Cím nélkül szólítom önt meg „ hazám legnagyobb szúnyogé „mert azon fölvilágosult században élünk „mellyben minden ember egyenlő „s azon boldog időben közelítünk hatalmas lépésekkel „mellyben az emberek egyenlő fokon állandóak a szúnyogokkal „mellyekhez testileg —főkép nagyobb városokban már most is igen közel állanak „lelkileg pedig szintolly hamar eljutandnak „mert apadó testben a lélek is fogyásnak indul . Még eddig nem ajánlám munkáimat senkinek „részint mivel gondolám :ajánlják magokat „ha bírják „vagy merüljenek el „ha egyébre nem méltók ;részint „mert attól tartók „hogy a nagyságos „ méltóságos „vagy épen nagyméltóságu irodalmi pártfogó „ vagy pártfogónő kegyessége által el hagyja magát ragadtatni „és engem szegény bűnöst rendkívüli tiszteletben és illetőleg jutalomban akarván részesíteni ebédre hivand meg tulajdon nemes úri asztalához „mit aztán rögtön a helyszínen nem tudom hány elmés ötlettel kellett volna viszonzanom „hogy kacagás által mozdítassék elő a magas gyomrok emésztése „mellyet az alacsonabb rangú jelenléte olly könnyen megronthata . Végre „mindig csak a haza legkitűnőbb fiának „vagy lyányának szerettem volna munkáimat ajánlani „hogy fényűkből saját csekély elmeszülötteimre is „ragadjon valamicske „mellyek pongyola-sága illy szépítő visszasugározást nem kismértékben csakugyan kívánatossá is tett ;ámde itt mindig szörnyen megakadtam „mert boldog hazánknak olly tömérdek kitűnő fia és lyánya van „hogy a választás enyinmél gazdagabb elmét is ugyancsak megzavarhatna . Ön mosolyog „mintha állításom valódiságán kétkedni méltóztatnék ? Oh „tessék csak megkérdezni édes hazánkban bár kit „ ki hiszi magáról „hogy nemcsak írni „olvasni „hanem még beszélni is tud „s meg fog ön győződni „hogy azok mind valódi nagy hazafiak és honlyányok . Ezen utóbbiak ezt önnek tájékozásul megemlítenem mulhatlanul szükséges azért nem neveztetnek hazalyányoknak „hanem mindig csak honlyányoknak „mivel többnyire mipd honn és örökre lyányok maradnak „minthogy az ildomos és eszélyes férfiak kissé irtóznak az olly tudákos nőktől „kik annyira a közügyekbesodortatják magokat „hogy X ...megye sérelmeit szép ujjaikon tudják ugyan elszámlálni „de ott-hon cselédeik által tetszés szerint csalatnak meg ;kik jól tudják „hány kisdedovó intézet vart Magyarországban „de világért sem tudnák megmondani hol csatangol. egész nap tulajdon gyermekükkel a gondatlan dajka ;kik szaváról ismerik három „vagy négy megye minden nevezetes !)szónokát „de saját férjökre csak akkor gondolnak „midőn áljegyzéket kapnak . Bocsánat „ hazám legnagyobb szúnyogé „ezen rövid kitérésért „ünnepélyesen Ígérem „hogy ez nem lesz az utólsó . És most engedje ön elmondanom az okokat „mellyek engem azon szerencsés gondolatra bírtak „hogy ezen igénytelen lapokat önnek ajánljam : Először is azért tevém ezt „mert szomorúan ta-pasztalán )„mikép nálunk magyaroknál igen nagy hatása van még az ajánlanak „mert hiszen a gyermeket mindenre bírhatni szép szóval „s a legjobb kalácstól is vissza lehet riasztani „mihelyt előtte ócsároljuk ;magától értetvén „hogy okokat e két szélsőség bebizonyítására a gyermek soha nem kér „és azért nem is kap . Másodszor azért folyamodám ezúttal ajánláshoz „mert az általános divattól elmaradni magam sem akartam „melly szerint mai világunkban pártfogás nélkül még az „ ezer egy éjszaka azon óriásai sem léphetnék át a hangyaxsombot „kik felhőkkel mosdottak „napsugárral törülköztek és villámokkal borotválkoztak „míg pártfogás mellett a sánta csiga is elnyeri a pályadíjt a vihar szárnyai elöl . És ha már csakugyan szükség vala illy pártfogásért folyamodnom „ugyan tehettem volna é azt méltóbb és egyszersmind hathatósb helyen „mint épen önnél „ legnagyobb szúnyoga a két magyar hazának ? Mert ugyan ki az „ ki önnel érdemekben mérkőzhetnék ? Mondják „és azt magam is hiszem „hogy van hazánkban nagy férfi „kinek érdemei megbecsülhetlenek „mert a századok óta alvó magyart ő ébresztő föl olly hatályosan „hogy azóta százan sem bírják többé úgy elaltatni „hogy legalább hatalmasul ne horkolna ;ámde „ha szoros vizsgálatba „bocsátkozunk „meg fogunk győződni „mikép azon nemes férfi koránsem ébresztő falaz ország minden lakosát „mig ellenben ön társaival minden ember szeméről elriásztá már az álmát . Tisztelet „ becsület „de igazság is !gondoláin példás elszántsággal „és önhez folyamodtam „mert hiszen öntől még a miatt sem kelle rettegnem „hogy ebédre hivand meg „sőt inkább azt remélhetém „mikép homlokomén ön tart majd barátságos lakomát „mit annál örömestebb tűrhetek el „mivel az iró megszokta már a világ mindén részében „hogy agyából a könyvárusok meghíznak és házakat vesznek „mig ő a koporsó árát is alig buja összeszerezni „melly nyugalmat adjon sovány testének . Végre találhatnék é hozzám illőbb pártfogót önnél „miután hosszas betegség és buzgó orvosi segély által magam is tökéletes szúnyoggá silányultam el ?! Ne higye ön azonban „hogy épen semmi jutalmat nem várok öntől „tisztelt szúnyognagya hazámnak „mert hiszen én is embernek születtem „következésképen szintolly haszonleső vagyok „mint bár ki más . Teljes bizalommal kérem önt tehát „ méltóztassék a két magyar haza valamennyi szúnyogénak meghagyni „hogy mindazokat irgalom nélkül megszúrni kegyeskedjenek „kik e lapokat nem olvassák „vagy azokat olvasva elalusznak  E lapok címét illetőleg pedig „ szabad legyen megjegyzenem „hogy eleinte darázsoknak kívántam azokat elnevezni ;meggondolám azonban utóbb „mikép darázsfészekbe nyúlni nem igen üdvös „és hogy a darázs többnyire a sebben hagyja falánkját „s azután többé nem szúrhat „mikép azt eléggé tapasztalhatni „mig a jó kedvű szúnyogok mindig folytathatják a szurkálást „kellemes énekszó mellett . És most befejezésül csak azt óhajtom „hogy ezen szúnyogok sok embert gátoljanak az alvásban „még többet boszantsanak „s legtöbbet kacagtassanak meg amazok boszankodásának látása által ;részemről pedig iparkodni fogok „hogy ezen szúnyogok éneke ne legyen rekedt „mit könnyen elérhetni vélek „mert ők nem pénzért énekelnek ;továbbá rajta leszek „hogy énekök ne legyen egyhangú „hanem a .városi sovány szúnyogot alföldi kövér szúnyogválfa föl „a mindnyájan majd szelíden „majd élesen énekeljenek „igen vastag hangokat pedig ne hallassanak . Ezeket kelle önnek elmondanom „hazám legnagyobb szúnyogé „és most éljünk mindketten csöndesen „mások csöndét lehetőségig háborgatva „hogy tisztuljanak „mint lég és viz a vihar után . ön hú tisztelője  Előszó gyanánt írnom kellene „az már mind a Fönebbi ajánlásban foglaltatik „kivéve azt „mi ezennel következik . Sok szúnyogom van már fogva és papírra tapasztva „s azt már csak meglehetősen tudom „hogy ezek mit fognak tapasztalni és énekelni ;mivel azonban igen sok még a szúnyog hazánk minden részében „főkép mióta az első gőzhajó a szűz Tisza hullámmosta vidékéről is fölzavará őket füstös csókjaival „nagyon természetes „hogy még sok szúnyogot fogandok „s aztán nem az én hibám lesz „ha ezek nemcsak emberekről „hanem állatokról is éne-kelni fognak „miután elhagyatott vidékeiken embert és tornyot talán nem is láthattak soha . Egyébiránt pedig valljuk meg Őszintén „nem közelinek é napjainkban emberek és állatok egymáshoz annyira „hogy sokszor nemcsak valamelly tapasztalatlan falusi szúnyog „hanem a legfurfangosabb városi ember is alig tudja őket egymástól megkülönböztetni „melly megkülönböztetést nem is igen tartják szemberek lényegesnek „mert hiszen ki nem tudja „hogy még a legműveltebbek közt is sokan találkoznak „kik magokat egyenesen és nyíltan arszlánoknak nevezgetik „és szinte kevélykednek abban „hogy állatokká leltek „ámbár füleikről mindjárt meg lehet ismerni „hogy ék bizony nem arszlánok . De tekintsünk csak kissé körűi „hogy a fönebbi állítást ezen sajátszerű közelítésről egészen igazolva láthassuk . Némellyek a kutyák s lovak érdemes fajából annyira ki vannak mindenféle mesterségre „sőt művészi fogásra tanítva „hogy sok embert valóban megszégyenítnek „mig viszont nem ritkán találkozunk emberekkel „kik tíz s több évig ronták a tanuló termek levegőjét s mégsem méltók bocskorszíját megoldani sok lónak „ha ezen utóbbiaknak sokkal jobb dolguk nem volna „hogysem bocskorban járni kényszerülnének . Sok madár beszélni is megtanul „és pedig mindig azon emberek nyelvét tanulja meg „kik közt tartózkodik „mig sok ember nem tud beszélni „midőn szólnia kellene „sokan pedig idegen nyelvvel rontják a levegőt Igen „mondja erre talán valamelly lágyszívű emberbarát „de a madár nem tudja ám „mit beszél ! Igaz „de boldog isten „hány emberrel találkozunk mindennap „kik szinte nem tudják „mit beszélnek I De lássuk tovább a roppant hasonlatot állatok és emberek közt . Valamennyi kutya közt az agár legkevesebbet ugat „és mégis ő fogja el a nyalat „s az emberek közt is az jut leggyorsabban célhoz „ki legtöbbet tud hallgatni ;a róka ravasznak mondatik „pedig váltógyakorlatot „vagy üzletet nem folytat ;a farkas megfojtja az ártatlan bárányt „hát az emberek körmei közt hány ártatlan embertárs vérzik el ;a szamár legtöbb terhet visel s csak kóróval él „és az emberek közt is azoknak van legnyomorubb sorsuk „kik legtöbbet dolgoznak ;a patkány farkát hordóba mártja „azután végig nyalja és igy jóllakik borral „az emberek pedig e helyett címeiket használják „miknek segítsége által sok élvezethez és jogbitorláshoz jutnak ;a majom szeretetböl agyon nyomja kölykét „hát ember mennyi okozza szellemi halálát gyermekének „oktalan s bálványozó szeretet által ! A csalogány csak tavaszkor énekel „a színházi énekesnők is csak akkor „midfin kedvök van ;a szarvas nem látja szarvait „habár ölnyi nagyságúak is valamint az emberek sem „kik ezen kitűnő díszjelt viselik . De elég „ezekből is átlátni méltóztatik a nyájas olvasó „mikép az állatokat és embereket egymástól elválasztó vonal annyira össze van olvadva „hogy bizony nem lesz csoda „ha a tapasztalatlan szúnyogok őket néha néha összevegyitendik . Hol volt „hol nem volt „azt nem mondjuk meg „de minek is „hiszen hazánkban mindenütt gyakran megesik az „ hol nem munka által keresik a mindennapi kenyeret „tehát nagy lakoma volt „mellynél az lartaték legérdemdúsabbnak a vendégek közöl „ki többet evett és ivott „mintsem gyomra megbirt ;mert hiszen nálunk már az úgy megy „hogy például a szegényre is több terhet raknak „mint mennyit elbír „az előkelőre pedig annyi előjogot és vagyont „hogy szinte nem bírja el . Valami ünnepélyes oka talán mégis volt e lakomának „keresztelő „temetés „tisztujitás „vagy bírói végrehajtás ?mert tudnunk kell „hogy a magyar örömét „fájdalmát „büszkeségét „s boszuságát mind evés meg ivás állal szokta nyilvánítani „mert ekkor csak gyomrára van szüksége „s ez olly erős és jó „hogy még az ausztrigát is megemészti „mint a peleskei nótárius mondja . És agyán „mért ne birhatna illy áldott jó gyomorral „hiszen a mi egyebe van „az úgyis mind rósz legalább politikai orvosai azt állítják „hogy mindenét meg kell javítani „mert különben elmarad a haladó század háta mögött „és azért mindenek előtt a magyar lábát kezdek talpalni és fejelni . De térjünk ismét vissza a lakomához „hiszen terített és rakott asztalhoz talán csak nem sajnál bennünket követni a nyájas olvasó . Örömmel mondhatjuk „mikép a kérdéses lakoma ezúttal nem tartaték minden ok nélkül „és így sem az úri ház tulajdonosát „sem tisztelt vendégeit nem vádolhatni „hogy csupán időtöltésből töltik testüket . Az aratást tudniillik ma végezék be a dús alföld egyik gazdag birtokosánál a szegény emberek mi természetesb tehát „mint „hogy a vendégszerető főtáblabíró úr nemes szomszédait ünnepélyes lakomára hivá meg „mert hiszen illő „hogy az urak is kifáradjanak valamiben „miután a parasztok már derekasan megizzadtak . És ugyan érdemelhet é csak legkisebb figyelmet is az „hogy a fáradozást pohár „ vagy kasza emelése okozta é ? Ezen állítás felett ne méltóztassék a nyájas olvasó hirtelen pálcát törni „ alaposságát mindjárt bebizonyítandjuk . A lélek nemesb a testnél „a kasza pedig csak testet „s a pohárürítés a lelket veri le :kik tehát ezen u-tóbbit gyakorolják „azok nem állhatnak a kaszások mögött „és ennélfogva még igenis engedékenyek voltunk „midőn köztök semmi különbséget nem tettünk „mert a mai világban bizony mindig több becsültetésre találnak azok „kik a bort megisszák „mint kik azt verejtékezve termesztik . Azonban ne gondolja senki „hogy a vendégszerető úr ez alkalommal a szegény aratókról egészen megfeledkezett volna . Oh nem „hiszen jól tudá „hogy édes atyja udvarseprő volt egy pesti vendéglőben „hová isten tudja „mellyik bajor falucskából jutott „s azért mostani szerencséjében épen nem bízta el magát „hanem mint maga mondani szokta falatja felét is mindig örömest kész volt a boldogtalan szükölködővel megosztani. így most is „miután m agarak kenyere kissé barnábbra sült „mi a nemes állatok szaglásának árthatott volna „az egész sütést az aratóknak ajándékozd . És itt ne emlegessen ám senki valami embertelenséget „vagy mit tudom én mit „mikép már szokás az általános elégületlenség e mostani századában „mert a kenyér bizony igen jó volt „mit világosan bizonyít égy árvái aratónak „ki irgalomból kapott munkát „mivel csak eledeléért dolgozott „ezen istentelen fölkiáltása :„Uram istenem !ugyan mért nem születtem inkább agárnak !” ”mellyre fakadt „midőn fogait ropogva a kemény kenyérbe mélyeszté . Egyébiránt a kenyér a konyhaajtó előtt osztatott ki „és így a jó ételek szagát bátran rákenhették az aratók „ha a nélkül is legjobb kalács gyanánt nem temették volna azt el gyomrukba ;mert meg kell jegyzenünk „hogy a magyar parasztnak még sokkal jobb gyomra van „mint urának „—hiszen különben nem is birná mindazt megemészteni és eltörni „a mivel minden oldalról megterheltetik . Végre azt sem hallgathatjuk el „mikép az aratók ugyanazon kútból kaptak vizet „következéskép ugyanazon vizet itták „mellyel az úri vendégek jobbnál jobb borukat megvizezhették vol-na . És az úri kegy e számos jele még nem minden „ még ennél is többet van szerencsénk elmondhatni . Az aratóknak példás nagylelkűségből meg fog engedtetni „hogy az úri vendégek mulatságára „dudaszó mellett ebéd után táncolhassanak „mert egy rendkívül szellemdús kisasszonyka „ki épen akkor került haza a főváros egyik nevelőintézetéből „s tele volt elmés ötletekkel „miket ott külföldi divatlapokból merítgete „hogy jó magyar háziasszony válhassék belőle „azt találta mondani „hogy ő a medvetánc látásában igen gyönyörködik . Itt azonban nem szabad sem a nemes kisasszonyra „sem a házi úrra neheztelnünk „mert a szellemdús hölgyecske Pesten mindig csak a dunaparti színházat látogatá „ következéskép megszokta az emberek ugrándozásait is medvetáncnak tartani ;a vendégszerető földesúr pedig ugyan mért ne tekinthette volna medvéknek szeretett jobbágyait „kiket hajtóvadászatokon is használhat és használ . Ezek szerint a külső vigalom elrendezésében tökéletesen megnyughatunk „s bátran a fényes ebédlőbe tekinthetünk „mellynek falain nem bámulhatunk pompás feslvényeket „mert a vendégszerető háziúr nem akarhatja illyesmikkel vendégeinek figyelmét a tálak és üvegek tartalmáról elvonni . Urak és hölgyek tarka változatosságban ülnek az ételek és italok szörnyű tömege alatt hajladozó asztal körül „a férfiak mind táblabírák „s azonkül részint fiatalok „részint középkorúak „részint pedig őszbe csavarodott öregek „s egyébiránt mindnyájan éhesek és szomjasak többet az irigység sem mondhatna rólok . A hölgyekről a táblabíróságot kivévén szinte csak ennyit lehet mondani ;azon lényeges különbség mindazáltal mégis feltűnik köztök „hogy a férfiak jól beszélnek magyarul „de a hölgyekkel még is németül szólni kénytelenek „mert ezek a magyar nyelvtől idegenkednek „habár úgy pattog is ajkaikról a német szó „mint a szemfényvesztő öblös szájában az ökölnyi fekete golyó . Bizony csak furcsa emberek vannak a világon ! Az oktalan állat nem tagadja meg soha fajának sajátszerű hangjait „a nemes „ a szabad ember pedig szégyennek tartja hazája nyelvén szólani . Ha körülbelől egy évtizeddel hátrább esnék ezen nevezetes lakoma „úgy azt is el kellene mondanunk „mikép a vendégszerető háziúr és aszszonyság ellenállhatlan nyájassággal kinálgaták vendégeiket „most azonban ez már tökéletesen kikopott a divatból „s a magyar nemcsak nem kináltatja többé magát „hanem inkább csoportosan jár kérni „könyörögni . Az ételeket két okból nem soroljuk el :először „mert ez az éhezőkben csak fájdalmas érzést támasztana „és másodszor „mivel a jóllakottak ebben semmi gyönyörűséget nem találnának „csak a borokra nézve kell megjegyzenünk „hogy a lelkes házi gazda rendkívül át meg át volt hatva az alkotmányosság dicső elveitől „mert csupán alkotmányos országok borainak engede helyet nemes asztalán „és így ter-mészetes „hogy hazánk „Franciaország „és a spanyolok szép hazája ugyancsak derekasan képviselve voltak nála e tekintetben . Mivel pedig a szabadság mostani dicső korszakában akkor ihatik a magyar „mikor szomjat érez „s ezt éreznie akár a leves előtt is szabad :tehát épen nem kell csodálni „hogy a sültek roppant táborának beérkeztekor több arc bátran fényesre pirosodott malac-bőrnek kölcsönözhette volna ki magát . Midőn jó akarat „buzdító példa „és saját szerény törekvése ennyire hozzák az emberi „akkor tágulni kezd szíve „mellyet némelly fekete vérü elméncek ez úttal talán gyomornak bérmálnának . Ezen állapotban a francia elmés ötleteket hallat „az angol matróz kereskedési vállalatokat tervez „az olasz kését keresi „a spanyol énekel „a német elalszik „a magyar pedig indítványozni kezd. így .történt az most is „és alkalmasint ezen boros körülmény is egyik oka „hogy sok indítvány úgy elfeledtetik „mintha adósság lett volna . Először is egy rettentően szőke fiatal ember emelt szót „miután az asztal alól szakáiét fölhúzd „s belőle mintegy fél kosárra való hulladékot gondosan kitisztított „mert engedelmet kérünk „ezt mellesleg megjegyezhetni a mostani nagy szakálak azon haszonnal is dicsekedhetnek „hogy ebéd fölött mindig egy kis estelire valót fognak fel illető tulajdono-saik számára „még pedig minden sérelme nélkül az üledéknek . „Nagytekintetü gyülekezet ! „Halljuk ! Halljuk !“ Meg kell itt jegyzenünk „mikép gyűléseinkben az időnek legalább egy negyedét lopja el ezen „Halljuk !“melly épen a hallhatást gátolja „mit előmozdítani akar ! „Nagytekintetü gyülekezet ! —kezdé ismét az angolos szőkeségfl fiatal szónok . —Annyit élveztünk most néhány rövid óra alatt „hogy barátságos együttlétünket maradandó emlékűvé óhajtom tétetni ? „Éljen ! Halljuk !“ (Iszonyú pohárkoccantások „hogy a lelkes szónokot jobban lehessen hallani. ) „A magyar is a cselekvés teréré lépett immár „s a társulati szellem fölkarolása által csodákat kezd végrehajtani . Mélyen tisztelt uraim és hölgyeim !én is társulatot óhajtok alapítani „melly ezen asztal mellől még ma szárnyra keljen „és a haza évlapjaira jegyzendi fel a mai napot ? „Éljen ! Éljen ! „Kötelezzük magunkat személyenként „minden évben három magyar könyv megvételére. ” „Oh ! Oh !” „ „Én minden kényszerítést határozottan ellenzek „—kiálta egy bazsarózsa arcú táblabíró „s minden kényszerítés nélkül „önkényt ürité ki öblös poharát —éljen a magyar szabadság ! „Éljen ! Éljen “ „De uraim „ha a magyar irodalomra a részvétlenség halotti leplét vetjük „úgy a magyar szabadságnak is ütni fog utolsó órája . „Eh mit „—jegyzé meg gyakorlott szónoki hang fiók mennydörgésével egy másik előkelő „és egyszersmind fizetéses főtáblabíró „ki olly részrehajlatlanul szerété hazáját „hogy mindennap minden vármegyéért „a kapcsolt részeket és szabad kerületeket is ide értve „külön egy egy pohár bort szokott inni . —Árpád apánk idejében magva sem volt a könyvnek „s még is különb emberek voltunk „mint most . Ha már csakugyan valami új társaságot akarunk alapítani „tehát álljunk Össze annak kivitelére „hogy az újságok ne trombitálhassák ki „ha valakit megverelünk „vagy úri jogainkat egyéb módon szabadon gyakoroljuk. ” Ezen indítvány osztatlan tetszéssel fogadtatott „s már csaknem határzattá emelteték „midőn egy vidéki hírlapi levelező fölállott „s azon elszántsággal „mellyet a lenni „vagy nem lenni szülni szokott „hangosan szóla : „ Tisztein gyülekezet !háthainkább arra egye-sülnénk „mit hajdan Debrecen városa érdemes csiz-madiacéhe már tervezett „hogy Budapest ezentúl húsz mérfölddel közelebb essék hozzánk ? Úgy hiszem „ezt szintolly könnyen kivihetnők ?“ „a ha ha !“ E váratlan ötlet használt „és a sajtógyilkoló indítvány megbukott . „Szót kérek !“esenge most egy halvány ifjú „ki idő előtt megvénült „és miuden áron szeretett volna nevezetességre emelkedni . „Halljuk ! Halljuk !“ „Századunk emberbaráti szelleme kívánja „hogy mindenek fölött a boldogtalan szegényekre fordítsuk figyelmünket . (Zúgás a conservativ oldalról „melylyen rémitően ürülnek a tálak és poharak ;tetszés a szabadelmü oldalról „mellyen iszonyúan ürülnek a poharak és tálak „mit az ittegyüttlévőkét árnyéklat közt uralkodó különbség megismertetéseül világosan föl kelle jegyzenünk ). Nem akarok a szegények anyagi helyzetéről szólani „mert azon nem segíthetünk . (Helyes ! Oh ! Oh !) Annál nagyobb kötelességünk tehát erkölcsi állapotukat figyelembe venni . Tisztelt uraim és hölgyeim ! Szívem mindig vérkönyűket hullata (hogy ez lehetséges é „annak meghatározását a természettudósokra bízzuk )„valahányszor részeg embert láttam . (Ezen jó urnák igen sok vére lehetett „ha tisztujitásokon is volt „és mégis él ). Most „midőn tehát ezen tele poharat utolsó cseppig kiürítem „szabad legyen emelt hangon kiáltanom :szegény „ne igyál ! Éljen az általunk most alakítandó józansági egyesület ! „Éljen ! Éljen !viszhangoztatá harsány torokkal az egész társaság „s a fönebbi táblabíró szokott napirendét bevégezvén „most már a török és moszka tartományokért kezde inni „mellyek hajdan szinte Magyarországhoz tartoztak . Az általános zaj némi lecsöndesitése után következő egyes megjegyzések hallatszottak . „Igen helyes „a paraszt mindenxbűnét rendesen ittas állapotban szokta elkövetni „(milly előny a gazdagokra nézve „hogy ők józan állapotban is vétkezni képesek illő tehát „hogy semmiféle szeszes italban többé ne részesüljön . Én az indítványt teljes erőmből pártolom . Kérem azt a somlyait ” „Ugyanez „az én alázatos vélekedésem is „azonkül pedig meg kell jegyzenem „hogy a szeszes italok gyöngítnek „s a parasztot alkalmatlanná teszik úrbéri tartozásinak becsületes leszolgálására „ne igyék tehát a szegény „hanem dolgozzék . „De uraim „talán mégis furcsa „hogy a paraszt termeszti szeszes italainkat „és neki ne legyen szabad azokat használnia. ” „Ez nem ok „mert a selyembogár sem használja fel maga selymét „s mégis életét is elveszti. ” „De ember és selyembogár közt mégis csak van különbség ! Azután „ha olly kártékony a szeszes italok hatása ,tehát mért nem iszunk mi is csak vizet. ” „Az egészen más „mi csak válogatott jó borokat iszunk „azok nem ártanak „de a paraszt kártékony pálinkával rágatja gyomrát . „ „Nem akarom mondani „hogy a parasztnak „a helyettünk dolgozó és fizető parasztnak is jutna egy meszelyke egészséges bor „ha mi nem fürdenénk a legdrágább pezsgőben ;de szabad legyen megjegyeznem „hogy a nehéz munka alatt gornyadozó szegény paraszt hamarább meg fog halni „ha munkaközben néha egy korty pálinkával nem frisíti föl remegő tagjait . Neveljük inkább a parasztot úgy „hogy a józanságot szeresse „s csak annyi pálinkát igyék „mennyi ártalmára nem lehet „és mennyi egészségét gyógyszer gyanánt föntartani segíti ;végre pedig a józanságban mi magunk is „kiknek nevelésére egyenként annyi költetett „hogy tíz szegény parasztot boldoggá lehetne vele tenni „adjunk jó példát szegény földmivelőinknek „hogy ne kényszerüljenek bennünk annyiszor megbotránykozni. “ Itt leirhatlan zaj szakasztá félben a beszélőt „s a józanságiegyesület egyhangúlag szilárdul megalakultalak nyilvánitá magát „inid ”n az egész gyülekezet már nem is szólhatott „hanem csak nagyokat csuklóit „és a szoba egyik falától a másikhoz tántorgott . Elnök „ igazgató „ jegyző „ ügyvéd s választmányi tagok mindazáltal mégis elválasztaltak „tudva lévén „hogy illy állapotban legkönnyebben szoktak a választások véghez menni . Ezután akadozva tudaták a szaggal jóllakott aratókkal „hogy ezentúl nem szabad semmiféle szeszes italt használniok „kivévén ha úr dolgában lábukat vagy karukat törik „s ekkor is természetesen nem belsöképen „hanem külsöképen . A szegény parasztok eleinte kissé bámultak ugyan „de csakhamar ezen tilalomban is csöndesen megnyugodtak „fökép miután élő szemeikkel láták —milly utálatos a részeg ember ! Midőn az állatország népgyfllésén a szamarat kérdezék :mért nem akar adóznia közjóra ?föleit büszkén hátra lódítva csak ezt válaszolá : „Mert apám sem fizetett adót !” E válaszon az állatok csendesen megnyugodtak „mert hiszen mit is várhattak volna egyebet ezen válasznál ? Azóta ezen válasz sokszor megújult „s minden a régiben maradt „természetesen csak az állatok országában . De nem így ám az emberek birodalmaiban . A felvilágosodás rohanó csillaga még a hegyek belsejében is fénylő tüzeket gyújta „s hogy mi azokat nem látjuk „azt csak emberi szemeink földi gyarlóságának kell tulajdonítani . Adózni kell a közjó előmozdítására ! Ez mosta jelszó még nálunk is „és ennek mindenki tehetsége szerint megfelelni törekszik . A ki eddig sokat aludt „most adózni kiván a munkásságnak „legédesb álmát megkurtítja „és az éj nagy részét kártya mellett tölti el ;hiában „ez is egy neme az adózásnak . Ki eddig szűkén élt becsületes keresményéből „most lerója acföját a divatnak „és soha meg nem fizetendő adósságokat csinál . Ki eddig egyetlen fillért sem adott a nemzeti gazdászat előmozdítására „most egészen átjáratva a közszellem ellenállhatlan hatása által „ugyancsak hatályosan adózik e szent célra „és az agarászegyletbe áll . Ki eddig a nemzeti irodalmat elhanyagold „most buzgón adózik e nagyszerű emeltyűjére a szellemi haladásnak „s kölcsön kért magyar könyvekből pipagyújtót csinál . Ki eddig a kereskedést „nemesi fönségében el-bizakodva „ aljas foglalatosság gyanánt lenézé „megveté „most megérté a fölébredt század suhogó szellemét „és adózik hatalmas szózatának „s maga személyesen is kereskedővé lesz ;mivel pedig egyebe nincs „tehát tulajdon becses személyét s meggyőződését adja el „természetesen lehetőségig olcsón „hogy piszkos jellemű uzsorásnak ne tartassák . Szóval „minden adózik most már „és ugyancsak látszik is nagy sikere . A szükségtelen víz mindenütt ki van pusztítva „a borkereskedők hordáit kivévén „és egyéb helyeket „hol az illy nagy munka fáradság nélkül nem történhetett volna meg . A népnevelés mindenütt legjobb lábon áll „mert minden húsz éves paraszt suhanc tudja már „kinek van joga öt megbotoztatni . Hitelünk olly keményen meg van alapítva „hogy csak vállalkozó szellemű szabó ollója vághatja ketté . Országutaink legjobb karban vannak „elannyira „hogy még esős időben is mindennap legalább két mérföldnyire haladhatunk „habár csak hat ló húzza is üres kocsinkat . Nemzeti irodalmunk olly teljes virágzásban díszük „hogy egy nagy hírű jeles magyar iró nemrég irodalmi keresményéből arany órát szeretett volna magának venni „ha árát drágálnia nem kellendett . Röviden „annyira emelkedtünk „hogy bízvást el-mondhatni rólunk „mikép a röpülés mesterségét ugyan nem mi találtuk föl ;de azért azzal vigasztalhatjuk magunkat mégis „hogy ezt mindeddig még másnak sem sikerült fölfödöznie . És e roppant emelkedésünket leginkább annak köszönhetjük „hogy az adózás nagyszerű igéjét testté hagytuk magunkban válni „mit mindenki bátran elhihet „habár történetesen nem látja is . Azonban ki hinné „hogy mind e mellett is vannak konok makacsságé és illetőleg makacs konokságú emberek „kik azt hiszik „hogy a magyar irtózik az adózástól . Boldog isten !milly iszonyú igazságtalanság ez ! Ugyan hogy csak egy „de mázsányi okot használjunk —nem fizeti é meg minden magyar adóját a halálnak ? Vagy ugyan van é jelenkorunkban halhatlan magyar ?! Lám „piruljanak azok „kik állítni merészük „hogy a magyar nem adózik . De ime „ók nem pirulnak és állításuk mellett határzottan megmaradnak „dacára minden ékesszólásunknak . Különösen pedig azok száma igen nagy „kik folyvást vitatják „hogy kiválólag Pesten rendkívül sok adómentes lakik „kik mindenben gáncsoskodnak „mindent fitymálnak „magosán hordják orrukat „teljes életükben csak követelnek és egyetlen fillért sem adóznak a város szükségeinek födözésére . Ezen úgynevezett adómentesekre aztán görbe szemmel néznek a városi adózók és szeretnék őket ebrudon kivetni „ha fövárosias műveltségűk az illy rövid bánásmódot megengedné .. S hogy mindez valóban így van „és a nagyításnak egyetlen vonását sem használtuk „azt fényesen bizonyíthatjuk be egy pesti barátunk tulajdon szavaival „ki egyszersmind olly hiteles iró „hogy szavaiban bizonyára senki nem fog kételkedni „kinek keblét azon az üdvözülésre mulhatlanul szükséges szent hit melegíti „hogy mindaz tökéletesen igaz „ a mi nyomtatva van . És most hagyuk öt magát beszélni és hallgassunk „hiszen ez nem nehéz „ szeretnék mondani „ha magyar gyűléseken gyakran nem lettünk volna jelen . Szilárdul elhatározám magamban „hogy a költészet magas föllegeiből leszállók „hová a gyarló emberek nem akarnak utánam fölkapaszkodni és ezentúl csupán az életet fogom leírni „úgy a mint van „s nem „mikép lehetne „vagy lennie kellene . De van é erre elég világismeretem ? E kérdésre könnyen megfelelhetek magamnak „igen könnyen ! A világtörténetet diák koromban nemcsak tanultam „hanem el is feledtem „a visszaemlékezés tehát e tekintetben annyival is inkább elegendő „mivel azóta Pestről több utazást tettem „s gyakorlat által pótolhatám ki a meddő elméletet . Vácon kétszer voltam ;Kecskeméten egyszer „a Zugligetben pedig ki tudná hányszor „s egyszer Esztergámba is él akartam utazni „de ez olly költsélgesnek mutatkozott „hogy ezen szándékomról le keleti mondanom „miután könyvárus nem találkozott „ki útleírásomra illy nagy összeget „mintegy nyolc váltó forintot előlegezni merészlett volna „a teljes című szerkesztők pedig csak hasábjaikat szeretik néhány sorral megtoldani „és nem a tiszteletdíjt . Tehát világismeret dolgában tökéletesen nyugolt lehelek . Én legalább ezt haliám keblem istenének láthatlan ajakiról „és ugyan kell é ennél több ? De hát van é elég emberismeretem is illy nagyszerű határzat kivitelére ? Így hangzott füleimben a második kérdés rögtön az első után . Erre már bajosabb kedvező választ adnom „gondolám kissé csüggedezve . Igaz „hogy sok embert ismertem „s ezenkül néhány uzsorást is „de még ez nem elég az üdvösségre . Kocsmába kezdek járni rendesen „gondolám rövid fontolgatás után „mert ott „borozás közben „többnyire legtermészetesb alakjában mutatkozik áz ember „s valódit különben is inkább találhatni ott „mint bármelly cifra estélyeken . Én „mennyire tőlem telhetik „mindig tett embere valék „s azért a határzatot ezúttal is rögtön teljesítés követé „és kocsmába mentem . Útleírást ne várjon tőlem ezúttal a nyájas olvasó „ámbár Pesten „mig három utcán halad az ember végig „több kaland és baj érheti „mintha más országban harminc mérföldet ügetne keresztül . Tehát a kocsmában vagyunk „mellyikben „azt nem mondhatom meg „mert ki tudja „minő veszélyes célzásokat látnának abban némellyek „s még komoly következmények is származhatnának abból „hogy én kocsmában valék „és hogy előttem asztal „az asztalon pedig tányér „és ezen egy darab száraz ökörbőr hevert „mellyet rostélyosnak szoktak csúfolni . „Természetes halállal múlt ki ezen ökör ?kérdém a pincért . „Igen ”—feleié ő nyájasan „nem tudva „hogy mit válaszolt „épen mintha szószéken rósz ügyet védelmezett volna . A kocsma úgy tele volt emberekkel „mint a siralomház harmadik napon „főkép „ha e nap vasárnapra esik . Sajnálom „hogy szebb hasonlítást nem hozhatok föl „de annyi bizonyos „hogy itt is sok élet forog veszélyben a rósz étel „roszabb bor „és legroszabb ecet miatt . Ne várja senki „hogy a falatozó vendégeket lerajzoljam „mert ezt kilenc ügyes képiró sem győzné „aztán minek a sok értéktelen arcképet szaporítani most „miután azoknak úgy is bővében vagyunk . Csak a beszédeket jegyzem föl tehát „hiszen különben is ebből lehet leginkább megismerni az embert . „Már sógor „én csak a mellett maradok „hogy tönkre kell jutnunk. ” „Miért ?“ „Még kérdezheti ? Hiszen minden teher rajtunk fekszik „az adómentes urak pedig csak kinevetnek bennünket . „Azoknak van legnagyobb szájok . „Herék . „EmésztŐk . „Lázítók . „Gyalázat „hogy tűrjük . „Milly ocsmányság az „ én varga vagyok „s adóznom kell a kövezetj a vitásra „hogy annál kevesebb csizma kopjék a városban . „Hallatlan !“ „Úgy vagyunk mindnyájan „a ini zsírunkon híznak azok „kik nem adóznak . „Mennyi adót kell házaimtól fizetnem „és többnyire olly emberek rongálják bennük lakásaimat „kik egyetlen fillérnyi adót sem fizetnek . „Én már legényt is alig tarthatok . „Úgy vagyok magam is . „Utoljára még oda jutunk „hogy magunknak is dolgoznunk kell . „Ocsmányság . „Még ez mind semmi . „Micsoda ? „Mind ez semmi ?“ „Bizony furcsa állítás !“ „Pedig úgy van „mert engem egészen más boszant „atyafiak . „Ugyan micsoda ? „Halljuk !“ „Az „hogy minden lépésünkre ügyelnek azon ingyen élé emberek „kiket íróknak neveznek „s majd nevetség „gúny „majd üldöztetés tárgyaivá tesznek bennünket hírlapok utján minket „szorgalmas adózókat „mig ók egyetlen fillérrel sem adóznak a közjó előmozdítására . Ez keserít engem „s érzem magamban „hogy képes lehetnék valami szörnyüt elkövetni ezen lelki gyújtogatók ellen „ha feleségcs ember létemre életemet szabad volna kockára tennem . „Hah !igaz bizony „azon irtózatos irók minden parányi zsemlyét meglátnak . „És kikürtölik . „Úgy van .. „Nekik mindig rósz a járda „pedig dk ingyen koptatják „s mi csináltatjuk véres verejtékünkből. ” „Minden font húsból tudják „mennyi hibázik . „Úgy ám „az éhen korászok . „A zsidókat is céhbe szeretnék tukmálni nyakunkra . „Igen „csak hogy pénzt csikarhassanak tölök „mert különben nem élhetnek az árvák . „Még a nemes tanács ellen is gyakran kikelni merészlenek . „Ők szeretnének mindenben rendet szabni . „Úgy van „pedig hallottam „hogy ollyan is van köztök „ki németül egyetlen szót sem tud . „Szörnyűség ! „Hogy nem szégyenük magokat. ” „Ocsmány heverök. ” „Böcsületes adózók verejtékén hízó csodabogarak ” „Tele van a szájuk oktató szóval „de bezzeg nem nyúlnak zsebükbe. ” „Fizetésre a polgár is jó. “ „És arra „hogy ezen jószívűségéért még jól kinevettessék. ” „Szégyen „gyalázat !” Ez az „ mit müveit olvasók előtt az akkor hallott megjegyzésekből elmondhatni vélek ;de hallottam ezenkül olly körmönfont kikeléseket is az adómentesek „s különösen írók ellen „hogy még máig is borsózik bele a hátam . A rostélyost tányéromon hagyám „tartozásomat megfizetőm „és mélyen elszomorodva haza ballagék . Ezen tisztes iparüzők és adózók valóban mondottak valamit „és ez igen sok jelenkorunkban „midőn olly keveset szokás mondani „habár sok is a szó . Én csakugyan nem adóztam még Pesten „ámbár tizenhat év óta folyvást minden kényelmeiben részesülök . Ez tény „elvilázhallan tény „ez érett megfontolást igényel . Mennyit járok este éjjel az utcákon „és ugyan mit adtam világításra ? Semmit . Hányszor törtem be orromat a koromfekete sö-tétségben „és ugyan mit adtam kövezetjavitásra ? Semmit . Hány font port nyeltem el minden évben „és ugyan mit fizettem utcatisztitásra és öntözésre ? Semmit . Mit adtam a rendföntartásra „melly olly példás „hogy ittlétem alattegyszer sem rabolták ki szállásomat . Semmit . Igaz ugyan „hogy ott ellopásra méltót nem is találtak volna „de ez nem a tolvajok „és nem is a rendőrség hibája . Szóval :mit adóztam én azon leirhatlan kényelmekért „és minden egyéb meg sem nevezhető jótéteményekért „miket Pesten mi kiváltságosak és adómentesek ingyen élvezünk ? Semmit „de semmit ! Ez szomorú „ez több mint szomorú ez ez tisztelet „becsület „de igazság is „ez -ez valóságos . Ezt sugá keblem istene „és én nem cáfolhatám meg e sugallást . Mély gondolatokba merülve érkezém szállásomra „agyamon s szívemen nagyszerű feltételek korbácsolák egymást keresztül ;fájdalmasan „ellenállhatlanúl „megrendülve „sőt velőig megrázkodva érzém „hogy itt most már csakugyan valamit tennem kell „és annál fogva mély sóhajtással ágyamra vetém magamát „és csakhamar lehető legmélyebb álomba szenderültem „mert a magyar azt hiszi „hogy minden nagyobbszerfl halárzatról álmodnia kell előbb „s csak azután foghat a végrehajtáshoz . Másnap reggel minden további fontolgatás nélkül szilárdul el valék határozva „hogy kötelességemet teljesítendem „és ezentúl évenként önkénytes adózással fogok járulni a városi terhek némi enyhítéséhez . Mindenek előtt pénztárvizsgálatot tartók „s úgy látám „hogy öt ezüst forintot most tüstént nélkülözhetek „ha kalapot „vagy esernyőt nem veszek magamnak „mert e két tárgy valamellyikének megszerzésére gyüjtögetém össze a kérdéses öt forintot . Tehát kalap „ vagy esernyő „vagy önkénytes adózás ? Ez volt a kérdés „mellynek megfejtéséhez a sors hatalmas „ és ellenállhatlan felszólítása nyomán ezennel fognom kellett . A választás igen könnyű vala „mert így okoskodám : „Ha esernyőt nem veszek „akkor botorság lesz új kalapot vennem „mert az első eső semmivé fogná azt tenni . „Ha ellenben esernyőt veszek „s nem vehetek egyszersmind új kalapot :úgy az egész világ kinevet „hogy ezen ócska madárijesztő kalapot eső ellen ótalmazom. “ Könnyű szívvel tárcámba rejtém tehát a nemes célra szánt ötöst „a tárcát oldalzsebembe mélyesztém „és magasztos léptekkel készülék szobámat elhagyni „midőn az ajtó rögtön megnyílt „és a házmester felesége belépett . De azért ne méltóztassék ám elpirulni nyájas olvasónő „mert a kérdéses asszonyság már rég elfeledte „hogy mikor volt ötven esztendős . „Jó reggelt kívánok !”—szóia nyájasan a ház-mesternő „s a seprőt az ajtóhoz támasztó . Nem jól áll a világ „gondolám „mert udvarias az öreg asszonyság . „Adjon isten ”„ —viszonzám némi aggályos kifejezéssel . „Nagy szél van „métóztassék frakját összegombolni. ” Oda vagyok „gondolám „már aggódik egészségem fölött . Sejtésem nem csalt . „Egy kis kérésem volna . „Csak szóljon . „A hús árát fölemelték „a kőpor is drágább „pedig már ki kellene a szobát súrolnom ;aztán a kenyeret már kalács gyanánt is alig eheti a szegény ember „azért tehát ” „Csak tovább „tovább . „Azért tehát azt gondolta szegény öregem „hogy a téns úrfi különben is olly jószívű „és egy forinttal megjobbíthatná hónaponként béremet a takarításért . „Jól van „értem  Ugyan mit tegyek ? Idegent járassak a házhoz ? Ezen szegény öregeket megfosszam egy falat kenyértől ? Hiszen egy forint nem a világ . Így beszél a könnyelmű és igy beszél a jó szívű ember „de nem az „ ki vagyont gyűjt „és meggazdagszik . „Jól van „megfizetem . „Köszönöm alázatosan . Indulni akartam . „Még egyet kell mondanom  „Még egyet ?” Rémülni kezdék . „Holniap házbérfizetés napja  „Tudom „fizetni fogok  „Oh „hiszen abban nincs hiba „de a háziúr azt üzeni „hogy a gabona drágasága már kiállhatlán „s azért a téns úrfi ezentúl szállásáért évenként tíz forinttal többet fog fizetni . „Ismét ? „Igen „a város is fölemelte ismét a ház után járó adói . Ez ellen nem lehete szótanom „a házigazdának igaza volt „neki fölkeli szállásainak árát verni „mert a gabona drága „ és ö gabonakereskedő Aztán neki adót kell házától fizetnie . Elhagyám szállásomat „s azon büszke öntudattal lépdelék a városház felé „hogy ezentúl nem leszek többé fogyasztó here „hanem hasznos adózó polgára a fővárosnak . Lélekemelő gondolat „már is milly könnyültnek érzém magamat „s föltevém magamban „hogy ócska kalapomat büszkén fogom viselni . Vargám boltja előtt haladék el „be kell hozzá mennem . A boltban egy csinos asszonyság ül „tollas kalappal „selyem ruhában . Talán csak nem akar magának csizmát váratni ? De ugyan mért nem ?hiszen Pest kövezetén igen hasznos a csizma „még gyöngéd nőlábokon is . „Mikor lesz kész a fejelés ? —kérdém a mestert „miután az ismeretlen hölgy előtt magamat kissé meghajtám . „Holnap reggelre haza küldöm „—viszonzá a varga „—de egy észrevételem van. “ „ Észrevétele ?” „Igen „a drágaság igen nagy „aztán adómat is felemelte a város „kénytelen vagyok tehát a fejelés árát harminc krajcárral magasbra emelni. ” „ „Valóban „—tévé hozzá az ismeretlen aszszonyság —férjem máskép nem jöhet ki „minden olly méreg drága „hogy alig mozoghat az ember ?” Ez tehát a varga felesége volt . Igaza lehet „a selyem is megdrágulhatott a tollal együtt ;aztán a „ varga adóját magosbra rugtatta a város . Ez ellen nem lehete szótanom „aztán tíz válté garas tulajdonképen csak négy ezüst garast tesz . IQ mondhatná ezt soknak ? ÉH tehát megnyugodva folytatóm útamat kitűzött célom felé . Az utcasarkon egy barátommal találkozám „ki azonnal rám kiálta : „Ez már mégis hallatlan ! „Ugyan micsoda ?” „Képzeld csak „a bérkocsisok is többet kérnek már a hús megdrágulása miatt „mintha bizony hússal hizlalnák görhes lovaikat ;eddig Budára három húszast fizettem „most négyet követelnek „ezt meg kellene róni . „Járj gyalog. ” Ennél jobb tanácsot nem adhatók barátomnak :ö lássa „beéri é vele . Ismét tovább ballagtam . Hah „mi ez ? —egy lovagló úr majd elgázolt kemény szájú paripájával . „Ezerszer bocsánatot kérek „csak tegnap vettem lovamat „még nem ismerjük egymást „igen akaratosnak látszik ? „Meg kell rőfözni. ” „Lesz rá gondom ? A szabó arcát harag futá el ártatlan célzásomra „s csakhamar folylatá : „Szabad lesz holnap az árjegyzéket elküldeném ? „Holnap ?” . „Igen „közelit a házbérfizetés ? „Jól van „csak tessék elküldeni ” „De meg kell egyszersmind jegyeznem „hogy a rendkívüli drágaság miatt kissé föl kell emelnem eddigi díjaimat „a nadrágvarás ezentúl egy forinttal „a mellény pedig tíz garassal drágább lesz. ” „Nem lesz az sok. ” „Épen nem „mert a város fölemelte adómat . De bocsánat „nem tarthatom lovamat „igen tüzes állat Szabóm elvágtalott. ” Hm „gondolám „és hm „tevém hozzá néhány pillanat múlva . Azonban jól megfontolván a dolgot „a szabónak igaza van . Igaza ? Igen „mert a város fölemelte adóját „s azonkül az abrak drága „ lovát pedig nem tarthatja posztószéllel „ha szelet akar vele csinálni . llát ne tartson lovat . Igen ám „hiszen ö tagja a lovas polgárságnak „tehát fizessünk „és hallgassunk . „Tekintetes uram ! Ki ez ismét ? Ah „hiszen ez azon becsületes uzsorás „ki száz után csak negyvenet vesz tőlem „ha néha annyira megszorulok „hogy egy váltót kell aláírnom . „Mi baj ?hiszen még nem járt le váltóm „“ —szólék kissé kedvetlenül . „ Árjegyzéket említett a szabó „s mivel épen itt vagyok „tehát azt gondolám „hogy talán parancsolni méltóztalík velem a tekintetes úr . „Köszönöm „most nincs rá szükségem. ” „Egy úttal engedje megmondanom a tekintetes úr „hogy ezentúl csak hatvanos kamat mellett kölcsönözhetek. ” „Hogyan ?” „Igen „a mint mondám ? „És mi okból ?” „Az adót felemelték „minden drágább „és élni is csak kell az embernek. ” „Úgy nem lesz egymással többé dolgunk ;máshoz megyek. ” „Nem kap olcsóbban pénzt a tekintetes úr „bizony isten nem kap . „Jól van „majd teszek én erről „istennek hála „ elég elszántsággal bírok. ” „Mit hallok ? Talán csak nem akarja a tekintetes úr magát főbe lőni ? „Oh nem „hanem ezentúl még jobban gazdálkodom „és nem fogok többé adósságokat csinálni. ” „Ah „hiszen ezen szándék még az öngyilkosságnál is pogányabb l  Ezt sóhajtá uzsorásom „és nagy búsan tovább hordá sátorfáját . Neki igaza lehet „nem bánom ;de nekem is igazam van „nem csinálok többé adósságot . Menjünk tehát tovább magasztos célunk felé „mert az idő eljár . „Barátom „megállj. ” Ki ez ? Ah „legjobb barátom „egy helyre járunk ebédelni . „Jó reggelt . “ „Dehogy jó „dehogy jó ! „Megijeztesz. ” „Ijedj meg bátran ;gondold csak „mi történt rajtam most ? „Kiváncsi vagyok. ” „ Vendégfogadósunk leányával szóltam ? „Eh „te szerencsés !“ „Hagyd el „azt mondá „hogy mától fogva havonként két ezüst forinttal többet kell az ebédért fizetnünk ?” „Tréfálsz ? .Épen nem ? „És mi okból ?“ „A város fölemelte az adót „minden drága „ és —mivel a vendégfogadós úgy akarja ? „Hm „a szivarozásról alkalmasint le kell mondanunk „cimbora. ” „Világért sem „én ezentúl majd csak kölcsön kérek szivarokat ? Elváltunk „s én még mindig előre haladtam „magasztos célom felé . És ugyan „mért ne folytattam volna utamat ezentúl is ? A vendégfogadós adóját fölemelték „s ö viszont ételeinek árát emelte föl . Ez tökéletesen rendén van „én legalább ebben meg tudok nyugodni . Tehát csak előre . „Kérem alázatosan tekintetes uram „—bocsánatot kérek. ” Uj fölakadás „ma minden utamban van ;de úgy szokott az lenni :minden jó tett bajjal jár . Azonban a bajok egész tömegétől sem kell visszariadni . Ah „ez szegény öreg koldúsom ! Ez — Csitt „mit a jobb kéz tesz „azt a bal ne tudja meg . Ezen szegény öregkoldús hajdan jobb napokat látott „tisztviselő volt a szerencsétlen „ bizalmát társa megcsalta „s a pénztárt kilopta „és ő most koldul ! Én megengedem neki „hogy minden szombaton két réz garasért hozzám jöhessen „ma szombat van . „Épen a tekintetes úrhoz akartam menni „engedelmet kérek  „Ah „semmi „édes öregem „itt a két garas „jó  „Az csak van „hála istennek „de a drágaság megöl ;ha nem sérteném meg a tekintetes úr nagylelkűségét ? Kétgarasos nagylelkűség ?! Hm „mért nem ?hiszen jelenkorunkban sokan olcsóbban is megnyerik a nagylelkűség hírét . „Csak bátran „csak bátran. “ „Alázatosan kérném „ha kegyes alamizsnáját ezentúl még két krajcárral megtoldani méltóztatriék „hogy legalább fél font húst vehetnék rajta mindig vasárnapra. ” „Szívesen  Igen szívesen megadom neki „hiszen két krajcár szót sem érdemel „aztán legalább vasárnap csak kell húst ennie . De hát én ? Az igaz „ez nem megvetendő kérdés „azok után „miken már átmenék . Mit tegyek én ? Bizony különös „még a koldús is magosbra emelni törekszik azt „mit neki önkényt megajánlott az adakozó . De tehet é ö erről ? Épen nem „csak a zsarnoki körülményeket lehet okozni . Oh „de azért nem esem kétségbe „s föltételemben nem hagyom magamat megrendítetni „világért sem . Azon könyvárushoz megyek „ki munkáimat kiadja „s röviden megmondom neki „hogy szokott tiszteletdíjamat ezentúl ívenként egy ezüst forinttal emelje föl „ez által aztán minden természetes súlyegyenbe fog jönni . Úgy van „siessünk hozzá ;de íme „mintha szólítottam volna „épen itt jó . „ Alázatos szolgája  „Ah „jó reggelt „—szól nyájasan a könyvárus „—épen jó „hogy szerencsém van ;különben írnom kellett volna önnek. “ „Mivel szolgálhatok ? „Csak azt kívántam önnel tudatni „hogy a város fölemelte adómat „azónkül pedig ügyeim igen rosszul mennek most ezen általános drágaságban „és így kénytelen vagyok mától fogva ön tiszteletdíját ivenként bárom forinttal leszállítani „és egyszersmind kérem önt „méltóztassék ezentúl hónaponként öt iv helyett csak négy ivet írni „mert illy mostoha körülmények közt sokba nem bocsátkozhatom . Alázatos szolgája „sietnem kell. “ Szegény barátom szava elállott a nagy csodálkozás „és még nagyobb meglepetés miatt „s azért nem is folytathatja előadását . Helyette tehát nekem van szerencsém a nyájas olvasóval tudatnom „mikép szegény barátom azt kezdi hinni „hogy ö Budapesten épen nem adómentes „hanem inkább nagyon is adózik mindenre „habár öt ezüst forintját ez úttal még meg fogja is tartani . Honi fürdőről hazai színekkel nemzeti képecskéket akarunk ecsetelni . Honinak egyszerűen azért mondjuk ,mivel kö ”zelebbről megnevezni nem akarjuk ,minthogy minden magyar olvasó különben is rá fog ismerni ,ki valaha magyar fürdőben volt ,bármellyik részében az or ”szágnak ,mert hiszen az -igen csekély kivételek ”kel —mindegy ,valamint a legszebb magyar nóták is utoljára mind egy húron pendülnek ,mi annál csodálatosabb ,mivel a magyar ember egészen ellen ”kezőleg ha még annyi volna is ,mind más nótát fú ,vagy is ellenkező irányban működik . Színeink :fehér ,zöld ,és piros . Mi ezeket ez alkalommal illy értelemben használandjnk : Fehér a hölgyek arca ,kikről szólandunk ,zöld a gyep ,—mellyen sétálnak —piros a kártya háta ,mellyel játszanak . Egyéb nevezeteset rólok ez úttal nem igen lehet mondanunk . Az esti szürkület ,s kísérői már majd beállnak ,s az érkező fürdővendég lovai a rendkívül ,vagy is inkább rendesen rósz utak miatt majd kiállnak ,a kocsi kerekei megállnak ,a már helyben lévő für ” dővendégek nem állnak meg ,hanem sétájukat foly ”tatják ;a vendéglő előtt heverésző kutyák fölállnak és nyújtóznak ,—a vendéglő előtt ülő pincér és idegen hajdúk ellenben nem állnak föl ,hanem azért szinte nyújtóznak ,az érkező fürdővendég szava csodálkozás miatt eláll ,mert most jött először ma ”gyar fürdőbe ,s meg nem foghatja ,hogy elfogadá ”sára senki nem áll elő ;a rendes fürdővendégek .szava is eláll csodálkozás miatt a fölött ,hogy az új Htrdővendég le nem száll ,és odább nem áll fáradt lovai mellől . Az érkező közelebb lép a vendéglőhez ,a pin ”cérre tekint ,és megszólal : kaphatok szobát ? _. A pincér a kezében levő asztalkendővel le ” veri csizmájáról a port ,s kevés pillanat múlva tá ” nyérokat fog vele törölgetni . Tanácsoljuk az uj fürdővendégnek ,hogy ezen ártatlan megjegyzésünkkel érje be ,mert a pincér nem felelt . Utasunk világosabban szóla : ,Hol a vendégfogadós ? Nyittasson számomra szobát. ” A nyújtózó hajdúk előbb egymásra ,s azután a pincérre néztek ,de nem szóltak ,mert hiszen mi közük nekik más bajához ,kik csak saját urasá ”guknak tartoznak szolgálni ? A pincér előbb letörlé asztalkendőjével a mellette álló vizsla rézörvét ,azután fölemelé sze ”meit ,végig tekinte az uj fürdövendégen ,hogy körülbelül mennyi borravaló néz ki zsebeiből ,és vontatva kérdé : „Was ?“ Szegény uj fürdővendég nem tudta ,hogy ma gyár fürdőben igy szokás ,most tehát nagy zavarodással ismétlé németül : ,Kaphatok szobát ? „Nem tudom ,—viszonzá ásítva az asztalkendős ,és tovább állott ,—én nem vagyok szoba ”pincér . Hm ,ez a pincér ,noha nem tud magyarul ,mégis bizonyosan magyar ember ,mert tiszteli ezen fontos politikai alapelvet : —Ne cseréljük föl a szerepeket ! Ez alatt az idegen hajdúk is tovább állottak és az uj fürdő vendég egyedül állott a vendéglő ajtaja előtt . Mihez kezdjen már most ? A nap lenyugodott ,a tehenek kolompolva ,a juhocskák szendén bőgi- cselve ,s a sertések rejtélyesen vinnyogva tértek haza a legelőről ,és mindez igen szép nyáréji álmát szülhetett ugyan ,de szobát nem nyithatott az eltik ”kadt utas számára . Egy hálósipkás fej merül ki az ablakok egyi ”kéből . Bizonyosan magyar ember ,gondolá hősünk ,mert nagy előszeretettel látszik viseltetni az alvás iránt —magyarul szóla tehát hozzá : ,Ugyan kérem alázatosán ,hol találhatom itt a vendégfogadóst ? A hálósipka tulajdonosa hosszú szárú pipájá ”nak végét az ablakon kidugá ,csibukos végét pedig arcának közepébe dugá ,és csodálkozva kérdé : Szegény fürdövendégünk erre nem szólhatott ,mert ámbár hiszi ,ha meg kell lenni ,hogy a csuvaszok ,és cseremiszek is magyarok ,de a fönebbi kurta szócskát nem érté ,ámbár diákul ,és németül úgy beszél ,mint a viz . Szomorú helyzetében végre elhatározd magát a fáradt utas ,hogy keresni fogja a vendégfogadóst szobáról szobára ;ekkor azonban csinos fiatal höl ”gyet láta közelíteni ,két szép leánykával . A fiatal hölgy egyszerű kék honi ruhát viselt szemes kartonból ,s fekete fürtéit csinos magyar szabású fekete csipkefejkötö folyá körül . Valahára magyar asszonyság !sohajta csaknem hangosan a vendég ,kalapját ,melly tulajdonké ”pen utias pongyolasipka volt ,udvariasan levevé ,s nyájasan ,sőt legnyájasabban szóla : ,Bocsánat ,kedves nagysád ,én — Tovább nem szólhatott ,mert a deli fiatal hölgy piros ajkai legszebb francia nyelven mondák : „Bocsánat ,nem értek németül ”,és tovább haladott . Ő francia nevelöné volt egy lelkes magyar családnál ,s hihetőleg azért gondolá a magyar nyelvet németnek ,mivel magyar fürdőben ,s magyarok közt tartózkodott . Szerencsétlen vendégünk már épen haját akará tépni ,midőn még jókor eszébe juta ,hogy ezen végső vigasztaló segédeszközhez sem folyamodhatik ,mivel már több év óta parókát visel . Megvan ,gondolá ,diákul szólok ,úgy majd csak megértenek.-  Ezen elszánása után egy asztalhoz közelit ,melly csak néhány lépésnyire áll kocsijától ,sigy szól négy kártyázó úrhoz szép diák nyelven : ,Rogo humillime ,mikép juthatok a vendégfo ”gadóshoz ? Ő ezt mind diákul kérdé ,de mi nem akarjuk előadásunkat nagyon tarkázni . Egy a kártyázók közöl hangosan kiálta ,mi alatt az utasra toktaté : „ Pagát ultimó ánkszakt ,na moj dusu ánkszakt ! —Ezután az utashoz fordulva :—Rogo hu millióié ,én vagyok a fogadós ,mit tetszik kí ”vánni ?“ ,Szobát —szóla csodálkozva az utas és nem minden boszankodás nélkül ,mert hiszen foga ”dós uram már rég hallhatá ,hogy hiában sürgetett szobát . A Pagát boldog tulajdonosa nyájasan szóla ,kártyáit rendezve : „Tüstént . Johann ! Johann ! Mindjárt itt lesz ,bocsánatot kérek ,—ki a fórhánd ?“ A kártyázást nagy tűzzel folytaták ,s miután a Johann név ,mellyel a világ valamennyi pincé ”reinek legalább két harmada büszkélkedik ,még néhányszor harsányan szélnek bocsátaték ,és a Pagát minden ármányok dacára szerencsésen megnyeretett ,vagy megyei jegyzőkönyvi írásmód szerint megnyerődön ,az óhajtva várt szobapincér csak ”ugyan előkullogott . Ne méltóztassék a nyájas olvasó csodálni ,hogy a szobanyitást külön rovatban tárgyaljuk ,mert ta ” pasztalni fogja ,hogy az valóban nem csekély bajjal jár . Hídban ,magyar fürdőben vagyunk ,s tud ” hatja mindenki ,hogy nálunk Magyarországban sok ” kal könnyebben megy a becsukás ,mint a megnyi ” tás ,akár erszényről ,akár egyébről legyen szó . Tehát a szobapincér megjelent ,.s álmosan urára tekinte ,ki ,kártyát osztva ,félvállról kérdő :( ,Van üres szoba ?’ „Épen csak egy ,—felele a szolgálatra ter ”mett emberek eleven paródiája . ,Hol ?‘ „Az első emeleten. « ,Hátul ? „Nem ,mindjárt elől. ” ,JÓ van ,nyisd föl ezen uraságnak . „A kulcs a szobaleánynál van . ,Keresd elő. , „Mindjárt . Ánka ! Ánka ! Szép név ,gondolá a fáradt utas ,és a távozó pincér után tekinte ,azután pedig majd a kártyázókat vizsgálta ,majd fáradt lovai fölött sajnálkozott ,mellyek még sem szabadulhattak ki a hámból . Ánka I hangzók majd közelről ,majd távolból ,majd viszhanggal ,majd a nélkül ,de hasztalan ,s az új fürdővendég már boszankodni akart a ven ”dégfogadósra ,ki annyira belemerült a kártyázásba ,hogy boldogtalan vendégét még csak nem is látta többé ;azonban ,mért neheztelt volna rá ,hiszen ő most kártyázása által egyszerre három vendéget mulattatott ,három pedig a politikai és társadalmi jog ” egyenlőségnél fogva mindig nagyobi )figyelmet érdemel ,mint egy . Hosszas kiáltozás után megjelent a szobaleány ,öltözetét rendezgetve ,hogy a vendég láthassa ,mi ”kép nem csak nagy városokban vannak csinos szo ”baleányok . ,Szobát tetszik parancsolni ? —kérdé nyája ”san Ánka .. „Igen ,igen ,lelkem ,csak nyissa meg hamar ,elmúlt máj egy órája ,hogy itt várakozunk. ” ,Mindjárt . -,A szobaleány zsebében motozott ,s nagy gonddal kérésé a kulcsot . Először kivett belőle gyüszüt ,gombolyt ,tőtartót ,azután cukrocskákat ,egy darab fekete kenyeret ,egy falat piskótát ,két gerezd foghagymát ,egy üvegcse kölnivizet ,egy törött tükördarabkát ,kis fésűt ,olvasót kék klárisból ,egy arany karperecét sárgarézből ,egy béna koppantót ,egy fanyelű bicskát ,két figét ,egy da ” rabka sajtot ,három almát ,két mogyorót ,egy kör ”tét ,mind hiában ,még a morzsákat is kisöpré öblös zsebéből ,sőt egy csonka ollóval csinos kezét is megkarcold ,de a kulcs nem jött napfényre ,nem csak azért ,mivel már nem volt napfény ,hanem leginkább azért ,mivel nem volt zsebében . ,Ach jáj ! —sohajta nagy zavarodással ,—bi ”zonyosan Herr von Schöpsz szobájában ejtettem el . E leverő szók után villámgyorsan eltűnt a szobaleány ,s a fáradt utas előtt tág mező nyílt anak megfontolására ,hogy mikép esketik ki a szo ”bakulcs a szobaleány zsebébül épen akkor ,midőn Schöpsz ur szobájában dolga van ;mivel azonban az új fürdővendég nem volt német tudós ,tehát illy fontos számitgatáson és súlyos következtetéseken nem tőré fejét ,hanem kocsisa által a málhákat sze ”dető le a hintóról ,mert a lovak gondos igazgatója már káromkodni kezde ,minthogy lovait olly érzé ” kenyen sajnálta ,mintha az állatkínzás elleni társa ”ságnak tagja lett volna . Mintegy óranegyed múlva minden le volt a földre rakva ,s a kocsis orra után indult ,mellynek jó szaglása egyenesen az istálóhoz vezeté őt négy ” lábú védenceivel . Ez alatt az új fürdővendég a már beállott tel ”jes sötétségben gondosan őrizé málháit ,mert inast nem vitt magával ,remélvén ,hogy a fürdőben pén ”zért ,s jó szóért kap annyi szolgálatot ,mennyire neki épen szüksége leend . A közel faluból regényesen hangzott föl a kutyaugatás ,mellybe andalító nesze vegyült a vi ” zek nadrágos lakosinak ,miket a köznép békáknak szokott nevezni . Néha egyegy denevér röpült el az utas feje fölött ,s a közel konyhából kés alatt nyögdécselő ártatlan csirkék panaszos hangjai segiték az esti ,sőt már csak nem éjszakai csöndet háborítani . Utasunk összeszedő minden bátorságát ,s han ”gosan kiálta : ,Ánka Ánka ‘ A bátrakat a sors is segíti ,Ánka csakhamar megjelent fél óra múlva ,s mosolygva szóla : „Csalatkoztam ,a kulcs nem Schöpsz ur ,ha ”nem Schaaf ur szobájában volt. “ Igen sajnáljuk ,hogy utasunk csak e szókat hallható ,de a sötétség miatt az említett mosolyt nem láthatá . ,Cakhogy megvan ,—jegyzé meg az új ven ”dég könnyűit kebellel ,—mindegy ,akár holt volt . Hej pedig ,dehogy mindegy ! Hát ha példáúl Schöpsz ur nötelen ,Schaaf ur pedig házas ? Ámde ez nem tartozik ide ,maradjunk tehát szorosan kitűzött tárgyunk mellett . Ánka barátságos hangon szóla : „Nem tetszik megnézni a szobát ?“ Furcsa bizony ,mikor csak egy van ,gondolá a vendég ,és megnyugodva viszonzá : ,Minek az ,csak vitesse fel málháimat ,mert bi ” zony eluntam már a hosszas várakozást ? „Vencel ! Vencel !! “ ,Kiaz ?‘ . „A szolga ,majd az fölvisz mindent . Vencel I Vencel !!mindjárt megkeresem . Ánka futni akart ,de a vendég rémülten ra ”gadd meg kezét ,félvén ,hogy végre a fogadó előtt kellend az éjszakát eltöltenie ,s elhatározd ,hogy legalább a szobaleányt nem bocsátja többé oldala mellöl míg mindene rendben nem lesz ,s a szó baleány kész volt maradni ,s majd Vencelt ,majd ismét a szobapincért kiáltozd ,melly műtétéiben a vendég torka is lehetőségig segíté öt ,s mi csak arra kérjük egész tisztelettel a nydjas olvasót ,méltóztassék magában a lehetőségig elevenen képzelni ,hogy szabad ég alatt méltóztatik sötét éjszakának idején úti málha ,és csinos szobaleány mellett állni ,s hogy aztán ketten majd fölváltva ,majd együtt ,valóságos operai szabály szerint ,vékony és vastag hangon e két regényes névet méltóztatnak kiáltozni —Johann ! Vencel ! Ha ezt elég elevenen méltóztatnak a tiszteltt olvasók magoknak képzelni ,úgy ezen jelenetről sokkal tökéletesb fogalmuk leend ,mint minőt mi puszta leírással nyújthatnánk . A kiáltozási párdal igen szép lehetett ,mert gyakran ismételteték ;de lett is gyümölcs ?a szo ”bapincér alakjában ,melly végre a sötétségből las ” sanként kifejlett ,mint héjából az érett mandola ,mellyhez sárgás arca különben is meglehetősen hasonlított . „Hol van Vencel ?“ —kérdé a szobaleány ,miután az utas kezét elbocsátá . ,„ Elment Márkával a faluba húsért ,mert a szamár megsántult ,hát néki kellett a nagy kosarat helyette vinni. ” Lám ,ismét bebizonyult ,hogy még a szamárnak is akad helyettese a mai világban ,midőn olly sok az ember . ,Ugyan barátom ,—kezdé kissé türelmetlenül az új vendég ,—hagyjuk most Vencelt ,és vigye föl szaporán a szobába holmimat . Kérem alázatosan ,az a szolga dolga szokott lenni . ,De ha nincs itthon ? „ ,Már nem késhetik sokáig . Az utas már káromkodni akart ,de Ánka bizalmásán sugá fülébe : „Ez a kamasz egy kis ajándékra vár ,és sok baja lesz nagyságodnak vele ,ha előre le nem kenyerezi öt . Ám legyen ,gondolá utasunk ,s nyujta vala ”mit a pincérnek ,mondván :. ,Csak fogjon hozzá gyorsan ,s ez nem lesz az utolsó borravaló . ,„A mint parancsolni méltózta tik . Ezt már egészen más hangon mondá a szobapincér ,s azonnal megrakodék a málhával ,és a szobaleány kíséretében az utas is követte őt . Ánka gyertyát hozott ,az utas körültekint ,és van módja benne ,mert hármukon ,s a málhán kí ”vül ,csak néhány szúnyog van ébren ,s néhány légy alszik a szobában . Ezen kifejezés :„néhány ,itt egy pár százat is jelenthet . ,Hát —hát ez minden ?‘ —kérdé csodálkozva az utas ,kinek a fürdői kényelmes életről egészen más fogalmai voltak . „Bútorokat is méltózlatik parancsolni ?“kérdé a szobaleány ,viszont csodálkozva az új ven ”dég nagy tapasztalatlanságot tanúsító csodálkozása fölött . ,Természetesen . „Mert azokért külön szokás fizetni . ,Isten neki ,csak szaporán . „Finom ,vagy csak közönséges bútorokat méltóztatik parancsolni ?“ ,Mindegy ,csak kényelmesek legyenek . „Csak azért kérdem ,mert az ára nem mindegy . ,Jól van ,csak szaporán. ” „ Vencel nincs itt ,jőjön hát Johann ,és se ”gítsen behozni a bútorokat  A szobaleány előre ment ,s inteni látszott a pincérnek ,ki azonnal ezt sugá az utasnak : ,„ Nagyságos uram ,ez a piszkos vászoncseléd egy kis ajándékra vár ,méltóztassék neki valamit nyújtani ,mert különben olly ágyaihoz ,mellyben annyi a nyugtalan lakos ,hogy egy órát sem alszik benne nagysád. “ ,Ánka !‘ kiáltó hirtelen az utas . „Méltóztassék. ” ,Itt van előre is valamicske ,csak jól gondomat viselje. ’ . ,Oh ,kérem ,hiszen ’ Az utasnak szinte tetszett ,hogy ezen két szol ”gálattevő lény olly szépen egymás kezére dolgozik ;milly nagyszert dolgokat lehetne illy példás egyet ”értés által létesíteni szegény hazánkban ! A butorokcsak hamar megérkeztek ,mik közt leginkább egy két lábú fogas tűnt föl ,melly tökéletesen hasonlított azon akasztókhoz ,nőkre falukon tor alkalmával a sertéseket függeszteni szok ”ták . Ezen fogast az egyik oldalajtóhoz támaszták ,a másikat pedig egy kényelmes pamlaggal bástyázák el . szerint az új fürdővendég tökéletes bátor ” ságban vala ,s előre örvende a dicső éjszakai nyu ”galomnak ,több napi törődése után . Szomszédai jobbról ,s balról ,mint ballá ,Schaaf ,és Schöpsz urak voltak ,mindketten nőtlenek ,kövelkezéskép nyugalomháborítástól innen sem tart ”hatott . E cikkely azon nevezetes elönynyel bir ,hogy olly rövid ,mint a vacsorák is rendesen lenni szoktak . A pincér pontosan elhozá az étlapot ,csak háromszor kelle utána az ablakon lekiáltani ,s ki fogna ezért neheztelni ,miután az isten nemcsak egy ember kedvéért teremté a pincért . ,Borjúszeletet ,—mondá az éhes utas . „Az nincs ,—jegyzé meg a pincér . ,Minek irták tehát föl ?‘ „Gondoltuk ,hogy lesz ,de a szolga nem ka ”pott a szomszéd faluban . ,Tehát sült csirkét . „Már elfogyott . ,És paprikás ? „Most vittem ide a szomszédba az utolsó adagot . ,De rántott csirke csak van még ? „Az is elfogyott már ,nagyságod kissé elké ”sett ,de egy óra alatt friset készíthetünk ,ha pa ”rancsolni méllóztatik . ,Arra nem várhatok ,álmos vagyok ,hozzon tehát akár mit ? „Tüstént ,bálba nem méltóztatik menni ? ,Tehát ma van ? „Mindennap ,szolgálatára nagyságodnak ,de csak éjfélig tarl. “ ,Nem megyek  „A zenét legalább itt is igen jól fogja nagysád hallani . ,Valóban ? „Mintha csak szobájában ülnének a cigányok . Szép vigasztalás ,gondolá a fürdővendég ,ki azt remélé ,hogy a nagyvárosi zajtól kellemesen megfog pihenni e. fürdői csöndben . Egyébiránt rósz zene mellett könnyen el lehet aludni ,s éjfél nem a világ ,azután reggelig majd annál édesebb lesz az üdítő álom . A hideg vacsora elfogyott ,a fáradt fürdő ”vendég leveté ruháit ,a gyertyát eloltá ,miután előbb ajtaját gondosan bezárá ,és lefeküdt ,de azonban ,a mik most egymásután s fölváltva tör ”téntek ,azok olly fontosak ,és rendkívüliek ,hogy mindenesetre új cikket igénylenek . Ne méllóztassanak a tisztelt olvasók ezen cím ”től megijedni ,nem lesz ebből ezeregy éjszaka ,ha ”nem ezen első egyszersmind utolsó marad ,mert a magyar fürdőben többnyire mind egyenlők az éjszakák . s mit az ember az elsőről elmond ,áz épen fölülik az utolsóra is . A vendég végig nyúlt ágyában ,az az :nyúlt volna ,ha az asztalos a nyoszolyát az ö hosszú testéhez mérte volna ;így azonban össze kelle lá ”bait húznia ,mert az asztalos tudá ,hogy hazánkban kevés a nagy ember ,s azért az ágyfákat ren ”desen kurtára szabta . Az ágyruha meglehetősen keményen nyomá a vendég fáradt testét ,mit annál inkább csodált ,mi ”vel maga a nyoszolya puhafából volt eszkábálva ;azonban az elpuhult beteges testet igy kell edzeni ,a fürdőkben tehát valódi jótétemény a kemény ágy ,ebben mindenki megnyughatik ,mi aztán az alvás helyét pótolhatja . Talán mégis csak elalszom ,gondolá az új vendég ,ki különben olly szerencsés könnyű ter ”mészettel birt ,hogy minden este újságolvasás nél ”kül könnyen el tudott szunyadni ;de ezúttal csalatkozott ,mert az átelleni teremben a zene neki riadt ,s a nyitott ablakon úgy ömlött ki ,mintha minden hangszer haragos cáfoló szónoklatot tartana . Külö ”nösen egy vastag trombitájok volt a cigányoknak ,mellynck bús recsegése még az ablak üvegtábláit is megremegtető ,s ez nemcsak a magyar ,hanem még a német álmát is elriaszlhatá . A vendég nyugtalanul forgott ágyában ,s boszuságához rémülés csatlakozók ,midőn feje fölött iszonyú dübörgés kezdő támadni ,melly nem lehéte ugyan mennydörgés de bizonyára egércincogás sem volt . Tehát mi lehetett ? A cselédség egy része takarékosságból a pad ”láson lakik ,s uraságainak örömében híven osztozni szokott . Ki tudja ,hány patkós csizma táncolt éj ”félig a padláson ,a patkolatlan cipőket nem is em ”lítve ,mellyek szobaleányi lábakon pompáztak . A vendég sóhajtott ,s azon henye gondolatra fakadt ,hogy fürdőkben a betegeket külön kellene választani az egészségesektől . Minő gondolat ! Hiszen az egészségeseknek igen üdvös a betegek látása ;mert arra figyelmezteti őket ,hogy vigyázva bánjanak az élvekkel ,mert különben bizony ők is az ebek harmincadéra jut ”nak ;a betegek ellenben ugyan csak iparkodnak az orvosi rendszabályok szigorú megtartása által mi ”előbb fölgyógyulni ,hogy aztán ők is ismét ott kezd ”hessék ,hol elhagyták . A zene megszűnt ,s a vendég megfordult ágyában ,hogy valahára élvezhesse az óhajtott nyu ”galmat ;de csalatkozott számításában ,s ezen éjjel alkalmasint annyiszor fog még megfordulni ,mint ”ha a legildomosabb magyar politikusnak született volna . A cselédek lerobogtak a padlásról ,uraságaik szobáit nagy zajjal fölnyitogaták ,fütyüllek ,a szobaleányok pedig ezenkttl még élesen sivitottak ,és. rikkantottak is ,midén a sötétben tulajdon árnyé ”koktól ,vagy egyebektől megrémültek . Hiszen ez nem tarthat sokáig . Igaz ,de ezután jöttek az urak ,és hölgyek ,hangos megjegyzéseket váltogatva ,jó éjszakát kívánva ,ajtókat csattogatva és az utolsó francia négyes befejezését mindenféle hangon danolva ,csak történetesen épen azon egyen nem ,mellyben tulajdonképen írva volt . Valamint minden szépnek e világon ,úgy ezen jelenetnek is vége szakadt ,és —az új vendég ablaka alatt az öreg trombita megharsant . Talán éji zenével tisztelték őt meg ? Nem ,hanem a reménydús fiatalság egy ré ”sze éjfélután mindig zeneszó mellett pezsgőzni szokott . Zúgott a zene ,harsoglak a legcifrább dalok s csörömpölve szakadtak be egy betegnek egészsé ”ges ablakai ,ki csöndet kérni elég vakmerő volt ,mintha bizony csak bénák kedvéért állna a világ ! Csodálhatni a lelkes fiatalság példátlan hidegvérüségét ,hogy a rakoncátlankodó beteget derekasan meg nem igazították . A cigányok kifáradtak ,az üvegek kiürültek ,az erszények kiapadtak ,a hajnal első sugárai ki ”nyomultak ,és —csönd következett ? “Oh nem I A folyosót söpreni kezdék ,Schaaf és höpsz urak danolva keltek föl ,és az éj vendég sem fekete ennél jobbat ,de szabad remélnie ,hogy vagy az örökös zajt ,vagy az álmatlanságot meg fogja szokni . És ugyan ,kívánhat é ennél többet ? A magyar annyira megszokta már ,hogy bajai ”nak legnagyobb része orvoslás nélkül marad ,miszerint fürdőit rendes orvosokkal ellátni tökéletesen fölöslegnek tartja ,s e helyeit inkább cigányokra költ ,hogy a szép magyar nóták mellett kedvére búsulhasson ,melly jogában senki nem háborgatja öt . Néha néha azonban jelenik meg véletlenül égyegy vidéki ,vagy utazó orvos ,mint valami üs ”tökös csillag ,és épen olly gyorsan ismét el is tűnik ,mi már csak azért is kényelmes ,mivel a beteg az ” tán nem zúgolódhatik a fonák tanács következményei miatt ,a mennyiben tudniillik a betegek a hatályos orvosi tanács után különben is —nem néntulnak el . Az illy véletlenül jövő orvosokat bezzeg ugyan ”csak meglepik a betegek ,s van aztán tanácskérés Például : Öreg ur . Kedves orvos ur ,én hallám ,hogy ezen fürdő valódi csodaerővel bir ,s mivel az ember  vagyonát legörömestebb tulajdon gyermekéire hagyná ,minket pedig még eddig nem áldott meg az isten ,tehát Neje . Ugyan kérlek ,hagyj föl ezen eszmével ,hiszen vannak rokonink . öreg u r . Már én csak inkább szeretném va ”gyonomat gyermekeimre hagyni .. Tehát mit gondol ,édes orvos ur ,való a fürdőnek ezen csodahire ? Orvos . Tökéletesen igaz ,hogy itt már valódi csodák történtek . Csak méltóztassék a tekintetes ur nyugottan a ...i fürdőbe utazni ,melly álapotára nézve kedvezőbb ,mint ez ,—a nagyságos aszszonyt ellenben ,ki sokkal gyöngébb idegzelfl ,mél ”tóztassék itt hagyni ,és biztosan jósolhatok teljesü ”lést a tekintetes ur óhajtásának . Egy aszszonyság ,s reményteljes két kisaszszonya rendkívül vágytak az orvossal tanakodni . ,Orvos ur ,—szóla a mama —én a hideg fürdő után nagyon nyugtalan vagyok ? „Tehát tessék a meleg forrásban fürdeni. ” ,„Azt mi nem állhatjuk ki “,jegyzék meg a kisasszonyok . „Tehát méltóztassananak külön fürdeni ,mikép természetök kívánja. ” ,Ah ,az nem illik ,gyermekeimet nem hagyhatom magokra ? „Úgy hát csak méltóztassanak a körülmények ”hez képest cselekedni. ” ,Valóban ,az legjobb lesz . Ennél jobb tanácsot ugyan ki kívánhatna ? Ennek tulajdoníthatni ,hogy magyar fürdőkben olly szilárd lábon áll az egészség ,és senki nem hal meg ,ki a halállal dacolni elég erővel bir ,és ez mindenesetre elég kedvező eredmény . Két ur egymással találkozik a folyosón ,s az egyik az új vendég ajtajára mutatva ,nagy kíváncsisággal szól : ,Kérem ,tekintetes ur !‘ „Tessék. “ ,Méltóztatik ezen urat ismerni ,ki tegnap este érkezett ?’ ,,Nem. “ ,Én sem ,szeretnék vele megismerkedni ,én kereskedőnek tartom őt . „Nem gondolnám ,mert nagyon magyarosnak látszik. ” ,Vagy tisztviselő . „Nyilvános tisztviselők nem igen járnak tulaj ”don lovaikkal ” ,Hiszen én megyei tisztviselőt értek . „Az épen nem lehet ,hiszen nem is káromko ”dott ,midőn várakoznia kellett ” ,Igaz bizony . Vagy talán művész ,mert most már ezek is nagy szelet csinálnak  „Hová gondol ön ?azok csak külföldi fürdőkbe járnak ,hol aztán legalább is grófoknak adják ki magokat. ” ,Tehát pesti váltóügyvéd talán ?‘ „Világért sem hihetem ,hiszen mit keresne itt ,hol a zsidó olly ritka ,mint a fehér holló ?“ ,E szerint tehát ezen új vendég —semmi ?‘ „Vagy táblabiró. ” ,Helyes ,úgy hát könnyű lesz vele megismer ”kednem ,bekopogtatok hozzá ? —Tessék bizvást ,mi nem fogjuk önt oda ki ”sérni ,vagy háborgatni . Ki a Tisza közelében ,vagy általában mocsáros vidéken lakik ,az bizonyosan látott szegény halászo ”kat ,kik nagy feneketlen kosarakat rakosgatnak vízbe ,s azután a bele szorult halakat kiszedegetik . Ki ellenben azt nem látta ,az talán Kochem nagyhírű könyvét látta ,mellyben a purgatorium a természet után élethiven le van rajzolva ,mikép ülnek benne körben sovány és kövér szegény lel ”kek ,a mikép lenget hüvesitó szellőt az ártatlanab ” baknak egy szelíd angyalka . A ki pedig ezt s em látta ,azt először igen saj ”náljuk ,azután pedig egész tisztelettel kérjük :méltóztassék magának lehetőségig elevenen egy nagy homokládát ,magyarul „malteros “szekrényt kép ” zelni ,mellyben homok ,mész ,és vízkeverék helyeit csupa víz bugyog . Ezen nagy szekrényben ,melly körülbelől ak ”kora lehet ,mint a nemze ti színház zenekarában a legnagyobb bőgő (ha kissé nagyobb is ,az nem tesz semmit ),keskeny padokon ,és mellettök gyakran negyven ,s több hölgy és férfi ül ,és áll ,mind hoszszú ingben ,s részint ép ,részint beteg színben ;a szekrény fölött pedig egy ,ha nem is angyal ,de mégis jótékony szellem ,asszonyi alakban fris le ”vegőt lenget a fuladozók ajakira . Ezek mindnyájan fürdenek ,s illyen lehet á purgatorium a maga valóságában . Reggel korán a betegek találkoznak itt ,s el ”mondják ,hol fáj ,és utoljára kisül ,hogy bizony mindenütt fáj . Rendkívül meglepő körülmény ,hogy legtöbb a rósz láb ,mi világosan mutatja ,hogy igen gyönge lábon áll jövendőnk ;ellenben valamennyi beteg közt csak egynek volt fejében a baj ,mintha ez azt bizonyítná ,hogy nálunk a test ezen nevezetes részét még igen illendően kímélni szokták . Egyébiránt va-lamennyi beteg sokat beszélt ,csak égy hallgatott mindig ,s ezen egy őrült vala I íme most tudjuk már ,honnan eredt e közmondás :ha halgattál volna ,bölcsész maradtál volna . Ezt bizonyosan valami hí ”res német bölcsész találta föl . Később az egészségesek gyűlnek össze ,s épen úgy fürdenek ,mint a betegek ,azon kis kü ”lönbséggel ,hogy ezek utóbb rendesen megbeteged ”nek ,mig a betegek többnyire fölgyógyulnak . Illyenkor igen érdekes ismeretségek köttetnek ,s egyszersmind valódiak ,mert itt a hölgyek olly alakban ,és színben mutatkoznak ,mellyben az al ” kotó kezeiből kijöttek ,itt minden öltözeti ,és kendőzési mesterfogás álhatása megszűnik . Vannak ,kik a kétnembeliek ezen együtt für ”dését botrányosnak mondják . Ez nagy tévedés :hol ennyi ember együtt van ,s együtt fuldoklík ,ott semmi botrányos nem történhetik ;hanem midőn a szobaajtó bizalmasan nyílik meg ,akkor ,mikor zárva kellene maradnia ,az már más ! Nyolcvan szem közt nincs botrány ,négyszem közt sok történhetik ,mit sokan iszonyodva bot ” ránynak neveznek ,s mi után mégis egyszersmind epedve vágynak ! Midőn ezen purgatoriumban kívülről megtelt a bőr vízzel ,akkor a forrásokhoz sereglenek a vendégek ,és belől is jól összevissza vizezik magokat . ,Mellyikből iszik nagysád ?’ Ezt egy sovány uracs kérdi az arszlánok kopott falkájából . „Arlhur forrásból. ” Ezt egy vastag özvegy asszony feleié ,ki sze ”retné ,ha valaki által olly erős szerelmi epedésbe hozatnék ,hogy kissé illendőbb területre soványodhalnék össze . ,Tehát én is bátor leszek azt élvezni. ’ „Ön csintalan. ” Egy másik forráshoz két éltes asszonyság kö ”zelit ,egy falusi „ gavallér ”már ott áll ,épen kilen ”cedik szivarét gyújtja meg a nyolcadiknak égő maradványán . Udvariasan vizet merít a két hölgynek és nagy fontossággal szól : Nevezetes fölfödözést tettem. ” „Ugyan mi az ?“—kérdi a két nénike ,gon ”dolván ,hogy valami csípős kalandocska ,vagy még csipősebb titkocska birtokába fognak jutni ,minőket henye szivarozás közben gyártani szokás . -,Csak méltóztassanak előbb vizöket kiinni nagy ”ságtok. ’ A két éltes asszonyság még soha nem itta ki olly mohón a nagy pohár izetlen tartalmát ,mint most ,s az utolsó korty után már egyhangúlag kérdék : „Mit tud ön ?“ A falusi elménc gondosan visszatekint ,mintha titkát nem akarná szentségtclen fülekbe juttatni ,.és suttogva szól : ,Hát -hát  „Szóljon !szóljon. ” ,Hát egy nagy nagy békát láttam . „Hah ! —Hol ?“ ,Itt —itt a forrásban ,mellyből épen most inni méltóztattak nagyságtok  „Jaj nekünk !” ,Méltóztassanak nyugottak lenni ,hiszen nem volt eleven . „Oda vagyunk ! Miért nem szólott ön előbb ? Meghalunk !” ,Dehogy halnak meg nagyságlok ,hiszen már többen is ittak belőle ,aztán előbb nem szólhattam ,mert úgy bizonyosan nem ittak volna nagyságtok ,pedig nem jó ám a gyógyrendet megzavarni . „Milly rendetlenség !semmi fölügyelés !el ”veszhet az ember !” A falusi elménc jót nevet ,s az éltes hölgyek igen hibáznak ,hogy olly nagy zajt ütnek olly cse ”kélységért ,a mi mindennap megtörténik . És ki tehet erről ? Fizetni nem akar a magyar ,ingyen pedig ,mint a közmondás tartja ,a Krisztus koporsóját sem őr ”zik ,hát a fürdők forrásait miért őrizné valaki ingyen ?! Két ur sétál le és föl ,az egyik hosszú ,és rö ”vid szárú pipája van ,a másik kurta emberke ,de hosszú szárú pipát használ ;egyébiránt mind a kettőnek pipája ezüst kupakkal van ellátva . Egyébben sem nem különböznek egymástól ,sem nem hasonlítnak egymáshoz . A hosszú : ,Alázatos szolgája  A kurta : „Jó reggelt ” ,Szép időnk jár. ’ „Szép. ” ,De nagyon meleg. ’ „Meleg. ” ,Bizonyosan eső lesz. ’ „Bizonyosan. ” ,Tegnap is igy volt. ’ „Ily “ ,Inni méltóztalik menni ?’ „ Inni. ” ,Alázatos szolgája. ’  A válasz morgásban olvadt föl ,de bizonyosan hfl viszhangja volt az üdvözlésnek . Ezen jelenet mindennap szóról szóra megújul ,pontban kilenc órakor reggel . Fogadni mernénk ,hogy ezen kis ur igen nagy politikai szerepet fog még játszani . Hölgytársaság . Épen az öltöző asztal mellől jőnek ,teljesen csatára fölkészülve tetőtől talpig . Tornyos hajfonatok ,selyem ,bársony ;arany ,drágakő ,réz ,és csehüveg . Éles méregetés a szemekkel minden oldalról ,minden szemben diadal ,vagy harag kifejezése ,minden ajkon szende mosoly ,ah milly szép a természetesség ! Hm ,gondolja az egyik ,X ...né ma valóban drá ”gább ruhát visel ,mint én ;ugyan hol veszi ?és han ”gosan szól : ,Ah ,bocsánat ,kedves X ...ném ,hogy ön mel ”let illy pongyolán merészlek megjelenni ;ezen ru ”hámat otthon csak pulykaruhának szoktam nevezni ,mert mindig ebben tekintem meg reggel a barom-fiakat . E szók után nyájasan tekinte végig a hölgyek tarka csoportján . X ...né azonban nem maradt adósa ,hanem rög ”tön viszonzá : „Oh ,kérem ,hiszen én is legmélyebb pon ”gyolában vagyok ma ,ezen ruhámat otthon csak liba ruhának neveztem ,mert én is ebben tartóm a reggeli szemlét  E szók utón szintolly nyájasan mosolygott X ...né ,mint a másik hölgy ,s egyik sem maradt a másiknak adósa . Egyébiránt akár libaruha ,akár nem libaruha ,mi egyiket sem ruházzuk föl ezen tisztes nevezettel ,mert mindketten jól túl voltak már a boldog libaság szende korán . Meg kell még jegyzenünk ,hogy ezen egész beszélgetés német nyelven folyt ,azért tetszik for ” dítósban olly darabosnak . Egy szellemdús fiatal kisasszony egy szomorú ,fűz alatt olvas ,egy lelkes fiatal úrfi a szomorú fűz mellett sóhajt . ,Nagysád olvasni méllóztalik ?’ „Igen. ” ,Szabad a szerencsés költő nevét tudnom ?’ „Clauren. “ ,Ah ,az ,a ki Schillert irta ?’ „Igen. ” ,Magyarul nem méltóztatik olvasni ?’ „Nem. “ ,Én sem. ’ „Ugyan mit is olvashatna az ember magyarul ,hiszen mit Írnak “ ,Vörösmarty !dicsérik. ’ „Nemde az irta Szigligetit ?” ,Meglehet ,de nem tudom bizonyosan ,hanem Petőfit ő irta . „Ah ,erről sokat hallottam . Szomorújáték ez ,vagy ballada ?“ ,Nem tudom bizonyosan ,de mintha hallottam volna ,hogy vígjáték . „Mihelyt le lesz németre fordítva ,azonnal ol ”vasni fogom . ,Oh ,ha én költőnek születtem volna ,hogy nagysád figyelmét magamra vonhatnám . „Uram ön ön . Igen sajnáljuk ,hogy ezen lelkes fiatal úrfi német költőnek nem született ,s ezen sajnálkozásunk ünnepélyes nyilvánításán kül egyebet érette nem tehetünk . A görögök lerészegiték rabszolgáikat ,s ezen baromi állapotukban bemutaták őket gyermekeik ”nek ,hogy ezekkel a részegséget örökre megutállassák . Nálunk a kártyázás annyira elharapózott ,hogy a gondos anyák végre hatályos gyógyszerre veték fejőket .. ök most magok is tüzesen kártyáznak ,dél ” előtt ,délután ,este ,éjjel ,szenvedélyesen kártyáz ”nak magyar fürdőinkben ,s áldás kövesse őket ezen nemeskeblfi elhatározottságukért ,mert meg vagyunk győződve ,hogy mind azon fiatal férfiak ,kik valaha asszonyt a szenvedély minden rútitó ,és nemtelenítő kifejezésével kártyázni láttak ,soha többé kártyát kezökbe venni nem fognak . Kártyázzanak tehát önök szép hölgyek ,kár ”tyázzanak szenvedélyesen és mellőzve minden házias kötelességüket ,mert meg lehetnek győződve ,hogy ezen súlyos áldozatukat legszebb siker koronázandjá :a férfiak örökre megutálandják a kártyát ,mint a spártaiak a részegséget ,és ídejökel a haza ,és embertársaik boldogitására fogják fordítani ! Sötét szobájába n sötét gondolatok közt ült egy szerkesztő ,mert baja olly nagy vala ,minő eddig még csak igen kevés magyar szerkesztőt ostorozott . Előfizetői rendkívül megszaporodtak ,s a bizonyos szerkesztő olly állapotban érzé magát ,mellyröl közönséges emberek azt mondanák ,hogy nem fért meg bőrében . Hová tegye a sok pénzt most ? Végignézett lapján ,hogy ugyan minő javításokat tehetne még rajta ? De mindent föltalált benne ,mit jónak tarta ,és semmi ollyant ,mit kiküszöbölendőnek hihetett volna ,s ezt nem kell csodálni ,mert a szerkesztő is ember ,következéskép szeretettel viseltetik gyermeke iránt . Végre azonban egy igen szerencsétlen gondolat villantát azon bizonyos szerkesztő agyán ,és ezen gondolat ebből állott :van nekem többi közt egy barátom ,kinek mindig van fölösleg ideje és terve ,s mindig van egyszersmind üres erszénye . Ezen gondolat kissé folyásra indítá a szerkesztő felduzzadt pénzforrását ,és ezen igénytelen sorokat szülé ,miknek története röviden ezekből áll :én mindig igen nevetségesnek tartám azt ,hogy minden városhajdu és bérkocsis ,vagy kofa háta mögött mindig egyegy ujdonságíró lappang ,hogy azután minden rendőrségi szabályokkal ellenkező mozdulatot a papírtárogatón átbocsásson . Ezen érdekes híreket először is politikai lapok kezdék közölni ,jól érezvén ,hogy szárazságaik közt tanácsos egy kis elevenítő elemet is használniok ;igen ,de az álmos embernek nem fekete tentát ,hanem fekete kávét kell nyújtani . Az illető szerkesztők azt hivék ,hogy a francia hírlapok tárcái nem iratnak ugyan illy modorban ,de a magyarnak igy is jól lesz ,és csakugyan jól is van biz az mai napiglan . De én soha nem voltam azzal megelégülve ,s mindig azt hittem ,hogy más hangon kellene az újdonságok rovatában a közönséggel szólani . De bát ugyan mikép ? Arra igen könnyű felelni ,de a kivitel aztán annál nehezebb . A tárca föladása ,semmiről is úgy írni ,hogy az mindekit mulattasson ;a tárca ollyan legyen ,mint bodzabélből készített emberke ,melly mindig talpra ugrik ,valahányszor fölfordítatik. íme ,illy könnyű volt ezt elmondani ! Épen ollyan könnyű ,mint sóhajtani :milly gyalázatos esős idő jobb volna ,ha nap sütne !s azért a nap még sem süt ! Erre méltóztassanak jól figyelni nyájas otvasónéim ,mert én is csak azt tudom ,hogy a magyar tárcák nem úgy iratnak ,mikép kellene ,de azért előre is tudom ,hogy néhány kísérlet után magamról is ugyan ezt kellend megváltanom ,mire mármost előre is igen nagy hajlandóságot érzek toliamban ,mellyel csak az Ék szerkesztőjének ritka rábeszélő tehetsége tudott kezembe kényszeríteni . Én részemről azt is akadálynak tartám e tekintetben ,hogy már rég átugrám a száz tő hosszát ,s kissé nehezen mozgok ,a tárcaírónak pedig egy ugrással a város huszonkilenc utcájában kellene megfordulnia ;azonban Janin Gyula a francia tárca-irodalom föllaMlója és királya még idősebb ,s azonkül igen tiszteletre méltó hassal van ellátva ,és mégis ott is terem ,hová soha nem vetették . Igaz ,de ő négy lovon jár ,s fogatát mindennap kétszer változtathatja ! Eh ,ez nem baj ,hiszen a magyar iró ablakára is kisütött már a decemberi nap sugára ,és ő is mindennap változtathatja fejelés-csizmáját . Azlin ki meri mondani ,hogy nálunk magyaroknál ,a különösen bennünk magyar írókban nincs elegendő könnyűség ? Ez rágalom ! Nálunk is nagy a játszi könnyűség ! Lám ,csak nem rég Íratott meg és nyomatott ki ,hogy Tóth Samu bebizonyítá a kozák táncban ,hogy a bátor ugrásokban nagyot haladott ,pedig a kedves fiú nem is járt kozák táncot ;utóbb pedig megiratott ,és kinyomatott ,hogy Schódelné a ,pesti kör hangversenyén igen szívrehatólag énekelt ,pedig a jeles primadonna assoluta akkor beteg volt ,S még csak kis ujját sem láttatá a pesti körben . Ne mondja tehát nekem senki ,hogy bennünk magyarokban nincs elegendő életrevalóság ,mi még azt is látjuk ,a mi nincs ,azt is halljuk ,a mi nincs ,és azt is elköltjük ,a mi nincs . És ezen örvendetes tapasztalás bátorita föl engem annyira ,hogy a tollat csakugyan ke-zembe vevém ,ámbár ugyancsak embernek kell a gáton lennem ,ha még illy pezsgő vérű ,s eleven képzelődésü tárcaírókkal is versenyezni kívánok . De ám legyen ,én régi hírlapolvasó vagyok ,tudom tehát mennyit lehet semmiről írni ,és nem esem kétségbe . Ezen előzményt itt még egy kis bevezetés követheti :mért nyert e rovat ,Budapesti séták címet ? Azért ,mert Budapestnek nincs sétánya ,erre tehát már rég igen érezhetően szükség vala . Aztán olly kényelmes munka a sétálás ,főleg meleg szobában ,kényelmes karszéken ,s a nyájas olvasó is elnézőbb leend sétaközben följegyzett rövid gondolatok iránt ,mintha komoly készültség vezérlené toliamat . És már most szabad legyen politikai hitemről is nyilatkoznom ,mert olly időben élünk ,-hogy szeretnünk kell tudni :kivel társalkodunk . Én tehát ezennel ünnepélyesen ,s komoly határozottsággal kijelentem ,hogy szilárd alapokon nyugvó politikai hitem ezen három pontba van szorítva : 1) Mátyás király meghalt . 2) Budapesten sok a por és sár . 3) A fontolva haladók még mindig fontolva haladók . Ezt a hármat minden becsületes ember változhallan szilárdsággal hiheti ,ez a három mindenkinek istápja lehet ;de többtől a mai világban még a pogány is őrizkedjék ,mert olly férfiakat ‘láttunk immár tántorogni és elesni ,hogy pirulás nélkül várhatja minden ember fia ,mikép ő maga is le fog lábairól zuhanni . E három pontból egyszersmind kiviláglik ,hogy én nem vagyok úgy nevezett veszélyes ember ,és azért egész illendőséggel kérem a t. szerkesztőt ,s komolyan intem egyúttal barátomat ,hogy rósz szokását vesse le magáról ,és soraimat ne törölgesse ,mert ne feledje soha ,hogy minden betű csont az én csontomból ,és minden pont az i fölött vér az én véremből ,a szellemi gyilkosságtól tehát gondosan őrizkedjék ,mert különben Rómeóval igy fogok fölkiáltani :„Minket vér választ el egymástól !“Ezt tulajdonképen nem Rómeó mondá ugyan ,hanem Julia atyja ,de ez mindegy ,s épen nem változtat az ügy rendkívüli komolyságán . Egyébiránt illy kegyetlen bánásmódot Öntől nem is várok ,s ezen re-ménylett jó tulajdonságát örömest megdicsérném ;de ön egyetlen dicsérő szóra sem méltó ,mert ön sem dicsérte meg az év végén dolgozótársait ,sőt még lapjainak szorgalmas kihordozóját sem magasztalé ,és azt szokták mondani ,hogy füzfa-hegedühez nádvonó illendő . Azonban ,meddig ön a tiszteletdíjjal nem fukarkodik ,addig a mézes madzagot bízvást ablakában hagyhatja legyek ,s egyéb illy ártatlan lények számára . Első sétánk befejezéséül néhány uj évi kivánatot kell még elmondanom ,hogy a régi szokás is kikapja a magáét :kívánom tehát az „ Életképeknekhogy minden héten legalább tízezer ember által gyaláztassanak ,hogy elháríthatlan akadályokkal soha ne kelljen küzdeniük ,s az igazat mindig nyíltan kimondhassák ,az olvasóknak pedig olly példás béketőrést ,hogy ennél hosszabb sétáink által se fáradjanak el . Legnagyobb újság az ,hogy az uj év egy újságol sem láta sírba szállani ,mit én hajló vagyok annak tulajdonítani ,hogy mióta az olvasók központosítása helyett az eszmék központosítása jött divatig egy újságunk sincs ,melly meglehetősen mérsékelten ne kényszerüljön élni ,és így a bővérüség nem okozhatott veszélyes bajokat . Nem ta-gadhatni azonban ,hogy egy pár aggályosán beteg csakugyan van az újságok közt ,mert minden számukon olvashatni ,hogy csak vezetés mellett járhatnak ,mi vagy azt bizonyítja ,hogy vakok ,vagy azt ,hogy rendkívül gyöngék ,mert csak illyeneket szokás vezetni . Annyi bizonyos ,hogy a vak nem terjeszt világosságot ,a gyöngültek pedig leginkább homályban szeretnek pihenni ,s mind az előbbi ,mind az utóbbiak minden ellenzés nélkül hagyják magokat vezettetni . Az is újság még ,hogy ezúttal egy uj újság sem támadott ,mintha már is túlságosan elvo -na a magyar a haladás eszközeivel látva ;pedig bizony nem úgy van az ,mit az bizonyít ,hogy a légyfogó társulat közelgő megalapítatása után rögtön „Ülde “ nevű egyesület fog létesülni ,mellynek célja szép csöndesen ,s minden haladástól elvonulva ülni ,azokat pedig üldözni ,kik nem akarnak henyén ülni ,hanem gyorsan haladni kívánnak. íme ,ez aztán jó uj szó ,és egyszersmind jellemzetes ,mert kettős célt tisztán fejez ki ,s következésképen kétszínű ,minélfogva lehető leggyorsabb elterjedést méltán reményibe !. Ha ezeknek ünnepélyes elmondása után ablakomból kisétáltatom szemeimet ,azon érdekes újdonsággal találkozom ,hogy a boglyas Gellérthegy liliom-subát vetett ugyan vállaira ,de a gyöngéd kebelű Duna még sem szoritá szűz vállait hideg jégre páncélba ,mintha egyátalában vonakodnék megfizetni a természetnek a téli adót . Éa ha sokáig tekintek ezen magyar természetfi folyamra ,meg kell vallanom ,hogy darab idő óta némi félénkséget veszek rajta észre ,mintha valamitől megriadt volna ,és nem merne többé amúgy isten igazában szabadon mozgani . A hajóhíd kivétele óla egyetlen embert sem nyelt el ,ámbár semmi elővigyázati intézkedés nem történt ,melly őt gátolhatná ,ha egész csónakok elnyelésére támadna is kedve ;de mi több ,legnagyobb alázattal szolgaszerepet játszik ,és szűz hullámait piszkos csatornákba küldi ,és a város szemetét elviszi magával ,melly működésénél csak azon egy-oldalúságát sajnálhatni ,hogy ezen fontos szolgálattételt nem teljesíti egyszersmind a szobákban ,természetesen csak a nyilvános középületeket értem ,mert az egész városnak nenr felelhetne meg a Duna . Mi okozhatá tehát a különben dulakodni szerető folyam ezen meghunyászkodását ? Talán a lánchídtól rémült meg ? Nem hiszem ,mert olly országokon folydogál végig ,mellyekben azt ,ha nem is épen híd alakjában ,már rég megszokhatta . Ah ,kitaláltam már :a Duna hirét hallá ,hogy a Tisza kicsapongásait végre megunták ,s most annyira megfékezendik ,hogy különös engedetem nélkül még csak mozdulnia sem lesz szabad . A hatalmas Duna tehát igy okoskodott magában ,igen ,okoskodott ,mert ha vannak vizes okoskodások ,mit bizonyosan senki nem fog tagadni ,ki a vezetett újságokat ,vagy épen azok hfi német viszhangját szorgalmasan olvassa ,úgy a víz maga is okoskodhatik ,ha épen jobbat nem tehet . A hatalmas Duna tehát igy okoskodott :„Kz a Tisza olly haszontalan folyó ,görbe ,tekervényes utakon jár ,semmi nagyszerű terhet nem visel ,következéskép a jóllétet nem mozdítja eló ;környezete alacson ,alapja iszapos ;szóval ,velem hasonlatba sem jöhet ,és ime kártékonyságát mégis megunta valahára a magyar ,és hatályosan fékezni fogja ,hogy nem egy könnyen okozhatand ismét kárt ,és emberhalált . Ha tehát ezen haszontalan kis Tisza is illyesmit bírt előidézni ,úgy igen ildomos lesz tőlem ,ha én nagy Duna létemre önkényt meghúzom kissé magamat ,hogy a javító figyelem rám ne forduljon. “Én legalább Dunánk meghunyászkodását csak igy bírom megmagyarázni ,és a furfangos öreg Duna ezen politikáját igen tudom méltánylani ,ámbár aránylag egy kis ,nem igen menthető félénkséget látok ebben ,miután a Duna itt van a helyszínén ,következéskép élő szóval s hatalmas példákkal menthetné kicsapongásait az illető bizotmány előtt ;de a Tisza nem jöhet Pestre ,az itt rövid idő múlva összeülendő tisza. szabályozási biztosság előtt magát mentendő ,követ. kezéskép róla nélküle fog határozás történni ,és azután majd fölkeresik őt a szabályozók ,és minden teketória nélkül eszközlésbe veendik a végrehajtást . De lám ,egyetlen pillantás a Dunára mennyi vízről szólásra adott alkalmat !ne csodálja tehát senki ,hogy eszmetársulat útján egyszersmind versírásról kell szótanom ,mit az isteni költészettel világért sem szabad összevegyíteni .. Angliában egy bölcs mathematikus ,mert illy esztelenségre csak száraz mathematikus velemülhet minden tréfán kívül ,olly erőmüvet alkotott ,melly latin verseket ,különösen pedig Hexametereket készít minden percben tízet ,mellyekben nincs ugyan valami eget verdeső jeles gondolat ,de azért a mértéket megütik ,s többel ugyan ki kívánna a mai világban latin verstől ! Van Pesten egy igen híres öreg orvostudor ,tudor ,mondom ,mi annyit tesz ,hogy a tudományokat mind elorozta ,azaz sajátjává tette ,és ez igen jellemző értelmezése az uj tudor szónak ,s az egyetlen valódi egyszersmind ,mert azt nem akarom hinni ,hogy azt jelenti ,miszerint ,német közmondás szerint ,a tudor mindig csak orrot csavart a tudományoknak ,és ezen nemes működést azután a betegnek irányában is folytatja . Tehát van Pesten egy igen híres öreg orvostudor ,ki ,a mint illik ,egyedül fontos tudományának él ,és Londonnal igen nagy kiterjedésű borkere skedési összeköttetésben él ,hogy a jó magyar bor által annyi angol embert vidítson föl ,mennyinek kalapjára itthon tudománya fátyolt köt . Ezen nagyhírű tudorhoz akarók menni ,hogy hatályos közbenjárása által ezen uj erőmüvet hazánk számára megnyerhessem ,mert így okoskodtam magamban gyors szedögépünk már van ,vagy legalább lehetett volna ,illő tehát ,miszerint gyors versfaragó gépünk is legyen ,hogy a szedögép ki ne fogyjon a munkából . Az némi akadálynak látszott ugyan ,hogy az angol gép csak latin verseket tud csinálni ,de hiszen vannak Budapesten született hetven éves németek ,kik már a bort is meg tudják különböztetni a víztől ,ha világosan megmondjuk nekik ,hogy puha b-vel iratik ;annyival inkább lehetne tehát reményleni ,hogy a tölgyfából készült angol gép is megtanulhat idővel magyarul ,ba ebbeli fáradozása közben a szú meg nem eszi . Szándékomat azonban három okból nem hajtám végre ,először :mert tősgyökeres magyar vagyok ,és így elég ,ha indítványt ,vagy tervet koholok ,s nem szükség azt végre is hajtanom ;másodszor :mert nálunk gép ,vagy erőmű nélkül is annyi vers készül ,mikben nincs ugyan gondolat ,de azért rímeik is roszak ,és a mértéket sem ütik meg ,hogy ily erőműre egy átalában nincs szükség ;harmadszor :mert nálunk már a jó Verset sem böcsülik ,mit többi közt az is világosan tannsit ,hogy nem rég valaki egy költőnek ezt irá :„Itt küldök önnek tíz aranyat ,s minél előbb kérem ezen összegért az ígért költeményeket és a levélben egyetlen arany sem volt ,valamint az egyszeri cigány által vitt levélben sem volt látható nyoma a rákoknak . Ezzel azonban nem akarok senkit vádolni ,mert legújabban is rendkívül alább szállott a költemények becse . A lángkeblű Beranger ugyanis sokkal kevesebb díj t húz szép verseiért ,mint ezelőtt ,sőt alkudozásokra is kell leereszkednie ,mi a derék költőt méltán boszanthatja . Én részemről hazánk minden jobb költőjének illy boszankodást kívánok ,mellynél fogva aztán mindnyájan jobban köphessenek . Ezek után pedig ,mivel nem reményihetem ,hogy a szép olvasónőt megnevettetnem sikerült legyen ,megkísértem ,hogy nem lehetne é szép sze-meibe néhány ragyogó könyüit csalnom a meleg részvétnek ,mellyre szolgáltasson alkalmat jelent . Törvényszéki jelenet ,mellyet a párisi „ Gazette des Tribuneaux “az Afrikában ,s jelesen Blidában ,vagy helyesebben Belidában megjelenő „ Moniteur Algérien című hírlap után közlött . Elnök . Kerületi kalifa ,add elő a tényt ,melly miatt a törvényszék összeült . Kalifa . Allah hosszabilsa meg a franciák zultánjának árnyékát és ellenségeinek sirhalmait csak tisztátalan kutyák látogassák meg . Foumeauban ,melly városból egy egészséges tevén fél óra alatt ide juthatni ,Écrivain úr szobájából több gyűrű ,s egyéb drágaság veszvén el ,a gyanú először is a szolgálattevő francia spahira esett ,de ez mindent tagadott ;utána tehát a főzőnét zaklatták ,de ez is mindent tagadott ;végre Amrira ,a szerecsen szobalányra került a sor ,és ezt színed elébe hoztam ,oh bölcs bíró ,kinek Allah világosítsa meg elméjét . Elnök . Mivel menti magát a vádlott ? Amri (zokogva ). Ártatlan vagyok ,Écrivain úr gyakran nyitva szokta szobáját hagyni ,és Fourneau-ban sok a tolvaj . Elnök (indulatosan ). Hah ,szerecsen kutya ,én ott születtem ,s te így mersz azon városról szólam ? Schillaire ,beszélj velem Schiaire . Ezen semmirekellő még csak tizennyolc esztendős ,és már is mészáros szeretője van ,annak holmijét is széthánytam ,de semmi gyanúst nem találtam nála . Ezért is te fogsz lakolni ! Poroszlók ,üssétek a tolvajt ! (Két poroszló két oldalról iszonyúan korbácsolja a lányt. ) Amri (jajgatva ). Anyám lelkére esküszöm ,ártatlan vagyok ! A maire urnái négyszáz frankom van letéve ,biztosítékul ajánlom ,mig a tolvaj megkerül ,de én ártatlan vagyok . Elnök . Üssétek ! Amri (térdre rogyva ). Urak ,fogalmazzatok nem nekem hanem oh szégyen jaj fogalmazzatok nekem jaj nekem szívem alatt Schillaire . Ha ,ha ,ha ,!üssétek !! (A szerencsétlen áldozat elájul sűrü korbácsütések közt iszonyú történik haldokló anya holt gyermek ! Le a tollal ! A szerencsétlen áldozat ártatlan volt . Milly boldogok vagyunk mi ,hogy polgárisuk ,szelid emberi viszonyok közt élhetünk ,hol illy afrikai kegyetlenség a legnagyobb gonosztevőt sem érheti . Ki hitte volna ,hogy ez évnek már elején örömmel mondhassuk ,mikép a pangásnak vége van ,és minden haladásnak indult ?ezt pedig minden tétovázás nélkül mondhatjuk ,mert még a fontolva haladók is megváltoztak ,és ezentúl mérsékelt szellemben fognak haladni ,és mindent az élet viszonyaiból fej lesztendnek ki ,a cserebogártól kezdve egészen az emberig ,melly két lény közt igen nagy a mérsékelt rokonság ,mivel az emberek is cserebogarak ,a mennyiben minduntalan más meggyőződést cserélnek ,és az illy cserebogarak igen kártékonyak ,mert a polgári boldogság életfájának legszebb rügyeit ,és bimbóit pusztítják el . Sőt maguk a cserebogári elvek is vészesek ,mennyiben a meggondolatlanabb fiatal embereket csak gyűlésre ,ülésre ,és minden jó ügy iránti meghűlésre szoktatják . Ha vannak ,kik a haladás ezen uj neme fölött elszomorodnak ,méltóztassanak azon tapasztalással vigasztalni magokat ,melly szerint a súlyos beteg akkor már igen közel van a halálhoz ,midőn fekhelyét gyakran változtatja ;e szerint tehát bátran remélhetni ,hogy a nemzeti mérsékeltség ő kegyelme is boldog ,és mégsem írígylett végéhez közelít . Haladásról kezdvén szólaní ,igen természetes ,hogy mindenek előtt azon haladás fölött kell örömünket nyilvánítanunk ,mellynek nemzetiségünk kifejlése különösen Pesten örvend ,sétáink e fölséges színhelyén ;mert azt csakugyan nem tagadhatni ,Khogy Pest e tekintetben ugyancsak ritkítja párját . Kezdjük meg bizonyító sétánkat a központi vasútnál ,és mélyedjünk lábainkkal sárba ,toliunkkal tentába ,és elménkkel vigasztaló ,örömteljes vizsgálódásokba . Ezen nagy fontosságú vasút építésének vezérlete hazánk határain kívül gyakoroltatik ,hogy a gyűlésekkel úgy is túlságosan elhalmozott magyarok e nyomasztó tehertől megkiméltessenek . A főfelügyelö mérnököt külföldről hozzák ,mert a magyar nem tud a méréshez ,mit azzal bizonyítá be ,hogy valami sajátszerü nagylelkűségből ,soha nem mért vissza azon mértékkel ,mellyel neki mértek . Utóbb azonban e főmérnököt elüzék ,mivel ügyetlen volt ,s nemde Örvendetes körülmény az is ,melly szerint minden nyereséget nyújtó vállalkozás a vasul körül szorgalmas zsidóknak adatott ,kik illy kedvezményre valóban érdemesek ,miután nemzetiségünk emelése körül nemcsak ők fáradoznak ,hanem unokáik bizonyosan mégis fognak magyarosodni . A napszámosok többnyire csehek ,morvák ,tótok ,és németek ,és ez szinte csupán nemzetiségünk iránti hő. tiszteletből történik ,mert ugyan kinek nem vérzenék szíve ,ha az alkotmányozásra ,lóra ,és kardforgatásra termett hős magyart saját basájában ,sőt ennek fővárosa körül ,ásós kapával látná működni ,még pedig lealjasító pénzért ? I A mi pedig mindezeknél több ,egy pár őr a város közelében levő állomásokon még magyarul is beszél I Ha onnan befelé sétálunk ,szemeink a pompás lövészházba ütköznek ,de azért megütközést épen nem érezhetünk ,hogy a céltáblák mind német felírásnak ,mert mindnyájan jól tudjuk ,hogy nemzeti célaink elébe száz meg száz akadály gördítetik ;csak nemzetiségűnk tisztelése parancsolja itt tehát a német fölirást ,mert magyar cél senki által nem fogna eléretni . Kettős felíráso-kat pedig ugyan minek használnának ,miután tudjuk ,hogy két urnák nehéz szolgálni ,miben csak az erős spártaiak voltak mesterek ,kiknek két királyuk vala . Onnan a királyutcába érünk ,hol minden csak nemzetiségünk dicső emelkedésére emlékeztet ;láthatjuk ott ,valamint Pest más utcáiban is ,hogy legjobb magyar bőr a moldvai ,legjobb magyar gyapjú a spanyol ,legjobb magyar bor a cliampagnei ,legjobb magyar rongy a német ,és legjobb magyar túró a liptai . A nemzetiség azonban szellemiekben isméd fölött tisztelteik . Tudjuk diák éveinkből ,hogy tele has nem örömest tanul mivel pedig a diák már féltudós ,igen természetes ,hogy a valódi telivér tudós sem működhetik tele hassal örömest ,ebből aztán következik ,hogy a magyar tudós nem igen fogná a magyar nemzeti tndományosságot előmozdítani ,ha bőségben úsznék . Hogy tehát ez meg ne történhessék ,Pest város ,nemzetiségünk iránti hő ragaszkodásból ,a magyar tudós társaságot egyetlen fillérrel sem segítő gazdagítani ,mit némelly rövidlátásnak elég vakmerők voltak balul magyarázni ,és még azzal is előállottak ,hogy legalább szá z tudós nemcsak Pesten költi el minden pénzét ,hanem még adósságokat is Pesten csinál ,miből aztán Pestbe igen nagy haszon háramlik ,és igy csupán e tekintet is megérdemlette volna a várostól ,hogy e tudós társaság alapját ne csak fogyasztani segítse . Reméljük ,hogy jelen fölvilágosítás utána gáncsoló kát is megtéritendi azon magasb szempont ,melly e tekintetben a nemes város markát bezárá ,mi különben is bizonyosan nehezére esett ,miután azt rendesen nyitva szokta tartani . Szinte csak hő nemzetiségnek tulajdonítandó a német szinház rendkívüli pártolása ,mostani bérlője alatt ;mert ezen fogás következő két okból történik :először ,a nemzeti szinház csak úgy felelhet meg kitűzött céljának ,ha jól forgatja magát ,mikép egy mély tudományú játékszini bíráló magát majd mindennap kifejezni szokta ,ha az illető színész nem csak nem forgatta magát ,mint a kergés birka ,hanem nem is mozdult meg a karszékből ,mellyben ülnie kellett . Már kérdem ,iparkodnék é a nemzeti színház ,ha vetélytárssal nem kellene küzdenie ? Másodszor ,a német színház mostani bérlője úgy intézi ügyeit ,hogy a legmakacsabb németet is a —magyar színházba kergeti . Nem világos é tehát ebbői ,hogy midőn Pest város a mostani német színházat pártolja ,akkor a nemzeti színház országos érdekű ügyét ,olly buzgón mozdítja elő —hogy !...? E szempontból azután következő szomorúnak látszó eseményt is igen kedvezőleg lehet megmagyarázni . Bizonyos társulatban ,mikép egy barátunk által hitelesen értesíteténk ,mellynek egyetlen föladata ,és élelügye :a magyar nyelvet ,és nemzetiséget terjeszteni ,egy tag lelkesülve mondá ,hogy mindazokat a nemzetiség elleneinek tartja ,kik a német színházat pártolják . Erre egy más érdemes tag óvást tőn ,mondván ,hogy ő német ,s következéskép nem tartja azt ellenségnek ,ki nemzetiségünk ellen működik . A kérdéses társulat erre igen meghökkent ,és csodálá ,hogy illy érzelmek mellett ugyan mikép léphetett az érdemes ur olly társulatba ,mellynek ,mint már említők ,az a hite ,hogy Magyarországban csak nemzeti ügyeket szabad és kell pártolni ? A tisztelt társulatnak azonban kár volt csodálkoznia ,főkép ,miután még két ur hasonló értelemben nyilatkozott ,kik már több német munka ,és működés által tünteték ki magokat ,s miután egy harmadik folyvást németül társalgóit az óvástevővel ,a magyar ülés nem csekély botrányára . A tisztelt társulatnak csodálkozás helyett ,kővetkező eseményre kellene ezentúl figyelnie :az augsbnrgi Allgemeine nem rég Londonból azon hírt közié ,hogy ott a szabadelmüek „ National circle “.cimü clubbot nyitottak ,melly a toryk szemében nagy sz álka .volt ,a furfangos Peel azonban csakhamar segített a bajon ,mert tömérdek toryt lépctett a clubba ,s ezek csakhamar olly tulnyomóságra jutottak ,hogy a szabadelmüeket mindenben rendesen leszavazták . És ez annyira ment ,hogy midőn eclubb ,,szabadelmü hölgyek tiszteletére ”nem rég táncvigalmat akart rendezni ,még ebben is leszavaztatott a toryk által. íme ,ebből az a tanúság ,hogy mindén választásnál nagy óvatosságot kell kifejteni ,midőn idegenszerü elemek becsuszása állal nemzeti ügyek kockáztathatnak . De menjünk tovább : A kereskedőség is rendkívül buzog Pesten nemzetiségünk ügyei mellett . Így ,hogy a sok örvendetes tényből csak keveset említsünk ,egy kereskedő a pesti gyufagyárak egyikéből csak azon föltétel alatt fogadott el gyufákat ,hogy a „ honi szó helyett „Wiener tétessék minden csomóra ,és —ki hinné ! —e miatt gáncsoltatott ! Pedig őt erre csak nemzetiségünk iránti tisztelet vezérlé ,mert ő körül belül igy okoskodott magában :„Uram istenem ,én szegény együgyü ember egyetlen batuval vándorol-tam ide Würtembergából ,vagy magam sem tudom honnan ,és azon egyetlen batukám is olly üres volt ,hogy csupán gyomrom és erszényem vetélkedhettek vele e tekintetben . Magyarországban meggazdagodtam ,szorgalmam által ugyan ,de azért nem szabad felednem ,hogy előbbi hazámban szorgal-mam mellett sem juthalék annyi burgonyához ,mennyi gyomrom kiáltozásit lecsöndesíthette volna :én tehát Magyarország iránt hálával tartozom ,és azért a magasztos „ honi ”szót nem akarom haszontalan gyufára pazaroltatni ,hanem álljon ott helyette a „ Wiener ” szó ,melly egyszersmind azt jelentse ,hogy már csupán gyufákért szorulunk külföldre. ”Lám ,ez aztán a derék érzelem ! Egy másik kereskedő nem akart egy magyar váltót elfogadni ,és bezzeg volt mit hallania ,pedig ő ezt csupán bazafiságból tévé ,azaz :nemzetiségünk iránti hő ragaszkodásból ,mert oz csak illő szabadság mellett fejlődhetik ki ,mellyel az érintett kereskedő az által is vélt gyakorolhatni ,hogy a váltót nem fogadta el . Ezen ok talán gyönge ,megengedjük ,de ennél már sokkal gyöngébbeket is olvashattak azok ,kik a mérsékelte ség közlönyeiben némileg jártasak . Egyébiránt itt a törvényt is okolni kell ,mert nem parancsolja világosan ,hogy a magyar forgatmányt is el kell fogadni ,nálunk pedig igazán angolosan szokás a bötű értelméhez ragaszkodni. így például ,az Allgemeine szerint ,Anglia Stove nevű városában nem rég bizonyos Smith békebiró ,vagy scheriff egy papot becsukalott ,mivel nem volt papi öltözetben ,s e szerint öt ,a törvény bötüjéhez ké-pest ,nem volt köteles papnak tartani . De illyesmire közelebb példával is szolgálhatunk . Budán egy pék a várba költözvén ,földszint sütő kemencét épített ,és az emeleten lakó uraságot majd kipörkölte szállásából ,mellynek padlója egészen föltáskásodott a nagy meleg miatt . Az uraság panaszra ment ,Pontiusnál kezdé ,és Pilátusnál végezé ,s néhány hónapi fáradozás után azon írott határzatot nyeré ,hogy a sütőkemence „vitessék el ,mire egy tisztviselő hivatalosan mégis bízatott . Ez néhány hét múlva elment a hely színére ,s természetesen arról győződött meg ,hogy a pékkemence nem valami öt forintos vas kályhácska ,hanem olly kis épület ,mellyet nem lehet „elvinni . A bölcs Náthán tehát komolyan igy szóla :„Ezen kemencét nem lehet elvinni ,az pedig nem tétetett tisztemül ,hogy rontassam le ,méltóztassék tehát erre ismét folyamodni És már most azon boldogtalan uraságot ismét néhány hónapig sütni fogja a hatalmas pék ,és egész életében elkövetett minden sületlenségeiért meglakoltatja . Ezen angolos törvénykezés még messzebbre is terjed ,mert tűzvész kikerülése végett —öl fát szabad csak az udvaron tartani ,és egy nagy úr ,midőn sok fát hordatott udvarára ,e miatt meg is intetett ,a kérdéses pék udvarán ellenben legalább háromszáz öl fa ál ,s ezért senki sem szólítja meg őt ,mert hiszen háromszáz ölről nem szól a tilalmazó parancs !íme ,ezen néhány sor is adatul szolgálhat arra ,hogy ,nemzetiségünk hatalmas fejlődésnek indult Pesten ,s hogy e tekintetben most már bízvást legjobb eredményt várhatunk .. A széputcában bizonyosan nagy forradalom ment véghez ,tömérdek ember van összecsődülve egy „ ekhós “ szekér körül s mély megindulással halgatnak egy böcsületes paraszt szavaira ,mert beszéde nem szónoklati szózománc ,vagy magosban dörgő világpolgári álszózat ,hanem a lélek mélyéből viszszazengő érzelemhang ,melly a hallgatóság szivhúrjait rokonhangokra pendíté ,midőn szelid arcjátéka közben szavainak átható modulátiója könyárban fürdő szemeit gyöngyözteté ! És ugyan mi történt ? A szerencsétlen paraszt tyukász volt ,s vásárra összeszedett kappanaiból egy elszabadult ,s fájdalomtól gyöngyöző szemei elől örökre eltűnt . S e csekélység milly nagy zajt okozott ! Farsang van ,és az emberek örvendnek az életnek ,és adósságokat csinálnak ,minek aztán az a következménye ,hogy a férfiak nemcsak nem házasodnak meg ,hanem inkább megszűnnek házasok lenni ,mert házukat dobra ülteti a váltótörvényszék . Igen ,most már a mulatságban is olly nagy a fényűzés . hogy minden csepp örömet legalább egy pinl ürmön kell megvásárlani ,ha a következményeket illő tekintetbe vesszük . Most az emberek nem a mulatság kedvéért mulatnak ,hanem azért ,hogy fényben egymáson túltehessenek ,és egymástól egyszersmind külön válhassanak . Vannak táncvigalmak ,mikben csak azok részesülhetnek ,kik legalább tizenhat őssel ,és harminckét fizetetten váltóval bírnak ;másokban csak olly érdemes egyének jelenhetnek meg ,kikről a szentirás azt tartja ,hogy a minő rőffel ti mértek ,nektek is ollyannal fognak mérni . Szóval ,a társaság minden osztálya külön mulat ,csak az írók és napszámosok nem rendeznek táncvigalmakat ,mert egész éven át izzadniok kell ,hogy élhessenek ,következéskép táncra egyátalában nincs szükségük ,melly csak azok számára találtatott fel ,kik különben nemisértenék az írás e szavát :„És verejtékkel egyed a te mindennapi kenyeredet !“ Ha idézéseim nem egészen bötüszerintiek ,azt. csupán annak méltóztassanak tulajdonítani nyájas olvasóim ,hogy védegyleti tollal írok ,s ez nem akar idegen gondolatok följegyzésére szolgálni ,mi-nélfogva e tollak gyártója csak alig csikorog ,ámbár hasznos találmányáért emléket érdemelne . Azonban nemcsak minden osztály külön táncol ,hanem egyszersmind mindenért táncolnak ,és ezt nem kell senkinek bflnül tulajdonítani ,inért azanyagiság mostani korszakában ez igen természetes ,valamint az is ,hogy a tánc által megéhezik az ember . Enni és táncolni I ez most korunk jelszava . Ha egy város harmadrésze elég ,mi legott fehér keztyüt huzunk és táncolunk ;ha egy nagy hazafi érkezik körünkbe ,mi tiszteletünket nyilvánítjuk iránta ,és eszünk ,természetesen csak annyit ,mennyi rendkívüli alkalmatlanság nélkül belénk fér ;ha a kórház már nem birja számos betegét tartani ,mi fölfodrozlatjuk hajunkat ,ha épen történetesen kopaszok nem vagyunk ,és táncolunk ;ha pedig egy sze-gény dicső költőt akarunk megtisztelni ,legott ismét annyit eszünk tiszteletére ,mennyi belénk fér ,hogy az ekép dicsőített költő legalább világosan láthassa ,milly jó az ,ha van az embernek mit ennie ! Az ter-mészetesen senkinek nem jut eszébe ,hogy a költő inkább szeretné ,ha a pezsgőbe ölt pénzen verseit vásárolná meg az egészséges gyomrú ,és nagy érdemű tisztelgő sereg . Ha a honi ipart védeni akarjuk ,lelkesülve táncolunk ,ámbár ez által legfölebb is csak a gyógyszertárak áruit fogyasztani segítjük ,s ha valamelly külföldi művész elég leereszkedő és kegyes néhány ezer forintunkat meg nem vetni ,hanem a nemzeti ipartól elvonni :mi azonnal fényes lakomát adunk tiszteletére ,hogy mindenütt elmondhassa külföldön szivemelő dicséretünkre :a nagy-lelkű magyarok nemcsak az idegenek erszényét ,hanem saját nemes gyomrukat is meg tudják tölteni . —Szóval ,mi derűre ,borúra mindig táncolunk ,és eszünk ,és ha isten megtart bennünket ,úgy rövid idő múlva még azt is megérjük ,hogy az árvamegyei. éhezők javára nagylelküleg enni fogunk ,s mint fognak ők ennek örvendeni ,s milly hálás sóhajjal fogják rebegni :„Adja isten egészségükre “—és örömükben bizonyosan nem is érzendik többé a koplalás kínait . Ezen rendkívüli haladásnak az evés nemes mesterségében mindazáltal nem csekély szellemi haszna is van ,mert évenként annyi „szakácskönyvekel el könyvárusinknál ,hogy az ebből származó nyereséggel meglehetősen pótolhatják azon kárt ,melly nagy költők halhatlan müveinek el nem adhatásából rájuk háramlik . Minden menyasszony legalább is két szakácskönyvet hoz boldog férjének ,s ha mind a inellett is el van sózva ,vagy kozmás minden étel ,ugyan ki vádolhatná azért a szép menyasszonyt ,és illetőleg menyecskét ? Vagy maga is mindjárt költővé lesz az ,.ki Vörösmarty munkáit megveszi ? Aztán nem elég kárpótlást nyújt é kozmás ,és elsózott ételekért a zongora ,francia nyelv ,német tánc ,olasz éneklés ,vagy épen angolos lovaglás ? Aztán ,ugyan mire való is napjainkban azon pórias háziasság ,főkép nagyobb városban ,hol az ember mindenütt othon lehet ? Valóban nem dicsérhetni eléggé Budapest azon lakóit ,kik az általános emancipatiót a házasság tekintotébeií is megkezdették . Sétáljunk csak valamelly „nóbel “csapszékbe ,s nyájas olvasóim meg fognak állításom igazságáról győződni . Íme ,mindenek előtt füstöl látunk ,és ez már csak azért is hasznos ,mert hölgyeinket a túlfinyáskodástól leszoktatja ,s nekünk jogot ad ,othön is bátran szivarozhatni . A legfőbb osztályokat kivevén ,itt mindent láthatni ,mihelyt a füstöt kissé megszokták szemeink . Ügyvéd ,tisztviselő ,kereskedő ,arszlán ,váltóforgató ,finom zsebmetsző ,mesterember ,boltsegéd ,diák ,szinész sat. apró asztaloknál elhelyezkedve ,gond nélkül élvezik a konyha örömeit ,nőkkel ,kisasszonyokkal ,gyermekekkel vegyítve ,mint Noc bárkájában . Hallhatni pedig mindent ,de mindent ,és ez igen hasznos ,főkép a hölgyek s gyermekekre nézve ,mert ez által a pulya félénkségről leszoknak ,s bátran nevezik meg tulajdon nevén még a csalánt is . És milly érdekes ismeretségek köttetnek itt ,midőn a boldog férj például birkafejet eszik ,s az ugyan azon asztalnál ülő fiatal orvosnövendék tanácsára nem kövér kappant ,hanem egy tányér sült verebet hozat magának a kellemes nő ,mi igen tréfás észrevételekre szolgáltat alkalmat ! Túlszigorú életunt emberek azt mondják ,hogy ezen fővárosi csárdázás sok család anyagi és szellemi bukását vonta már maga után ,de ezen álűtás csak rágalom ,vagy csalódásból származhatok ,mert a ki itt eszik ,az megkíméli a gyertyái ,fát ,edényt ,és cseléde vacsoráját ,ki különben is annyit csipeget el a piacpénzből ,hogy elég maradhat neki vacsorára . Igaz ugyan ,hogy otthon két forinton jobbat ehetni ,mint illy csárdában négyen ,de hol marad a többi élvezet ? Hol maradnak az énekesek gyönyörű dalai ,mikből minden nő megtanulhatja a pirulás szép művészetét ,melly nélkül szép hölgyet nem is képzelhetni ,s mikből a gyermekek olly tudományokat meríthetnek az élet számára ,minőket még iskoláinkban sem igen tanulhatnak . De mi több ,ki e csárdákat látogatja ,egyetlen német újságot sem kénytelen drága pénzen járatni ,mert mit azokból olvashatna ,azt itt ingyen hallhatja . Például : „Bezzeg tudok ám újságol !“ „Mit ? Mit ?“ —hangzik minden oldalról ,s néhány sörös pohár fél utón megáll a száj felé . „Hát holnap “ „Nos ?holnap ?“ „Holnap vasárnap lesz “ „Ha ,ha ,ha “ A halhatlan kacagás megszűnése után ismét egy másik hallatja magát : „A kigyóutcában ma sok ember csődült össze !“ „Ugyan miért ?“ „Nem mondhatom meg. ” „Szóljon bátran ,hiszen nincs köztünk kém ,ki szavait tovább vinné . „Mondom ,nem lehet . „De ugyan ,mért nem ? „Mert nem tudom. ” Ismét szörnyű kacaj ,s vannak ,kik e miatt gúnymosolyru fakadnak ,pedig bizony kár ,mert csak a rendkívül tiszta kedélyű es romlatlan lelkű emberek bírnak minden csekélység fölött kacagni ,s meg van írva ,hogy boldogok az együgyüek ! Ám legyenek . Ez még mind nem elég . Van minden illy fővárosi csárdában egy úgy nevezett elménc vagy humorista ,vagy szóvezér ,vagy szóval ,olly ember ,kinek megjelenésekor a pincérek gyorsabban mozganak ,s kinek szavait olly mohón nyelik a vendégek ,mintha valódi bajor sör volna az ó-budai sorházból . íme most is ,mihelyt berohan ,azonnal mély csönd lesz ,s azon asztal mellöl ,hová rendesen ülni szokott ,zavart kiáltások hangzanak elébe : „Honnan olly későn ?“ „Bizonyosan szerelmi kalandról ? „Ön mindig nagy kópé volt . „Nemcsak volt ,hanem inkább napról napra növekedik. ” „Ha ,ha ,ha ! Az elménc még nem is szólt ,s már is mindnyájan nevetnek ;ő ellenben komolyan foglalja el helyét ,szemeit lehető legnagyobb közönösséggel körüljártatja a teremben ,s keble sóhajra emelkedik . Hah ö sóhajtott !gondolják a kerek asztal lovagjai ,s minden arcra komolyság ül ,mennyire a léleknek ezen sajátszerü kifejezése ülni tud és szokott . „Elkéstem ? —kérdi ismételt sóhajjal a hős ,és szemeit sokat jelentő kifejezéssel az étlapra mereszti . Néhány pillanatnyi csönd . „Uraim ,ne csodálják ,hogy elkéstem ,iszonyú ,vérfagylaló jelenet tanúja voltam. ” Általános borzadás ,a poharak megtöltetnek ,s az üres üveg félre tolatik . „Ezen rémes esemény még halálom pillanatában is szemeim előtt fog lebegni . „Kellner ,karóli-schnitzl ,ámól —Irtózatos ! „Szóljon ,mi történt ? „Honnan jött uraságod ?“ „Megöl a kíváncsiság . „Talán elgázoltak valakit . „Ha csak az volna ! A nagyhidutcából jövök ,szemeim még most is kápráznak az iszonyú látványtól . Képzeljék csak ,egy hatalmas ur egy igen derék böcsületes ember hitesét erőszakkal fosztá meg legdrágább kincsétől ,s a boldogtalan nő kétségbe esett ,és megölte magát . „És ön tanúja volt az öngyilkosságnak ?“ „Nemcsak én ,hanem tömérdek embercsoport bámulta az iszonyú látványt . „Ná Herr Vetter ,illyesmi aztán csak Magyarországban történhetik . „Természetesen ,mert nincs Policey ! „Majd befizet ezért ismét az Allgemeine a magyaroknak . „Úgy kell nekik ,illy iszonyú vadság semmi kíméletet nem érdemel . „És a tettes bizonyosan büntetés nélkül marad ,mert mindenesetre magyar . „Csalatkoznak uraim ,a tettes nem magyar . „Nem magyar ? „Nem . „Hát alkalmasint francia ,mert a franciáktól is sok kitelik . „Nem is francia ,hanem római . „Igazán ?római ?“ „Igen ,a neve Tarquin ,s a szerencsétlen nő neve Lucretia ;az egész pedig szomorújáték ,melly ma a német színházban harmadszor adatott . Kellner ,an bering . Az egész társaság nagyot kacagott ,s egyhangú határzattá lön ,hogy illy érdekesen ,és élesen elménckedni csak német nyelven lehet . Mindezekből pedig napnál világosabb ,hogy nem tehetünk jobbat ,mintha lehetőségig sokat táncolunk ,még többet eszünk s legtöbb Hőnket a fővárosi csárdákban töltjük ,hol nemcsak az étel ,hanem a szó is valódi fűszer . Mondjon rólam bármit az egyetemes igen tisztelt olvasó világ a két magyar hazában ,de én ugyan még sem megyek ma sétálni ,ha úgy megfizetnék is fáradságomat ,mint tisztelendő Perrin Mihály uramét a „ Tudtán kivül kém “cimfl jeles vigjátékban ,mert illy időben Budapesten bizony még az Írónak sem lehet kedve magát sétálásra szánni ,ámbár a sarat eléggé megszokhatta ,ha valaha tisztelt barátival finom irodalmi vitatkozásba kelle bocsátkoznia . Az eső úgy hull ,mintha az égben valamennyi angyalok versírásra kárhoztak volna ,s e mellett a szél olly keservesen nyögdécsel ,mintha hang nélküli első énekes kötelességeit kellene teljesítnie ;alant pedig a valódi rendőrlermészetű sár ,és habarék a csizmák legrejtettebb titkaihoz is útat tör magának ,és kaput nyit a csúznak ,s rekedtségnek ,mellytől az írónak óvakodnia kell ,ki csak addig ehetik ,meddig dolgozik ,s mellynek széles e világon csupán a színházak tagjai vehetik hasznát ,sőt néha a színházi közönség is ,midőn e bajok következtében az érdemes művészek és drága művésznők némellyeit nem láthatja ,és nem hallhatja . Mindössze is csak szűk szobánk ablakáig sétálhatunk tehát ,melly a Duna nem annyira szőke ,mint agyagszinű hullámaira nyilik ,s gondolatokat iparkodunk merítni e nedves elemből ,miket e szerint legalább szárazaknak senki nem fog gúnyolhatni . Furcsa az ,midőn az ember igy Budáról Pestre átnéz ! Mennyi nagy ház ,s milly kevés nagyság ;mennyi széles tér ,s milly sok szűkkeblüség ;hány egyenes utca ,s mennyi egyenetlenség ,és tekervényes görbe eljárás ;mennyi magas torony ,s mennyi aljasság ;milly sima járdák ,s milly durva lehurogatások úton útfélen ;mennyi mozgó test ,s milly kevés működő lélek ;mennyi fia a hazának ,s milly kevés hazafi ;mennyi orvos ,és hány orvosolatlan baj ;hány ügyvéd ,s mennyi jó ügy védelem nélkül ;hány túlterhelt ,és hány üres gyomor ;mennyi pénz ,és mennyi —de mennyi adósság ! Az egész országban sehol sem érintkeznek annyiszor egymással a legnagyobb szélsőségek ,mint Budapesten ,mindent találhatni itt ,még gyermekeket is ;mindent kaphatni ,még verést is ;mindent láthatni ,még éhhalált is ;mindent érezhetni ,még bőséget is a nélkülözésben ;mindent Ízlelhetni ,még keserűséget is az igazmondás következtében ;mindent hallhatni ,meg magyar szót is ,és mindent eladhatni ,még a böcsületet is ,melly most sokkal olcsóbb a marhahúsnál ,mit jannál inkább csodálhatni ,mivel az ökrök száma sokkal nagyobb ,mint a becsületes embereké . Ezek melleit mindazáltal fogyatkozások is vannak ,mik közöl néhányat szinte elsorolunk . Budapesten nem találhatni vendégszeretetet ,melly hajdan olly híressé tévé a magyart ;mert ezen szép tulajdonsága annyi vendéget csödíte be ,hogy ugyancsak megadd a vendégség árát ,s maga csaknem idegenné lett ;nem kaphatni uzsora nélkül segélyt a szükségben ,noha törvényeink az uzsoráskodást tilalmazzák ;nem láthatunk világosságot ,mert ezt rosznak tartják ,minthogy a nemzeti színház légszeszvilágának rósz a szaga s nálunk illy fontos ok is elég a jónak megdöntésére ;nem érezhetni meleget a fütetlen szobában ,mert szokásaink azt hozzák magokkal ,hogy néhány kiváltságos fakereskedö nyakig melegben üljön ,habár százezer szegény kénytelen is e miatt dideregni ;nem ízlelhetni a híres magyar borok jóságát ,mert a Duna olly hatalmas ,hogy a pincéket lehetlen előle elzárni ;nem hallhatni őszinte örvendezést másnak boldogulása fölött ,mert a magyar rendesen csak akkor boldogul ,ha magyar lenni ,vagy élni megszűnt ;és nem adhatni el drágán a magyar elme becses termékét ,mert ez nem agár ,nem kopó ,sőt még csak nem is tajtékpipa ! Ki merné aztán még mondani ,hogy Budapest nem Magyarország fővárosa ,s hogy Budapesten nem kellemes az élet ?! S kik ezt még tagadni merészlenék ,azok bizonyosan önkényt jobb véleményre térendnek azok olvasása után ,mik most itt következnek . A gyarló emberek az élet kellemei ,s boldogság föltételei közé sorozzák a címeket is ,ezt bizonyosan egy táblabíró sem fogja tagadni ,és így Magyarország valamenyi férfia mellettünk van ,ki tiz forintos nadrágot visel ,s azonfölül tiz iskolának padjába véste nevét . Az első cím ember ,melly azonban olly általános ,hogy természetesen nem igen nagy becsben tartatik ,s alkalmasint azért történik olly sok embertelenség ,mintha az állatok országához igen közel laknánk . E cím mindinkább kimegy tehát a divatból ,s többnyire igy szoktuk magunkat kifejezni :„Gazdag úr ,szegény ember ” ,vagy épen szegény „Ördög ” ,mi azt látszik bizonyítani ,hogy nálunk olly jó dolga van a szegény embernek ,mintha pokolban volna . A németek ember helyett bolondnak is szokták a szegényt nevezni :„Armer Narr !“ez azonban igen hibás elnevezésnek tartjuk ,mert a bolondnak szabad az igazat kimondani ;ám ,ha nálunk a szegény igazat szól ,ugyancsak fájdalmasan tapasztalhatja ,hogy erre teljességgel nincs szabadsága . A többi címek ,mikben Budapesten minden ember részesülhet ,így következnek bötttrendben . Adós ,ennek megszerzésére csak egy kis aláírás kívántatik ,shogy ne kényszerüljünk érette mindenesetre fizetni ,arról hazai törvényhozóink atyáskodólag gondoskodtak . Mellékcíme arszlán . Bérlő ,ez annak címe ,ki a macskát zsákban veszi ,azaz :egyszerre fizeti le huszonkét játékszini előadás dijját előre ,és aztán vakarja fejét ,ha nem viszket is . Egyébiránt az illy bérlő nem haszonbérlő . Mellékcíme —az unatkozott . Csődhirdető ,ezen cím az átmenetet képezi a becsületes iparűzéstől a gazdasághoz ,és semmibe sem kerül ,az az a lelkiisméretbe . Dologkerülő ,ehez már kissé jobb születés kívántatik ,különben viselőjének halála napján egy darab kötél igen meg fog nyúlni . Éhező ,ehez leginkább a rendíthetlen becsületesség ,és jellemszilárdság által juthatni ,a magyarság pedig többnyire nélkülözhetlen föltétel.-  Fcgyenc ,azon ajtó ,mellyen át e címhez juthatni ,önkényt megnyílik ,ha valamelly más ajtót megnyitunk a nélkül ,hogy erre jogosítva lettünk volna . Gondnok ,e cím azokat illeti ,kik arról gondoskodnak ,hogy az árváknak idővel ne legyen mi fölött gondoskodtok . Honfi ,egyél ,igyál ,és táncolj közcélokra és megvan . Iparlovag ,iparkodjál lovagias elszántsággal sajátoddá tenni a másét ,de mindig tiszta fehér keztyüben ,és tied a szép cím . Költő ,csak akarni kell ,és megy ,mert a pénzköltő is vagy a magáét ,vagy másét költi . Léhütő ,mihelyt egy este nyolc csésze theát háborodás nélkül meg tudsz inni ,föl vagy vétetve e cím viselői közé . Műismerő ,segítsd valamelly művésznő páholyában széke mögött a levegőt fogyasztani ,és tied a dicsőség . Népbarát ,töröld szemeidet ,midőn éhes koldust látsz ,és siess a casinóba ebédelni ,s ki vagy kürtőivé mint buzgó népbarát . Okos ,ezt kerüld ,mert ha erre érdemesnek tartanak ,bizonyosan nem fogsz más címet kapni ,ezen egy pedig mindenesetre kevés . Pörvesztő ,ennél nincs könnyebb ,mihelyt az ügyvédi oklevél zsebedben van  Rüpök ,csak egy volt ugyan még Pesten ,és az is Debreczenből jött ,de ha meg akarsz halni ,bátran használhatod ezen címet . Salonfi ,igen könnyű cím ,mert száz sem ér föl egy derék férfi súlyával . Tag ,Budapesten száz társaság van ,mellynek tagja lehetsz ,s mellyek csak azért nevezik részeseiket tagoknak ,mivel csupán egyes tagokra van szükségük ,s nem az egész emberre ,ki nálunk száz felé •szakadni kénytelen . Legjobb lesz tehát ,ha lábaidat az állatkínzás elleni társulatba ,hasadat a természettudományiba ,gyomrodat a casinóba ,s kezeidet a takarékpénztárba nyújtód . Szivedre ,és fejedre még most nincs szükség . Uzsorás ,ezt igen sokan gyalázzák ,de igen sokan fölkeresik ,mert ki ócsáról ,vásárol ;és e címet igen könnyen elnyerheted ,mert ehez csak pénz kell . Az utolsó két betűvel adósak maradunk ,annak bebizonyítására ,hogy semmi tökéletes nincs e földön s csak azt jegyezzük még meg ,hogy kiket a fönebbi cimek sem vonzanak a budapesti élet megizelítéséhez ,annak rósz Ízlését semmi nem fogja megörvoslani . Végre újdonságul megjóslom ,hogy jövö februárban mi fog Budapesten történni . Tehát Február : 1. Újságnap ,a t. c. olvasók unatkoznak . 2. A zsellérek kiadnak ,a háziurak bevesznek ,s mégis nem a háziurak érzik magokat roszul ,hanem a zsellérek . 3. A zálogház megtelik .