a vakmerőségen . -Elismerjük ,hogy komoly ,érett fiatalembernek látszik ,arczából ,szemeiből csak ugy sugárzik az értelem . De hát ... A nyelvesebbek vették át a szót közönséges gunyolódással . -Sárkunyhóban ringatták a bölcsőjét . Apja nagy korhely ,szegény ácsmester volt . A templom tornyát javitgatva leszédült az állványról . Sok volt benne a szesz ,még az előző napról . Anyja sajtot árul a piaczon ;egyik huga közönséges kubikosné ,a csizmadia testvére pedig a plébános szolgálójával jár jegyben . Remek egy familia ! Hát ha ő főmérnök lesz ,ugyan kit vezet oltárhoz ? Minthogy az öreg és népszerü tanácsnok Szecsei Zsiga ,rettenetes korteskedést vitt véghez mellette ,megtörtént a csoda :hogy a vérből való vér került a nagyfontosságu ,irigyelt állásra . Az uj főmérnök nyomban elfoglalta hivatalát . És tapintatos ,mi több :hálás férfihez méltóan csakhamar eljegyezte Szecsei Zsuzsát ,a tanácsnok ur árva hugocskáját . Csinos ,villogó szemü barna leány volt ;most ,hogy a huszadik évét betöltötte ,végezte el a nőképezdét ,tanitónői oklevelet nyert ,de mint látjuk ,nem nyilt alkalma szolgálatokat tenni a népnevelés ügyének . A napjára kitüzött esküvőt azonban megakadályozta egy váratlan veszedelem :mely az uj főmérnök minden tudását ,képességét ,akaraterejét a legsulyosabb próbára tette . Van ugyanis a városnak egy ősrégi ,ádáz ellensége :a Tisza folyó . Évekig csendesen ,közönségesen viselte magát ,szeliden osont el a füzfákkal szegélyzett porhanyós gátak között . Most azonban óriási ,piszkos hóolvadék nyomta meg a medrét ,a saját tavaszi árjától is megdagadva :hullámsirral fenyegette a katlanban fekvő gazdag ,virágzó várost ,mértföldekre terjedő vidékét . Baksi ur ,a bukott főmérnök jelölt ,kaján képpel ,kárörvendve beszélt a kávéházban ,korcsmában a vész nagyságáról ,a védekezés nehézségeiről . -Most álljon ki a gátra az a földkóstoló ,homoki ember . Aki igazi árvizet soha életében nem látott . Védelmezze meg a pátriát ,édes szülőföldjét ,ha van sütni valója hozzá . A töltésépitést ,rőzsézést ,zsákolást nem könyvből tanulják . Uszunk barátaim ...mindenestől eluszunk ... Csengelei maga vette kezébe a védelem vezetését . Szervezte a munkaerőt ,serényen szállitotta az anyagot . A közeli helyőrségből katonaságot kért a rend fentartására ,a netáni szökések megakadályozására . Éjjel-nappal a vész szinhelyén volt :bejárta a gátakat ,a töltéseket ,a miket a megvadult ár leginkább fenyegetett ;bátoritotta a csüggedő kubikosokat ,az élelmezésről gondoskodott . Parancsoló fellépése ,szelidsége ,de ahol kellett ,kérlelhetlen szigora nagy részben hozzájárult a megfeszitett munka eredményéhez . Két heti küzdelem után a város megmenekült . Egy reggelre nagyot apadt a viz . -Kiöntött valahol a közelben ,mondták a kubikusok . Bizonyosan a Térváry báró nagyrétje vált tengerré . Nem csuda ,ha a töltéseket a jó istenen kivül más nem gondozza ! A kétezer holdas térvári uradalmat a várostól a Tisza folyó választja el . Hozzá tartozik még a város földjei közé ékelt karantai puszta is ,melyet évtizedek óta szegénysorsu tanyai parasztok birnak haszonbérben . A föld homokos ,sivár ,verejtékes munka kell hozzá ,hogy e csekély igényü emberek megélhetését biztositsa . De megvolt az a nagy előnye ,hogy magas fekvése miatt az árvizveszélynek ,a fakadóviz ,pusztitásának nem volt kitéve . Térváry Ervin báró szép birtokából csak ez a pár száz holdas rész maradt szárazon . Viz alá került a gyönyörü tavaszi vetés ,három major pusztult el teljesen a lábas jószággal együtt . A kastély földszintjét elöntötte a piszkos ár ,szétrombolta a parkot ,iszappal vonva be a virágágyakat . A bárónő ,ki a vészt megelőző napon érkezett meg a fővárosból a kastély erkélyén ezer halálfélelmet állt ki ,amig a központi ispán ,a molnároktól kért dereglyével mentésére jöhetett . Nem sirt ,nem panaszkodott ,szoborszép alakja nem tört meg a szörnyü pusztulás láttára . Csak üde arczáról tünt el az életszin utolsó paránya :beesett szemeire árnyat vont a hideg ,de annál emésztőbb fájdalom . Térváry először is arról gondoskodott ,hogy neje az első vonattal anyjához visszautazhassék . Forró ,meleg csókkal bocsátotta utnak . Aztán intézkedett ,hogy a karantai pusztai iskola tantermét szobává alakitsák át a számára . Pedig nem kivánta a pihenést . Sárosan ,vizesen ,az átélt izgalmaktól és fáradalmaktól elcsigázva vitette át magát a Tiszán a városba ,ahol talán mindenki ismerte . Már akkor elterjedt hire az uradalom pusztulásának s a járókelők részvéttel néztek utána . Ő azonban hatvan éve daczára ,emelt fővel ,büszke testtartással ,kimért ,szilárd léptekkel haladt a városházához s a polgármestert kereste . Aki egész életén át ur volt :az marad a legnagyobb szerencsétlenség közepett is . Nem szorul a részvétre ,megveti az olcsó szánalmat . A városi közigazgatás feje ,első embere tegnap a komaasszony születésnapjára volt hivatalos ,s bár közel a déli harangszó ,még nem tisztelte meg a szobáját megjelenésével . A báró tehát kénytelen volt helyetteséhez a főmérnökhöz fordulni . Csengelei illő tisztelettel fogadta a ritka látogatót . Székkel kinálta meg ,mit az élénk kézmozdulattal utasitott vissza . -Nem szivesen alkalmatlankodom ,-kezdte száraz ,elfojtott köhögéssel . A kárvallott ,vagy égett emberről mindenütt azt hiszik ,hogy kérni megy valamit ! -A báró ur nem szorult erre ,szólt Csengelei megilletődve . És addig nem nyugodott ,mig a pamlagra le nem ültette . -Ellenfelek voltunk ,-folytatta Térváry mosolyt erőltetve . Egyikünknek sem volt az érdeke ,legkevésbé kivánsága ,hogy az ár nyakunkba szakadjon . A sorsnak ugy tetszett ,hogy a vesztes én legyek . -Ha száraz lesz a tavasz ,hamar leapad a viz . Uj vetés után őszre még arathat . -Én már nem vetek ,nem aratok többé . Csengelei nem akarta megérteni e keserü kifakadást . -Mellettem szól a mérnöki tudomány ! -Mellettem pedig a szomoru valóság . Nem restellem bevallani ,bár egyelőre titokban kell tartanom ,hogy tönkre vagyok téve teljesen . Régi ismeretségünk révén teszem ezt a kényszerü nyilatkozatot . Látogatásom ezzel kapcsolatos . -A báró ur bizonyára a szerencsétlenség tartós hatása alatt mondja ezt . -Jóindulatára vall ,hogy mentegetni próbál . Ezzel szemben én is bizalommal tartozom . Sőt mint a város egyik oszlopos tisztviselője ,abban a dologban ,mit elintézni akarok ,felvilágositást is adhat . A várost is közelről ,mélyen érdekli . -Bár fiatal tisztviselő vagyok ,már is alaposan ismerem e város sokféle bonyolult ügyeit . -Akkor tehát arról is tudomása van :hogy a hatóság néhány évvel ezelőtt meg akarta venni a karantai háromszáz holdas pusztámat . Nagyszerü árt igért érte ,mert a föld teljesen a határába szögell s részben elzárja a közlekedést a legelőitől . A városra nézve tehát az állattenyésztés szempontjából is kiszámithatlan előnynyel járna ,ha a pusztát megszerezhetné . -A mezei gazdák a mult közgyülésen is sokat beszéltek róla . -Én azonban bele sem mentem az alkuba ,mert éppen akkor nősültem s reményem volt ,hogy nőm hozományából adósságaimat részben törleszthetem . De a humánus gondolkozás is visszatartott ettől . A pusztát huszonöt év óta a mostani bérlők birják . Ezek a szegény emberek ,a kik annyi válságos éveket szenvedtek át ,otthont alkottak maguknak ,egész faluszerü telepet létesitettek . Ha a föld a városé lesz ,a volt bérlőimet nem fogja tovább megtürni ,mert annak minden rögére szüksége van ,s neki is sok a szegénye ,kikről gondoskodni tartozik . -Száznál több család kért tavaly is haszonbéres földet . -Most azonban nem vehetem tovább tekintetbe a humanizmus követelményeit . A puszta haladéktalanul eladó ,pénzre van szükségem ! Nem hiszem ,hogy még igy is kiheverjem a csapást ,de az én érdekem a legelső ,mely nemcsak társadalmi ,de erkölcsi kényszer alatt is áll . -Tehát ebben az ügyben tanácskoznék a polgármesterrel ? -Ajánlatomnál az ő véleménye és nézete az irányadó . -Kivánságához mérten némi felvilágositással én is szolgálhatok . A város nincs abban a helyzetben ,hogy ma vagy a közel jövőben alkut kezdjen ,vagy ajánlatot tehessen . Térváry kedvetlenül vonogatta a vállait . -A mostani árvizvédelem közel harmincz ezer forintot vitt el . A miniszter pedig elrendelte ,hogy a város a tiszamenti birtokaira nézve ármentesitő társulatot köteles létesiteni . A város ,mint erkölcsi testület maga képezi az egész társulatot :valamennyi védgátját és töltéseit tehát a meghatározott magasságig még ebben az évben ki kell épitenie . Ez is bele kerül vagy százezer forintba ! -Pedig kéz alatt szerettem volna az üzletet megkötni . A nyilvános hirdetés hosszadalmas s hitelezőimnél rossz vért szülne . Idegesen kelt fel helyéből . -Mindenesetre a hatóság többi tagjának a véleményét is meg kell hallgatnom . Azért ma itt maradok . A katasztrófa részleteiről folyt a beszéd tovább . Térváry felsóhajtott . Most látszott ,hogy meg van törve ,férfias magatartása csak az önuralom játéka . -Nőm miatt aggódom leginkább . Tulérzékeny ,ideges szervezetü ,bár megmutatta ,hogy olyan vas akarattal bir ,mely egész lényét uralja . Övé volt mindaz ,ami ma elpusztult ... Csengelei hivatalos helyisége két egymásba nyiló szobából állt . Az egyik volt az iroda ,hol a feleket fogadta ,a másik tele volt aktákkal ,térképekkel ,mérnöki eszközökkel ,melyek rendetlenül szanaszét hevertek . Térváry ,mintha saját lakásán volna ,otthonosan járt föl s alá . Magaviselete azt a benyomást keltette ,hogy mindaz ,amit eddig szivós kitartással elpalástolni igyekezett ,nagyon is a lelkére nehezült . Majd hirtelen megállt s a főmérnök mellé lépett . -Nőm többször emlitette az ön nevét . Régi jó ismerőse ! Azt mondja :technikus korában nevelő volt a családjuknál . Öcscsét ,aki most huszár önkéntes ,készitette elő az érettségi vizsgára . Csengelei nyugodtan állta ki a báró átható tekintetét . -Életem legszebb napjait töltöttem a Morotvay családnál ,a melyre akkor sok csapás nehezült . -Emlitsük csak a legnagyobbat . Nőm fiatal férjét gyászolta ,a nyalka vadászkapitányt ,aki párbajban esett el . Bánatának részese volt az anya ,kit leánya szerencsétlensége ágyba döntött . És ön szellemességével nemcsak az özvegy dult kedélyét iparkodott felviditani ,hanem vigaszt szerzett a beteg szülőnek is . -Uri ellátásban részesültem ,a család tagjának tartottak . A vigasz ebben az esetben a hála műve volt . A védelem hangja volt ez . Átható ,tiszta ,önérzetes . De a báró ugy tett ,mintha nem hallotta volna . Lehorgasztott fejjel folytatta sétáját . Nagy robajjal csapódott ki az ajtó s a segélyül kért gyalogszázad kapitánya ,Terbe Oszkár lépett a szobába . Megszokott katona alak ,a férfierő s egészség festeni való példánya . Feszes ,kimért modoru az idegennel szemben ;derült vidám ,bár kissé felületes az ismerősök ,barátok között . A szolgálatának él ,de szabad idejének minden percze a változatos szórakozásra van szánva . Feledi a tegnapot s a holnapra nem igen gondol . Tulszámitó ,de könnyelmü is tud lenni ;őszinte szivü ,egyenes gondolkozásu ,mint minden igazi katona . Csak azután vette észre a bárót ,midőn a főmérnök ujjait összeropogtatta . -Az ilyen intézkedést szeretem ! A bakák a városház udvarán szalmán heverésznek ,hogy csuz ne essék a tagjaikba . Pipáznak ,szivaroznak ,isznak ,dalolnak a nemes város kontójára . Szolgafákon két nagy bográcsban fő a paprikás . Sőt a gazdász ur rendeletéből turós csuszát is kapnak . Ezt a sok földi jót mind a főmérnök urnak köszönhetjük . -Az első tanácsülésben inditványozom ,hogy elismerésül ,a buzgó szolgálat ,fáradozás jutalmául bizonyos pénzösszeget szavazzunk meg a század legénysége számára . -Ez ellen az ezredes ur nevében tiltakozom ! Nem vagyunk mi napszámosok . Otthon ,a kaszárnyában is dolgozni kellett volna . A baka jobban szereti az ilyen különleges foglalkozást ,mint a gyakorlóteret . Megtettük a kötelességünket ,ez a tudat a jutalom ! A báróhoz fordult ;udvariasan meghajolt előtte . -Vége a szép vadászterületnek ,meg egyelőre a méltóságod vendégszeretetének ! Tizenöt éve szolgálok :harczoltam herczegovinai felkelők ellen sok jó bajtárs elfogyott mellőlem ;eltemettem az anyámat ,két nőtestvéremet :egy száraz sóhajom volt a bucsuztatójuk . De mikor a tengerré vált rétet megláttam ,szavamra mondom :kiesett a köny a szememből . -Nagyszerü halastóra tettem szert ,mondta Térváry közömbösen . Az idén én leszek az első halászgazda az alföldön . A kapitány e látogatásával az udvariasság követelményének tett eleget . -Egy óra mulva elindulok a századommal . Előljáróimnak jelentést fogok tenni a hatóságnak a katonai karhatalom iránt tanusitott előzékenységéről ,figyelméről . Bár pompás dolgom volt ,de azért nem kivánom ,hogy ilyfajta alkalom hozzon megint össze bennünket . Röviden elbucsuzott :de a másik perczben visszajött . Egyenesen Térváryhoz fordult . -A báróné künn várja a széképület előtt . A vasuti töltés átszakadt ,megszünt a vonatközlekedés Budapest felé . A századom is csak nagy kerülővel jut el állomáshelyére . Eleken szokatlan izgatottság vett erőt ,amint magára maradt . Leült ,felkelt ,járkált ,de nem találta helyét . Melegség támadt agyában ,csakhamar hévvé fajult s minden tagját áthatotta . Nem a kimerültség ,az elcsigázott testi szervezet gyöngesége volt ez :hanem egy lázas izgalom ,mely halálos ellensége minden nyugalomnak . -Miért tudatta férjével ,hogy ismerjük egymást ? Miért tárta fel előtte szegénységem óráit a tanulóévek nyomoruságos küzdelmeit ?életemnek azt a részét ,mely jobb ,ha homályban marad ! Fél a multtól ,mely örökre el van temetve ? Vagy ismét rabjává akar tenni ,elől kezdve a régi szivtelen játékot ,hogy akarat nélkül való bábja szolgája legyek ? Megtörülgette verejtékes homlokát . -Azt fogadta ,hogy elfelejt . Gyülöletének örvényébe temeti az emlékemet . Hogy olybá tekint ,mint a porban csuszó férget ,melyet eltaposni sem érdemes . És ime :beszél rólam ,foglalkozik velem ;enged kevélységéből ,gőgjéből :ajkára veszi nevemet ... Fejébe szökött a vér . Az ablakhoz sietett . Verőfényes tavaszi nap ontotta szét sugarait a városház előtti téren ,mely tele volt sétálókkal ,járókelőkkel . Ki tagadhatná :hogy a fény ,csillogás ,ragyogás is csak egy muló gyönyör . Elek tekintete elvesz a tömegben ,majd pedig két alakra tapad ,kiséri ,követi mindenüvé :egy pillanatra nem tud tőlük megválni . Térváry karján vezette nejét a tér szabadabb része felé ,közel Elek ablakához . Kerülték a feltünést ,nem törődtek a mellettük elhaladókkal . Keveset beszéltek ,olykor megálltak . Ilyenkor a báróné hátra nézett . És Elek maga előtt látta ujra azt a csodálatos ,halovány ovál arczot ,melynek üde haván ,páratlan nemes vonásain oly sokszor elmerengett ... Arra eszmélt fel ,hogy megrázta a vállát valaki . -Remek ember vagy mondhatom ! Két napja bujkálsz ,dobszóval kerestet a menyasszonyod . Azt sem veszi észre ,hogy a szobába lépünk . Szecsei Zsiga az öreg gazdasági tanácsnok ,dörgött ekként ,előre tologatva hugát ,a ki fürge mozdulattal lebbent meglepett vőlegénye mellé . -Kénytelen voltam felkeresni ,-kezdte ;durczásan ,hogy láthassam . Vagyis ,-tette utána zavarral ,-nem azért ,de aggodalmaim voltak ,hogy talán beteg ,meghütötte magát a viz mellett ,a hideg éjszakákon . Én jövök el hozzá ... Csendes szemrehányással mondta ezt ,és hogy a neheztelését megmutassa ,vőlegénye helyett nagybátyjához simult . Elek lehajlott hozzá :gyöngéden megölelte ,homlokon csókolta . Egész sereg mentséggel hozakodott elő :egy is elég a szerelmes szivnek ,mely könnyen hisz ,még könnyebben feled s oly hamar megbocsát . Szecsei bácsi felérte észszel ,hogy az esküvőre váró fiatalok egyedül maradjanak . Nincs szükség tanura ott ,hol a szivek beszélnek ,s a remény kebléről tépik le a jövő édes virágait . -Csak mosd meg a fejét jól hugocskám ennek a figyelmetlen urnak ,-tanácsolta távozás közben . Haragudj rá egy kissé ,most még urkodhatsz felette . Elek egyszerre felvidult . Nyoma sem maradt az előbbi lelki küzködésnek . Szereti menyasszonyát ezt az okos ,beszédes teremtést . Nem rajong érte ,komoly természete nem talaja az ilyen föllengző érzésnek :de becsüli a jó tulajdonait ,mély benyomást gyakorol reá igénytelensége ,mely nem mindennapi műveltséget takar . Amit Zsuzsika mondott ,az a szerető sziv megnyilatkozása volt ,Elek szavaiban pedig a komoly férfi öntudatossága nyilvánult . Megállapitották az esküvő idejét ,beszéltek az ünnepélyről s a násznépről ,menyasszonyi ruháról ,lakásról :a boldog jövő apró részleteiről ,melyek a mátkaság aranyos perczeit még ragyogóbbá teszik . A leány maga a megtestesült boldogság ,melynek varázsa Eleket is elkábitja . Mosolyogva ,önfeledten hallgatja csacsogó beszédét ,vágyát ,kivánságát s helyeslően bólint hozzá . -Gyerünk ki az üde levegőre . Sürgette kitörő vidámsággal . Pompás tavaszi nap van ,a közönség csak ugy hemzseg a tér utain . Sétáljunk mi is ,mint a hogy jegyesekhez illő ,hadd agyarkodjanak ránk egy kissé ,akik mások örömét irigyelni szokták ! Menjünk tüstént ,kérem :nyujtsa a karját . Elek megrezzent . Jogos kivánság ,kénytelen mégis kifogásokat tenni ellene . -Megszólnak ,ha kisérő nélkül látnak együtt . Sok itt a tüzes nyelv nagyon ! Különben is fáradt vagyok ,minden csontom össze van törve . Bágyadt vagyok ! -A verőfénynek éltető az ereje ! Első kivánságom az életben :azt sem akarja teljesiteni ? Elek belátta ,hogy engedelmeskednie kell ,nem tehet több ellenvetést ,ha csak gyerekes ürügyeivel maga iránt gyanut nem akar kelteni . -Próbára akartam tenni a türelmét ,állhatatosságát . Kérem a karját . Nem szeretem a feltünést ;arra tartsunk ,merre kevesebben járnak . -Ellenkezőleg ,édes Elek ! Oda megyünk ,ahol legtöbben látnak ! Kijöttek a térre ,melynek a hullámzó sokaság mozgalmas képet kölcsönzött . Zsuzsa szorosan a vőlegénye deli alakjához simult ,a mátka önérzetes büszkeségével nézett reá ,bár sokkal alacsonyabb volt nála :jól egymáshoz illettek . Eleket mindenfelé a legszivélyesebben üdvözölték . A sikeres árvizvédelem óta nagyot nőtt a népszerüsége . A teret széles kocsiut ,befásitott kettős gyalogjáró szeli ketté . A város egész intelligencziája itt tolongott . Elek szabadabb helyet keresett s igy akaratlanul is a széképület oldalához került vissza :ahol Térváry báró és nejével éppen szemben találkozott . Kitérni ,visszafordulni lehetetlen volt . Pedig e perczben érezte ,hogy kellemetlen ,végtelen kinos lesz ránézve ez a véletlen találkozás . -Nézze csak ezt az eleven dölyföt ! Sugta Zsuzsa a bárónéra czélozva . Az idei farsangon a nőegyleti bálon bemutattak neki . Egy árva szóra sem érdemesitett ! Közel értek egymáshoz . A kölcsönös üdvözlés szivélyesnek látszott ;de csak a báróé volt az őszinte . Elek mélyen leemelte a kalapját ,Térváryné felbiggyesztett ajakkal sziszegett valamit ,amig Zsuzsa haragos pillantásokkal méregette végig . -Ön az kedves Csengelei ?kezdte a báróné minden szót taglalva . A város főmérnöke :aki nyakunkra eresztette a vizet . Milyen derék ,hatalmas ur vált belőle ! A gúny nyila jól talált . Elek belesáppadt . -Én csak a szülőföldemet védtem ,a rendelkezésemre álló eszközök felhasználásával . Azt tettem ,mit a kötelesség parancsolt . -Természetesen ,az a bizonyos kötelesség ! Erény az is ,mint például a hála ,a jótétemény . A Morotvay család már ismeretlen ön előtt . Elmult időket bolygatni ostobaság volna ,mert vannak dolgok ,mikre az ember nem szivesen emlékszik . Fogadja köszönetemet . Gőggel fordult el s ment tovább . Férje leküzdhetlen felindulással követte . -Ez nem volt szép tőled Regina ! Fakadt ki bosszusan . Hová lett a nyugodtságod ,akaraterőd ,melyet annyiszor megbámultam . Ez az ember nem érdemli meg a sértést ,melylyel menyasszonya előtt a porig aláztad . -Nem kérek a leczkédből ,értem a védelmed indokát . A nyomorult hálátlan ! Mikor a város védgátjainak nem árthatott többé az ár s a te töltéseid bedőléssel fenyegettek ,nem -e küldhetett volna pár száz munkást segélyedre ? Közönynyel nézte kétségbeesett harczunkat . -Inkább feledékenység ,mint rosszakarat ,hogy erre nem gondolt . -Kopott ,elnyütt ruhában ,az éhségtől elcsigázottan vetődött házunkba . Anyám jóságából végezte felsőbb tanulmányait ,az ő pénzéből szerezte meg mérnöki oklevelét . Első férjem kijárta ,hogy a katonai szolgálat alól felmentették . Megismertettem rokonaimmal ,az ismerős családokkal :a kiknek körében a félszeg ,bárdolatlan parasztgyerek uri modort ,előkelő fellépést sajátitott el . Ez volt a hálája . Elek az nap nem ment vissza hivatalába . Haza kisérte Zsuzsát ,a kit szörnyen bosszantott Térváryné nyers ,kiméletlen modora . Látta ,hogy Eleket minden szó érzékenyen érintette :hogyne adna hát kifejezést méltó megbotránykozásának . -No ugyan fellát a méltóságos asszony ! Megczáfolja azt a hitet :hogy minél magasabb rangu valaki ,annál szerényebb ,alázatosabb ! Pedig a nagy bácsitól tudom ,hogy az ő ereiben sem valami exotikus vér csörgedez . Apja mészáros mester volt ,a katonai szállitások és élelmezések révén gazdagodott meg . A báró ur már csalatkozott ,nem kapott vele annyi hozományt ,mint a mennyit elköltött első férje ,a vadászkapitány . Elek megjegyzés nélkül hallgatta a kis leány zugolódó fecsegését . Evvel is csak a szerelmét bizonyitja . Mert hiszen az igazi szeretet nem mindig a mézes szavakban ,csókban ,nyájaskodásban nyilvánul . Szerelemből félthetjük ,védhetjük szivünk választottját . És ha nem férhetünk hozzá :szeretjük ,imádjuk azt a kört ,melyben él ,mozog s magunkhoz öleljük azokat ,akik az ő örömének ,boldogságának részesei ! Két hét mult el ,és Csengelei akadály nélkül oltárhoz vezethette a kis Zsuzsát . Az esketési ünnepélyen ott volt a fél város ,a városi és megyei előkelőség nagy része . Simán folyt le mint a legszegényebb esküvő . De a gazdag vacsorát két kimagasló mozzanat tette nevezetessé . Az egyik a polgármester eszmedús tósztja volt ,mely szerint e két jeles család egyesülése által a nemes város jövőjének egy szebb kora nyilik meg ;a másik pedig a vőlegény édes anyjának a felszólalása illetőleg nyilatkozata :mely nagy hatást keltett az egész násznépben . Az örömanya ugyanis kijelentette ,hogy ez a drága frigy az ő élet módjában nem idéz elő semmi változást ;marad a réginek ,senki kedvéért el nem hagyja piaczi sátorát . Árulja továbbra is a sajtot ,meg nyáron a gyümölcsöt . Ha az ő menye ,már mint tekintetes vagy nagyságos asszony szégyelli a napi foglalkozását ,kenyérkeresetét ,az az ő dolga ! Arról sem tehet ,ha a fia is igy gondolkoznék . Eddig sem kért egy fillért sem tőle ,-az igaz ,hogy ő sem adott neki ,-hát ezután sem fordul alamizsnáért hozzá ! Csengelei nem kért szabadságot a nászutazásra . Sőt a hivatalát egy napra sem hagyhatta el a halasztást nem türő fontos ügyek miatt . Legsürgősebb volt az ármentesitő-társulat megalkotása iránt leküldött miniszteri rendelet végrehajtása . A társulat munkaköre magába foglalta a tizenkét kilométer hosszu töltésvonal teljes tervezetét ;a zsilipeket ,kőgátakat ,a költségelőirányzatot ,az egységi árak kiszámitását ,a részletes terveket ,az árlejtés feltételeinek megállapitását . Hol van még a miniszteri jóváhagyás ,és a munka megkezdésének ideje . Amint egy délelőtt a feje zugott a dologtól ,Szecsei bácsi a gazdasági tanácsnok toppant be hozzá . -Kelsz fel a térkép mellől mindjárt ? Készülj utra szaporán . Induljunk a karantai pusztára . Lenn vár a kocsi . Elek kedvetlenül rázta a fejét ,közben mérges pillantást vetett a csendháboritóra . -A pusztai szent kutnál ma tartják a bucsut . Ez a legjobb alkalom ,hogy a bérlőkkel megismerkedhetünk ,a föld minőségéről ,a mai rendszer előnyeiről ,hátrányairól kellő tájékozást szerezünk . Térváry báró tegnap adta be az ajánlatát ,a város érdeke ,hogy alapos előkészültséggel inditsuk meg vele a tárgyalásokat . -A legjobb akarattal sem hagyhatom félbe a munkámat . Különben is a feleségem gyengélkedik ,hosszabb időre nem maradhat egyedül . Szecsei akkorát nevetett ,hogy a szoba rengett bele . -A feleséged beteg ? Mást vezess a falnak ,de ne engem . Egészséges ,életvidor ,csupa kedvesség . A kocsin ül ,vár reád . Elek hirtelen kilökte maga alól a széket . -Az én Zzuzsám a kocsin ,ahelyett ,hogy otthon a mai ebéddel ,a halpaprikással bibelődnék ? Tatám ,nem voltál te ilyen tréfás természetü mindig ! -Olyan figura legyek ,mint a bognár-czégér ,ha áltatlak . Avval az ártatlan hazugsággal hoztam ide ,hogy a bucsura nem akarsz nélküle menni . Láttad volna csak ,hogy a kis menyecske milyen hihetetlen gyorsasággal oltotta el a konyhában a tüzet . Térült ,fordult ,fel volt öltözködve . Jó kedve nem ismert határt ,hogy a pusztára ,erdőre mehet ...szivhatja a tiszta levegőt ,tépheti a tavasz zsenge virágát ,dalolhat ,énekelhet ,szaladgálhat kedvére ,megszólás nélkül . Nekem igy mondta el . Elek meggyőződött róla ,hogy a bácsi nyomon beszél . Nem igen tetszett neki a tréfa ,ami az öreget kissé lehangolta . -Zárd be a hivatalodat ;ne hagyd azt a gyerek asszonykát soká magadra váratni . Én a polgármesterrel megyek . Két órakor lesz az ebéd a Gyapjas Imre tanyáján ,a karantai iskola mellett . Akkorra ott legyetek ! Zöldre festett ruganyos kocsi állt a városház főbejárata előtt . Két pej volt elébe fogva . A párnás-ülésen Csengeleiné feszelgett ,ide-oda villogott :vajjon ilyen külterületre való öltözetben ,bekötött fejjel ,formás felső testén nagy ,hamuszin kendővel ,az arra járók felismerté -e benne a főmérnök feleségét ,üdvözlik -e olyan tisztelettel ,mint sétája alkalmával ? Nem esett csorba az asszonyi hiuságon ! A tisztviselő urak ,akik igy tiz óra tájban pár perczre eltávoznak a hivatalból ,hogy a közeli sörcsarnokban rövid villásreggeli által erőt és kitartást nyerjenek a délig tartó munkához :nagy alázkodással köszöntötték . Akként okoskodtak ,hogy ha a főmérnök a külterületen földrajzi ismereteit akarja gyarapitani ,ők is megengedhetnek maguknak ennyi mulatságot . Azért nem törik össze a közigazgatás kereke ! Most megjelent a kapuban Elek . Felesége tapsolt örömében . -Köszönöm a szép meglepetést . Oly jó ,oly kedves vagy ! -Elhirtelenkedve cselekedtél lelkem ,szólt Elek fanyarul . A bárót még csak szenvedhetem ,de el fog a düh ,ha nejére gondolok . Össze kell jönnünk megint ,ki nem kerülhetjük egymást ! -Nem fogjuk észrevenni őket . -Ez is lehetetlen ! Térváry bizonyára fölkeres ,hozzám szegődik ,mert választ sürget a puszta eladása iránt benyujtott ajánlatára . Ha már idáig vagyunk ,nem akarom a kedved rontani . A két tüzes pej felvágott s a kocsi ,negyed óra mulva ,a tiszai védtöltésen robogott a külterület felé . Csengeleiné ,a hátsó párnás ülésben szorosan a férjéhez huzódott és odaadó figyelemmel hallgatta a vidék egyes részére ,az épitendő gátakra ,az uj közlekedési vonalakra ,utakra vonatkozó magyarázatait . Lobbanyékonyabb vér Elek helyzetében ,bizonyára nem ilyen érdektelen ,de a fiatal asszonyka szivének édesebb dolgokkal kedveskedett volna ! Pedig a helyzet ,a kép megvolt hozzá ,csak a hangulat hiányzott :mely nem eleme a tudomány reális emberének . Maga a tájkép gyönyörü ,fényes kerete a fogékony léleknek . Balról a Tisza zavaros hullámaival kötődik a napsugár ;a töltésmenti fakadó füzesek ágain helyért marakodik a sokféle hangu kisebb nagyobb madár . Jobbról egy óriási sima lap ,a haragoszöld alapszinen rikitó sárga sávokkal :amint azon a részen buza ,vagy repcze van elvetve . Rokkant födelü fehér tanyák szabálytalan távolságban szétszórva egymástól ,mintha a táj őrei volnának . A szemhatárt elzáró fasorokat szürke szinbe vonja a fakadó ákáczvirág :ott a tanyák kezdődnek ! Hozzá a kikelet éltető verőfénye ,az enyhe kellemes lég ,parázsszemü ifju asszony :aki maga a megtestesült tavasz ,-mindez csak a szerelem ,a boldogság dicsőitéséül jött létre ... Elek elmélázott . Azután megint csak az ő száraz ,unalmas dolgaival mulattatta a feleségét . Az uj körtöltés az általam készitett költségvetés szerint háromszázezer forintba fog kerülni . Az alapja egy méterrel szélesebb ,a koronája ugyanannyival lesz magasabb a mostaninál . Zárt ajánlati verseny utján készül el . -A felügyelettel te vagy megbizva ? -Sőt a felelősség is az enyém ! Az előmunkálatok készek :várhatom a vállalkozókat . Egy perczre sem lesz nyugtom tőlük . -Zárd be orruk előtt az ajtót ,-vélte Zsuzsa . -Köztisztviselő mindig a közönség szolgája . Aztán több fontos kérdés ,magán érdek lép itt előtérbe ,mely engem ,mint hatóságom megbizásából és képviseletében a vállalat vezetőjét ,felügyelőjét elsősorban érdekel . Megbizható -e a vállalkozó ,nyujt -e elég vagyoni ,erkölcsi biztositékot arra nézve ,hogy kötelezettségének kifogástalan megfelelhessen ? Százezrekről van szó ,az illető ,ha az időjárás kedvez harminczezer forint nyereségre számithat kevés idő alatt :de ugyanennyit ,sőt többet rá is fizethet . Őrködnöm kell ,hogy a város meg ne károsodjék ! Ej !de mit is untatlak én a magam bajával ? Átölelte a felesége nyakát :ugy vitte át másra a beszédet . Jövő vasárnap meglátogatjuk a rokonainkat ,nehogy büszkének ,gőgösnek tartsanak bennünket . Ugyis azt vágták a fejemhez ,hogy te nem fogsz hozzájuk simulni soha ! -Igaztalanok ,elfogultak ! -Kigunyolod a paraszt atyafiságot :kivált a két hugomnak jár a kereplője . Ők nem járnak kalapban ,napernyővel ;hát te különb isten teremtésének tartod magadat . Mutasd meg nekik ,hogy rosszul ismernek :hogy elhamarkodva ,meggondolatlanul itéltek felőled . -Elmegyünk valamennyihez . Sőt ajándékot is viszünk nekik ! Én már a héten akartam ezt emliteni . Hát kinek tartanak engemet ,-folytatta érzékeny nehezteléssel . Az én nagyapám is csak egyszerü szekeres-gazda volt :csak az én szerencsém ,hogy szüleim jóvoltából más nevelésben részesültem . Akit te szeretsz :azt befogadja az én szivem is . Akit te gyülölsz ,megvetsz ,-annak a hóhéra tudnék lenni . Elek el volt ragadtatva e hangtól . Hév ,szenvedély áradt belőle annak a bizonyságául ,hogy e csendes külső határozott lelket takar . Ezalatt a kocsi a Tisza partjához kanyarodott le . A lovak lassan ,lépésben haladtak . -Ereszd meg a gyeplőt ! Szólt Elek harsányan a kocsisra ,egy kurtanyaku mándlis parasztra . -Hasztalan sietünk tekintetes uram . Mondta a kocsis ,sajátságos művészettel forgatva agyarán a pipaszárat . Ez itt már a báró földje ,gyalázatos kátyus az utja . Előttünk egy szekérforma döczög ,egy katonatiszt meg egy asszonyféle ül rajta . A gebék nem birják a terhet :lépten-nyomon megállnak pihentetni . -Érd utól ,aztán hirtelen kerüld el ! -Ha csak a levegőben nem ! Ez az egyetlen kocsiut az egész vonalon ,nincs öt lépés széles . Balról sürü fasor ,jobbról a meredek part . De hát igy van az ,mikor a földnek kopott báró ,fülig adós földesur a gazdája ! -Hátha véletlenül két kocsi jön szembe egymással . A mándlis polgártárs nem elégedett meg a pipaszár játékkal ,kétesszinü mandarin-bajuszán is csavart néhányat . -Hát csak azért egymásnak hajtanak ,mig a két rud ,meg a lovak feje összeér . Ilyenkor az a szokás ,hogy az egyik kocsit a tengelyénél vissza kell rántatni . Hogy melyiket ,attól függ ,milyen erősek az ellenfelek ! Először szép szóval ,utána káromkodással iparkodnak egymást megpuhitani . Ha az okosabb nem enged ,a többit elvégzi az ostor ,a lőcs ,meg a vasvilla . Mikor aztán jól helyben hagyták egymást :elkezdik szidni a bárót ,a megyei urakat ,a mérnököt ,az utibiztost ,meg ráadásul azokat ,a kik beszedik az adót ,de a szegény ember járható utjairól nem gondoskodnak . Elek jól tudta ,hogy ennek a beszédes parasztnak részben igaza van . Most már szemügyre vehette az elől döczögő jármü utasait . A férfi kétségtelenül katonatiszt . A mellette ülő nő ,bársony kalapot ,dudoros köpenyt viselt . Sürün hátra tekintett . Kerek ,formás arcz körvonalait takarta el a kalap fátyola . -Ezek is a bucsura iparkodnak ,-szólt vissza a kocsis jelentős pislogással . Az ott kisasszony ,a karantai öregtanitó leánya . Rég elszakadt a pusztáról :azt mondják a szinházban komédiázik . -Nagyon szereti az öregeket ! Folytatá élénken . Hazanéz az ünnepekre ,meg vendégeket is visz magával ... Elek bosszankodva forgatta a fejét ,egér utat keresve ,hogy a vánszorgókat elkerülhesse . Lehetetlen volt . Sőt a meredek ,repedezett parton vigyázni kellett ,nehogy valamelyik ló félre lépjen ,mert akkor mindenestül belezuhannak a folyóba ,az örök halálba . -Szálljunk le édesem ! Szólt nejéhez . Sétáljuk végig ezt a keserves utat . El fogsz fáradni ,lábad bizony megsinli a kemény göröngyöt . A másik pillanatban már a kocsi hágcsójánál állt :izmos karjaival kiemelte helyéből a filigrán termetü asszonyt ,és mint valami cserépbe ültetett virágot ,oly vigyázva tette le maga mellé . Ugyanekkor ,mintha összebeszélésre történt volna ,a másik kocsi utasai is megkivánták a gyaloglást . Csakhogy ott a nő ugrott le hamarébb s nevetve segitett a tisztnek ,aki leoldott kardját akarta támaszul használni . -Csak az a pompás ,érdekes kirándulás :mely veszélylyel ,kellemetlenséggel jár . Nemde kedves kapitány ur ? Elek Terbefalvi Terbe Oszkárt ,az árvizvédelem érdemes részesét látta maga előtt . A talpig katona nagyon rossz szinben volt . Mint a lábbadozó beteg ,oly ingatag járással közeledett hozzá . Pedig még a multkor délczegebb járása nem volt senkinek nálánál . Barátságos kézszoritással üdvözölték egymást . Bemutatta magát Csengeleinének ,noha már lánykorából ismerte ;sőt midőn egy izben nagybátyjával a védelmi munkálatokat nézegette ,ő adta meg a szükséges felvilágositásokat . -A menyasszonyom ,Báti Erzsike ,-mondta utitársára mutatva . A bucsura ,szüleihez megyünk mulatni ,ha ugyan ez a rongyos előfogatos odaröpit bennünket valaha . A menyasszony feltolta homlokára kalapja fátyolát . Meglehetős csinos ,bár kissé megtört ábrázat tünt elő ,melynek erősen polgári jellegét a tagadhatlan finom orr ,az érzékies vérpiros ajak nem volt képes ellensulyozni . Először Eleket aztán kendőkbe burkolt nejét bámulta meg ,akit cselédnek nézett . De mikor megtudta ,hogy kikkel hozta össze a véletlen ,odáig volt az elragadtatástól . -A Csengelei Elek urhoz van szerencsém ? A városi főmérnökhöz ,akiről jó apám mindig olyan nagy dicsérettel beszél ? Pedig az én apám ,bár egyszerü paraszt-tanitó ,nem igen szokott rajongni senkiért . Kényszeritette Eleket ,hogy fogjon vele kezet :de ugy magyarosan . -A jó szerencse küldte ,vagy hozta ide a főmérnök urat ! Legalább nekem kiszámithatlan ,megfizethetlen szerencse . Nem is sejti :milyen életbevágó ügyet kell együtt letárgyalnunk ! -És ha nem hoz össze bennünket az ön jó szerencséje ? -Pár nap mulva ugyis felkerestem volna . Elek előzékenyen ,udvariasan válaszolt . -Ne itéljen meg ,hogy e rövid ismeretség után máris ily bizalmas vagyok . Ha meghallgatott ,hiszem ,indokoltnak fogja találni fellépésemet . A kapitánynak mintha nem tetszett volna ez a nyájaskodás . -Ne legyen olyan merész ,tulkövetelő ! Hátha a főmérnök ur a legteljesebb jóakarattal sem teljesitheti a kérését ? -Majd segitségül hivom a katonát ! Ketten majd csak lefegyverezzük valahogy ! Jóizü kaczajjal kisérte ötletét . -Már pedig nem tágitok addig mellőle ,amig ugy nem vallok ,beszélek ,mint a tiszta ártatlanság a gyóntató pap előtt . Kérem asszonyom ,-fordult Csengeleinéhez ,szinészies ,de modoros mozdulattal kulcsolva össze kezeit :százak élete ,jövője forog a koczkán ;ne vegye rossznéven ,ha férjét egy kis időre elvonom ,és amig e gonosz helyről az országutra érünk ,figyelmét lekötöm . A nők rendkivül finom érzékkel birnak egymás megitélésében . Gyakran egy elejtett közömbös szó elég ,hogy abból a jellemre helyes következtetést vonjanak le . Csengeleiné tisztában volt vele ,hogy a tanitó leánya egy érdekes kaland hősnője s helyzete kellemetlenségét mesterkélt őszinteséggel iparkodik elpalástolni . Jól látta ,hogy a kapitány huzamosb tétova után ejtette ki a menyasszony szót ,vagyis aligha mondott igazat ! Felelni kellett valamit . -Férjem jó ember . Sok ügyes-bajos fordult hozzá ,még ellenségének is jót akar . Elindultak a kocsik után . Elek elől ment Katinkával ;nejét a kapitány kissé hátrább maradva kisérte . Mindnyájan élénken beszéltek társalogtak . Egyszerre a leány hangja komolyabbá ,csendesebbé vált . -Valószinü ,tudja ,hogy ki vagyok ! Vidéki szinésznő ,kit nem annyira a hivatás ,mint inkább egy megkeseritett élet elszánt dacza vitt erre a pályára . -Talán korán elszakadt a szülői háztól ? -Tizennégy éves koromban földesurunk Térváry báró vett magához ,hogy elhalt neje után maradt leánykájának őrzője ,felügyelője ,oktatója legyek . Mert én otthon jó nevelésben részesültem ;a szegény tanitó maga oktatott ,gyarapitotta ismereteimet . A tudás annyi nemét sajátitottam el ,melylyel kevés uri leány dicsekedhet . -A báró bizonyára méltányolta ,megbecsülte jó tulajdonait . -Kissé rideg ,de jóindulatu volt irántam . Teljesen rám bizta gyermekét ,a ki beteges volt ,még a szellőtől is óvni kellett . Egyszer aztán sulyos nyavalyába esett ,mely a sirba vitte . Ettől kezdve vége volt a nyugodt ,gondtalan napoknak . Felsóhajtott . A felujult emlékek visszhangja volt ez ! -A báró feloszlatta háztartását ,elbocsájtotta a kastély cselédségét . Reám sem volt többé szüksége . -De jutalom nélkül csak nem engedte el ? -Bölcs tanácsokat osztogatott ;midőn két évi fáradságom diját elég bőkezüen megfizette . Azt mondta :térjek vissza apámhoz ,menjek mielőbb férjhez ,mert az ilyen kedves ,okos leány megérdemli ,hogy a nagy világ csillogó hazugságaitól ,viharaitól ment maradjon . Elöntött a keserüség ,nem fogadtam szót . Palotából a sárkunyhóba essem vissza ? -Annyi bizonyos ,hogy jólét után bajos megszokni a nélkülözést ,a nyomoruságot ! -Mit keressek otthon ? Kérdeztem magamban . Örökre kiestem a körből ,melynek ,az uj élet fényében ,ábrándjait sem voltam képes megőrizni . Vissza menjek azok közé ,kiknek értelmi világuk a ház küszöbén tul nem terjed ? Tétlenül ,szegénységgel küzdve töltsem el ifjuságom perczeit ,a puszta sikján bolyongva ,meghasonlott lélekkel átkozzam a sorsot ,mely szétzuzta a jövőt ? Bánatos érzés áradt szavaiból . -Férjhez menjek ? De hát kihez ? Paraszthoz nem mentem volna ,mert gyülölöm a durva köznapiságot . Valamire való ,uri ember nem a pusztán ,a világtól elrejtve keresi hites társát . Én tehát bele dobtam magamat az élet árjába ;sodor ,visz magával ,de önérzettel mondhatom ,hogy eddig örvénybe nem juttatott . Elek nagy érdekkel hallgatta ezeket a vallomásokat . Most már valóban kiváncsi volt ,mit akarhat tőle e leány ,életének nem érdektelen részletei kérésével milyen összefüggésben állanak ? -A napokban felkeresett az apám . Szegény öregen nagyon meglátszik a hatvan év sulya . Két-három évben egyszer ,de csak akkor hagyja el a puszta határát ,ha valami rendkivüli eset ,nehéz baj kényszeriti rá . -Hát most ilyesmi ösztönözte a hosszu utra ? -Aggodalommal telt szivvel panaszolta el ,hogy a báró el akarja adni a pusztát s még ebben a hónapban felmondja a bérletet . Kétszáz család sorsa ,élete ,jövője ,mindene van e földhöz kötve . A hir valóságos felzúdulást ,forrongást idézett elő ;mert a szerződés a távozó bérlőnek semmi jogot nem biztosit ;ha az uralom gazdát cserél ,mindnyájan kezükbe vehetik a koldusbotot . -A báró előttem is nyilvánitotta ,szomoru tényekkel igazolta ,hogy mielőbb túlad a birtokon . Nem elégedett meg azzal ,hogy ajánlatot tett a városnak ,hanem az eladási hirdetményt a főváros lapjainak is megküldte . Hát ez olyan természetü baj :amelyen könny ,panasz ,kérés aligha segit ! -A gazdák többször tanácskoztak a teendők felől . Abban egyeztek meg :hogy együttesen megveszik a pusztát s mint erkölcsi testület ,felosztják maguk között . -Van hozzá nyolczvanezer forintjuk ? -Talán annyi krajczárjuk sincs . Részletfizetést terveznek . -Abba Térváry nem fog beleegyezni ! Szóba sem áll velük ,mert pénz kell neki ,hogy vagyona foszlányát megmenthesse . -A karantaiak már is fühöz-fához kapkodnak . Könnyes szemmel kért apám ,hogy a bucsu alkalmából keressem fel a báró urat ,iparkodjam rábeszélni ,hogy régi ,hű bérlőivel lépjen alkuba . Naiv lélek az öreg :azt hiszi hogy az a kérges ember ráhederit a rimánkodásomra ! Nem olyan bölcsőben ringatták azt ! -Én ellene vagyok annak ,hogy a város a vevők közé szegődjék . Ekkora ujabb terhet nem birna meg . -Angyal szól a főmérnök urból ! Kiáltott Katinka lelkesedve . Ez lett volna a kérésem ,hogy hatalmas egyéniségével a tanács tagjait a megvétel szándékától eltántoritsa . A karantaiak szintén tartanak a város vásárlási kedvétől ,azért ,mint apám mondta ,elhatározták ,hogy küldöttséget menesztenek a polgármesterhez ,a tanácshoz ,a főispánhoz ,hogy a báró ajánlatát mellőzzék . Kis szünet után érzékenyen folytatta . -Ez a kérés villant meg agyamban ,midőn a főmérnök urat megismertem . Vétettem apám ellen ,de az ő áldott szive mindent megbocsájtott . Hátha most azt követelné tőlem :halljak meg a lába előtt ,nem -e készséggel megcselekedném ,csak hogy őt keseregni ,könnyeit száritgatni ne lássam ! Elek megállott ,hogy a kapitánynyal lassabban jövő nejét bevárja . Erzsikét szilaj kedv szállta meg ! Ruganyos lépteivel mintha csak nógatni ,buzditani akarná a gőzölő lovakat . Olykor egy-egy lehajló bokor után nyult szilajon belemarkolt és ami a tenyerébe jutott ,letépte ,ledobta a habokba . Dudolva sietett előre . Negyedórai fárasztó gyaloglás után a folyó merészet hajlik ,az erdőnek is vége szakad . Az út elhagyja a partot s az országut derekába vág ,mely a szántóföldek között hatalmas kört képez . Ezt a kerülőt vágta le sugárként a tiszaparti ut ,melynek a főmérnöknére nézve is maradandó lesz az emléke ! Először is nagyon elfáradt . Soha nem gyalogolt ennyit egy huzamban . Vékony czipője a kemény rög törésétől nem védte meg gyönge lábait . A fáradtsághoz mély levertség járult . Már az ut felén komor volt és szótalan . A kapitány is feltünő kedvetlenséget mutatott . Kardjával a göröngyöket verdesve haladt tovább . Ekkor érték utól Eleket ,aki éles szemmel észrevette ,hogy köztük valami történhetett . Neje megváltozott lelkiállapotát ,nem az út okozta ! Kocsira ültek mindnyájan ,elfoglalva régi helyüket . A főmérnök fuvarosa ostorához nyult . -Viszontlátásra ,az iskolánál ! Kiáltott át Elek megemelve kalapját . Hajts atyafi ,be kell hoznunk az elfecsérelt időt . Csakhamar feltünt az utazás végpontja . Emelkedett dombos hely ,melynek felső részét apró fehér házak szegélyzik . A hires karantai puszta az ! Elek ugy tett ,mintha nem látná ,hogy kis felesége összehuzódva ,kulcsolt kezeit ölébe mélyesztve ,lehorgasztott fővel ül mellette . De egy csöppet se mulattatta ez a szokatlan busulás . Hát bizony különös látvány volt -e derült ,vig teremtés ily szomoru lehangolt állapotban . -Bajod történt szivem ?kérdezte Elek a tőle kitelhető gyöngédséggel . Rosszat tesz a kocsizás ? Lásd ,jobb lett volna otthon ,a halpaprikás mellett maradni ! Egy árva sóhaj kevés ,de annyit sem nyert rá feleletül . -No ne bohóskodjál ! Emeld fel a fejedet . Ha beteg vagy ,tüstént visszafordulunk . Hangja hizelgő ,nyájas volt . Kétszer ,háromszor ismételte a kérését ,hol kérően ,hol sürgetően . Beszélhetett annak az asszonynak ! Eleket most már bántotta ez a szerinte ,oktalan durczáskodás . Higgadtsága daczára fogyatékán volt a béketürése is . -Ha nem szólsz ,hát tartsd magadnak a titkodat . Ujabb boszantó szünet támadt . Elek megelégelte a dicsőséget . Felkelt s a kocsi himbálásával egyensulyt tartva ,a kocsis mellé telepedett ; -Jó nekem itt is ,ha már magad mellett nem türsz meg . De azért titkon visszapillantott . Megütközve látta ,hogy neje egyre törülgeti a szemeit ... Térváry báró jó gazda ,szigoru rendszerető földesur volt . Maga gazdálkodott s állandóan a térvári kastélyban lakott . Az uradalmat ,mint agglegény tehermentesen örökölte apjától ,de olyan nagyuri hajlamai voltak :amelyek az amugy is rossz esztendők jövedelmét teljesen felemésztették . Kölcsönt kölcsönre halmozott ,s ez anyagi helyzetét alapjában megingatta . Közel járt a hatvan évhez ,midőn másodszor nősült s Morotvay Reginát ,egy fővárosi háztulajdonos leányát a párbajban elesett vadászkapitány özvegyét feleségül vette . Nejének volt annyi hozománya ,hogy a tulságosan megterhelt birtokot néhány jó termés segélyével meg tudta tartani magának . Valódi érdekházasság volt ez ,a szánandóbb fajtából . Az özvegy rangra ,czimre ,czimerre áhitozott ;a bárónak hozomány kellett ,hogy a bukást legalább egyidőre elkerülje . A frigynek kezdetben komoly természetü akadálya volt . Nyiltan beszélték ,hogy a kapitány nem személyes sértés miatt kényszeritette a fiatal fővárosi orvost ,ellenfelét a végső mérkőzésre . De ez csak pletyka számba ment ! Feltünőbb volt :hogy Regina a nyilvános helyeken ,hangversenyeken ,szinházban az öcscse nevelője ,egy feltünően rokonszenves arczu ,nyulánk fiatalember társaságában jelent meg ;számtalan feltünő jelét adva ,hogy jól érezi magát a társaságában . Térváry jól tudta ,hogy jövendőbelijének hire ,neve ,kissé meg van tépázva . Előéletéről is olyan részleteket hallott ,amelyek bár nem voltak bebizonyitva ,kellemetlenül érintették . Első felhevülésében a visszalépésre gondolt . De aztán előtérbe jutott az önérdek ,mely mindig biztos eszközökkel dolgozik . Regina báróné lett . Térváry jellemére kétségtelen ,árnyat vet e házasság . De ennek ellenében olyan erényei ,jó tulajdonai voltak ,miket magasztalás illet meg . Hogy többet ne mondjunk :elnéző ,engedékeny volt a szegény bérlőkkel ,telepesekkel szemben ;kérelmüket meghallgatta ,panaszaikat orvosolta és ha egy-egy uradalmi cselédet önhibáján kivül szerencsétlenség ért ,a baján mindig segitett . Itt a másik szép példa a karantai bérlők esete ! Ezek a hajléktalanok azt kérték a bárótól :engedje meg ,hogy bérföldjeiken állandóan letelepedhessenek . Hogy minden családfő a saját területén ,de az uradalmi mérnök által kijelölt helyen házat épithessen . Otthont akarnak alkotni ,a mennyire lehet biztos menedéket ,állandó hajlékot . Fészket rakni ,mely a vándor madárnak is meg van engedve . Ott akarják idejük javát eltölteni ,hová munkájuk ,szorgalmuk ,a bérleti szerződés köti őket . -Mennyi időbe s vesződséges fáradtságba kerül ,amig nagy dolog idején földjeinkhez juthatunk . Magyarázta a küldöttség vezetője az akkor még életerős öreggazda :Gyapjas Imre . A szegény bérlő csak rontja a kenyéradóját ! Térváry csak a fejét rázta a kérelem hallatára . -Falut ,községet akarnak összehozni az uradalom közepén ? Eredeti kivánság mondhatom ! -Nem lesz az falu soha ,hanem kis telep ,mely a tanyák módjára a városi közigazgatáshoz tartozik . Nem akarunk mi külön előljáróságot ,birót ,papot ,rendőrbiztost . A városban keresztelünk ,ott temetjük el a halottainkat . Azt akarjuk ,óhajtjuk ,hogy akik együvé tartozunk ,együtt éljünk ;egymásra utalva együtt viseljük terheinket :megosztván egymással az örömet ,gondokat . -A bérlő joga ,mint bölcsen tudják ,csak a föld haszonélvezetére ,a termésre terjed . Mi lesz az ingatlannal ,a házakkal ,gazdasági s egyéb épületekkel a szerződés felbontása esetén ? -Ott hagyjuk épségben ,egy ujjal sem nyulunk hozzá . Kevélykedett Gyapjas ,társai helyeslő morgásától kisérve . Még a keritést se bolygatjuk meg :legyen az uradalomé az is . -Erre az eshetőségre számitani kell ám ! -Hogy talán a báró felmondja nekünk ,szegény férgeknek a régi egyezséget ? Miért tenné ezt ,mi haszna volna belőle ? Mi becsületes ,hűséges cselédjei ,szolgái voltunk eddig ,maradunk ezután is :a bért megfizetjük ,tartozásunkat lerójuk . Jó reménységgel nézünk a jövőbe . Térváry komolyabb biztatás nélkül sorolta elő kifogásait . Egy hét mulva határozott . Dús Dániel urat ,a központi ispánt bizta meg ,hogy válaszát az érdekeltekkel tudassa . E derék férfiu ,ki huzamosb szolgálatával nem igen érdemelte ki ura bizalmát :dörmögve fogadta a parancsot . Elve ,hogy a paraszt csak sülve jó ,busásan megadja az árát ,ki véle trafikál . E sötét ellenszenv azóta uralja az ispán ur lelkét :mióta a vargyasi napszámosok ,a kukoriczaföldön kapákkal megkergették . Akkor ugyanis e jeles emberbarát ,torkaszakadtából azt a szives véleményét nyilvánitotta :hogy minden paraszt gazember ;az a mestersége ,hogy lopja ,csalja az uradalmat ! Fürge ,pipaszár lábai megmentették az agyonveretéstől ,-de azóta ,nagyon természetes ,ki nem állhatja a suba szagot ! -Nem jöttem üres marokkal ;szólt oda az összegyült gazdákhoz nagyuri leereszkedéssel . A báró ur megengedi az épitkezést . De a régi szerződés részben módosulni fog . -Beleegyezünk ! Zugták közös akarattal . -Ha tudniillik valamikor kenyértörésre kerül a dolog ,mindenki lebonthatja a házát ,az anyagot magával viheti ,(ha ugyan lesz igavonó jószága hozzá !)Ezen kedvezményért a felmondás nincs határidőhöz kötve ;az uradalom ellen kártéritési igénynyel senki föl nem léphet s a puszta visszavétele iránt tett intézkedéseket erőszakkal vagy perrel meg nem akadályozhatja . Hát bizony kemény feltételek voltak ezek . Az ispán ellenvetésre ,s a paraszt eszét jellemző okoskodásra számitott . E helyett e kitörő öröm változatos nyilvánulásának volt kénytelen tanuja lenni . Óh az én magyar népem szivós kitartással ragaszkodik ahhoz a földhöz ,melynek barázdáiba ekéje vasát bemártotta . A termő talaj ,ez az érzéketlen földtömeg napi vergődésének göröngyös golgothája ! Megbarátkozik vele ,rajong érte :bár nincs jussa a legkisebb porszemhez . Az ég áldását kéri ,harmatot ,esőt imádkozik reá :noha elcsigázott testének nem ez ad örök nyugalmat . Másutt ássák meg a sirját ,hová a sors vetette ! Ezek a hajléktalanok :édes hazájuk áldásos ,napsugaras térein árvák ,idegenek ,kik egyik helyről a másikra kénytelenek vándorolni ,a végső inségben sem hagyják el a földet . A fajszeretet magasztossága ,a szülőföld imádása ide köti őket örökre ! Az értelmesebb rész mindig szembe száll a nyomorral ,daczol a nélkülözéssel ,küzdve küzd érdemetlenül megcsufolt életeért ,mig az egyenetlen harczban elbukik :de nem ,soha nem vesz vándorbotot a kezébe ! Uradalmi mérnök hiányában Baksi utibiztos jelölte ki az egyes háztelkeket ,a legelők szélein . Csodálatos gyorsasággal épültek a csinos nádfödeles házak ,noha az anyagszállitás nagy nehézséggel járt . Mire lehullott az első hó :minden családnak megvolt a maga kis hajléka . A házak elé két sorban ákáczfákat ültettek . A falak sárgaföld vakolatát fehérre meszelték . Az asszonynép versenyt dolgozott a férfiakkal ,hasznát vették a gyereknek ,ha csak járni tudott . Vidám dal kisérte a szorgos munkát ,mely télen sem szünetelt ,mert födél ,enyhely kellett a lábas jószágnak ! Térváry többször megszemlélte az épülő telepet . Gyapjas Imre ,a legtehetősebb a többi közt ,kinek a város földjén szép ,nagy tanyája volt ,ragyogó szemekkel beszélt a jövőről ,a további teendőkről . -Oda ,ahol a nagy nyárfa mellett a domb emelkedik ,épül tavaszra az iskola . -Amint az ispántól megüzentem ,ötezer darab téglát ajándékozok hozzá . -Hálás köszönettel fogadjuk a báró ur nemesszivüségét . Gondunk lesz rá ,hogy az iskola legyen a messze környék legszebb épülete . Van már tanitónk is :Báthi András uram ,a vargyasiaktól édesgettük el magasabb fizetéssel . -Mennyit kap évente ? -Százhusz forint készpénzt ,két köböl tiszta buzát . Disznó tornak ,lakzinak ,keresztelőnek állandó vendége ! -Ez is csak valami . Mosolygott Térváry . No én megtoldom a deputátumát még ötven forinttal ! Az ispánt majd kilelte a hideg ,mikor ezt az összeget kiutalványozta . Bolondok ,ha többet nem kérnek ,epéskedett az irnok előtt . Csak egyszer megvessék itt a lábukat :nem turja ki őket földi hatalom ! Más alkalommal Gyapjas ,ujabb tervezgetéssel állt elő . -Jövő évre ,ha beüt a termés ,egy kis imaházat emelünk . Szegényes lesz biz az :de hát pompa ,czifrálkodás nélkül is lehet őszintén dicsérni az istent . A karantai telep ilyen arányban fejlődött ,gyarapodott tovább . Térváry nem igen törődött vele ,az ispánt bizta meg a felügyelettel ,az uradalom érdekeinek megőrzésével ;csak arra ügyelt ,hogy a haszonbért pontosan megfizessék . Egy napot se késtek vele soha ! A telepnek nem sokára nagy hire támadt ,nem csak a környéken ,de tul a megye határain . Ott ,ahol a két házsor végződött ,a domb alján ,volt egy elpusztult csordakut ,melyet a járásföldek kiosztása következtében a kispásztorok sem használtak többé . Kidőlt ágasát ,gémjét ,káváját a juhászok tüzrevalónak hordták el ;a vályunak is régen lába nőtt :csak az oldalait őrizte meg a kegyelet ,hogy sötétben ,aki arra botorkál ,bele ne essék . Egy nyári vasárnap délutánján történt ,hogy a tanitó tizéves leánya (a mostani vidéki szinésznő !)több gyerekpajtásával a kut körül játszadozott . Nyugtalan vérü virgoncz teremtés lévén ,szaladozás ,ugrálás közben ,csupa pajkosságból felkapaszkodott a kut korhadt oldalára ,majd előre hajolva lenézett a mélybe . Sokáig bámulta a vizet ,mely egészen tiszta volt . Moha ,gomba ,csak a téglaszélek közt képződött . Felülete áttetsző szint nyert a nap odatévedt néhány sugarától ,melynek csábos játéka káprázatba vonta szemeit . A kis Erzsi előtt ugy tünt fel :hogy egy csodaszép élő női arcz lebeg a viz szinén . Honnét sejthette ,tudhatta volna azt ,hogy e fényes látománya nem egyéb ,mint saját ábrázatának megnagyobbitott mássa . Szinéből kikelve ,halálos remegéssel futott haza ,elmondva apjának hogy az elhagyatott kutban mit látott ...egy szakasztott olyan arczot ,mint a szobában függő képen a boldogságos szüzé . Még az a ragyogó koszoru is ott volt a feje fölött . A tanitót zavarba hozta a leány okos ,értelmes beszéde . Nem is olyan lehetetlen az ! Hiszen a boldogságos anya a tisztaság és ártatlanság koronáját viseli :miért ne mutathatná magát a tiszta ártatlanság előtt . Báti András mély vallásos érzelmü volt . De mint a legtöbb kisebb műveltségi fokon álló ember ,hitt a csodákban meg a babonában . A nép gyermeke lévén ,egész életét a nép között töltötte ,mely -kivált az alföld déli részén -ma is feltétlen hive ,terjesztője a babonának . Hisz a legképtelenebb csodákban ,az angyal és ördög földi harczában ,ráolvasásban ,szemverésben ,rontásban . Megesküszik ,hogy bizonyos bűbájos szavaktól elpusztul a szomszéd tehene ,aprójószága . Vannak boszorkányok ,kik áldozatukat kitartóan üldözik ,beteggé teszik ,álmukban mellükre ülnek . Hisznek a temető éjféli borzalmaiban ,a hazajáró lélekben ,melynek halál követi a nyomát . A tanitó nem igen iparkodott leányát balga tévedése felől meggyőzni ;azt sem tiltotta meg ,hogy valakinek erről a titokzatos eseményről ne szóljon . Sőt atyáskodva arra intette ,figyelmeztette ,hogy ezután még nagyobb buzgalommal ,áhitattal imádkozzék Jézus szeplőtlen anyjához . A dolog természetéből okosan következik :hogy a csoda hire hihetetlen gyorsasággal terjedt . És ennek szintén természetes folyománya ,hogy egy hétre rá nem volt a telepnek olyan ártatlan leánya ,ki előtt e csoda nem ismétlődött volna . Látták valamennyien a szent anyát ,a viz szinén lebegni . Oly szép ,oly fényes volt ! Mosolygott ,barátságosan hajtogatta áldott fejét :hogy a bűnösök bünbocsánatot nyerjenek . Szent a kut ,szentelt a vize is ! Boldog ,aki mélyébe tekinthet ! Tarka virág illatát a szellő ,az ilyen tulvilági esemény hirét a szóbeszéd terjeszti . A föld népe ,mely jólétét az égiektől várja ,babonás hitével szentesitette a kút históriáját . Boldog ,ki közelében vagy éppen mellette tartózkodhat ,élhet . A bűnös lélek oda vágy :hol enyhet hint rá az örök irgalom ! Kezdetben csak néhány munkaképtelen vén asszony járt ki a kuthoz imádkozni . Példájukat követték a gyermekek . De nem sokára a közeli vidék lakói is felkeresték ,mindig többen jöttek a városi tanyákról ,gyalog ,kocsikon ,ki mint szerét ejthette . Valakinek eszébe jutott ,hogy próbát kellene tenni a vizzel ,sulyos betegségek ,nehéz nyavalyák gyógyitására . Csakhamar száz esetet tudtak rá ,hogy vak emberek visszanyerték szemük világát tőle . Sánták ,bénák meggyógyultak ,egy halálos beteg ,kinek lába a sirban volt ,néhány kortyot ivott belőle ,most itt imádkozik a többi ájtatos hivő között ! A kut korhadt deszka-oldalait téglafallal cserélték föl . Magas tölgyfa oszlopra feltüzték a Mária képét ,a mint a kis Jézust anyai szeretettel tartja az ölében . Illatos mezei virágokból font koszorukkal volt mindig elboritva a szent kép ,az oszlop ! Hordták a kut csodatevő ,gyógyitó hatásu vizét korsókkal ,vedrekkel ,idegen tájra is . Fogyott ,de nem apadt le soha ! A városi plébániáról kihozták az öreg papot ,a ki szent mise és alkalmi beszéd kiséretében ,az egyház szertartása szerint beszentelte a kutat ,és ezáltal bucsujáró helylyé avatta fel . Évente egyszer ,őrangyalok napján esik meg a bucsu a hivők ezreinek jelenlétében . De azért alig van nap ,hogy ne imádkoznék a kut Máriaképe ,feszülete előtt néhány kegyeletes látogató . A derék karantaiaknak takaros hasznot hozott ez a népvándorlás ,a tanitó leányának Báti Erzsikének csodás látománya . Aki egész napot itt töltött ,annak enni ,inni kellett ,ha nem hozott magával ,kapott a telep lakóitól jó pénzért . Élelmes városi kereskedők ,iparosok sátrakat állitottak fel a misék ,egyházi ünnepélyek tartamára . A hit ,vallás és az üzlet szava ,igéje szépen megfér egymással . -A szentkuti bucsunak ez a története ... A városi vendégek Gyapjas Imre tanyájára éppen a legjobbkor ,a tálalás idejére érkeztek . Az udvart az eresz hosszában sátorrá alakitották át ;diszitése friss galyakból ,virágos faágakból került ki . Külön asztalt teritettek a városi nagyrabecsült urak számára . Az asztalfő első helye Térváry bárónak a kegyes földesurnak volt fenntartva . Az előkelő vendégek a lehető legszivélyesebb fogadtatásban részesültek nemcsak a háznép ,de a meghivott gazdák részéről is . Ünneplő ruha volt mindenkin :a tanyai banda fülbemászó indulót játszott . A Gyapjas-család legkisebb csemetéje egy hat éves pufók képü egészséges leányka ,ritka bátorsággal nyujtott át egy csinos bokrétát a főmérnöknének . Csókot kapott érte . A finom juhleves ,ez a külterületi speczialitás ,porczellán tálakban párolgott az asztalon ,de nem nyult hozzá senki . Csupa tiszteletből vagy félóráig vártak a báróra . Végre is Dániel ispán urnak kellett a késedelem okát megmagyarázni . Elég alattomosság volt tőle ,hogy korábban nem tette . -A báróné ő méltósága a délutáni fővárosi gyorsvonattal megérkezik . Jó uram a vasuti állomásnál várja . Hosszu ut az innét :alkony veti őket ide . Az ebéd a legderültebb hangulatban folyt le . Gyapjasék fényesen kitettek magukért . Annyi volt a különböző eledel ,hogy még egyszer annyi vendég sem fogyaszthatta volna el . A szentkut környékéről felhallatszott a bucsusok czikornyás éneke ,a vásárosok zsibongó lármája . A malacz banda magára akarván terelni a közfigyelmet ,huzta ,futta olyan elszánt kitartással ,hogy még az effajta zenéhez hozzászokott Szecsei bácsi is ijedten kapkodott a füléhez . Elek volt talán a legvigabb az egész társaságban . Sürü poharazás kiséretében ingerkedett néhai ellenfelével Baksi utibiztossal :aki máig nem tudja neki megbocsátani ,hogy elütötte a zsiros hivataltól . Avval biztatta ,hogyha az ármentesités nagy művét befejezi :lemond a javára . -Vagy ha valami végzetes hibát követek el ,a mi ugyan könnyen megeshetik ,hát el is csaphatnak . Akkor aztán te lész az utódom . Baksi ur nagyot nyelt rá ;csöndes melankóliával dörmögte :»hogy élő fának nehéz a kidőltét várni !« Csengeleinének a polgármester mellett jutott hely . A város ez idő szerinti feje közönséges mindennapi ember ,ki bővebb bemutatásra nem szorul . A fiatal asszonynak az ebéd alatt volt ideje és alkalma e ritka külsejü ur nézeteit meghallgatni a fiatal házasok egyetértésének mélységes titkáról . -Mikor boldogult nőmmel egybekeltem ,s a lakzi gyönyörüségein átestünk ,az volt az első szavam hozzá :angyalom én az ősi szokás rabja vagyok és ezután is mindennap este benézek a korcsmába ,a régi czimborákhoz . Ha nehezedre esik ,tiltakozni fogsz ellene :én leszek a legnagyobb korhely a város férjei között . Ellenben ,ha emiatt nem szólsz semmit ,belenyugszol a megmásithatatlanba ,naponta már este kilencz órakor ölelő karjaidba sietek . Persze ,hogy akkor is a korcsmából jövök . -A felesége nem pakolt fel mindjárt ,nem sietett vissza az anyjához ? Én megcselekedtem volna ! -Nagyot nézett ,maradt ,mert szeretett ! Hja kérem szeretettel ,szoktatni kell az asszonyt ravasz módszerrel ,kedélyes furfanggal s ha kell nyers őszinteséggel . Csengeleiné önkéntelen is összehasonlitást tett férje és a város első tisztviselője között . Férfi mindkettő . Mégis mily óriási köztük a különbség ! -Például :én nyiltan elbeszéltem a feleségemnek minden legénykori stiklimet ,bűnömet ,kalandomat . Okos asszony nem itélheti el ezért az urát . A házasság kiegyenlit mindent . Uj élet kapuját nyitja fel :mely ez átélt idők emlékei előtt örökre zárva marad ! A tanitó lakásán sokkal csendesebbek voltak a kedélyek . A pusztai pedagógusnak a leányán ,Terbe kapitányon és a kisteleki harangozón kivül nem volt más vendége . Egy kis oldalszoba volt összes lakása ,a kertre nyilót a báró foglalta le . Igy sem fértek el . Kiültek az eresz alá ,mely az utczától magas léczkeritéssel volt elválasztva . A kapitány sehogy sem érezte magát e vegyes társaságban . Pedig itt is pompás ebéd volt ám ,de alig evett valamit . -Miért nem hitt meg az öreged még néhány csőszt meg birkapásztort is az asztalhoz ? Annál élvezetesebb ,érdekesebb volna a mai mulatság . -Ne légy kiméletlen Oszkár . Sugta Erzsike bántódva . Ismered származásomat ,tudtad hogy nem vezetlek üveg fedél alá ,márvány palotába . Ha szeretsz ,ne bánts meg ennyire ! A kapitány szó nélkül felugrott . Zubbonya zsebébe dugott kezekkel ,fütyörészve ment ki az utczára . Szivességének jeléül erősen bevágta maga után a kerités ajtaját . A tanitó sanda szemekkel ,mogorván nézett utána . -Jegyesed neked ,igazi vőlegényed ez a czifra katona ? -Két hónap óta az ! Itt van ujjamon a gyürüje . -Mikor házasságot igért ,akkor is ilyen finom viseletü volt ? -Kissé hirtelen természetü . Más különben derék ,kedves ember ! Az öreg szapora fejcsóválás után még egyebet is kérdezett . -Szeret téged igazán ? -Bebizonyitotta . -Ugyan mivel ? -Lemond értem tiszti rangjáról ,hogy feleségül vehessen . Beadta kérvényét ,hogy polgári alkalmazásba kiván lépni . Az ilyen művelt ember minden ujjára kap akár tiz hivatalt ! -Nagyon szép ,becsületes tett lesz tőle ,ha kedvedért ,szépségedért ezt az áldozatot hozza . De ugy látszik ,irtózik az uj atyafiságtól . Barátságos szóra sem méltatott ! Erzsikének erre is volt mentsége . -Szoknia kell a mindennapi emberekhez . Folyton a legelőkelőbb társaságokban mozog . Mig a térvári kastély el nem uszott :napos vendége volt a bárónak . Főispánokkal jár vadászni ,tábornokokkal kártyázik . A környék arany-fiatalságának ő a vezére . Ő is kisietett az utczára . A kapitány éppen az iskola falára pingált ákombákumokat ,a telepi nebulók eme mesteri hyeroglifjeit ,szabadkézi rajzait szemlélte . -Nagyon különösen viseled magadat Oszkár . Kezdte a leány neheztelve . Már az uton is olyan fagyos voltál ,erővel kellett belőled kirángatni a szót . Megbántottalak ? Oszkár mosolyogni próbált ,de sehogy sem sikerült neki . -Talán bizony a fiatal mérnökné kavarta fel a véredet ? Párszor hátra néztem ;láttam hogy első találkozásra is értitek egymás nyelvét . A kapitány elvörösödött . Szinte durván válaszolt . -Művészi fantáziád ,alakitó képességed dolgozik megint . Nem vagy most a szinpadon ! A Gyapjas tanya udvarából Elek lépett ki . Szétnézett s amint Oszkárt meglátta ,sietve közeledett felé . -Hagyj magamra édes ! Szólt kérően a lányhoz . A főmérnök hozzám tart ,fontos dolgot kell vele elintéznem . Megtudakolom tőle :nincs -e a városnál valami jó állás üresedésben ,amit én is betölthetnék . Az én helyzetemben ,a pályaválasztás előtt legkisebb protekczió is sokat ér ! Oszkár is megindult . A két férfi büszke testtartással ,ruganyos léptekkel közeledett egymáshoz . -Engedje meg a kapitány ur ,-szólt Elek a külső tisztelet minden jelével ,-hogy eddigi ismeretségünk alapján egy kéréssel alkalmatlankodjam . -Parancsoljon velem . Kész örömmel !volt az udvarias ,de kimért felelet . Aki messziről nézné e két deli alakot ,azt gondolhatná ,két jó barát ölelésre készül . Pedig Elekben forrt a düh ,nagy megerőltetésébe került ,hogy magát mérsékelje . -Ön szándékosan vagy véletlen ,egy szerfölött kényes magánügybe avatkozott . Emlékezik utközben a nőmmel folytatott társalgására ? -Minden egyes szavára ! -Régi emlékeket érintett ,amelynek megbolygatásához csak nekem lehet jogom . Rajtam kivül senkinek e világon ! -Nem vonom kétségbe . -A kapitány ur érdekfeszitő történetként beszélte el nőmnek ifjukori éleményeimet ,sanyaru napjaimat ,a Morotvay család jótéteményeit ,a tanuló évek apró-cseprő bajait . -Nem mondtam talán igazat ? -De még többre vetemedett . Heveskedett Elek ,kit a kapitány kurta száraz felelete egészen kihozott a sodrából . Egy védtelen nőt becsmérelt ,megtépte jó nevét ,s mindazt ,a mi a nőnek a legdrágább . -Ez már nem volt szándékomban ! -Mentsége nem méltó a katonatiszthez ;eljárása ,cselekedete lovagiatlan ,megróni való . A tiszt arcza változatlan maradt e nyilvánvaló sértésre . Csak a jobbkéz rándult meg idegesen ,mintha hirtelen fölemelni akarná ,de valami visszatartotta . -Ebben is igaza lehet ! -Ha az volt a czélja ,hogy nőm irántam érzett tiszteletét megingassa ,szeretetét elhidegitse :talán részben el is érte . Maga a kisérlet megvetésre méltó . -Elismerem ,hogy az . -Minek minősitsem tehát a tettét ? -Aminek én . Kötelességnek ! -Nekem más fogalmaim vannak a kötelességérzetről . -Nekem is . De juthat az ember olyan körülmények közé ,midőn a bün ,vagy a legczudarabb dolog a kötelesség álarczában lép fel s annak hódolni tartozik . Midőn az akarat egy démoni erő békója alatt nyög :s a vezérétől megfosztott agy ostobán cselekszik . Elek olyan mozdulatot tett ,mint aki távozni akar . -Pár szót még uram ! Ha megelégszik magyarázatommal :maradunk a régiek ;ellenkező esetben bármely elégtételre készen állok . A katona jellemével összeférhetlen ,szokásával össze nem egyezhető szószátyárkodást nem önszántomból cselekedtem . Kényszeritve voltam rá . Térváry báróné ugy akarta ,ugy parancsolta ! -Megint ő ! Fakadt ki Elek összeszoritva ökleit . -Engem a bárónéhoz egy megnevezhetlen vágy ,őrült szenvedély deleje vonz . Azt hiszem ,szeretem ;imádom ,mert ellenállhatlan varázst gyakorol reám . Először csak arra kértem ,hogy az ön iránt táplált mérhetlen ,kiolthatlan gyülöletét ne terjeszsze ki ártatlan nejére :ki férjében egy félistent imád ,dicsőit ! -Avval sujtom ,amivel elérhetem . Mondta kegyetlenül . -Több mint kegyetlen ! Rebegte Elek . Lelketlen ,szivtelen ! -Nem volt erőm ,önállóságom ,hogy visszautasithattam volna kivánságát . Önmagam előtt alázott meg . »Ilyet csak katona mer megtenni ,-volt végső válasza ,-a ki csekélységért is koczkára teszi az életét !« -Ennyivel tartoztam önnek uram ,de többel egyelőre nem ! Elek hamarjában nem tudta mit tegyen . Ő ugyan soha nem volt katona ,de érezte ,hogy ez a tiszt óriási erőszakot követett el saját énje ellen :midőn a sértést eltürte s magát a védelem helyett inkább vádolta . Együtt szenvedték át az árvizvédelem emberfölötti fáradalmait ,de barátságuknak sokkal szükebb volt a határa ,semhogy ennek keretébe az ilyen hangot beleilleszteni lehessen . A kapitány tisztelgett ,sietett vissza az iskolához . Szerelmese nyugtalanul várt reá . A kerités mögül leste a rövid párbeszédet ,mely a heves kézmozdulatokból itélve csak félelmet kelthetett . Az utcza végéről lárma ,erősbülő zaj ,kiabálás hallatszott . Népcsoportok tüntek fel ,gomolyogtak előre . A hullámzó tömegből a báró fogata vált ki ,mely a tolongás miatt csak lassan haladhatott . -Éljen a földesur ,ami pártfogónk ,isten éltesse a méltóságos bárónét ! Kiáltották harsányan . Mintha csak a szeretet őszinte kifejezése lett volna az örömriadal ,oly jól esett a fülnek . Pedig nem az volt ! A jó karantaiak a bucsusok különféle elemeivel egyesülve rögtönözték a tüntetést . Sorsuk ,jövőjük annak az embernek a kezébe van letéve ,kit igy ünnepelnek . Hadd lássa ,győződjék meg róla :hogy ez a nép mily hálatelt szivvel érez iránta ;ragaszkodásáért nem vándorbotot ,de elismerést ,jutalmat érdemel . Térváry kiugrott a hintóból s látható jókedvvel vegyült a tisztelők közé . A báróné az iskolához vitette magát . Pompás szinben volt . Látszott rajta az ováczió hatása . Az öreg tanitó vállát kegyesen megveregette s megengedte ,hogy Erzsike kezet csókolhasson . -Estig maradok itt ! A tanitó bácsi szobája férjemnek sem nyujt kényelmet ,annál kevésbé nekem ,ki a legcsekélyebb zajtól ,lármától ,elviselhetlen főfájást kapok . No ,hogy ütött ki a bucsu ? Sok a sátor ,ezrével nyüzsög a nép a kut környékén . Hány tánczhelyet engedélyezett az ispán ? Vannak -e szép lányok ,takaros legények ? Fogós kérdéseire be sem várva a választ a némán reábámuló kapitányhoz lépett . Hozzá hajolva suttogva váltott vele néhány szót :ilyen bizalmaskodó volt a felelet is . Tömött ibolyacsokrát levette kebléről ,mosolyogva nyujtotta át a tisztnek ,ki azt mély meghajlással köszönte meg . -Poros ,rendetlen a ruhám ! Magad uram ,ha szolgád nincs ! Mondta czélzatosan a tanitó lányára tekintve ,kitől azt várta ,hogy szolgálatát rögtön felajánlja . Bizonyára abban a hitben lépett be az iskola ajtaján ,hogy Erzsike nyomban követni fogja . Arra ugyan várhatott ! E helyett furiaként oda ugrott a kapitányhoz ,villámgyorsan kitépte kezéből az ibolyacsokrot a mielőtt megakadályozhatta volna ,izekre szakgatta . -Azt a virágot szagolgasd ,csókolgasd ,-sziszegte magánkivül ,-amit tőlem kaptál ! A kapitány bőszülten lökte el mellőle a leányt ,ugy hogy a keritésig támolygott . Tovább is ott maradt ! Fejét a kemény léczhez szoritva ,keservesen sirt ,zokogott . Térváry bárónénak kedve kerekedett megnézni a bucsusok tánczhelyét ,mely az ájtatosságok végeztével adatott át rendeltetésének . Kiváló élvezetet talál a népies mulatságok tarkaságaiban ,a legények ,leányok változatos tánczában . A hány a pár ,annyi félekép járja . A nagyvárosi kiváncsiság aranynyal fizetné az ilyen látványosságot . Többször s következetes konoksággal nyilvánitotta ,hogy ha nem tartaná méltóságán alólinak ,paraszt menyecskének öltözve surranna a tánczosok közé . Senki által nem ismerve ,hátrakötött kontytyal ,rövid viganóban ,sujtásos sarkos papucsban ,nyalka legénynyel ugrálni ,forogni ,ruháját riszálni :mily felséges ,menyországi élvezet volna az ! Terbefalvi Terbe Oszkár ,a székháti háziezred délczeg kapitánya karján tette meg a tánczhelyhez vezető utat . Mondanunk sem kell ,hogy a két előkelő alak közfeltünést keltett s különböző találgatások kapcsán bámulat tárgya volt . Morotvay Regina egyátalán nem volt kiváncsi a férje hollétére . A parasztokkal egyezkedik ,vagy ami valószinübb ,a városi urakkal tárgyal a puszta megvétele ügyében . Ez az ő legfőbb teendője ,érdeke . Neje szórakozzék ugy ,amint kedve tartja . Eddig sem ellenőrizte lépteit ,tehetett tőle ,amit akart . A külszin ,a látszat ,ez a fő :a világ mindig ebből itél . Gyapjasék vendégei szintén melegen érdeklődtek a tánczhely iránt :mely a rögtönzött korcsma udvarát foglalta el . Zúg ,zsibong a tömeg ,de hire sincs rendőrnek vagy lovas pusztázónak ,noha az ilyen külterületi vigasság rendesen egy csomó fejbeveréssel ,nem ritkán bicskázással szokott végződni . Kiegészitő része a verekedés ,mint borjuszáju gyolcsingnek a kivarrás ,pörge kalap mellett a bokréta . A báróné meg nem állhatta ,hogy csipős megjegyzéseket ne tegyen a társadalom azon állitólagos intelligens elemeire ,akikre a földhöz ragadt paraszt házánál a potya eszem-iszom ráfér . Oszkár erre azt jegyezte meg ,hogy Gyapjas nemcsak uradalmi bérlő ,de városi földesgazda is . A polgármester és társai tartózkodás nélkül elfogadhatták a meghivást . -Védelme nagyon gyanus ,kedves katonám ! Értem a benső rokonszenv indokát . A hatóság jóvoltából pompás dolga volt a századnak a vizvédelem alatt . A főmérnök is előzékeny ,pazar volt ,-a város kontójára . -Csengelei a megtestesült becsületesség . Szemtanuja voltam ,ezrek fordultak meg naponta a kezén ,ellenőrzés nélkül . A férfi legszebb tulajdonait bámultam ebben az emberben . -Az csak látszat ! Nem látott még olyan piros almát ,mely belül rothadt ? Olyan ő is . -A gyülölet mindig elfogult . -Ej ,ne fecséreljük a szót érdemetlenre . Azt kell hinnem ,hogy ellenségeimnek hizeleg . Nézzük inkább a vigadókat . Hanyagul a tiszt kardmarkolatára támaszkodott . Amit legkevésbé vártak ,Térváry rájuk toppant . Törődöttség ,levertség látszott rajta . Bocsánatkéréssel intette magához nejét . Élénk beszélgetésbe merültek . Oszkár ezalatt önkéntelenül is azon töprengett ,mi az oka a báróné végtelen gyülöletének ,melyet maró kegyetlenséggel nyilvánit ,valahányszor Elek neve szóba kerül . Soha sem titkolta a gyöngéd viszonyt ,mely özvegysége alatt ábrándos lelkeiket összeforrasztotta :tudomása volt erről a bárónak is :az uj házasság fátyolt boritott a multra . Évek óta tart ,forr az ádáz gyülölet . Annál nagyobb volt tehát a meglepetése ,midőn a báróné férjével folytatott csendes beszélgetés után visszajövet ,különös ,érthetetlen kéréssel fordult hozzá . Azt kivánta ,hogy keresse föl Csengeleit és küldje hozzá . Ne kutassa ,mi készteti vagy kényszeriti erre :most nincs helye a bővebb magyarázatnak .