(Mekkora a Bakony ? —A Bakony különös bája . —A magyar kötnemesség . —A normán és a magyar . —A nemes magyar lélek . —A magyar SZÍV a leggazdagabb. ) Tájékoztatóval kell Bakony czimii művemet kezdenem . Olyas valamivel ,a mit iró emberek előszónak ,élőbeszédnek szoktak nevezni . Én nem igen szoktam ezzel élni . Álljon helyt az irói mű. a maga erejéből ,az előre való ajánlgatás úgy se sokat ér . A mű tar-talmát nagyon is vázlatosan ugyan ,de mégis megmutatja a mű végén a tartalom-mutató . A kinek félkedve van az olvasáshoz :ezekből kiválogathatja ,mit akar olvasni egész kedvvel . Most különösen mégis van szavam e műhöz előre . Talán nem is annyira a műhöz ,mint anyagához ,tárgyaihoz . Hiszen a mű ,.mint irodalmi alkotás ,alig különbözik eddigi műveimtől . Nem ér többet s talán kevesebbet se ,mint azok. írásom módja s természete se változhatott sokat . Talán csak annyit ,hogy a költői erő forrása az életkor haladtával nem oly zugó ,harsogó Eötvös 1 s nem oly fénylő ,mint volt vagy lehetett fiatalabb korban . Bakony . Országunk egyik része Fejér- ,Veszprém- és Zalavár- megyékben . Összefüggő hegység ,melyet rengeteg erdők borítanak . Ma már nem annyira ,mint hajdan ,mint még az én gyerekkoromban is ezelőtt hatvan évvel . Mekkora hát a Bakony-erdő ? Napkeleti vége a Gaja völgyére dűl Fej érvármegyében . Patak ez a Gaja vize ,Veszprémvármegye Bakonyának lejtőin ered s onnan csatangol délkelet felé a szomszédos Fejérbe . A Bakonynak szinte természetes határa napkelet felé . Ha most már a Bakony gerinczét ,közepének vonalát végigmérjük napnyugat felé Veszprémvármegyéig s e vármegyében az öreg Bakony Somhegyéig s innen dél felé Öcsig ,Nagy-Vásonykőíg :elérjük Zalavármegyét . De a gerincz vonalát tovább mérjük napnyugat felé Zalában is az uzsai és sarvalyi erdőkig s innen délre fordulva Tátika és Bezi várak ormain végig a Balatonig :ime ,a Bakony közepének hosszúsága . Mintegy tizenöt földrajzi mérföld ,a mai számítási mód szerint vagy 112 kilométer ez a hosszúság . Szélessége különböző . Fejér- és Zalavármegyékben keskenyebb . Veszprémvármegyében —itt az öreg Bakony ,sokkal szélesebb . Bizony szép terület . Négyszázötvenezer magyar hold egy tagban . Egykor mind szálas erdő ,s legalább fele ma is rendes mivelés alatt álló szálas erdő . Mekkora erdőterület ez :minden ember tisztán megérti ,ha megtudja ,hogy ekkora területen három Balaton tava férne el s ebből Dehreczen híres nagy Hortobágy pusztáját tizenegyszer ki lehetne hasítani . De azért úgy hiszem ,nem a Bakony a mi országunknak legnagyobb erdőrengetege ,ügy távolról azt kell gondolnom ,hogy a Mátra- és Bükk-hegység erdei a Sajó völgyéig nagyon megközelítik ,habár különböző nevek alatt is ,a Bakonyt s azt gondolom ,hogy a máramarosi ,székely határszéli ,krassó-szörényvár- megyei erdők külön-külön összefüggő területeikben egyenkint is felülmúlják Túl -a -Duna híres rengetegét . De azért a Bakonynak különös hire-neve ,csodálatos bája s leírhatatlan varázsa van ,a mi hiányzik a többi nagy erdőségnél vagy legalább olyan nagy mértékben sehol sincs meg . Az erdélyi s tiszai részeken s országunk felső vidékén még ma is mesés fogalom e szó :Bakony . Az ősi magyar hitregéknek ,az elmúlt századok rejtélyes és ragyogó kalandjainak szintere ez :úgy képzelik . A mit Kis-Ázsia szabad kurdjairól ,Szíria beduin csapatairól s Afrika vad kabyl törzseiről Írnak az utazók ,úgy gondolják ma is még ,mindazt teljes valóságában fel lehet vagy legalább egy-két emberöltő előtt fel lehetett találni Sobriban és társaiban ,ama szilaj és vakmerő duhajokban ,a kik ellepik a Bakonyt s ennek erdeit ,falvait ,utait és csárdáit . Sok képzelődés él igy ma is még a vasutak ,távírdák és napi hírlapok csodairtó ,ábrándpusztitó s vásári zaj csináló korában . Efféle dolgokról ,a mesék ,hagyományok és képzelet-  szülte ábrándok szövevényes regényeiről én nem beszélek az én könyvemben . Ezekről épen Bakonynak s vidékének népe tud legkevesebbet . Távoli vidékek embereinek lelkében sarjadzottak ezek ,a kik csak gomolygó képzelődés után s nem élő szemeik segítségével ismerik a Bakonyt . Sok más egyébről se lesz szó az én könyvemben . Legalább tudományos módon és rendszerrel nem lesz . Könyvem szépirodalmi mű ,a szépirodalom bármelyik osztályába sorozzák olvasóim . De azért meséim nem költött mesék ;—alakjaim valósággal éltek ,éreztek és cselekedtek s eseteim ,a melyekről szólok ,úgy történtek ,a hogy azokat elbeszélem . A Bakony a nemzet történelmének egyik szakasza . A Bakony országunk egyik részének földrajza ,növénytana ,közgazdasága ,állat- és ásványvilága . De én se történelmet nem irok ,se természetrajzot . Még néprajzot se . Mindez nem az én feladatom . Tudósok ,gyűjtők ,búvárok ,ifjabb erők foglalkozzanak ezekkel . A hogy a Balatonról Írtam azUtazás a Balaton körül czimü művemben :úgy akarok Írni a Bakonyról . Balaton s Bakony :ez a két fönséges természeti tünemény egymást öleli át ;egymásra árasztja fényét és sugarát ,hagyományait és költészetét . Szülőföldem ott fekszik mind a kettőnek közelében . Ott voltam gyermek ,ott virult föl fiatal korom ,ott viseltem közéletem kezdetén országom és vármegyém tisztségeit . Ott él ,a mig él ,családomnak és nemzetségemnek száz meg száz hagyománya. írnom kell hát róluk ,ha már irok . Ez az én okom az Írásra . De mik lesznek hát tárgyaim ,a melyeket felölel az iró művészete ? Számot adok erről is előre . A magyar köznemesség élete :erről akarok tökéletes képet alkotni ,úgy ,a hogy én megfigyeltem ,megismertem és megszerettem . A magyar köznemesség :ez volt egykor a magyar nemzet . Ennek öröme és fájdalma ,sok század óta tartó rettenetes harczai és szenvedései ,csodálatos erényei s még gyöngeségeiben is dicsőséges hibái :ezekből áll a magyar nemzet története . Ma már jogokban és kötelességekben ,törvényekben és intézményekben egységes a nemzet minden társadalmi rétege . De gondolkodásban és erkölcsökben ,a szivnek és léleknek mélységeiben még ma sem egységes . A köznemesség egykor minden jogát ,minden kiváltságát ,egész alkotmányát szives készséggel megosztotta honfitársaival . A mit intézményeiből odaadhatott ,mindent odaadott . De volt valamije még ,volt különös kincse ,melyet hiába kínált ,melyet még egészen föl nem oszthatott ,melyet minden társadalmi osztály még eddig örökös igaz tulajdonaként tőle meg nem szerzett . Miként magyarázzam meg ezt ? Miként tegyem világossá e mondásomat ? Kétféle nemességről tudunk . Az egyiket ezer év fejtette ki törvényekben ,szokásokban ,alkotmányban . Ez szülte a kiváltságos osztályt . Ez az intézményes ,történelmi nemesség . A másik a magyar léleknek különös nemessége . Hézag van gyönyörű nyelvünkben ,hogy erre nem tudunk találni külön szót . A nemes ember más ,mint a nemes lélek s mind a kettő más ,mint a nemes magyar lélek . S mégis mind a három fogalomra csak egyetlen jelző szót használunk . Ezt az egyet :nemes . Mi a nemes lélek ? A ki szándékaiban és tetteiben becsületes ,a ki szereti az embert és az igazságot ,a ki minden áldozatra kész szerettei iránt s a ki gyöngéd és figyelmes az emberi lelkek tévedéseinek tüneteivel szemben is :ez a nemes lélek . Ehhez még magyarnak is kell lenni s akkor áll elő az a tünemény ,melyet én nemes magyar léleknek nevezek . Az emberiség történetében két fajt ismerek ,mely külső nagy cselekvéseiben egykor hasonló volt egymáshoz . Az egyik a normán ,a másik a magyar . A normán elmúlt . Nyelve és egyénisége ,faja és szilaj bátorsága beleolvadt azokba a fajokba ,a melyeket meghódított s a melyeknek a szomszédságába került . Az angol és franczia föld ,Spanyolország és a Balkán ,Ázsia és Afrika ma már nem ismer normant . Csak a mesés hire él . A magyar megmaradt . Ott él ,a hol ezer éve megtelepedett . A végzetnek kegyetlenebb csapásai érték ,mint a normant ,mégis él . Államának csak foszlányai vannak ugyan ,de faja ,nyelve ,önérzete ,életvágya ,szabadsága ,jóléte és dicsőségre törekvése ma is eleven . Pedig eredetileg nem volt több ,nagyobb és erősebb a magyar ,mint a normán . Mi ennek az oka ? A nemes magyar lélek . Ragaszkodni fajához ,életével védelmezni honát ,hitét ,szabadságát ,függetlenségét ,lelkesülni őseinek dicsőségén és soha el nem feledni a csapásokat ,a melyek nemzetét sújtották s inkább örökre elmúlni ,mint nyelvéről és faji egyéniségéről lemondani :ez a nemes magyar lélek . Ez volt a lelke ezer év óta a magyar köznemességnek . Ezt a kincsét nem tudta még a társadalom minden rétege közt igazán szétosztani . A mikor a Bakonyról irok :erről a köznemességről irok . A hogy a rengeteg Bakony vidékein megismertem . Minden elmúlik idővel . Elhervad a köznemesség is s jelleme és erkölcsei elhalványodnak . De én azt akarom ,hogy mivoltának igaz képe híven szálljon át azokra a nemzedékekre ,a melyek én utánam következnek . Az emberiségnek ragyogóbb képét nem ismerem . Én nem vagyok világjártas ember . Idegen országokban nem utaztam ,más világrészeket nem láttam ,idegen nemzetek közt nem éltem . Más fajtáknak a magyarral egyénenkint való összehasonlításába nem bocsátkozom . Hiszen én csak az itthon élő ,köztünk őgyelgő idegeneket ismerem igazán . De beletekintettem az angol ,német ,franczia és orosz regényirodalomba s a világbiró nagy nemzetek irodalmi költészetébe . Minden nemzet költője saját nemzetének állami ,társasági és családi életéből meríti tárgyait és pedig legszebb ,legmeghatóbb tárgyait ,a melyeketköltői istenerejének napsugaraival körülövez . S mind e nagy nemzetnek van tengere és tengeri élete is ,a mi nekünk nincs . S mégis mit találtam ? Azt ,hogy a föld kerekségén egyetlen nemzetnek sincs gazdagabb egyéni ,társadalmi és állami élete ,mint a magyarnak . Érzésekben és gondolatokban ,eszmékben és törekvésekben ,nemzeti örömökben és fájdalmakban ,hősökben és asszonyokban egy nemzetnek szive sincs úgy tele ,mint a magyaré . Ezer év óta harczolunk napkelettel és napnyugattal ,miveit és műveletlen vad nemzetek éhes csordáival ,századokon át véreztünk hitért ,szabadságért ,független állami létért ,nem egyszer az örök enyészet szélére sodort bennünket ellenségeink nagy ereje ,de ősi vérünk csüggedetlen maradt s a becsületet ,méltóságot és önbizalmat mindig megóvtuk . És a nemzeti életet is . (Nagy urakról én nem írok . —Mátyás király adomája a csórt csukáról . —Veszprémvármegye Bakonyja . —Nyolcz puszta vára és három eleven vára . —Ó-Palota ,Csesznek ,Bakony-Ujvár ,Vár-Palota ,Esseghvár ,Nagy-Vázssmykö ,Döbrönte ,Csékut ,Nagy-Somlyóvár . —Kisfaludy Sándor emlékezései . —Móré László ,Túry György ,Gyulaffy László . —Zálavármegye Bakonyerdeje . —A Balatonra néző hegyoldalakat nem tartom Bakonynak . —Az én szülő falumban nem volt fa . —Az őserdő ,a hogy én láttam. ) A Bakony közelében nagy köznemesség él ,különösen Veszprémvármegyében . Déli és nyugoti lejtőin nagy közbirtokosságok ,népes falvak ,terjedelmes határok ,a hol minden lélek nemes ember volt . Kis nemes és közepes birtoku . Nem az a boeskoros nemes ,mely az Erdélylyel határos vármegyékben élt . Túl a Dunán én boeskoros nemest nem láttam s hirbol se ismertem . Hetven év előtt az én vármegyémnek még több mint hatezer nemesi szavazata volt ,a mikor tisztujitásra és követválasztásra s országos nagy kérdések vitatására jött össze a nemes vármegye . A főrendeket ,az egyházfejedelmeket ,az adományos és uradalmas apátokat és káptalanokat alig érinti toliam . Ők is a nemzethez tartoznak ugyan ,de végre is a magyar nemzet a köznemesség volt . Voltak köztük is ,a kik jó magyarok ,nemes férfiak s a kiket szere ,tetem és tiszteletem környezett . Ha az idő és az egészség engedi :ezekről majd mesélgetek . De bizony az én természetem általában nekem meg nem engedi ,hogy én fejedelmek és nagy uraságok dolgait pöngessem az én lantomon ,találnak ők irót ,ha akarnak ,szebbet ,jobbat ,engedelmesebbet ,mint én tudnék lenni . Fejérvármegyéről kevés lesz mondanivalóm . Kis terjedelmű Bakonyja van ,alig huszonkétezer holdnyi s hegyei is ,a melyek dél felé a Sárviz völgyének Nagycsatornájára néznek ,többnyire kopaszok . Hat vagy hét faluja van ott Bakonynak ,de nemessége igen kevés . De azért van hagyománya Korvin Mátyás nagy királyunk korából és életéből . Csinos adoma . Valamikor a Sárviz itt nagy álló viz volt . A Veszprémből jövő Séd s az Inotáról ,Kutiból és Csórról jövő Bakonyerek táplálták vizét . Hatalmas halászatok s vizivadászatok folytak itt ,a csuka —úgy szól a hagyomány —óriássá tudott nőni . Épen száz éve ,hogy lecsapolták a vizet . Mátyás király gyakran kirándult ide palotai várából vadászgatni . Ilyenkor a csőri csárdásnál étkezett s tudnivaló ,hogy a csuka máját különösen szerette . De a csárdás is szerette s egyszer mája nélkül tálalta föl a királynak a nyárson sült csukát . A májat megette maga . Nagyot .néz a király s kérdi a csárdást ,hova lett a máj ? A csárdás valami vidám természetű poétás ember lehetett . Versben felelt . A cs betű ismételt visszahan- gozásában van a vers . —Csőri csárdás csukájának nincsen mája ! De a király se maradt adós . Ő is versben felelt . Kimmel és a p betű ismételt visszahangoztatásával . —Palotai pálczának pedig nem lesz száma ! Megijedt a csárdás s ettől kezdve nem ette el maga a vendégje elől a csuka máját . Ez a hagyomány . Veszprém vármegye ’Bakonyja már egészen más . Voltaképen csak e vármegyének van Bakony rengetege s itt van az a föld ,a melyen Árpád óta mindig nagy hullámokban zajlik a magyar nemzet története . Három- százharminezezer holdnyi erdőség egy darabban ! Itt telepednek meg Árpád fiai és vezérei . Az ő nevüket őrzik a falvak ,mezők ,hegymagasságok . A szentnek nevezett első király itt veti meg nemzetünkszámára az európai uj hit alapjait . A veszprémi püspökséget ,a pannonhalmi és bakonybéli apátságokat itt alkotja meg . Innen visz fiainak nevelő és oktató férfiút . Az ázsiai magyar itt mutatja be utoljára napkeletről hozott istenének az égő áldozatot . Tapolczafő forrásai mellett ma is a magyarok régi istenének leheletét érezzük arczunkon és szivünkön . Van ott nemzeti hagyománya még Szent Istvánnak is a nép tudatában . Még most is mutogatják Solyban azt a dombot ,a melyen nemzetének szervezésén tűnődött s a lovasiak és felső-örsiek ma is odavezetnek a sziklaforráshoz ,a hol a szent király a fárasztó vadászat után megpihent . Ma is Királykut a neve a forrásnak . Itt volt az ország első tudományegyeteme . Itt volt a szent görög szüzek kolostora ,a hol IY . Béla királyunk leánya ,boldogságos szűz Margit gyermeki lelke az éggel kötött szövetséget . Itt szervezték tökéletesen az Árpád-vérségü királyok a magyar kiályi udvart . Itt voltak a királyi udvar szakácsai Kerék-Telekiben ,farkasbőrszállitói Szent-Antalfán és zsiradék és vad- szállitói Szent-Gálon . Fennállott itt még a középkor magyar királyi udvarának egy része 1848-ig . Mindenütt elenyészett már az egész világon ,itt daczolt legtovább a múlandósággal . Leirom könyvemben ,a hogy még én láttam . Városok és falvak nagy sokasága pihen Bakony ölén s hegyeinek lábainál Veszprém vármegyében . Vasutak szelik át az erdőket három vonalon is s hatalmas kőutak . A mit a világhirü Róma épitett egykor mérhetlen kincseivel :az a kőut óriási faragott köveivel Óskü és a Kikeri-tó mellett ma is épen úgy áll ,mint állott a ezézárok idejében . Ma sincs jobb utunk sehol az ország határain belül . Ez az újkor ,a mi időnk korszaka . De a középkornak is hatalmas emlékei tekintenek le ránk a sziklák magasságából . Nyolcz puszta vára és három eleven vára van még a Bakonynak csupán az én vármegyémben . Komor falaik bizonyitják egykori nagyságukat ,dicsőségüket . Ó-Palota vára ,Korvin Mátyás királyunk kedves tanyája egykor . Most bagolyfészek ,denevérek lakása sziklahasadékban ,ut is alig vezet hozzá . Csesznek vára az öreg Bakony szélén . Sohase hatott meg jobban semmiféle tájrészlet ,mint ez . Ifjú voltam ,Ányos Pál barátommal jártam a Bakonyt . Zircztől északnak sürü szálas erdő árnyékában vezet az ut Győr felé . Utfordulónál elém bukkant szirtek magasán a hatalmas vár meredező csonka tornyaival s fölötte és mögötte a messze távolban Pannonhalmának hires vára sudármagas ragyogó tornyával . Itt a kegyes és zsibongó élet ,amott a halálnak jelei . A rég kihalt nagy Gara-nemzetség emlékeit őrzi Csesznek puszta vára . Bakony-Ujvár az öreg Bakony kellő közepén ,a Gerencze-patak partján . Kevés ember látta ,ut se vezet hozzá . Újvár a neve ,pedig háromszázhatvan év óta omlik már az erdei pusztaságban . Alig állott fenn tiz évig ,de azért nagy történetnek részese . Talán elmondom könyvemben a történetet.Vissza kell tekintenünk pillanatig Palota várára . Ezzel függ össze Bakony-Ujvár puszta várának története is . Nagy költőnk ,Kisfaludy Sándor ,nem ismerte se Bakony-Ujvárt ,se történetét . Lehetetlen ,hogy lantjára ne vette volna . Pedig Palotának környékét a költő szemével figyelte meg . Azt Írja Korvin Mátyás királyunkról : Gyakran jára Palotára ,Ő tulajdon jószágára ,És vadászott körében ,A Bakony vad belében . Kikéri -tó ,melynek vize Most már mind lecsapolva , Hajdan nagy tó s nádas berek , Volt Mátyásnak kedvelt helye ,Hol Kinizsy s több ur vele Nyilazá a magas sast ,Vidrát ,rókát és farkast . Bizony él a Bakonyban Kinizsyről is sok néphagyomány ,csak össze kellene gyűjteni . Hiszen egykori vára is ott van a közelben ,a Veszprémből Sümegre vezető ut mellett . Nagy-Vásonykő a vár neve . Gyermekkoromban még eleven vár ,lakható állapotban . Azóta égő villám elpusztította ,uraságai elhanyagolták ,nem láttam negyvenöt esztendeje ,de úgy hallom ,ma már puszta vár az is . Az öreg Bakony egyik legmagasabb csúcsa alatt ,a Kabhegy alatt fekszik . Esseghvár . A kihalt Esseghváry-család egykori sasfészke . Ez is puszta vár a Bakony közepén . A Kisfaludy- 'nemzetség története is kiterjed rá . Fekvését jól Írja le nemesi regéjében Kisfaludy Sándor : Mint Somlóról az országút Hegyet-völgyet vágtában Veszprémbe megy ,a rengeteg Sötét Bakony hosszában :Szent-Gálon túl két magas hegy Teknőjének oldalán ,Hajdan őzek ,szarvasoknak Folyton pezsgő vonalán ,Ott két patak közé szorult S gömbölyűén feldomborult Halmon épült Esseghvár ,Most egy csonka torony már ! Valóban csonka torony . Feszegettem köveit valamikor én is . Nem könnyedén pusztul . Nem is az idő rombolta szét ,hanem Bánd fekszik tövében ,szegény sváb falu ,ennek népe hordta szét kövét . Döbrönte is a Bakony egyik puszta vára . A Somhegy magas erdős csúcs ,ez néz le rá kevélyen . Ezt is külön regében énekli meg a nagy költő . Jól Írja le fekvését s megragadó szépen . Mintha tenger fakadt volna A Somhegynek ormáról . A VÍZ szerte úgy hömpölyög A Bakonynak gyomrából A Bitva egy csekély patak Alig érő bokáig ,Sárga árját elönti most Döbrönte vár aljáig . Döbrönte várának régi urai kihaltak ,a Döbröntey- nemzetség őrzi a vár nevét . A nagy költő a Bakony puszta várai közt emlegeti Csékut várát is . Ezt én nem láttam . Nem volt alkalmam nyomait megtekinteni . Csékut hajdan a Kisfaludy- nemzetség egyik birtoka volt ,a nagy Bakony nyugoti oldalán fekszik . Hát nagy Somlyó várát a Bakony puszta várai közé eoroljuk -e ? Én nem sorolom se Somlyót ,se a kemenesalj ’ai Ságtetőt . Közel feküsznek ugyan a Bakonyhoz ,Somlyó épen nagyon közel ,de ezek a hegyek már a föld egykori forradalmainak más természetű alkotásai ,mint az öreg Bakony csúcsai . Ezek nyilvánvaló tűzokádó hegyek ,talán örökre alvó állapotban . Olyanok ,mint Zalában Tihany ,Badacsony ,Haláp ,Szent György-hegy . Ezeket se sorolom a Bakonyhoz . Hiszen Badacsonynak még tűzokádó torka is megvan ;elég nagy ,elég mély ,egészen kerek s tele lávával . Lávája egészen olyan ,mint a milyent a pompéji ásatásokból láttam . Íme ,a veszprémvármegyei Bakony puszta várai ! Kisfaludy jó költő szeme észrevette őket ,de jelenük képének minden tünetét s a múltnak nagy és szép hagyományait egészben egyáltalán nem örökiti meg lantja . Sok tekintet arra inti ,hogy a váraknak és családoknak ne valódi történetéből keressen tárgyat ,hanem költött regéket kapcsoljon a hagyományok titokrejtő ködébe hurkolt puszta várakhoz . Ám ez buzdítás legyen csak a jövő kor költői és történetbuvárai számára . De van a Bakonynak három eleven vára is . Veszprém ,Várpalota és Devecser . Lakják mind a hármat ,élet pezseg bennük . Veszprémről ,Devecserről írni ,nem e könyvem feladata . De Várpalotáról meg kell emlékeznem . A híres Móré-nemzetség régi tanyája ez ,még régi királyaink idejéből . Utolsó ura Móré László ,a miveit világ egyik legnagyobb kalandozó hőse s a magyar függetlenségnek ,amint e szót ma értjük és magyarázzuk ,idő szerint a legelső bajnoka . Torzkép ugyan ,de nagy és világra szóló . Neve van nemzetünk történetében . Igazi bakonyi alak . Vasakarata ,őrültsége ,lángelméje ,rettentő végzete ,az óriás angol költő tollára méltó . Várpalota volt fészke Túry Györgynek ,a kinél bátrabb és vitézebb hőst nem mutat föl nemzetünk története . Ha már irok a Bakonyról ,lehetetlen róla is meg nem emlékeznem . De utamba esik Rátót is ,hajdani magyar nevén Rátold . A nagy nemzettörténeti Gyulaffy-nemzetség eredeti tanyája . Két ország vezéralakjai voltak a Gyulaffyak . Legdicsőbb köztük László ,a ki elhagyta Magyarországot ,elköltözött napkeletre ,fölajánlotta legyőzhetetlen kardját Erdélynek ,hogy ott diadalmasan útját állja a Habsburgoknak . A szigetvári Zrínyi Miklósnak ,Túry Györgynek ,Dobó Istvánnak benső barátja . Nagyobb mindegyiknél . Ragyogóbb hőse nincs a keresztyén világnak és a magyarnemzetnek a keresztes háborúktól fogva . Vájjon miért nem ismeri a történ ^ l ^^ im ? Miért feledte el a magyar nemzet ? Miért nincs róla száz könyv írva ? Miért nem rajonganak érte a költők és alakitó művész lelkek ? Keserű kérdések . Könyvem talán ,ha bágyadtan is ,megfelel a kérdésekre . Zalavármegye Bakonyerdeje Nagy-Vásonykő mellett kezdődik mindjárt s nyűgöt felé terjed Sümegig s onnan délre fordul és tart Keszthelyig ,Balaton-Györökig s voltaképen a Balaton vizéig . Kerekszámban százezer magyar hold ,a mint én becsülöm . De hát ennyi -e ? Nem sokkal nagyobb -e ? Vájjon tisztában vagyunk -e azzal ,mely vidéket nevez Bakony- nak a zalai ember ? Van erdő ,melynek északi határa Csab-Rendektől Nyirá- dig tart s déli határa a Balaton . Nyugotról a sümeg- keszthelyi-út ,keletről a Balaton-Györökről Nyirádra vezető út keriti . Ezen a különálló erdős vidéken van Sümeg is ,Tátika is ,Bezi is . Mind a bárom puszta vár ,noha Sümeg azon kivül még eleven virágzó város is . Bizonyos ,hogy ez Bakony s a benne levő rendeki ,sümegi ,sarvalyi ,uzsai ,tátikai ,rezii ,Batthyányháti ,Fekete és Sárkány-erdők mind hatalmas ,szálas Bakony- erdők. így tudja a vármegye ,igy jegyzik föl a térképek ,így énekli Zala nagy költője is a Kesergő Szerelem 182-ik dalában : Amott látom domborodni Nagy-Somlyónak kalapját ,Amott jobbról nyálasodni A Marczalnak iszapját . A felhőben merőn ott áll A sümegi vár foka . A Bakonyból ott kandikál Tátikának homloka . E fölött hát semmi kétség . A fölött sincs ,vájjon Bakony -e az a vidék ,mely az ó- és új-döröghi pusztáktól napkelet felé Veszprémvármegye nyugati határáig terjeszkedik ,melyen az Agártető a legmagasabb hegy s melyen az egykor oly hires Dobos-erdő fekszik . De már az a kérdés ,hogy a Balaton többi partját Balaton-Györöktől Almádiig 'a Bakonyhoz számitsuk -e ? Több mint ötven falu és város fekszik e vidéken . Itt vannak a különös szépségű és alkotmányu hegycsúcsok :Szigliget ,Badacsony ,Szent György-hegye ,Haláp ,a gulácsi ,tóti és hegyesdi piramisok ,Tihany félszigete s a györöki ,badacsonyi ,fülöpi ,szepezdi ,balatonfüredi és alsó-örsi gyönyörű fürdőtelepek . Itt vannak a nagy költő által megénekelt hires puszta várak :Szigliget ,Csobáncz ,Hegyesd ,Tihany.Vájjon Bakony -e mind ez is ? Én nem tartom Bakonynak . Hatalmas bortermő vidék ez s emlitettem már ,nagy részben egészen más földtörténet mi alkotás ,mint az igazi Bakony . Veszprém- és Zalavármegyéknek azt a részét ,melynek határa északon a veszprém -nagy -vásonykői —tapolczai-út ,délen pedig a Balaton ,nem fogadhatom el Bakonynak . A vidék népe se ismerné ezen a néven . Minden határnak ,minden hegységnek ,minden csúcsnak meg van itt a maga jó neve . Ez az egész tájék már nem a Bakonynak ,hanem a Balatonnak a vidéke . A mikor Gyulaffy László örökre elbúcsúzott szülőföldjétől ,Csobáncz várától ,büszke sasfészkétől ,hatalmas uradalmaitól ,a hagyomány szerint igy sóhajtott föl : Jó ború Badacsony ,Sok halu Balaton ,Isten hozzád ,Csobáncz ,Engem többé nem látsz ! íme ,ő se említi a Bakonyt ,noha volt Veszprém- vármegyében két helyen is bakonyi birtoka s Puszta- Miske épen csobánczi uradalmához tartozott . Pedig még a rimes összecsendülés kedvéért is Badacsony és Balaton mellé úgy odaillett volna a Bakony . Kisfaludy Sándor Kun László czirnü színművét vármegyéjének ,Zalának ,ajánlja fiúi hű tisztelettel . Az ajánló költeményben nyomatékosan említi a Bakonyt is . Lelkes Zala Pompás Badacsonyoddal ,Marhás ,vadas Bakonyoddal ,Halas Balatonoddal . E sorokból se lehet azt olvasni ki biztosan ,hogy a nagy költő a Balaton mellékét is a Bakonyhoz számította volna . Az uzsai ,sarvalyi ,sümegi és tátikai erdők igen is bővelkedtek a vadban ,Dobos rengetege pedig mindig tele volt hajdan legelésző nyájakkal ,de Balaton melléke csak boráról volt híres ,nem vadjairól s marhatenyésztéséről . A miről könyvemben alig lesz szó :ime ,e tájékoztató fejezetben röviden és részletesen megismertettem a Bakony földrajzát ,természetét és terjedelmét s talán némi sejtelmeket támasztottam e híres rengetegnek nagy történelmi múltjáról is . Van azonban még néhány megjegyzésem . Szülőföldem határán a falun kívül nem volt fa az én gyermekkoromban . A faluban volt ugyan néhány gyümölcsfa ,nehány akácza ,szil ,vadgesztenyefa és bodzafa ,de kint a határban nem volt . Őseink századokkal előbb őrfának vagy határjelnek megtartottak egy-két szilfát a határban ,de századok alatt ezek is elkorhadtak s én már csak kettőnek lehántott korhadó törzsökét láttam . Óriási törzsökök ,de alig voltak félölnyi magasak . Fogalmam hát nem lehetett arról ,milyen tünemény az óriási élőfa ,még tevésbhé arról ,milyen lehet a rengeteg őserdő . Apám egyik kaszálóján volt egy kökényfabokor . A kökényfát csak cserjének tartjuk ,noha mi a Mezőföldön fának nevezzük . Ha akként művelnék ,nem tudom mekkora fává nőne . Bodzafát már láttam szálasat ,hatalmasat ;somfát igen nagyot ,hét embert láttam ágai közt ,férfit ,lányt ,gyereket ,a mint szedték a gyümölcsét a magasban ;—sőt rekettyét is láttam vastag derékkal ,öt-hat öl magas szállal s különös terebélyességgel . Megnőhet hát a kökényfa is ,de a mienk csak három-négy láb magas cserje volt . De mégis fa volt s én büszkén emlegettem iskolás parasztgyerek társaim előtt ,hogy az én apám birtokán fa is van . Ilyen gyereklélekkel és gyerekésszel voltam ,a mikor életemben először bakonyi őserdőt láttam . Pápára vitt föl apám diáknak . Az út az öreg Bakonyon visz keresztül . A mint elhagytuk Város-Lödön túl a Szamárhegy csúcsát ,jobbról-balról őserdőbe jutottunk . Bükkösbe . Közel két méter átmérőjű törzsökök ,oszlop-szerii faszálak ,mint a gyertya ,oly egyenesen fölnőve a magasságig . Óriási terebélyek ,szabályos ágak és lombok ,tele a jó izü tüskés kütyüjü gesztenye-gyümölcscsel ,ragyogó aranyfényü sötétzöld levelek . Az erdő rengeteg mélysége határtalan . A fák alja tiszta ,se fű ,se cserje ,se gaz . Csak avarszőnyeg . Az ember lépése alig hallik ,de lélekzete jól hallatszik . A teremtés első napja előtti csönd az erdő mélyén . Csak valami madárzaj hallatszik néha néha . Nagy vad ritkán jön az országút közelébe . Ily erdők közt ballagott kocsink addig a faluig ,a melynek a neve :Farkasgyepü . Ha szél nyargal végig a rengetegen ,még az is csak a fák sudarát éri fönt a magasságban . Lent csönd van ,mintha Istennek szentegyházában volnánk . Ott vagyunk . De nem olyanban ,mely kőből épült ,mely emberi kezek és agyak alkotása . Istennek alkotása ez . Annak az őserőnek fenséges és ragyogó tüneménye ,a mely akkor is volt ,mikor még ember nem volt s akkor is lesz ,a mikor már ember nem lesz . Mi az épitő művészet csodája a Bakony őserdejéhez képest ? Még az őrült bajor király czifraságai is ,még a világhirü gót templomok faragványai is ,még az egyiptomi faraók mesés kőrakásai is csak hitvány erőlködések a Bakonynak egyik ős bükkfája előtt ,mely háromszáz év óta soha meg nem zavart ,lágyharmatos fészkében szabadon nőhetett az ég felé . S millió meg millió szál egymás mellett hegyen-völgyön ,ormokon át . Nincs határa sehol . Alig tudja elgondolni nyájas olvasóm ,minő érzés támadt a gyermek fogékony lelkében ,a mint az ős rengeteg szentegyházának néma csarnokaiba belépett . Bizony nem kell itt imádkozni . Oly áhitattal telik meg lelke ,a milyenhez másutt soha el nem juthat . Itt a nagyság ,itt a fenség ,az istenerő maga van itt az ő végtelenségében . Százszor elandalodtam az erdő mélyén . Álmok és ábrándok és édes gondolatok özöne nyargalt át telkemen . Számot adhatok -e valaha ezekről ? Már nem hiszem . A nagy angol költő és államférfiu ,Disraeli ,leirja egy helyütt ,minő gondolatok támadnak bennünk ,a mikor hatalmas erdő mélyén vagyunk . Yilágbiró ország szónokainak ,úgy véli ,itt kell eszméiket keresniök s alakba önteniök . Engem költővé és hitvallóvá tudott volna tenni ez a rengeteg . Ma már nincs meg ez az erdő ,nem is tudom ,hol van ilyen erdő . A gazdálkodás szabályai szerint ki kellett vágni s helyette most oly sűrűn női az uj erdő ,mint a kender ,mint a fűszál . Ember el nem tud benne járni . De azért némi vigasztalást mégis találtam . Mióta eltűnt az őserdő :azóta a Szamár-hegy oldaláról szabad látás nyilt napnyugat felé Somlyó tüneményes kúpjára ,Ságtetőre ,Kemenesaljára s a végtelennek látszó nyugoti nagy magyar alföldre az Alpesekig . Gönyörü kép ,ragyogó ,magasságba emeli a lelket ez is ,de én azért az ős rengeteget elfeledni nem tudom . Nem is akarom . Fogadásom tartja ,hogy gondolataimat megörökitem , melyeket bennem a Bakony támasztott . Nem természetét írom le ,hanem népét ,azt a jó igaz magyar népet ,a mint tartja faját ,nyelvét ,hazáját és alkotmányát s a mint él és munkál vidáman és szabadon s hódit jó kedvével s lelkének magyar nemességével . S meg nem engedi ,hogy a Bakony ormai ,völgyei ,patakjai ,erdőségei idegen neveket öltsenek fel . Dühös indulattal törekedett a magyarirtó uralkodó hatalom ezelőtt százötven esztendővel a magyart kiszorítani a Bakonyból s helyébe németet ,tótot ,csavargó koldus népet telepíteni . Hiába volt . És hiába lesz ezentúl is minden törekvése . (Mi a nemesi katasztrum ? —A rovatok . —A birtokos . —Hányféle volt a nemes ember ? —Az inzurgens . —Nem minden nemes külön nemzetség. ) Sokféle a virtus . Katonavirtus . Diákvirtus . Betyárvirtus . A delelő napnak is van virtusa ;télen kicsiny ,nyáron nagy . Kurucz őseink szerint a németben nincsen virtus ,meg is veri érte a Jézus Krisztus . Nem volt virtus a bibliai Józsefben se ,a ki Pótifárné szerelmének ellenállott . Erénye megvolt ,de virtusa nem . Van nemesi virtus is . Ma már talán nem nagy ,de hajdanában nagy volt . Én most erről akarok beszélni . 1840-ben vagyunk . Tisztujitásra készült a nemes vármegye . A tisztviselőt nemesek választják . Tudni kell hát ,kik a vármegye nemesei ,kik a választók és hányán vannak . Össze kell őket Írni . Meg kell csinálni a katasztrumot . Katasztrum ! Mi ez a katasztrum ? Mit jelent ez a szó ? Manó tudja . Diákos világot élünk . A mágnás fran- cziául beszél . Á zsidó németül . A pap és a nemes deákul . A jobbágy sváb ,tót ,oláh ,rusznyák szóban töri a nyelvét . Hol van hát a magyarnemzet ? Csak a kálvinista beszél magyarul s egy-két nyiff-nyaff poéta . A kálvinistának pedig már leszállóban a napja . Poétára meg ki hallgatna ? Czudar világ . Ma is van katasztrum . Valami földadótelek-össze- irást ,becslést és fölmérést vagy mit értünk alatta . De hogy tartozik ez a nemes emberre ? Nemes ember úgy se fizet földadót és semmiféle adót . Ahhoz pedig ,mekkora telke ,senkinek semmi köze . Mégis el kell készíteni a katasztrumot . A tudósok azt mondják ,hogy az nem is katasztrum ,hanem kapi- tasztrum . Káput :azt jelenti a diákban ,a mit a fej a magyarban . Fejenként kell tudni ,hány a nemes ,ki a nemes ? A vármegye kiküldi az összeirókat . Minden járásba olyan táblabirót ,a ki nem odavaló . Részrehajlás ne legyen . Azonkívül minden járásban ott van a szolga- biró és az esküdt . Ezek csinálják a katasztrumot a községek papjainak és nótáriusainak segítségével . Sok a járás . Ott van mindjárt a veszprémi . Ennek az igazi neve :központi járás . Keletre és délre tőle a palotai és a mezőföldi járás . Északra a cseszneki felső és alsó járás . Nyugotra a devecseri és pápai alsó és felső járások . Szinte külön járásnak nézik Pápa városát . Kell hát sok összeiró-bizottság . Némelyik járásba kettő is . Sok a falu ,sok a nemes . A szolgabirónál már ott van a rubrikális nyomtatottpapiros . Ma rovatos Ívnek nevezik . Olyan kemény papiros ,mint a bőr . A nemesség neve jön rá ;idő ,kor és viszontagság el ne korhaszsza . Bölcs a nemes vármegye . Meg is van a teleirt papiros ma is . Őrizzük is ,mint a szemünk fényét . Meg is őriztük emberül . De csak a papirost . A nemességet bizony elnyelte az idő ,kor és viszontagság . Csak emlékezete ragyog már ,maga nem . Nyolcz rovata volt a kemény papirosnak . Az első rovatba azt kellett beirni :mi a vezeték és keresztneve a nemes embernek ? A nemesi előnévvel akkor még nem hivalkodtak . A nemes ember a nélkül is nemes ember . Az ötven krajezáros névnek akkor még híre se volt . Idegen név ,németes név is alig akadt . Összesen több mint hatezer nemes ember neve jött rá a kemény papirosra ,de e közt harmincz sincs idegen név vagy németes . Nem tűrte volna a nemesség maga közt . De adott nemesi jogot a vármegye a papoknak is . Ha Jézus Krisztus elfogadta őket szószólóinak :hát isten neki ,legyen nekik is egy voksuk. így gondolkodott a nemes vármegye . Beírták hát a katasztrumba a papok nevét is . De már a barátokét be nem Írták ,ha születésüknél fogva nem voltak nemesek . Nos hát a papok közt akadt csak német és tót nevű ember alkalmas számban . A második rovatba azt kellett beírni ,mi a nemes embernek hivatala és sorsa ? Tisztviselő ugyan elég nemes volt ,hiszen országosés megyei tisztviselő nem is lehetett más ,csak nemes ember . Hát a ki alispán vagy esküdt volt :bizony beir- ták hivatalát . A ki hites ügyvéd ,földmérő ,prédikátor ,doktor vagy professzor és tanitó volt :azt is beírták . Doktor ugyan átkozottul kevés akadt . A batezerhétszáz nemesből mindössze talán kettő . De iparos már jobban akadt . Az elszegényedett nemes szivesen adta fiát csizmadiának ,molnárnak ,mészárosnak ,kovácsnak ,ötvösnek ,szűcsnek ,katonának . De már olyan kolompáros ,kapczás ,posztónyiró ,kőműves ,keztyüs ,kéményseprő ,szitakötő ,muzsikus s több e féle iparos nem volt a világon ,a ki nemes ember lett volna . Ezeket az iparágakat utálta a nemes . Inkább elment kocsisnak ,szolgának ,szekeresnek ,katonának ,semmint kéményseprő vagy muzsikus lett volna . A nemes ember mesterségét ,iparos voltát is beírták hát a rubrumba . De azért ilyen is kevés akadt . Leginkább azt Írták be :birtokos . A hatezerhét- száz nemesből több mint hatezer semmi egyéb ,mintbirtokos . Bizony ez nagyon jó czim s hivatalnak is ,iparágnak is elég kellemes . Ha az ember birtokos «lehet . Ha háza ,kertje ,gyümölcsöse ,szőleje ,földje van ;ha ökre ,lova ,szamara ,juhai legelésznek a mezőkön ;ha jobbágyai ,zsöllérei ,szolgáló emberei vannak ,a kik helyette dolgoznak ,adót fizetnek ,utat csinálnak és katonáskodnak s ő maga csak vadász ,pipáz ,szolgabirót és követet választ ,de egyéb dolga nincs a hosszú életen át . Mi kell még más ezen a világon ? A másvilágon ugyan szükség lesz még egyre-másra ,de az se a nemes ember dolga ,gondja ,hanem a papoké . Egyébre a papok úgy se valók . Csakhogy a nemes ember birtoka lehet igen kicsiny is . Lehet akkora is ,hogy kis házán kivül csak hét szilvafa fér el rajta . El is nevezték az ilyen nemest hétszilvafás «-nak . Más vármegyékben ,Tiszán túl bocs- koros «-nak . Az én vármegyémben nem volt ibocskoros ,de >hétszilvafás «elég volt . Magam is sokat ismertem . Házán ,kertjén ,szőlején kivül alig volt valamije . Sőt volt olyan is ,a kiről azt Írták a :birtoktalan . De azért nemes ember volt az is . Őseinek vére ott hullott a csatamezőkön a kutyafejü tatár ,török és német ellen s annyi joga volt a vármegyében ,mint a pápai grófnak . A harmadik rovatba azokat a fiukat kellett beírni ,a kik már voksolásra valók ,tehát érett korúak . Az a fiú ,a ki húsz esztendős ,vagy ha annyi nincs is ,de már feleséges ember ,már voksolásra való . A negyedik rovatba az apróbb időkoru fiuk neveit kellett beiktatni . Majd felnőnek ezek is ,ha isten úgy akarja ,de nemes ágyból születtek ,nevüket hát születésüktől fogva őrizze a nemes vármegye titkos levéltára . A leánygyermekeket nem vették be a nemesi katasz- trumba . A leány ,ha még oly derék is ,se vadásznak ,se katonának ,se inzurgensnek nem való . A leány másra való . A leányban ki is vész a nemzetség magja.A családfán ugyan ő is hajtás ,virágzik is ,de virágja meddő . Másnak terem magot ,nem a családnak . Neve is csakhamar elenyészik . A kemény papiroson nincs helye nevének . Az ötödik rovat is valami . Az utolsó nemesi összeírás 1837-ben történt ,most pedig 1840-et Írunk . Azt kellett hát az ötödik rovatba bevezetni ,vájjon az 1837-iki katasztrumban benfoglaltatik a nemes ? Nem hiábavaló dolog volt ám ez . Hiszen minden ember nemességét meg kellett vizsgálni s meg kellett bizonyítani . Ez bizony hat-hétezer embernél sok munkával járt . De ha már a korábbi katasztrumban ott a név :akkor ennek a névnek nemességét legalább nem kell vizsgálgatni . A hatodik rovatban ez a kérdés : —Az országos nemesek jussainak nyilvánvaló és valóságos gyakorlatában vagyon -e ,a kit nemesnek beírnak ? Ez már nagy kérdés . Ezt már mai ember ,akármilyen tudós jogászember ,alig érti meg . A mióta a jó öreg Wenzel professzor meghalt :alig értik ezt már az univerzitáson . Nem egyféle nemes ember volt ám az országban s nem egyféle nemesi jus . Ott voltak az országos nemesek . Ezek voltak a her- czegek ,grófok ,bárók s úgynevezett köznemesek . Azután ott voltak a kiskunok ,nagykunok ,jászok és hajdúk . Ezek minden nemesi just nem gyakoroltak s a mi volt is nekik :mindenütt nem gyakorolhatták . A nemes embernek jussa volt például a Koháry her- czeg uradalmaiban is vadászni ,de már a hajdúnak ,jásznak ,kunnak nem volt jussa . Azután ott voltak az esztergomi érseknek és győri püspöknek praediális nemesei . Helyi nemesek voltak ,de hogy egyúttal vármegyei vagy országos nemesek -e :nem tudja azt ma már senki . Az esztergomi érsek és a győri püspök épen nem tudja . Én se tudom . Az utolsó száz esztendő kegyetlen sok pártoskodása ,tiszt- ujitása és követválasztása eltemette azokat a határjeleket ,a melyek a praediális nemesek jussait az országos nemesek jussaitól elválasztották . Már most ha valamelyik érseki nemes az én vármegyémbe költözött s odaállt a katasztrum elé azzal a szóval ,hogy ő is nemes «,bizony megkérdezte tőle a tekintetes ,nemes ,nemzetes és vitézlő táblabiró úr : —Isten éltessen nemes atyámfia ,de azért csak mondd meg iziben ,miféle nemes vagy ? Országos -e ,helyi -e ,praediális -e vagy jász ,kun ,vagy talán hajdú nemes ? Jó ezt tudnunk ! Az én vármegyémben például magában is háromnégyféle nemes volt . Országos nemes . Minden nemesi jussal bővelkedő . Vecseszéki nemes . Diákul :Nobiles sedis vecseianae . Ezek a győri püspök praediális nemesei voltak . Azután helyi ,vármegyei nemes . Ezek voltak Szent- Gál királyi vadászai . Végül a papok ,a kik ugyan nem voltak születésüknél fogva nemesek ,de a nemesi jussokat gyakorolták . A katasztrum hatodik rovata hát eléggé fontos volt . A rovat fejébe iktatott kérdésre kellett megadni a feleletet . A nemesek jussainak gyakorlatába vagyon -e ? —Vagyon . Ez volt a felelet . Ezt Írták be a rovatba . írtak mást is a beiktatott nemes ember neve után . —Donatárius . Ez azt jelentette ,hogy a nemes ember őse birtokbeli adományt kapott valamelyik királytól . A nemes ember ,ha kételkedtek ,fölmutatta a kutyabőrt . —Régi família . Ez is gyakori szó a rovatban . Az illető nemes nem tudott kutyabőrt mutatni . De az élő emberek emlékezete tett mellette tanúbizonyságot . Ismerték apját ,öreg apját ,ősapját . Mind nemes ember volt . De hát nem lehetett hamis tanút szerezni ? Mai napság legalább könnyű volna . Mai napság ötven- hatvanezer koronáért adnak nemesi kutyabőrt . Sőt ma nem is kutyabőrt adnak ,hanem csak czifra papirost ,mégis olyan drága ,pedig hát ma már semmit se ér . Tanút pedig lehetne fogni százat tizszerte kevesebb pénzért is . De nem úgy volt hajdan . A nemesség gondosan őrizte a maga jussát . Idegent ,jött-mentet ,paraszt vérből származót be nem engedett volna surrani vagy tolakodni az országos nemesek gyülekezetébe . A legelső tisztujitásnál agyonüti a tolakodót . De még tanúit is . S mit ér akkor a nemesség ,ha az embert agyonütik miatta ? —Publikáltatok . Ez a szó is gyakran előfordul a rovatban . Ez azt jelenti ,hogy nemességét ekkor-akkor ,Zala- ,Vas- vagy Komáromvármegyében kihirdették s adtak róla bizonyságtévő levelet . Sok nemesnél azt Írták a rovatba : —Rudolf királytól vagy I. Leopold királytól van armálisa . Ez is elég bizonyság volt . A hetedik rovat fejezetébe ez a kérdés volt beiktatva : —Észrevétel alá esett nemes -e ? Különösen kétféle feleletet Írtak e kérdésre a rovatba . A ki ellen büntetendő per folyt vagy a ki el volt Ítélve :annál bejegyezték e szavakat : —Akezió alatt van . Az ilyen nemes nem szavazhatott ,de azért a katasztrumban föl kellett a nevét venni . A bűnpör valamikor elmúlik ,de a nemesi jus soha el nem múlik . Azt is bejegyezték : —Inzurgált ! Vagy pedig :apja inzurgált . Ez is nevezetes dolog volt . Inzurgens ! Furcsa szó ez ma már . Jókai azt irta ezelőtt negyvenhat esztendővel egyik gyönyörű költeményében : Az inzurgens név is rossz hírbe jött ,Nem úgy van már ,mint az előtt ! Kétszáz év előtt Rákóczi fejedelmünk vitézei ,a kurucz hősök voltak az inzurgensek . Hírük betöltötteEurópát ,megjelenésük rémületbe ejtette Ausztriát . Lobogóikon a szabadság és a magyar dicsőség ragyogott . Átkozott és gyűlölt volt nevük a bécsi udvarban . Itthon tilalmas volt emlegetni nevüket száz esztendőn keresztül . Jött azonban Napóleon ,a nagy . Súlyos léptei alatt megrendült Európa földe s összetörtek a királyok és fejedelmek koronái . Összetöréssel fenyegette a Habsburgok koronáit is . Rémülés fogta el a bécsi udvart . S rémületében fölfedezte a magyar királyt s a magyar nemességet is ,a száz év óta üldözött és eltemetett inzurgens nevet . Azt a szót adta a magyar király szájába : —Fiaim ,nemeseim ,hű magyar vitézeim ! Keljetek föl ! Kössetek kardot ! Üljetek lóra ! Legyetek megint inzurgensek ! Mentsétek meg trónom és koronám és országaim a francziától . Akkor kedves lett megint az inzurgens ! Hajh ,dicső őseink ,bolond őseink ,hallgattatok a hízelgő szóra és seregestől siettetek a zászlók alá . Elhunytatok már mind . Senki se él közületek . Hamvadó porotok nyugodjék békével a föld alatt . Én még sokat ismertem közületek . Az én falumban is volt még három inzurgens ,a ki gyerekkoromban megsimogatta fürteimet . De az én falum kicsiny s nemessége is kicsiny volt . De a mikor fölkerültem a főiskolába :Pápán egyre mutogatták a tanárok és öreg diákok az ősz vitézeket . —Ez még inzurgens volt !íme ,ez is az volt . Megnéztem őket jól . Szép ,öreg alakok . De mind valamennyi ősz . Fehér haj ,fehér bajusz ,mint a hó . Szinte azt hittem :az inzurgens mindig ősz volt ,mindig öreg ,hófehér hajjal ment a csaták tüzebe . 1840 ben még sok inzurgens élt . Csak harminczegy éve múlt még akkor ,hogy az inzurgensek hadat jártak . Az én vármegyémből magából vagy háromezer inzurgens ment a világverő franczia eben csatába . Az ötven éves életkoron felül levő nemes ember mind lehetett inzurgens . Akkor még élt az inzurgensek fővezére is ,József nádorispán . Élt az inzurgensek dicső krónikása :Kisfaludy Sándor ,a nagy költő . Élt vármegyémben a legnagyobb inzurgens hős :Hunkár Antal . Akkor még dicsőséggel járt az inzurgens név . A ki meghalt a csatatéren :annak özvegyét és árváit a nemes vármegye tartotta édes gondjai alatt . Ha mikor a nemes odaállt a katasztrum elé s azt kérdezték tőle ,honnan tudja nemességét :nyomban felelhette : —Inzurgáltam ! Még többen felelhették : —Boldogult apám inzurgens volt ,az isten áldja meg haló porában . Ez bizony elég bizonyság volt . Ha egykor elhivták a csatába vérét ontani ,most se állják útját ,a mikor nemesi jussát akarja gyakorolni . De nem tartott már sokáig az inzurgens név becsülete . Nálunk ,szegény elhamvadó magyar nemesség sár-jadékainál ugyan ma is megvan és örökké megmarad ,de a magyarnak ellenségei ,a hatalmasok és a koronás fejedelmek másként vélekednek . Alig nyolcz év múlva kiütött a függetlenségi harcz . Az ellenség ,az osztrák-német elnevezte dicső honvé- deinket inzurgenseknek . S a kit inzurgensnek nevezett ,vérszomja azt halálra ,golyóra ,kötélre ,börtönre vagy bujdosásra kárhoztatta . Ezért irta negyvenhat év előtt a nagy költő : Az inzurgens név is rossz hírbe jött ,Nem úgy van már ,mint az előtt ! Igaz ,igaz . Pedig bizony most is csak afféle állapotban vagyunk ,mint a mikor Rákóczi utolsó fejedelmünk inzurgenseit elgázolták . A nemesi katasztrum nyolczadik és utolsó rovata e szóból áll :Észrevételek . E rovatban efféle szavakat iktatott az összeiró bizottság : Vándor . —Ha ugyanis a nemes ember kézműiparos volt s vándorló legényidejét töltötte . Bécsben van . —Ha a nemes embert jó vagy rossz sorsa Ausztriába szólitotta . Nagy dolog volt akkor a bécsi út szegény embernek . Bujdosó . —Ezt a szót akkor Írták he ,ha a faluban nem tudták ,hogy a nemes ember hol van ,merre jár ,él -e ,hal -e ? Régi szó ez . Hajdan az emigránsokat hívták bujdosóknak . Thököly és Rákóczi kuruczait ,a kik elköltöztek Lengyelbe ,nagy Törökországba ,fran- cziák földére ,mivelhogy itthon az igaz magyarnak nem volt szabadsága ,becsülete ,nyugton maradása . 3  Nos ,áát ggy lettéssenn a nemesi aataszruurn Veszprémvármegyében 1840-bnn . Én még nem kerültem bnln ,minthogy a világon se voltam . Nemzetségemből csak az apám és nagybátyám neve van benne . Összeírtak 6716 nemest . Ebből legalább 216-ra rag a mágnások és papi emberek száma ,a többi köznemes és valóságos nemes . Ne higyje ám pedig a nyájas olvasó ,hogy a hány nemes ,annyi nemzetség . Jó volna ,ha úgy lett volna . Akkor ma már szinmagyarral volna tele Európa fele . Sok nemes nemzetség nem egy családfővel s nem egy vagy két felnőtt fiúval ,hanem sok nemes emberre állt a katasztrum elé . A Tamás-nemzetség Szent-Gálon 36 nemessel állt elő ,a Gombás-nemzetség 30-al . A Balassa nemzetségből Ádáz- levelen 31 szavazó került ,a Bereczky-nemzetségből ugyanott 51 szavazó nemes . Noszlopon a Perey ,Körmendy és Trombitás-nemzetségek ,Orosziban a Fodor ,Thúry ,Marton ,Vincze- nemzetségek ,Bor-Szörcsökön az Ughyak ;—Halimbán a Vajay ,Ravasz és Mohos-családok ;—Hajmás-Kéren a Fülöpök ;—Küngösön a Kenesseyek ;—Homok- Bödögén a Berzsenyiek ,Barczák ,Domokosok mind nagyszámú nemest tudtak előállítani . A 6500 nemes legfölebb csak negyedrésznyi nemzetségből áll . Természetes . Árpád apánk nem sok magyarral jött ide Ázsiából . Talán tiz vagy tizenötezer kemény lovast hozott magával . Talán annyit se . Többet semmi esetre . Ebből is leg- fölebb két-háromszáz került Veszprémvármegyébe a Bakony déli és nyugati aljára ,ügy szaporodtunk el isten jóvoltából . Török ,német s egyéb pogányfajta ugyan időnkint sokat kiirtott közülünk ,de mi se igen maradtunk adósok . Töröknek ,tatárnak sehogy se és semmivel se . A némettel ugyan lenne még némi elszámolni valónk ,de hiszen ennek is megjöhet még az ideje . (A nemesi pártok . —Deák Ferencz pártja . —A párt-jelszavak . —Mire kellett a Prímás sok pénze ? —Deák pártja nagyobb volt ,mégis gyöngébb volt . —A pártok tanyái . —Bevonulnak a nemesek . —A föispáni konferenczia . —A régi vármegyeház . —Ott kezdődik közéleti pályám. ) Október 12-ére ,reggeli nyolcz órára tűzte ki a nemes vármegye a tisztujitás idejét . Akkor már vége a szüretnek s a mezei munka nagy részének . Ott lehet minden nemes ember . Még a Marczal vidékéről ,még a Bakonyon túlról ,még Komárom és Tolna szomszédságából is . Az egész tisztikar ideje lejárt . Az első alispántól az utolsó esküdtig minden tisztviselőt újra kell választani . Legalább ötven embert . A vármegye főispánja ifjabb gróf Zichy István volt . Hatvan éves volt ugyan már ,de szintén István nevű apja még élt ,azért nevezték ifjúbbnak . Nem nálunk lakott . Idegen volt ,német volt ,magyarul nem is tudott ,sima ,eszes ,ravasz udvari ember ,még Oroszországba is elküldték osztrák követnek . Ő vezette a tisztujitást . Két párttá alakult a nemesség ,mint az egész országban . Az egyik volt a szabadelvű haladás igazán nemzeti pártja . Ennek vezére volt Deák Ferencz . Segitettek neki a vezérkedésben Wesselényi és Széchenyi s az országgyűlés ama ifjabb alakjai ,a kikből később a 48-iki kormány s az újabb korszak kiváló emberei lettek . Kossuth még akkor csak újságírással foglalkozott ,börtönéből csak nem rég szabadult . A másik volt az udvari párt ,a kit a közvélemény konzervatív ,maradi ,pecsovics pártnak is nevezett . Ennek vezére volt az uj főkorlátnok ,gróf Pálffy Fidél . Volt egy-két hazafias ,kiváló tagja is ,de egészben mégis rossz hazafiakból ,osztrákká aszott mágnásokból s vásáron szerzett nemesekből állott bizony ez a párt . És azokból ,a kiket ezerféle ügynöke utján az udvar elámított s a kik könnyen engedték magukat elámittatni . Jelszó volt rá jó ,elegendő és hatalmas . Majd a jelszót is megtudjuk később . A bécsi udvar a magyarral mindig kegyetlenül vagy ravaszul bánt . Ha körmére ütöttünk ,ha az erőszakhoz nem volt hatalma ,akkor elővette másik eszét ,az álnokságot ,az orvtámadást . Erre nézve többször jól sikerült ravaszsága abból állt ,hogy a mikor már a nemzet erős ellenállásával nem birt :fölidézte az egyházi villongást ,a felekezeti viszályt . Ennek sikerében sohase csalódott . Miért ? Számítása egyszerű és tiszta . A római egyházat könnyű volt a harczba belevinni . Ha Róma intést kapott Bécsből s a magyar egyházfejedelmek intést kaptak Rómából :megvolt a harczi kedv . S ha megvolt a felekezeti viszály :könnyű volt már akkor a kormánynak az ő nagy hatalmával a mágnások s a katholikus nemesség nagy részét össze- csoditeni s erős párttá szervezni . Volt már j ’elszó ,volt pénz s lett szenvedély is . A protestáns nemességből is magához hódított itt-amott tekintélyes részt . Most a vegyes házasságok kérdéséből csinált országos perpatvart . De nem ez volt a döntő jelszó . Sokkal okosabb és miveltebb a magyar ,semhogy a vegyes házasság kérdéséből magából keserű országos viaskodást csinálna . Hanem hát Deák nagy dolgokat akart . Szabadságot ,egyenlőséget ,testvériséget . Egyenlő törvénye legyen mindenkinek s mindenki egyenlő legyen a törvény előtt . A jobbágy ne szolga legyen ,hanem szabad birtokos . Legyen közteherviselés s az ország javára ne csak a jobbágy verejtékezzen ,hanem a nemes is . A mindenféle rendek ,osztályok és népek olvadjanak össze egységes nemzetté ,a magyar nemzetté . Yele szemben a kormány és az udvari párt édes és hatalmas jelszóval élt . Védjük meg a nemesség ősi jussait . A nemesség szűz vállait ne fertőztesse meg az országos terhek súlya és mivolta . Szívesen állt e jelszavakra a nemesség nagy része . El nem hitte ,hogy e mögött csak az osztrák kényuraság dolgozik ,hogy járma biztosabban nyomakodjék vál- lainkra . így vált kétfelé ,igy lett két párttá a Bakony vármegyéjének nemessége is . Az udvari pártnak ügyes és hatalmas vezérlete támadt . Tekintélyt adott neki a főispán s a pápai gróf s a püspök és a káptalannak két-három országos hirü tagja s a zirczi és bakonybéli apát úr . Több nagy elméjű kálvinista főember is hozzácsatlakozott ,mint a csodálatos tudásu Kocsi Sebestyén Gábor ,a mindenki által kedvelt Kocsi Horváth Sámuel s a fényes toJlu Zsoldos Ignácz ,a kinek könyvét s vármegyei tudását maga Deák Ferencz is elsőnek tartotta az országban . A két előbbi követ is lett az 1843-iki és 1848-iki pozsonyi országgyűlésen . Pénze is volt az udvari pártnak untig . A veszprémi püspököt kinevezték esztergomi érseknek s ország prímásának ,de a király meghagyta neki a veszprémi püspöki jövedelmet is . Ez pedig ezer forint volt minden napra . Példátlan eset . A török világ óta nem is fordult elő . Hiszen az esztergomi érsek úgyis nagy úr . Uralkodó herczegi rangja s maholnap bíboros fejedelem . Jövedelme is sokkal nagyobb volt ,mint mai napság . Akkor még meg voltak vásárjai ,tizedei ,regáléi ,révei és vámjai s állami tisztségei után is nagy jövedelmei . Szep- temvir volt ,örökös főispán is volt ,korlátnok is volt saz ország aranypénzverő intézeteinek legmagasabb ellenőre is volt . Minek kellett hát neki a veszprémi püspökség jövedelme is ? Holott ilyen két nagy adománynak egy kézbe juttatását a törvények szigorúan tiltották . Több jövedelme lesz a két adományból évenkint egy millió forintnál . Nem is vallották be igazán ,mire kellett a tenger pénz . Hazudtak nagyot . Rudnay primás tiz-tizenkét év előtt megkezdte az esztergomi bazilika építését . Azt mondták :erre kell a pénz az uj prímásnak . Nem volt igaz . Kellett a pénz korteskedésre . Veszprém- ,Zala- ,Tolna-vármegyében meg kellett törni a hazafias nemességet . Zalában meg kellett buktatni magát még Deák Feren- czet is . Ez ugyan lehetetlen volt ,de véressé kellett tenni legalább megbizó levelét . Tudták ,hogy Deák a véres választást el nem fogadja . Tolnában meg kellett buktatni Bezerédj Istvánt és pártját s föl kellett állitani s erőssé szervezni a Peesovies-pártot . Veszprémben is meg kellett venni ,a hogy lehetett a nemességet . De a nemességben több volt a kálvinista és lutheránus nemes négyezernél . Minden katholikus szavazatra kétszer annyi protestáns szavazat esett . Már most hogy lehet a nyakas kálvinista magyar nemest az udvari és papi és német párt számára megszerezni ? Hajh ,a hatalom ,a pénz ,a hizelgés és a hatalmas jelszó ,nagy úr . Ősi nemesi jussainkat nem hagyjuk ! Azután első alispánná ,főbirákká s majdan követekké kálvinistákat választunk ! Pénz pedig annyi lesz ,mint a szemét . Zászlóra ,fuvarra ,napidijra ,dinom-dánomra elég kerül . A szent- gáli királyi vadászok pedig fejenkint kapnak diszes és jó puskát s zöld zsinórral kitréfázott szürke rövid dolmányt és pötyögős nadrágot . Voltak pedig a királyi vadászok hatszáznál többen . S a hány királyi vadász :annyi szavazat . Mindezt Deák pártjának nemessége nem tudta megcsinálni . Ez a párt nem is tudott egységes táborrá alakulni . Fővezére nem akadt . Főúr köztük nem találkozott . Jeles birtokosok ,buzgó szivek ,jeles elmék ,de ki nem magasodott köztük senki . S helyben is messze estek egymástól . A Bakony kétfelé vágja a vármegyét . Deák pártjának nemessége igen nagy volt Pápa és Somlyó vidékén ,a Bakonytói nyugatra fekvő alföldeken . Több ,mint kétezer fő . De nagy volt a Bakonytól délre ,a Mezőföldön s a Balaton közelében is . Ez a két nagy sik vidék a Bakonyon át nem szokott egymással érintkezni ,személyesen alig is ismerte egymást . Köztük feküdt Szent- Gál a maga hatszáz szavazatával . Jobbra is ,balra is csak rontotta a nemzeti párt jókedvét . Az volt a haditerv ,hogy a vármegye székvárosába mindegyik párt bevonul még október 11-én estére s mindegyik párt elfoglalja az ő főhadi tanyáját . A nemzeti pártnak főhadi tanyája is kettő volt . Az egyik Pápa-vidéké ,a másik Mezőföldé . Pápa vidéké volt az Angyal-vendéglő ,lent a Séd folyása mellett ,a nagy hidnál ,a káptalani szeren . Ez a vendéglő emeletes ház ,a várhegy lábánál fekszik ,udvara kőfallal körülvéve . Mezőföldó volt Yerner András uram vendéglője . Ez volt a virtus szinhelye . Ezt is meg kell ,már ezért is ,ismertetnem . Ez a Hosszu-utczán fekszik ,tökéletesen a várhegy tövében ,a várbeli őrtorony nyugoti oldalánál . Ma is áll az épület s ma is épen úgy áll ,mint hatvanhat év előtt . Emeletes ház s földszinten is ,emeleten is tágas szobák . Földszinten a közönséges ivó és étkező . Az emelet úri közönség számára . Alant olyan ivószobája is volt ,a milyen a csárdáknak szokott lenni . Hosszú asztal X lábakkal . Az asztal mellett hosszú padok . Az ivó egyik sarkán a söntés ,a mérőhely lécz- falakkal . A léczen kiragasztva Milfajt képe délczeg állásban ,régi bakonyi kanász ruhájában ,a hogy a veszprémi művész leföstötte ,lerajzolta . Négy év élőt akasztották föl ,a miért ,hogy ő volt a híres Sobri Jóska leghíresebb pajtása . Ezt a képet még husz-har- mincz év múlva is láthattuk itt-amott a csárdák söntésein . A ház udvarából a várhegy sziklafalára föl lehetett mászni . Már a kinek föl lehetett . Gyik ,macska ,mókus könnyen felmászhatott ,gyerek is akadt ,a ki megcse- lekedte . Ez majd bebizonyul a virtus történetéből . Debizony nem emberséges embernek való út volt az . Még kecskének se . Nos hát ,a mezőföldi nemességnek vagy legalább e nemesség urainak itt kellett elhelyezkedniük . Verner András uram egyébiránt született német volt ,isten tudja ,honnan vetődött Veszprémbe ,magyarul egy szavát se értette senki ,ha magyarul beszélt ,úgy hal-latszott ,mintha mandulát tört volna fogaival . Az udvari párt nemességének alkalmasabb főhadi tanyája volt . Legalább kényelmesen megfért együtt ,egy helyen . Volt a nagy-vásonykői uradalomnak fönt a vásártéren tágas telepe . Földszintes nagy ház a vásártérre s óriási udvar és kert kőfallal körülvéve . Több épület az udvarban gabonaraktárnak s tágas térség faraktárnak . Most Todesco-udvarnak hivják vagy ötvenöt év óta . Nagy-Vásonykő a Zichy grófok nemesi előneve . A virtus idején —úgy tudom —a Zichy-Ferraris ágé volt . Akkor még lakható állapotban fennállott Kinizsy Pál régi vára . Még én is láttam . A múlt század hatvanas éveiben rombolta le tüzes villám . Az udvari párt a tisztujitás idejére elkérte a vásártéri telepet nemesi tanyául . Szivesen adták . E telep nagy udvara volt aztán telerakva boros hordókkal ,pörköltkészitő katlanokkal és bográcsokkal s Laczipecsenye-sütő sátrakkal . A hogy illett a nemességhez . A Pápa-vidéki s Marczal-vidéki ,a Devecser- és Somlyó-vidéki nemesség október 11-én estére törne-gesen megérkezett . Kocsik hosszú sora lepte el az országutat Márkétól Veszprémig . Száz zászló még nem volt akkor szokásban ,de a nagy nemességü falvak azért egy-egy selyem lobogót hoztak magukkal . Pápa vidékéről Takácsi ,Görzsöny ,Adáz-Tevel ,Homok-Bödöge ,Derecske ,Acsád otthon nem hagyta volna nemesi lobogóját . Devecser tájékáról is hímzett zászlóval jött Bor- Szörcsök és Karakó-Szörcsök ,Csögle ,Pirith ,Egeralja és Adorjánháza s mind a Barcza-nemzetség onnan a Marczal berkei felől . A Bakony északi oldalán nagyon kevés volt a nemes . Negyven faluban alig kétszáznegyven szavazó . Ezek csak egyenkint ,csak hullározva jöttek az öreg Bako- nyon keresztül . Csak egy falu nemessége hozott lobogót ,Bakony -Magyar -Szent -Királyé . Ez is piros volt ,olyan régi kurucz szinü . A mezőföldi nemesség nem jött lengő zászlókkal . Ez a nemesség többnyire úri fajta volt ,tömeget nem hozhatott magával . A legnagyobb nemesi tömegek Veszprém körül laktak ,a székváros közelében . Vámos ,Szent -Király -Szabadja és Szent- (Gál :három falu több ,mint ezer szavazattal . Szent-Gál ugyan bejött hatalmas lobogóval s a kalap mellett zöld cserfalevéllel ,el is helyezkedett a Vásony- kői Zichy-udvarban ,de a másik két nemes falu csak a kertek alatt fekszik ,jókor jön ,ha reggel jön is . A nemzet pártja nyilván több nemest hozott össze ,mint az udvar pártja . De a felsőbb hatalmak úgy határozták ,hogy az udvar pártja győzzön . Valami csele-csalát kellett kigondolnak ,hogy a gyöngébb legyen az erősebb s a kisebbség legyen a többség . Furcsa bizony ez . De hiába ;ilyen a politika ,ilyen az urak esze . A jámbor falusi nemes még gondolatban se tud hozzáférni . A mikor megérti a visszás eredményt :eláll szeme-szája . Mindent várt ,csak azt nem . Nem tudja :nevessen -e vagy agyonüssön valakit ? De mi volt hát ez a csele-csala ? Első alispánnak az udvari párt részéről kijelölték Kocsi Horváth Sámuelt s második alispánnak Kopácsy Józsefet ,a veszprémi püspöknek s az esztergomi érseknek unokaöcscsét . Egyik kálvinista ,a másik katholikus. így hozta magával az ősi szokás . Hogy a nemzet pártja részéről kit jelöltek :azzal ne törődjünk most már. ügy se lett belőle se első ,se második alispán . A kijelölés teljes törvényességgel történt ,a hogy az ősi alkotmányos szokás szentesitette . A kijelölés a méltóságos úr joga és tiszte . De csak látszólag és külsőleg . Voltaképen a tisztujitás napja előtti napon a főispáni lakásra össze kell hivni a vármegye vezérembereit ,a tekintélyesebb és nagyobb vagyonú férfiakat ,a püspököket és apáturakat ,a vár-megye oszlopos tisztviselőit s a járások főszolgabiráit . Minden pártnak ott kell lenni ,egy pártot se szabad mesterkedéssel megrövidíteni . Ez a főispáni konferenczia :A meghívott vezérférfiakitt állapodnak meg abban ,hogy kik legyenek a központi és járásbeli tisztviselők ,kiket jelöljön az állásokra első sorban s kiket jelöljön második sorban a főispán . Itt állapodnak meg abban is ,hogy a választás befejeztével kiket nevezzen ki hivatalnokoknak ,kiket nevezzen ki becsületbeli tisztviselőknek s az ország jeles férfiai közül kiket ajánljon a vármegye tábla- biráinak . A tisztviselő neve volt ;:magistratualis . Ezt a vármegye nemessége választotta . A hivatalnok neve :officziális . Ilyen volt a főorvos ,járási orvos ,bábaasszony ,sebészmester ,pandurhadnagy ,földmérő ,kiadó ,várnagy s több efféle . Ezeket a kon- ferenczia meghallgatásával a főispán nevezte ki . A szolgaszemélyzet neve volt :serviles . Ezek voltak a pandúrok ,panduraltisztek ,vármegyei lovas és gyalogos huszárok ,hirmondók ,hivatalszolgák ,rabőrök s effélék . Ezeket a központi és járásbeli hivatalok főnökei vagy ezek javaslatára az alispánok nevezték ki . Ugyanigv származtak az iródiákok és napra irók . Az Írnokot hivta a nemes vármegye iródiáknak s a ma úgynevezett dijnokot napra Írónak . Ez a szó jobban is megfelel a diurnista szónak . A becsületbeli tisztviselőt ma tiszteletbelinek nevezzük . Bakonyvármegye azért nevezte becsületbelinek ,mert fizetése nem volt egyéb ,csak a becsület . A konferenczián ,a melyet egyébiránt minden közgyűlés előtt meg kellett tartani ,a főispán elnökölt . Délelőtt papramorgót ,délután somlyai bort kínáltakaz uraknak . Pipázni szabad is volt ,szokásban is volt A döböz ott állt dohánynyal tele . Akkor még kevés nemes szivarozott . Ostoba német találmánynak tartották a szivart . Legelőször a vármegyében ifjabb gróf Zichy István főispán s azután gróf Zichy Domokos veszprémi püspök kinálta a nemes urakat szivarral . A tisztujitó közgyűlés kezdő idejéül kitűzték a holnap reggeli nyolcz órát . Ott legyen a nemesség pontosan . Ő méltósága ,a főispán ,megkezdi a közgyűlést pontosan . A ki elkésik :ne kárhoztasson senkit . Tökéletes békével és nyugalommal folyt le a főispáni konferenczia . Oly szives ,oly kezes volt az udvari párt ,szó nélkül elfogadta a nemzeti párt minden jelöltjét ,minden javaslatát . Soha se volt még ilyen békességes tisztujitása a vármegyének ,mint a milyen a holnapi lesz. így látták a mezőföldi urak s igy látták a Puzdor testvérek is ,a Pápa-vidéki nemesség nemzeti pártjának vezérei . Békén költhetjük el az estebédet ,nyugodtan mulathatunk Verner uramnál is ,az Angyal-vendégfogadóban is ,mulhatlanul győzünk ,kétannyi szavazatunk van ,mint az udvari pártnak ,ime ,az udvari párt nem is erőlködik ,megadja magát szépen ,beletörődik sorsába . A tisztujitó közgyűlés s különösen a szavazás a vármegyeház nagytermében meg nem történhetett . Régi volt az a vármegyeház ,több mint kétszázötven év előtt épült ,falai ágyú ellen való öles vastag kőfalak ,van is tanácskozó terme elég terjedelmes ,de háromezer nemes ott azért mégse fér el . Talán harmada ,sőtnegyedrésze sem . Most pedig bejött háromezer nemes . Ezer az udvari pártra ,kétszer annyi a nemzeti pártra . Ma nincs meg már ez a vármegyeház . Ékes czimere ,latin fölirata ,tömör falai eltűntek a föld színéről . Komor kapuboltozata alatt nincs már többé őrség a vármegye ősi szineiben . Zöld a mente ,piros a nadrág ,peng a sarkantyú ,diszes kalpagon a forgó s a nemes varmegye czimere :bevehetetlen vártorony ,büszkén leng fölötte a Bakonyerdő makkja . Nem kopog többé ott az őrhuszár kemény lépése . Oldalán kard és gazdag tarsoly ,kezében szuronyos fegyver s vállán keresztül ragyogó szijon a tölténytáska . Tömött bajuszu ,nagy szakálu várnagy nem tart többé szemlét az őrségváltásnál . Nincs már többé semmi a régiből . Mintha semmi se volna már ,a mit őriznünk kellene ,sem azt ,a mi elmúlt ;—sem azt ,a mi jelenvaló . Ha ma belépnék a boltozat alá :nem fogadhatnám az őrség tisztelgését ;nem hallanám a sarkantyú pengését ,fegyver csattogását s nem látnám a deli kurucz huszárt ,a mint párducztekintetét vakmerőn ,de bizodalommal rám szegezi . Nem szól ,de mégis mintha azt mondaná tekintete : —Szabadon jöhetsz ,ne félj tőlem ,nem bántalak . Te még nemzetes ur voltál ,vármegyédnek igaz tisztje voltál . Elborong a lelkem ,ha rágondolok arra a régi vármegyeházra . Ott léptem először a nemzeti közélet küzdő mezejére . Fiatal életkorral ,ifjú szivvel ,árnyékot nem ismerő elmével és csüggedetlen buzgósággal ott ismertem meg fajom gyöngeségeit ,végzetének rettentő  4súlyát ,dicső múltúnkat és dicső jövendőnket . A nemzedék törpe nagyságait s álnok összebeszéléssel készült vezéreit nem láttam ott . A közszellemnek fénye és illatja volt . Szentül hittem még ,hogy a nemzeti eszmék örökké ragyognak s örökké hóditanak s hogy a közélet hangos szavú harczosa örök hive marad azoknak az elveknek ,melyek hirdetésével közbizalmat támaszt maga iránt . Hajh ,öreg falak ,köztetek szolgáltam törvényt és igazságot s nem vállaltam többet ,csak annyit ,a menynyire erőm telt . Ott hagytalak . Petőfi égi végzeménye fölöttem is határozott . Ide rendelt a törvényhozás magasságába ,a honnan mindent látni s a honnan oly sokban csalódni kell ! Nem jobb lett volna -e föl nem jutni ebbe a magasságba ? (A Szent Lélek segítségül hívása ,—Mit énekel a nemes ember ,ha szive szerint énekel ? —Az eskük könyve . —Régi eskü ,uj eskü . —A nemzet pártján levő nemesség kint szorul . —Fodor Mihály nemes atyánkfia . —Birkózó adomája . —Boszúra hívja föl a kint szorult nemességet . —A labanczok táborhelye s lakomájuk készülése . —lrtóztató rombolás . —Boszut liheg a csúffá tett győzedelmes tábor. ) A nemesség tisztujitó gyülekezésének a főispáni lakás udvarán kellett történni . Elfér ott talán mind a két párt ,az egész nemesség . A főispáni lakás ott volt s az volt ,a hol ma . A hol most az uj vármegyeház van :ott állott a régi sóház még a kurucz időkből . A belső püspökkerttel szemben . az udvar felé . Az erkélyen elnököl a főispán . Ragyogó díszruhája ,kalpag a fején ,kard az oldalán . Mellette jobbról-balról az alispánok s a vármegye jegyzői ,tiszti főügyésze s törvényes bizonyságai . Pap is van mellette ,valamelyik erős hangú apát vagy kanonok . A tiszt- ujitásnál papra is van szükség . Miért ? Ezt kérdezi a sivatag lelkű mai ember . Balgatag ember . Azt mondja a krónika ,a mikor ezt a tisztujitást megörökíti ,hogy a gyűlés megkezdésekor a szentiéleknek segítségül hívása megtörténd . Nem áhitatos énekkel ,nem templomi zengedezéssel hívták segítségül a Szent Lelket . Nem a kálvinisták egyházi énekét harsogták ,a mely igy kezdődik :Jövel Szent Lélek Úristen . Nemes ember effélére nem adja fejét . Ha már dalol ,szive szerint dalol . A szivében pedig a nemzet hősi múltjának emléke tombol ,vagy a német okozta keserűség vagy a nagy nemzeti fájdalmak zokogása . Balogh Ádám nótája :Piros bársony süvegem . Yagy az inzurgensek dala :Sárga csizmás Miska . Vagy Kisfaludy Sándor dala :Adja isten ,hogy a magyart a félvilág uralja ,Zrinyi Ilona bujdosó dala :Lóra kuruez ,lóra ! Vagy az országgyűlési ifjak keserű dala :>Bécs várostól nyugatról keletre . Vagy az ifjú varjú gúnyoló dala a németté lett ,labanczczá lett mágnások ellen . Ezek és ilyenek voltak a nemesség dalai . Ha már  4benne volt a dalban ,szemére vágta vagy földhöz vágta a gucsmáját . Akkorát puffant ,mint az ágyú . S körülnézett ,hol a kutyahitü labancz ,hadd ütné agyon . Idétlen ,furcsa szövege volt annak a dalnak . Hajh ,de meg volt annak igazi szövege Rákóczi fejedelmünk idejéből . Tudta azt minden öreg nemes s érezte azt minden fiatal. íme ,a hires nóta most azt magyarázza :Megismerni a kanászt —Csosza járásáról . Micsoda bolond értelem ez ! Holott az igazi nóta azt magyarázza :Patyolat a kuruczfi —Gyöngy a feleségei  Elszokott ettől már a nemes száz esztendő óta . De a dal megmaradt . Igaz érdeme szerint nem volt tanácsos azt a dalt énekelni ,de azért a nemes ,ha szózata dalba tört ,azt érezte ,a mit ő akart . A mit hős elei érezték . Hajh ,méltóságos főispán uram s mind ,a kik vagytok ,püspökök ,apáturak ,mágnások s mindenféle labancz urak :engednétek csak ,hogy a nemes a maga nótáját dalolja s a maga módja szerint hivja a Szent Lelket segítségül :hiába beszélnétek ti annak a fülét tele ,nem úgy választaná az meg tisztjeit ,a hogy ti akarjátok s a hogy a bécsi király akarja . Akkor még nem volt meg a Szózat . Vörösmarty lánglelkében a Szózatnak csak gondolata felhődzött vagy talán még az se . Kölcsey Himnusza meg volt ,de dalát még senki se ismerte . Petőfi ,Jókai gyerekek voltak . A Kossuth-nótára is más szöveget énekeltek #Kossuth maga is nemzettörténelmi életének csak serdülő korában révedezett . Az ezeréves magyar nemzetnek nem volt nemzeti dala . Csak Várnáról és Mohácsról siránkoztak a régi költők ,azok is latinul ,ostobán ,idegen nyelven . A nemzet nagy hősei magyarul verekedtek ,nagy Írói latinul nyöszörögtek . Mivel kezdte volna meg hát a nemesség a nagy tisztujitást ? Hanem volt egy nagy bolond Írott könyve a nemes vármegyének . Ez volt az Eskük könyve . Százféle tisztje ,szolgája ,hivatalnoka és katonája volt a vármegyének . Valamennyinek le kellett tenni a szent esküt ,a mikor tisztjébe beállott . De mindegyiknek más-más esküt . A főbíró másként esküdött ,mint a földmérő . Az alispán másként esküdött ,mint a bábaasszony . Az Ítélő biró is másként ,mint a tanú . Az országgyűlési követ is másként ,mint a várnagy . S azután a hány felekezet és hitvallás :annyiféle eskü . A katholikus a SzentHáromság egy örök Istenen kívül Szűz Máriára és Istennek minden Szentjeire is megesküdött . A kálvinista ezt meg nem cselekedte a Pilátusért se . Hát még a zsidó !