Világbiró nagy Sándorral nem akart cserélni Diogenes ,ezt mindnyájan tudjuk ,kik annyit nyeltünk az iskolai porból ,hogy meg most is alig birunk szabadon lelekzeni ;de miben bizta el magát annyira a lámpásos bölcsész ,azt eddig még a német tudósok sem mutatták meg ,ámbár egyébiránt már azt is bebizonptották ,hogy én nem vagyok én ,hogy a mi az egész világnak tetszik ,az rút :,s hogy csak az szép ,a mitől minden ember elfordul . Most az egyszer ,hála a magyarok istenének !ki fogunk a német tudósokon ,mert kitaláltuk Diogenes dölyfőssegének okát —a nagyhírű bölcsész —háziúr vala !s miután ő rongyos hordójával is annyira el- bizta magáit ,hogy az őskor egyik legnagyobb  fejdelmével sem kivánt cserélni ,lehet é még csodálkozásra okunk ,ha a budapesti nagy háziurak egész önelégültséggel mondják ,hogy ok —még a japáni császárral sem cserélnek ! Ezen bevezetést csak félelem és elcsiig- gedés iratá velünk . Félelem ,mivel olly darázsfészekbe nyúlunk ,hogy a sok fulánk miatt utoljára magunknak is hordóba kell költöznünk ,s azért halfogó maszlagul egy kis hizelgést csaptunk a háziurak füleihez —a nagy Diogenessel hasonlítván őket össze —mielőtt az igazság nehéz ágyúit morgadalmas dörgedezéssel egymásután kisütnők ;elcsüg- gedés pedig azért ,mivel nem illő távolságból nézdeltük a háziurakat ,hanem igen igen gyakran mellényök gombját tartva beszélgeténk és úgy szólván farkasszemet néztünk velők ;ennél fogva annyi adatok vannak életökből emlékezetünk lapjaira följegyezve ,hogy a sok közöl alig birunk választani . —Azonban végre csakugyan mégis meg kell lenni ,és részletekbe kell bocsátkoznunk ,ha azt nemakarjuk magunkról elmondatni ,hogy a sok fa miatt az erdőt sem láttuk ;a mi egyébiránt a mai világban sok emberrel szokott megtörténni . Ám lepjünk ki tehát szobánkból és keressünk háziurat ,hogy színről színre ismertethessük meg ezen kitűnő embereket . Sokáig bizonyosan nem kell siker nélkül fáradoznunk ,mert Budapesten annyi a háziúr ,mennyi csík az ecsedi lápban ,és mennyi hamis hang a nemzeti színház énekeseinek torkában ,és azért nem egyet ,hanem többet Írunk le ,hogy aztán a sok arcrajzot önmaga olvaszthas-sa egyetlen háziur-mintává a szíves olvasó . Áh ,itt közelít már felénk egy a kigyó- utcában ,a városház felől . Kinézése épennem önelégült —bizonyosan törvényesen idéztetett meg ,mivel az adót lefizetni elfeledte . Nem is igen jól birja magát szegényke —ismerjük őt —meglehetősen siket ,hogy legalább hallania ne kelljen a szükölködők könyörgéseit . Á negyven és ötven évet pedig rég túlhaladtamár ,s azért a háziuri iskola minden osztályát kitanulta ;minél fogva az adó le nem fizetése miatt tízszer is lehordatja magát ,és az alatt zálogra kölcsönzi ezen összeget ,csupán száz percentet szedegetve föl érette ,mi által azután ezen kamatocskákból is kitelik az adó . Születése nem nemeit ;ő hajdan kö-veket hordott föl az állásokra a kőműveseknek ,mint szegény napszámos tót ;e munkája közben azon rendkívül eredeti gondolatra jutott ,hogy sokkal jobb épittetni mint épiteni ;elhatározd tehát ,hogy ő is háziúr leend —a mit pedig szilárdul határoz el magában az ember ,azt többnyire ki is viheti . Janó tehát szorgalmatosán dolgozott —de ez még nem elég arra ,hogy háziúr legyen belőlünk ;oh ,nem ! —tudnának csak beszélni a kövek —valóban igen különös történetkéket birnának elbeszélni ,mellyek által házakká emelkedtek ! Janó egy kis pénzt szerzett —szolgálatba állott egy vén özvegy tejesasszonynál —a tehenek jól jövedelmeztek —az öreg anyómeghalt . Janó a házat s teheneket eladta —kissé nagyobbacska házat vett —es életében először —kék posztóból kabátot varratott magának —és azért magatartásában mégis máig sincs semmi abból ,mit tekintélynek nevezünk ,—állása és járása olly ügyetlen és nehézkes ,mintha most is mázsás kő alatt görnyedezne ;beszéde lassú ,és akadozó ;ki-fejezései tétovázóik ,mintha minden pillanatban attól tartana ,hogy ollyasmit fog kimondani ,mi által hajdani Janósága vagy vala- melly csínja kitudatik ;mert semmiből háziúrrá nem igen könnyen lehet az ember minden furfangosság nélkül ;egy szóval ő —a mint mondani szoktuk :„fonákul beszél. “Háza a Fűzfa-utcában áll ;a kapu mellett jobbra kocsma kínálkozik savanyu borral és kábitó serrel ;balra egy anyóka lakik két lyányával ,kik munkájokkal keresik élelmüket és igen jól fizetnek . Mert a mostani iparvilágban minden munka jól fizettetik meg . —Az épület hátulsó részét csavargók lakják ,kik nappal alusznak ,éjjel lopnak s reggel a házbérnek egy részét lefizetik —a legrongyosabb zugolyban végre Janó ur ül ,és mint pók terjeszti ki hálóját a lakosok körül . Az anyóka házbérét minden évnegyedben fölebb rugtatja —és az anyóka még sem költözik ki ,mert cimert nem szabad neki kifüggeszteni ,és igy legnagyobb részet elvesztené dolgoz.tatőinak ,ha minduntalan máshová költöznék —a kocs- máros pedig azért marad meg békével ,mert a csavargók sok bort isznak és gyakran kelleténél is jobban fizetnek —és magok a csavargók örömest osztoznak a háziúrral ,mert a jószivü Janó mindig ki tudja őket a hínárból huzni ,ha bizonyos kellemetlen kérdezős- ködések történnek a háznál. ,miket néhány forinttal igen ügyesen némít el a háziúr ,azon bölcs elvet gyakorolván ,melly azt hirdeti :úgy intézkedjél a préJtó ,hogy jusson is ,maradjon is . Fogadni mernénk ,hogy kevés év múlva még egy házra fog szert tenni ;s ha az ur isten sokáig élteti ,úgy végre még aválasztó polgárok soraiban is illő helyet fog laihat el . —Ám ballagjon tova a szerencse érdemes fia —mi pedig keressünk más tárgyat . — Ah ,ez már derék ellentét ! —egy fiatal dandy közelít gyönyörű táncoló lovon ,az angol telivér büszkén veti föl fejét ;a rajta ülő háziúr pedig nyájas leereszkedéssel mo- solyg az utcán sétáló szépekre ;és a szépek ? —Oh ,tiz kozol legalább is tizenegy —ha ez átalában lehetséges volna —örömest osztaná meg vele házainak gondjait és jövedelmeit ! —Legyen e háziúrnak neve Gusztáv . Apja olly sokáig és olly szorgalmasan emel- geté a nehéz pörölyt ,hogy fiának házfelügyelői és házmesterei meglehetős kis csapatot képeznek . Két nőtestvére két nagyurat mente meg a csődülettől s nagyságos asszonynyá lett —Gusztáv is nem sokára fényes cimert fog hitvesének hintájára föstetni ,mert a sűrű kinálgatásoknak alig fog már sokáig ellenállhatni . Most azonban még szabad a szíve és keze ,s kedvére éli világát . Oltözetére igen sokat fordít ;nyakkendőjét mindig a legújabb divatkép szerint köti ,keztyűit mindennap legalább háromszor változtatja ,s vakmerő fürtökkel pompázó fejét húszszor födi uj kalap egy egy év alatt . Lábain finom szövetből készült topány ragyog ;nadrága a legszigorúbb bírálatnak is megfelelve ,legkisebb ránc nélkül simul testéhez ,s talpalója feszesen szorítja azt a hibátlan szabású topányhoz —egész külsején legkisebb nyoma sem látszik a pol- gáriasságnak ;ő tetőtől talpig ur ,még pedig olly ur ,ki a legcsillogóbb párisi teremben is szerencsés sikerrel léphetne föl —ha száját nem kellene megnyitnia . Talán ruták fogai ? —Oh ,nem !fogai gyönyörűek —de agyából az aranynak súlya annyira kiszoritá a velőt ,hogy okos szót csak akkor hallhatunk szájából ,midőn a házbért önkényt le fogja szállítani ,az az —soha ! O tehát nem közép a rangbeli és polgár közt :,hanem a legmagosbranguakkal is bátran —sőt mondhatnák —vakmerőén vetélkedik minden balgaságban . O nappal alszik ;délben reggeliz ;este ebédel ;éjfélkor esteliz ;nyáron nyakig begombolja kabátját ,télen meztelen nyakkal jár ;lóversenyre bárom telivért állít ki ;jótékony intézetre egy fillért sem ad ;az olajbüzu német színházban páholyt tart ;a magyarban büdös neki a légszesz . —Párist és Londont bekalandozta ,Budapest távolabb utcáiban soha nem volt ;gyomra csak francia szakács főztét birja megemészteni ;pénzládája csak magyar zsebekből telik meg ;tudja ,hogy Párisban egykor bizonyos Napóleon nevű ember hatalmas császár volt ,s hogy az angol parliamentben angolul beszélnek a követek ,de arra soha nem volt gondja ,hogy Magyarország kinek köszöni nagyságát és kit vádol az ínség s nyomornak súlyos századaiért ,azt pedig akárki is elhitetheti vele ,hogy a magyar országgyűléseken csak énekelnek és szembekötősdit játszanak ;franciául tisztánbeszel ;a magyar nyelvet meg nem tanulhatta meg ;lovait drága takaróval ótalmazza a hideg ellen ,a didergő koldust elkorbácsoltatja háza elől ;vadászkutyái finom fehér kenyeret esznek ,házmestereinek gyermekei irigy szemekkel tekintnek a boldog farkcsóválókra ;korcs uracsokkal ezreket harácsol el ,a sors által iildöztetett szegény böcsületes embertől megvetéssel fordul el ;az erényes tiszta nőt gunykacajjal rágalmazza ,a szemtelen kacérnak lábait térdelve őleli át ;játékasztalnál ezreket tékozol el ,a szegény munkás embert irgalmatlanul űzi ki házából ,ha néhány forintnyi tartozását a kitűzött időre nem fizetheti meg . Szóval ,ő nem valami közép a rangbeli és polgár között ;ő tökéletes rangbeli és semmi olly eredeti typust nem visel magán ,mit hasonló viszonyokban s hasonló vagyonnak birtokában akárhol is föl nem lehetne találni . Ő legnagyobb aristokrata a föld hátán ;házügyelői által fél óráig is büszkén hagyjamagát süvégeltetni az utcán ,pedig házügyelője valóságos kutyabőrös es predikatumos tős gyökeres nemesember s azon fölül pö- retlen hites ügyvéd ,inig ő csak egy paraszt mesterembernek fia ! Ő az egész világot ko ránsem fél vállról tekinti ,hanem egészen lenézi —jótékony célokra pedig nem félig meddig szokott adakozni ,hanem rendesen mitsem ad ;cimre kimondhatlanul vágyik ,s bizonyosan tél közepén is kiverné házmesterét ,ha csak egyszer találná is elfeledni az „ R Gnadent. “—Ezen okból tehát mindenek előtt nemességet törekszik magának szerezni ,azután pedig egy tapasztalatlan fiatal grófi lyányt szöktet el ;titkon megesküszik vele —és az eszmetársulat csalódásainál fogva magát is szinte gróffá változottnak képzeli ,és bol-dognak érzi magát ,mert mindig nagyon fájt az neki ,mikor a házában lakó grófok és bárók körüli tisztelgéseket és udvarlásokat látá ,ámbár azok pénzben távolról sem mérkőzhe- tének vele . —Ezek tehát Gusztáv háziúr körülményei ,vagyis viszonyai ,tettei és kinézései . Míg azonban e jeles tulajdonságait hosz- szasan és zavartan elmondok ,addig ő annyira távozott már az ezer aranyos telivéren ,hogy bottal sem érhetjük nyomát . — Kicsoda ezen furcsa kis öreg ur ,a ki olly nagy szorgalommal tipeg a város temploma felé ? —Háziúr ! —Ismét háziúr ? Úgy van —ismét háziúr —még százat is láthatunk ,ha vagy fél óráig folytatjuk sétánkat . De mennyire különbözik ez ismét a két előbbitől ! Kopott kürtös kalapja —igy hívják tudniillik a mostani magas férfikalapokat a tős gyökeres magyarok —tehát kopott kürtös kalapja sovány vagyis keskeny és gyürem- lett karimája alól hátul őszbe csavarodott hosszú hajcsap —vulgo :Zopf —fityeg az elviselt kék köpeny kurta gallérára ,melly szél által összeszaggatott felhő gyanánt lebegi körül a soványkás lábszárakat és meglehetősen kiszáradt testet . A térdig érő szűkszaru kordován csizmákba búzavirág szinű foszlányos ,de nem rongyos ,testhez szabott magyar nadrág van szorítva ;annak szíját és nyomatékos vagyis súlyos rézcsatját ezüst pitykés hosszú virágos mellény takarja el a kiváncsi szemek elől ,melly törekvésben nem egészen hiven osztozik a félcombig érő sziík mente a mellénynyel . A fekete fátyolból készült nyakravaló barátságosan érinti a hegyes állat ;a mosolygó ajkakra meghitten hinti árnyékát az ősz bajusz ;az ősz bajusz fölött pedig rezes orr emelkedik ,nyergén a sárga rézből készült pápaszemnek kétségbehozhatlan kékes nyomait mutatva ;ha még megmondjuk ,hogy köpenye alól bőrcsomag kandikál ki ,s hogy nyár közepében is köpenyt visel ,úgy bizonyosan eskü nélkül is elhiszi a szíves olvasó ,hogy ezen háziúrban egy böcsületes magyar csizmadiamestert volt szerencsénk elébe állítanunk ,a régi jó világból —mellyben négy forintért jobb munkát lehete kapni ,mint jelenkorunkban nyolcért . —Mester uram nemengedi magát háziúrnak neveztetni ;ő azt hiszi ,hogy a csizmatalp is —ezek saját szavai —háziúrrá lehet ,de hogy valaki a „ mes- ter “ nevet megérdemelje ,ahhoz csakugyan ember kell a gátra ;a ki pedig Hausherrnek merészlené őt nevezni ,annak minden béke- türése dacára is bizonyosan hátához vágná a mustát . Mester uram bevásárlóit ,most a templomba megy ,uj erőt kér az uj munkára ,onnan házába siet —a Magyarutcába ;fütyülve szabja ki a bőrt ,legényei énekelve várják meg ,végre pedig tisztes ősi szokás szerint a kis inast meglábszijazza ,hogy valami csínt ne kövessen el ;azután ebédhez ülnek ,dél-után egy óráig kocsmázgat az Öreg ,este pedig feleségével egy pint borocska mellett vándorlási kalandiról beszél s az inast egy kissé meglasnakolja ,hogy ne feledkezzék meg reggel korán fölkelni. jgy megy ez legalább is már negyven év óta ,és legcsodálatosb azon rendkivüli körülmény ,hogy mester uram ellen még egy lakos sem panaszkodott . Ugyan  ki hinné ezt ? Az egész világ is elhiheti ,mert mester uram —egyedül lakik parányi házikójában.t  Mester uram után egy hosszú száraz németet pillantunk meg . Csapszékből lép ki ,kissé ingának lábai ;hihetőleg az öregség miatt ,mert délelőtt csak nem ittasulhatott meg . Gyér hajszálaiba réz fésűnek görbült szálkái nyomulnak ;hosszú kabátjának gallé- rából hat nyikorgó postakocsi kerekeit lehetne meghájazni ;sárga nyári nadrágát annyira ellepte a piszok ,hogy rövid idő múlva egé-szen kétes leend színe ;fölkanyarult hegyes orrú saruit a fénymáz alkalmasint soha nem fertőztette meg ;csontos bal keze súlyos nádpálcával szeldeli a levegőt ,mellynek elefánt- csontu gombját leirhatlan simaságig koptaták már a szurtos kezek . Jobbjának líjai ökölbe görcsösülnek ,az ököl fenyegetőzve emelkedik föl és száll alá ;a szemek iszonyúan szikráznak ;az arc rémitően lángol ,az ajkak borzasztó vonaglásban érthetlen szavakat motyognak ;szóval ,ezen háziúr ugyancsak rette-netes . —Ez is háziúr ? —Igen —háziúr a Ferencváros egyik legszűkebb sikátorában ;egyébiránt pedig böcsiiletes varga —vulgo suszter —;ő reggel rendesen a kocsmába megy ,mert nagyon köhög ,s a pálinka igen jó gyógyszer a köhögés ellen ;dél felé a köhögés csakugyan elmúlik ,a varga haza megy ,lakosának kutyáját megbotozza ;magával a lakossal összekap ;egymással mindketten gorombáskodnak —a lakos visszator- lásul a vargának fiát fülön csípi —az asz- szonyok sikoltoznak —a szomszédok összefutnak —iszonyú spektákulum ! —A varga ezt nem tűrheti ,a kiáltozás miatt ismét előveszi a hurut ,tehát ismét kocsmába kullog . Este felesege és egyetlen legénye haza vezetik ,lefektetik ;másnap e jelenések némi módosításokkal megújulnak :de semmi !valamint mindennek ,úgy ennek is véget vet majd —a halál . — Amott egy hányaveti zsidó harapja a jóillatú cigarót —az is háziúr ! Roppant nagy háza van —ugyan lehetséges é ?tekintsünk csak piszkos udvarába ,ronda lépcsőjére és szurtos folyosójára ,s meg fogunk azonnal győződni arról ,hogy sok szennyes gyapjú ,sok rostálatlan gabona ,sok biizhödt szagu bőr ,és még több kellemetlen illatú kölcsön és több efféle raká és emelé magosra e kő-halmazt — Azon köpcös úri ember a szürke kabátban ,szürke nadrágban ,szürke kalapban ,ugyan miért nem meri fölemelni a földről szürke szemeit ? Valami pénzecskék voltak kezelésére bizva —nem mer senkinek szemeibe nézni ,mert csak épen néhány hét előtt lett háziúrrá . — Nem messze tőle egy igen vidám arcki- fejezésii öreges kis urat látunk . Ugyan ki lehet ő urasága ? —Szinte háziúr —a zsemlyéket olly kicsinyeikre sütötte ,hogy a megmaradt tészta idővel kővé vált —s végre roppant nagyságú ház lett belőle . És azon sárga arcbőrü ,középkorú férfi ,ki olly büszkén fordul be a sarkon ? —Hajdan szegény ügyvédke ,utóbb négy gazdag árvának gyámja ,most —háziúr . — Milly pompás hintó robog ki azon két-emeletes hazból ,milly szép négy ló ,milly cifra kocsis es inas ,milly gazdag Öltözetű nő és lyány ,milly gőgös ur ! —háziúr ez is —családostól és lovastól . Hajdan patrizáló diák ,utóbb nevelő ,még utóbb hosszasb ideig hatósági tisztviselő ,legvégre több háznak s fél milliónak jogszerű tulajdonosa ;sok bánatos könyu mossa házainak alapját ;sok átok terheli födelét ;de a falak erősek ,a födél biztositva van ,és a háziúr nyugodtan mosolyog —nyugodtan ebédel a Casinoban —vigan viszi legfényesb táncvigalmakra családját —és édesen alszik . Az utca túlsó oldalán fütyörészve lépeget egy büszke uracs ;keztyütlen jobb kezén gyönyörű gyémántok ragyognak . —Kicsoda ezen gazdag ur ? Hajdan igen csinos borbélylegény ,utóbb egy nemet szinésztársaságnál az első szerelmes szerepeit játszá ;még néhány év múlva egy roppant vagyonú öreg özvegyasszony esze elment . —Az első szerelmes férje lett a vén szipának ;a boldogság özöne csakhamar sírba szállitá az öreg menyecskét ,s az egykori szegény borbélylegény most —hatalmas háziúr . Az özvegy szegény rokonai nyomorral fűszerezik száraz kenyeröket ;az uj háziúr nyakig ül a bőségben ;az árvák zokognak ,az uj háziúr pedig kacag . — Es igy tovább —és igy még mindig tovább —száz meg száz háziurak arcképét rajzolhatnék még ;de a regényolvasók példáját követve ,sokat sokat forditunk emlékezetünk és tapasztalásaink lapjain —mert a szíves olvasó ezen néhány csak alig érintett jellemvonásból is eléggé megítélheti :hogy minő háziurak vannak Budapesten . Ennél többet mi nem tehetünk ;mert habár még százat soroznánk is elő ,alig fogna köztök kettő talál-kozni ,kikről el lehetne mondani ,hogy egymáshoz tökéletesen hasonlítanak . Most szabad legyen meg néhány élő példát idéznünk a háziurak kormányrendszeréből ,mellyel házaik belviszonyait igazgatják ,s legalább távol laké olvasóinknak is lehet majd némi csekély fogalmuk azon határtalan zsarnokságról ,melly alatt mi fővárosi szegény zsellérek szenvedünk és görnyedeziink . —Úgy van !a mi kínaink határtalanok —és ugyan miért ? Csupán azért ,mivel nem vagyunk háziurak ! —Sors ,kíméletlen ,vaske- ménységü szívtelen sors !igazságos é ez ? Pirulj és szégyeld magadat —de reszkess is ,mert ezen zsarnokságodért örökre és mindenütt meg fogjuk tőled tagadni a költői igazságot ! Uj év reggele van ;a háziúr kis fia sírva lép be a karszékben ásitozó apához ;a fiú egyik kezével szemeit és orrát dörzsöli ;a másikkal zsebében motoz ,a harmadikkal bizonyosan fejét vakarná ,ha három keze volna ,jobb lábával hátra kapar és megáll — ,Mi baj ,fiacskám ? A fiú még nagyobb elszántsággal dörzsöli orrát és szemeit . ,Szólj ,fiaskám . „Szerencsés uj esztendőt kellene a tátinak kívánnom —“ ,Papának ,fiam ,apapának ;háziúr fiának szájába nem illik a táti — „Igen ,a papának —de elfeledtem —,Máskor jobban tanuld meg ,fiam  Az apa pénzt ad a fúnák ,és a fiú örömtelve szalad ki a szobából . Kopogás hallik . ,Szabad  „Kívánom a tekintetes urnák ,hogy élete lámpájából sóba ne fogyjon ki az olaj  ,Köszönöm ;itt van —fogja kend —egy pohár borra — A lámpagyujtó távozik ;nyomban utána jő a kéményseprő ;ezt követik :a kövezők ,városhaj du ,levélhordozó és több efféle hasznos tagja az emberi társaságnak ,kik egy párezüst húszasért annyi jót kivannak a háziúrnak ,hogy századrészének teljesülése is legalább száz embert határtalanul boldoggá tehetne — Es csupán ez az ,mit a háziurak kellemetlen tehernek szoktak mondogatni . Hallatlan kényeskedés ! —hogy lehetne az teher ,midőn néhány forinttal annyi áldást vásárolhatunk ,s midőn egyszersmind illy parányi áldozattal annyi szorgalmas szegény embernek „egy kis jónapot “csinálhatunk ! Ezt csak azért mondottuk el ,hogy meg-mutathassuk :milly kimondhatlanul igazság-talanok a háziurak ,midőn ezen kis alkalmat-lanságért —ha már csakugyan annak akar- juk nevezni —mellyből egyébiránt ,kisebb nagyobb mértékben mindnyájan részesülünk —egész éven át olly borzasztó zsarnokosko- dásra tartják magokat jogosítva a szegény zsellérek iránt ,hogy végre türelmünknek nemcsak fonala ,hanem kőtele ,sőt lánca is mulhatlanul meg fog szakadni . Ám lássunk tehát néhány jelenetet a há- ziurság vigsággal elegy szomorú nézőjátékából ,melly egészen a francia regényes iskola modorában van szerkesztve ,mert a meztelen életből van merítve és csupa cselekvényeken épül — ,üram ,három szobát keresek első eme- létén — „Tessék megnézni —itt vannak . ,Mi az ára e lakásnak  „Hatszáz forint . ,Az igen sok . „Évről évre nagyobb az adó . Jól fűlnek a kályhák  „Igen jól. “ ,En tehát fölveszem a szállást —itt az előpénz ;de szeretnék három évre szerződni ,hogy biztos lehessek tovább itt lakhatásomra nezve — „Minek az —jó emberek könnyen ösz- szeférnek ;jó lakót örömest megtart az ember ? Az uj lakos beköltözik Mihály napján ;két hét múlva száz forinttal fölebb rugtatja a háziúr a lakbért ;a kályhák olly roszul fúlnék ,hogy kevés év alatt a Bakonyt is meg- ritkíthatnák . A lakos szent Györgykor kiköltözik . A húr colkod ás sok pénzbe és még több kellemetlenségbe kerülnek ;a bútorok romlanak ;a zsellér zsebe sir ,a háziúré kacag ;a mennyiben tudniillik a zsebek illy emberi func- tiókra alkalmatosak . — ,Uram ,négy szoba van önnél í  „Igen ,a második emeleten . Nézzük meg ,ha úgy tetszik —“ ,A szobák tágosak ugyan ,de az egyik nedves ;a többinek falai pedig iszonyúan pisz-kosak  „Nem tehetek róla ;mosóné lakott itt és mindig e szobában mosott ;a többi háromban pedig juratusokat tartott — ,Ha kitisztíttatná ön —? „Újra föstessem  ,Valóban csak azon foltét alatt jöhetnék ide lakni . „Szívesen. ” ,A vizes szobát pedig újra padoltatja és vakoltatja ön ? „Azt is megteszem. “ Az alku megköttetik ;az uj lakos min-denestől megjelenik . —A vizes szoba most is vizes —a többi most is piszkos —a háziúr himez hámoz —a lakos felesége kitisztittatja az egész lakást ;a nedves gőztől majd mindnyájan betegek lesznek ;egy kis gyermek meghal ;a szülék eltemetik ;a háziúr is kimegy bérkocsin a temetőbe :természetesen a szülék költségén ,kik előtt e gyászos eset gyülöltté teszi az egész lakást —kiköltöznek tehát ;a háziúr a tiszta lakást most már nagyobb áron adja bérbe ;volt lakosai sirnak ,a háziúr pénzét számitgatja és nevet . ,Uram ,én nem maradok tovább ön házában ,függesszen ki cédulát ,jövő évnegyedre megyek ? „És ugyan miért ?a  ,Mert fölemelte ön a lakbért  „Nem tehetek róla —a város fölebb rug- tatta az adót. “ Jakab napján is ötven forinttal vitte ön fölebb a lakbért ? „Akkor a járda-készités miatt kelle azt tenneiú . ,Es szent György napján ? „Az árviz miatt . ,Hát gyertyaszentelőkor ? „Akkor —akkor —eh ,nem tartozom önnek számolni —ha nem bir fizetni ,tehát tessék padlásszobába költözni . A lakos kiköltözik . Gyertyaszentelőkor ötven forinttal emelé föl a lakbért a háziúr ,a mi hat lakosnál háromszáz forintra megy ;árvíz után szent Györgykor ,midőn a lakosság legnagyobb része nyomorral küzde ,száz forinttal ,ez hatszáz forintot tesz . Jakab napján ötven forinttal ,ez ismét háromszáz forint —pedig járdára csak száz forintot kelle fizetnie . —Mihály napján újra őtven forinttal ,pedig az adó csak nyolcvan forinttal emeltetett föl . —A háziúr jövedelme tehát egy év alatt ezerötszáz forinttal szaporodott ,mig költségei csak száznyolcvan forinttal nagyobbultak . —,Uram ,hogy ezen hat szoba ? „Ezer forint —a házbér előre fizettetik . ,Lesz é mángorlómnak helye „Mindenesetre . ,Itt a foglaló . ,Alázatos szolgája !“ Az uj lakos beköltözik ;nyár van ,a háziúr falusi jószágába költözik — ,Házmester —hol állítjuk föl a mángorlót  „Sehol —“ ,Micsoda ? Hiszen a háziúr megígérte ,hogy — „Igen ,de megnéztük a gerendákat ,s láttuk ,hogy nagy ártalmára esnék a háznak a mángorló fölállitása —“ ,Hol fogok tehát mángorolhatni ?, „Az én mángorlómon ,tekintetes uram —csak egy váltóforintot méltóztassék minden hónapban fizetni ,és pedig mindig egy évnegyedre előlegezve ;már ez szokás a mi házunknál ;a többi lakosok is ennyit fizetnek . A lakos fizet ;bizony nem sokára háziúrrá lesz a házmester ,mert nyolc lakos van a házmá ,kiktől egész éven át Összesen kilencvenhat forintot kap a mángorló koptatásáért . Mégis csak okos ember a háziúr ,mert lakosai által fizetteti a házmestert . —Ismét : ,Házmester ! „Méltóztassék. “ ,Midőn tegnap este haza jövék a színházból ,majd kitörtem nyakamat a sötét lépcsőkén ;micsoda rendetlenség ez ? „Azon ur ,a ki a tekintetes ur előtt lakott itt ,minden hónapban egy forintot fizetett a lépcső kivilágításáért —a többi lakosak is annyit fizetnek a másik két lépcsőn. “ Mit tegyen az uj lakos ? —Fizet ,mert nincs kedve nyakát kitörni . —Ismét : ,Házmester ! „Tessék parancsolni !“ ,Meggyűlt a szemét a konyhámban . „Méltóztassék minden hónapban egy fo-rintot fizetni és majd kivitetem —a többi lakosak is ennyit fizetnek ;már ez szokás a mi házunknál —“ A lakos ismét fizet ,s ezt még néhány illyféle „ ismét “ követi ,míg végre hálát adhat az istennek ,ha „csak száz forinttal kell évenként a kialkudott házbért megtoldania . —A lakos boszankodik ;a háziúr nevet ,a házmester —vasárnaponként kisétál a Ferencvárosba és házikót nézdelget ,mellyben rövid idő múlva háziúrrá fog lenni . — ,Uram ,én örömest kivenném ezen két szobát ,de művész vagyok ,mindenek fölött csendre van szükségem ;ha tudnám ,hogy semmi által nem fogok itt háborgattatni ? „Oh ,tökéletesen nyugodt lehet ön —egész házamban síri csönd uralkodik. “ ,Ugy tehát áll az alku ,itt a foglaló — „Kérem ,csak egyet kell még megjegy- zenem :nálam fél évre szokás előre lefizetni a házbért —“ ,Hogyan ? Eddig mindenütt csak évnegyedre szoktam azt tenni  „A művész urak nem szeretik ,ha gyakran háborgatja őket az embti ,azért sokkal jobb rájok nézve ,ha csak minden fél évben kell nálok alkalmatlankodnunk . ,Ah ,ön azt hiszi ,hogy a művészek nem igen szoktak pontosak lenni a .fizetésben  „Oh ,kérem ;épen nem —én csak —“ ,Ne mentegesse ön magát ;most épen van egy kis pénzem és azért magam sem bánom ,ha hosszasb időre vethetem el a lakbérfizetés súlyos gondját  A művész beköltözik ;lefekszik ,szemeire álom kezd nehezülni —de ur isten !milly zaj riasztja őt fel —jobbról mellette öt nőtlen szinész lakik ;ezek késő éjfél utánig olly lármát visznek véghez ,hogy úgy szólván a halottat is uj életre ébresztenék . Balról egy fiatál énekesnő lakik ,kit szinte éjfél utánig kínoz zongorája mellett apja ;végre hajnal felé elszunnyad a művész ,de korán reggel ismét megújul a dal és zongora ;a fiatal szí-nészek hangos szavalásban gyakorolják magokat ;az első emeleten délelőtt kis fiuk hegedülni tanulnak ,délután pedig ugyanott késő estig tánc tanittatik ,mig az átelleni kocsmában ,kevés szünetekkel ,kintorna siró hangja gyönyörködteti az ott tanyázó bérkocsisokat ,néha pedig egy vak énekesnő repedezett hangja hárfa mellett még a legkeményebb füldobot is veszélyesen rendíti meg ,nem is említvén ,hogy a pincében reggeltől estig nagy rostákon búzat és zabot tisztáznak ,a rosták ezen egyhangú zuhogása is mérföld- nyire űzhetné az embert — A szegény művész meglátogatja szom-szédait ;csöndért könyörög ,de mindenütt csak kinevetik ,és még nagyobb zajt csinálnak ,mert hiszen ők a szabad Magyarországban laknak és szabadságuk gyakorlatában avilág valamennyi művésze által sem hagyhatják magokat háborgáttátni . —A művész a háziúrhoz folyamodik ,de ez csak vállát vo- nogatja és szárazon fejezi ki sajnálkozását ,azon megjegyzéssel ,hogy a bajon teljességgel nem segíthet — Mikép orvoslá tehát e bajt a szegény művész ? —Két hét múlva kiköltözött ,fél évi lakbérét elveszté ,mert nem kapott rögtön helyettest —és könyűs szemekkel látott csöndesebb szobában dolgához . —Szegény művész !legalább hónapi keresménye füstbe ment ! —Es a háziúr ? —Nevetve szippantga- tott szelencéjéből és böcsiűlettel szerzett vagyonának lelke egész erejével örvendett . Ez rövid árnyrajza azon szomorú életnek ,melly miniket szegeny zselléreket egész sírunkig kínoz —úgy van ,egész sírunkig ;de bezzeg ott aztán könnyen nevethetjük ám az egész világot ,mert ott mi is csakugyan valóságos háziurak fogunk lenni . A lovagias szellemű középkornak még most is megvannak lelkesült magasztalóji ,s a keresztes háborúk regényességét még máig- lan is számosán dicsérgetik . Különösen pedig a szép nem az ,melly fájdalmas könyűket hullat azon szép napok elmúlta fölött ,s édes merengéssel olvassa még most is az erőteljes lovagkornak szerelmi kalandait ;sőt nem ritkán még az is megtörténik ,hogy nyiltan szemünkbe mondják ,mikép érdemesek sem vagyunk már többé a szépek megböcsülhetlen kegyeire ,miután olly alamuszi mindennapias életet élünk ,hogy napjainkban már nevéről is alig ismerjük a kalandot . Ur isten !ki tehet erről ? Mi szegény fiatal férfiak valóban nem . Ám lássuk csak kissé közelebbről e fontos és valóban legnagyobb figyelmet érdemlő ügyet ,melly szépeink megböcsülhetlen kegyeitől fenyegetőzik bennünket megfosztani . Tekintsünk végig a fényes lovagszázadok néhány kitünőbb s szokottabb kalandján ,s hasonlítsuk azokat össze mostani viszonyainkkal . Sok lovag leülté magáról a fényes páncélt és durva szőrkámzsába rejté férfias tagjait ,mert valamellv kemény szivü Kunigunda ,Adelgunda vagy Etelgunda nem akará forró szerelmi lángjait a rokonszenv balzamos szellőjével hüvösíteni . Szép ! De ugyan mikép kövessük mi e dicső példát ,miután ,istennek hála !illy kemény szivü hölgyek nem léteznek többé ,s majd valamennyi örömest fejkötő alá törekszik jutni ,habár szabad ősivárba nem vihetjük is őt ,s még akkor sem igen vonakodik ,ha egyetlen szobánkért is alig bírjuk a meregdrága szállásbért fizetni ! Több jeles lovag erőszakkal ragadá el imádott Etelkáját ,Piroskáját ,vagy Marci- billáját ;de ki tehetné ezt most ? Hiszen aliglépünk valamelly családos házba ,s azonnal így szólnak hozzánk a szülők :,Emíliát ,Aurorát ,Ernestinát ,vagy Katit akarja ön nőül venni ? S minket azután nem a megtagadás ejt kétségbe ,hanem csupán az busít ,hogy nem vagyunk törökök ,s nem vihetjük el mind a négyet ,kiknek szépsége olly nehézzé teszi a választást ! Még több tíizvérü lovag sárkányokkal küzdött ,hogy imádott hölgye szerelmét meg-nyerhesse ;de ugyan hol találjunk mi most sárkányokat ? Hiszen a vitéz leventék mind le- öldösék azokat ,s most már fiát sem lehet a sárkánynak látni ,mintha még csak magva is örökre elveszett volna . Vagy talán az utón útfélen bömbölő éhes arszlánokkal küzdjiink meg ? Azt sem tehetjük ,mert hiszen híres utazók leírásaiból tudjuk ,hogy ezen fenevadak ki nem állhatják az ember szilárd tekintetét ,s mindjárt eloldalognak és lehor- gasztják füleiket ,mihelyt komolyan tekint rájok az ember . Legtöbb lovag pedig a törököket üldözte ,s szinte fogadást tettek ,hogy vissza nem térnek ,mig ennyi meg ennyi pogányt nem küldenek jó vasukkal a pokol tornácába ;de ugyan ki ellen viaskodjunk mi ? Hiszen most már a törökök is esernyővel sétálgatnak ,s pezsgőt isznak a próféta egészségére ;a kardot pedig tollal cseréltük föl ,mellyel néha karcolni lehet ugyan ,de halálos sebeket osztogatni nem igen . Ezekből elég világosan láthatni ,hogy merész kalandokat a szépek kedvéért nem igen űzhetünk ;vigasztalásukra azonban mégis csak megmondjuk ,hogy Budapesten a kalandok még nem váltak egészen mesévé ,s hogy azok még most is iizetnek ,és pedig még most is a szépek kedvéért . Az igaz ,hogy nem lovagok bajoskodnak e kalandokkal ,de az nem baj ,mert hiszen a férfi utoljára mégis csakugyan férfi ,akár lovag ,akár nem ,s igy házasságra mindenkor alkalmas ,következéskép a szépnem figyelmére mindenesetre érdemes . Es minő kalandokban fáradoznak e férfiak ? Hm !erre egyenesen nem akarunk felelni ,mert úgy nehány sorral egészen bevégez- hetnők jelen cikkünket ,a mire pedig teljességgel nincs kedvünk . Történetünk folyamából úgy is kiviláglik majd minden ,a mi —világosságra jöhet . Budapesten sok jó intézet létezik már ,s még több van készülőben ;de egy igen hasznos még csak nem is terveztetett ,s ez —házasságszerző hivatal . Parisban több illy hivatal létezik ,s belőle minden órában száz házaspár is kikerülhet . Es ez igen nagy mértékben mozditja elő a törvényes összekeléseker ,mert napjainkban minden ember rendkívül hódol a kényelemnek ,s nincs érdek ,melly e bálványnak föl ne áldoztatnék . Gyerkőcök ,kik még a bötiizésen is alig estek keresztül ,fél napokig nyújtóznak hálóköpenyben s bojtos hímzett sipkában a pamlagon ;legfontosabb gyűléseinkre legalább is egy órával későbben érkeznek jeles férfiaink ;szóval ,hogy szerfölött hosszasak ne legyünk ,még azt is meg-érjük ,hogy végre azon fogjuk fejünket törni :ugyan nem lehetne é módot találni ,melly szerint az evés és ivás fárasztó mesterségét is más teljesitné helyettünk . Kényelem hajhászá- sa tehát az ,mi azon kalandokat fővárosunkban létesité ,mikről e helyen szólani akarunk . Lépjünk a váciutcába ,s állapodjunk meg a vastuskó mellett . Onnan több sarokházat láthatunk ugyan ,de leginkább csak négyre kell figyelmünket irányoznunk . Az első az ,mellyen Kristóf óriási szobrát láthatni . Egy kis vastag ur a cédulákat olvassa ,mellyek a falra ragasztvák ,s az arra sétáló hölgyeket egyenként vizsgálgatja ;bizonyosan ismerkedni ,s talán házasodni szeretne . Jobb lesz ,ha abban hagyja ,mert öregecske már a jámbor . Figyelmünkre sem méltatjuk őt . A német színház átellenében ,a sarkot képző posztókereskedés előtt ,egy nyalka si- hederke áll ,szemüveggel és szivarral ,s ki- mondhatlan szemtelenséggel hunyorgat az arramenő hölgyekre . Bizonyosan most szökött el dajkája emlőiről . El vele ,nem szeretjük az illy melegágyi vagy üvegházi keserédes bogyókat . Bölcsőbe velők ! Atellenben ,a nagyhidutcai sarokboltban ,korunk jelképeit árulják ,mindenféle ragyogó és csillogó csecsebecséket ,miknek semmi belső értékök nincs . Előtte egy magas uracs áll ,divatos öltönyben ,s látcsővel szemlélgeti a szépeket . Sápadt arcain világosan láthatók az élettelenség és sokatélésnek szomorú nyomai ,rövid lélekzete krajcáros trombita hangjára emlékeztet ,s minden köhécselése a lélekharang hangját utánozza . S még te is szép hölgyekre merészled emelni kihamvadt szemeidet ? Virító élettel kiván párosulni a sirnak előfizetés utján megnyert lakosa ? —El veled ! Menyasszonyi nyoszolya helyett koporsó csak a te méltó nyughelyed ! A német színház sarkán mozdulatlanul áll egy szürke zsák . Zsák ? Erőtessük meg kissé szemünket ,talán csalatkoztunk . Nem ,valóban szürke zsák van a színház falához támasztva . Furcsa ! Gyapjuzsáknak nem eléggé vastag ,s nem is olly hosszú ,mint tulajdonkép lennie kellene . Talán alföldi hamuzsir van benne ? Démit látunk ,felső része füstölög ! Ugyan minő csodaállat lehet ez ? Már közelebb kell lépnünk ,különben nem boldogulunk . Ah ,derék ,ez a mi emberünk ,épen erre volt szükségünk ,ez a valódi kalandvadász ! Szürke kalap ,szürke zsák ,mit némelly nyelvbúvárok divatos kabátnak is szoktak furcsa szeszélyökben nevezni ,szürke vasutnadrág ,és szürke topán ,füstölgő szivar ,bal szemhez csiptetett üveg ,derék szakáll és bajusz ,teljes arc ,izmos testalkotás —szóval ,előttünk áll egész valóságában a legderekabb járda- koptatók egyike ,kinek külsejét s belsejét úgy kiszurkolta már a vig élet ,hogy még a jégeső és ragya sem fog többé rajta . Gondolja talán valaki ,hogy gyászol a kalandvadász ,s hamuval hinté be magáit ,és azért olly szürke ? Dehogy !lelke is táncot jár hüvelyében , mert az idő szép ,a szivar bámulatosan jól ég ,s a szabóknak olly sok dolguk van ,hogy nem igen sétálgathatnak ,s igy legfőbb hitelezőjének véletlen megjelenésétől sem kell félnie . De ugyan miért ölté tehát magára ezen furcsa szürkeségeket ? Mindjárt elmondjuk . Nagy volt a panasz nálunk ,hogy kártékony sokszínűség uralkodik közöttünk . Egy furfangos szabó tehát ezen szürke gondolatra jött ,melly azonnal elfogadtatott ,s mindenesetre igen talpra esett ötlet :,mert egyszínűnek mutatja az embert távolról ,közelről pedig látjuk ,hogy —mindenféle színek összevegyi- téseből áll tulajdonkép ezen színtelen szürkeség . Mások ellenben igy magyarázzák ezen uj divat keletkezését :Paris egyik külvárosában egy kis törpe molnár lakott ,kinek igen szép karcsú felesége volt ,kihez ,karcsuságí rokonszenvbol ,egy igen deli arszlán járt ki Parisból ,nem ugyan afféle molnar-arszJan ,mellyről az ismeretes mese szól ,hanem valóságos két lábú arszlán ,vagyis naplopó . Egykor a molnár váratlanul érkezett haza ,s az arszlán hirtelen egy üres liszteszsákot húzott magára ,s a molnár által folytonosan üldöz- tetvén ,csak gyors lábainak köszönhető ,hogy árva csontjait szerencsésen megmenté . Futása közben annyira rángatá a zsákot ,hogy varrása egy helyen kifeslett ,hol azután fejét ki- dugá . Néhány barátja tehát ráismert ,s mivel ő igen hires arszlán vala ,—néhány nap múlva már az egész arszláncsorda szürke zsákokban pompázott a nyilvános sétányokon . — Ezen négy utcaszőglet az ,mellyeknél azon férfiak állnak ,kik a szépnem fölött szemlét szeretnek tartani ,s a ki ezt egyszerű sáhvunkra nem hiszi ,ám méltóztassék saját szemeivel meggyőződni ,s bizonyosan tapasztalni fogja ,főleg délutáni és esti órákban ,mind azt ,mit eddig elmondánk ,s még ezentúl elmondandunk . — Kalandvadászunk olly állásba helyezke- dék ,hogy a váci ,Dorottya és nagyhidutcát szemmel tartható ,s szemeiben olly megelégedés ragyogott ,mint a kányáéban ,midőn a baromfias udvar fölött kering ,csak kedvező pillanatra várakozva ,hogy lecsapjon a prédára . Sok szép hölgy jött s ment ugyan ,de i mi kalandvadászunk tapasztalt kópé ,s jól tudja ,hol és mit lehet merészleni ;legalább ő maga keményen meg volt arról győződve ,hogy ő csakugyan soha nem csalatkozik . Most véletlenül a hid felé fordítja fejét ,s szemei azonnal Örvendetes meglepetést fejeznek ki . Ugyan miért ? Az emeletes házak egyikéből pompás ter-metű lTölgy lebegett a hid felé ;csőkrai ,tárlatán ruhakelméje ,Bibi szerű párisi kalapja ,rokoko legyezője ,szóval ,egész külseje két- ségbevonhatlanul tanusitá ,hogy valóságos arszlánnő ,s csak épen most szabadult ki a nevelési menageriából . A kalandadász kissé gondolkozott —az az ,bocsánat ,illy arszlán azt soha sem szokta tenni ,—csak szivaráról véré le a hamvat ,s óriási lépésekkel a hölgy után iramodott . Ez azonban valamennyi vitor-  Iáját szélnek bocsátó ,s a kalandvadász alig birt utána evezni . Majd targoncába botlott ,melly egész kényelemmel tolaték orra elébe ,mit ő természetesen mindig csak későn vett észre ,mert szemei folyvást a gyorsan tipegő hölgyen függőitek ,ki csakhamar jobbra ka- nyarult ,és a Casino felé vágtatott . Már majd elérte őt a kalandvadász ,de szerencsétlenségre egy heverő kutyának épen nem rokoko ,hanem nagyon is eleven legyezőjére lépett ,s a kutya hangos ellenmondásai gazdáját annyira fölharagiták ,hogy hősünk néhány engesztelő szót kényszerült mondani . Ez alatt azonban a hölgy ellenállhatlanul haladott előre ,s már csak a Bibi szerű kalap paradicsommadár farkáról lehete ráismerni ,melly édes ömlengéssel lengedezett a kalandvadász felé ,ki egész erejét összeszedé ,hogy forró kivána- tainak gyulpontját utolérhesse . Ismét közel volt már hozzá ,de ekkor egészen váratlanul kocsi robogott ki azon kapun ,melly előtt épen el akart suhanni ,s csak hirtelen vissza-ugrással mentheté meg eletet ;de kalapját nagy baj érte . Ugrása közben ugyanis szürke kalapja a lovak közé esett ,s ezek legalább is húsz lépésnyire rugák a hid felé a sors szeszélyének e szerencsétlen szürke áldozatát . Mig tehát kalapját ismét hatalmába kerité ,és hor-padásait valamennyire kiegyenlité ,a hölgy már közel járt a gőzhajóhivatalhoz . A kalandvadász már föl akart hagyni üldözésével ,de a paradicsommadár farka olly csábitólag integeti ,hogy lehetlen volt az ellenszegülés ,és ő ismét rohanva kezdé meg üldözését . Már épen elébe akart kerülni ,hogy kalapja alá nézhessen ,de —átkozott sors ! E pillanatban a vasárusboltból vasrudakat hoztak ki ,s a vasak hajszálnyi közelségben csúsztak el orra előtt ,s a füstölgő szivart kiiiték szájából —csak egyetlen vékony hajszál még ,s a kalandvadász igen tiszteletre méltó orra mulhat- lanul Összezuzatott volna . A rémülés hangos kiáltást feszite ki ajkain ,és —a tarlatan ruhás deli hölgy megfordult . Hatalmas ég ! —hiszen ezen hölgyecske arcának redőiben leg-alább is száz Ámor rejtőzhetett volna el ,tegezevei es puzdrájával együtt ! A hölgy mosolyra torzitá kékes ajkait :,s milly fekete fogakat láttatott ! A kalandvadász szeretett volna dühében elsülyedni ,de minthogy ezt nem tel- jesitheté ,tehát visszafordult ,uj szivart gyújtott meg ,s méltoságos lépésekkel egyenesen a szép Dorottyautcába kanyarodott :,hatalmas esküvel fogadván ,hogy soha nem feledi e közmondást :,Hátul nézik :menyecske ,elől nézik :vénecske ! — A színháztéren gyönyörű fiatal hölgy jött egyenesen feléje ,s a kalandvadász megörven- de ,gondolván ,hogy most kárpótlást szerezhet magának a korábbi kellemetlen kalandért . Legnyájasb udvarisággal köszönté tehát a szép hölgyet ,és sima hangjának leghizelgőbb kifejezésével szóla : ,Lehet szerencsém ,nagysádat kedves szülőihez kisérnem  „Nagy szerencse lesz rám nézve ,—felelehideg méltósággal a hölgy ,—mert vannak olly szemtelen férfiak ,kik az egyedül jaró asszonyokat megszólítják  A kalandvadász görcsösen szoritá össze fogaival a szivart ,s az égre bámult ,hogy ugyan nem sújt é le mindjárt a villám ;de szerencsétlenségére olly tisztán mosolygott az ég ,hogy illy rendkívüli műtételre egyáltalában nem szánhatá el magát . A kalandvadász tehát megtörlé homlokát ,slehető legnagyobb nyugalommal folytatá útját ,mintha legjobb rendén állana szénája . Titkon azonban szilárdul elhatározd ,hogy jövendőre vigyázóbb fog lenni . — A nagyhidutca szögletén ismét egy igen snép hölgygyei találkozott ,kinek szemei olly pajzánul mosolyogtak ,hogy a kalandvadász azonnal minden viszontagságát elfeledd ,s teljes bátorsággal mondá el szokott üdvözletét :de e pillanatban az ellenkező szögletről egy szálas katonatiszt kanyarodott feléjök ,meghitten nyujtá karját a hölgynek ,ki ezt ki  tűnő őrömmel látszék elfogadni ,s olly mérges tekintetet vetett hősünkre ,hogy ennek szive tüstént szürke topánjába zuhant ,mert harcfiak iránt mindig különös nagy tisztelettel viseltetett . Már most talán csak fölhagy szándékával ,hiszen ennyi baj még a fekete medveprémet is megőszithetné ! Dehogy hagy föl szándékával . Majd bizony ! Az illy széllel bélelt s arcátlansággal prémezett urakon még a felhőszakadás sem bir kifogni . Olly büszke nyugalommal folytatja ő ezentúl is útját ,mintha minden lépése fölött pompás diadalívek tornyosulnának . Néhány csatavesztés a legnagyobb hadvezérek hirének sem árt :,főkép ha hidegverüségöket nem ha- gyák magoktól elragadtatni . S a mi nyúllk ,nem múlik ,és hosszasb fáradozás után annál édesebben ízlik a zamatos gyümölcs ! — A királyutca közelében nem annyira szép mint csinos ,és nem annyira divatos mint fiatal lyanykat pillant meg ,egyszerű szalmakalapban ,még egyszerűbb ruhában ,mellynekkelrnéj ét valóban nem tudjuk megnevezni ,mert saloni szobalyányok körül meg eddig nem igen forgolódtunk ,kiktől e hazaboldogi- tó ,s magyar nemzetiséget terjesztő titkokat megtanulhattuk volna . Valódi falusi egyszerűség !gondola magában hősünk ,s azonnal nagyúri könnyűséggel szólitá meg a lyánykát ,mondván : ,Hazá méltóztatik sietni ,kisasszonyka ? „Igen ! —felele fülig elpirulva a lyány . ,Igen sok ember tolong itt az utcán ,haza fogom önt kisérni ,ha szabad . „Nem tudom ,mert nem kérdeztem édes anyámat . Oh ,liba !mormogd fogai közt a kaland-vadász ,azután pedig igy szóla : ,Hiszen az nem baj . Én nagyon szeretnék önnel közelebbről megismerkedni . Ön olly igen szép ! „Oh ,ha feleségül akar venni uraságod ,úgy csak szülőimmel méltóztassék szólani . A kétszívutca végén lakunk . Atyám kolompáros ;nem tévesztheti ön el a házait ,mert csak egy kolompáros műhely van az egész utcában . ,Alázatos szolgája ,most sok dolgom van ! E szók után rögtön visszafordult hősünk ,mert nem nagy kedve volt magát olly hirtelen a házasság édes jármába kolompároztatni ;a böcsületes mesteremberektől pedig épen úgy félt mint a marcona tekintetű harcfiaktól . Szerencsétlen nap !dünnyögé magában ,mialatt tovább haladott ,talpaim szinte égnek már ,s egyik balesetből folyvást másikba botlom . De türelem ,türelem ,végén csattan az ostor ,s nem egy nap alatt foglalták el Buda várát ! E biztatás ismét lecsendesité háborgó ke-délyét ,s járása csakhamar visszanyeré korábbi rugalmasságát ,sőt kevés pillanat múlva dalt dúdolt már a legújabb operából ,s a leg- ügyesb emberismerő sem birta volna kitalálni ,hogy részint ő ,részint a baj annyiszor mentek már fölváltva egymáson keresztül ,a legközelebbi néhány óranegyed alatt . Ismét a nagyhidutcába érkezett ,s szemeit azonnal egy kimondhatlanul vonzó külsejű fiatal asszonyka voná magára ,ki epedő szemeit gondolkozva jártatá végig a népes utcán ,s legszebb eleven kirakat gyanánt állott a pompás bolt előtt :,mellyben némberi divatkelmék áruitattak . Hősünk megállóit ,s nagy szemeit meredten a szép kalmárnőre függesztő ,ki ezen tekintetet valóságos bajnoki elszántsággal állotta ki ,mit épen nem szabad balul magyaráznunk ,mert ha a kalmárnő nem nyájas minden ember iránt ,úgy valóban nem sok vevőre fog találni ,s boltját rövid idő alatt bezárhatja . A kalandvadász közelebb lép ,s bizonyos nemével a nyájas leereszkedésnek ,mosolygva üdvözli a szép hölgyet . ,Mivel lehetek nagysád szolgálatára ? —kérdé a kalmárnő ,s a boltba lépett . Hősünk nem volt olly mai nádiveréb ,hogy ez intést meg ne értse . Tüstént a boltban termett ,s egy szép selyem nagykendő után nyúlt ,melly az árupadon hevert . ,Ah ,—szóla ismét a kalmárnő ,—nagy-kendőt méltoztatik vásáriam ,talán a —nagyságos asszonynak  „Oh ,én még nőtlen vagyok !“—viszon- zá jelentőségteljes mosolylyal a kalandvadász . ,Tehát bizonyosan mátkájának ? Nagyon ajánlhatom e kendőt . Ara csak negyven forint ,s mondhatom ,nincs előkelő menyasszony a két városban ,ki illy kendőt nem visel  „Miért sietnénk olly igen a házassággal ,mig illy szép hölgyeknek udvarolhatunk ! E szék után gyöngéden megfogá a szép. asszonyka hófehér kezét ;de e pillanatban —az irószabábol ,mellyet csak könnyű függöny választa el a bolttól ,gyorsan lépett ki a kalmár ,kezében súlyos nádbotot tartva ,alkalmasint azért ,mivel sétálni készűll ,s az ajtó küszöbénél megállván ,legnagyobb nyájassággal szól a : ,„Ah ,ezen szép kendőt választó nagysád ,valóban dicsérnem kell ízlését ,melly annyira megegyezik az enyimmel . Es negyven forint valóban csekélység illy gyönyörű darabért ;feleségecském nagyon is olcsón hagyta . Ni- nácskám ,hajtsd össze a kendőt  Hősünk szólni akart ,de a kalmár rohanó zápor gyanánt folytatá szavait : ,„ Gondolja meg csak ,nagyságos uram ,minő furcsa kalandom volt tegnap ! Halálos ágyamon is nevetni fogom . Megérdemlené ,hogy ujsagba tegyék ! Egy ur jött a boltba ,g egyedül találván feleségemet ,ugyancsak csapta neki a szépet ;én véletlenül beléptem ,s az urfival megvetettem az árut ,mellyet nézegetett . Ellenkezés esetén derekasan elbo- toztam volna . De ő nem hagyá ennyire jutni a dolgot :,hanem megvette az árut ,mert hiszen ő vásáriam jött . Hahaha !“ A kalandvadász igen roszul érzé ugyan magát e beszéd alatt ,de mégis nevetést erő- tetett ,és a negyven forintos kendővel tovább folytató utját ,a világ valamennyi kalandját  szíve melyéből átkozva ;a kalmár pedig igen barátságosan kéré ki látogatása ismétlését ,mi azonban alkalmasint el fog maradni . — Hősünk egyenesen a színházba siete ,hogy boszuságát feledhesse ,s fáradt talpait egyszersmind megpihentesse . Egy földszinti pad végén helyet foglalt ,s kényelmesen ki- nyujtá lábait ,az ármányos kendőt pedig ölébe helyezd ,s teljességgel nem tudá elgondolni ,hogy mikép szabaduljon meg tőle olly haszonnal ,melly egyszersmind kárpótlást nyújthatna neki kiállott viszontagságaiért . — Az öt felvonásos szomorujáték annyira kipihenteté s fölviditá a kalandvadászt ,hogy fütyörészve állott a színház előtti lámpa alatt ,s éles szemmel vizsgáié a mellette tova suhanó hölgyeket . Hah !e szép fiatal menyecske valóban rápillantott —most megáll —körül tekint —indul —ismét megáll —körül tekint —kell é ennél több intés ?kalandvadászunk minden bajt feled ,s megszólítja a hölgyet : ,Szabad nagysádat haza kisérnem  „Szerencsémnek tartom . Egy pár utca mögöttük van már ,s hősünk vígan cseveg a csillagokról ,s mindenről ,a mi a csillagok fölött es alatt történik. r A hölgy igen elmés ,és a szerelmi célzásokra olly diplomatái ügyességgel válaszol ,hogy szavait jobbra ,balra egyenlően lehet magyarázni . „Milly csipős a levegő !“ —szóla végre az asszony ,más irányt akarván adni a szenvedélyes beszédnek . ,Oh ,azon segithetünk ! —Imé ,e nagy-kendő. « S a szerencsés selyem kendőt a szép asz- szony gyönyörű vállaira boritá hősünk ,a vo-nakodást puszta tettetésnek tartván . „Ez lakásom . ,Szabad nagysádat fölkisérnem ? „Szerencsémnek tartom ;a lépcső nagyon sötét. “ A konyha is sötét vala ,d annál barát-ságosabb a csinos lakszoba . A kalandvadászazonnal pamlagra teve kalapját ,az asszonyka pedig melléje helyezd a szép selyem kendőt ,s kinyitván az egyik oldalajtót ,igy szóla : ,Haragszom rád ,édes férjem ,hogy nem jővél érttem a színházba ;ezen jó ur szívessége nélkül ,ki engem haza kisért ,szerencsétlenség is érhetett volna az utcán . Jer ,köszönd meg szépen ezen jó ur szívességét  A kalandvadászt képzelt boldogságának hetedik mennyországából ,kilencedik pokolba sujták e szók ,s meglepetése borzasztó irtó- zattá vált ,midőn a tt metes férj belépett ,körmén iszonyú nagyságú késnek élét próbálgatva ,s két izmos legénytől kísértetve ,kik szinte nagy kést tartottak kezeikben . A férj még szóhoz sem juthatott ,s a kalandvadász ,vélvén ,hogy gyilkos barlangba csábitá őt a szép asszony ,egyetlen ugrással a konyhában termett ,másikkal pedig a lépcsőn ,s ott már ugrásra sem volt szüksége »mert legördült egészen a kapu alá ,honnan azonnal szállására rohant ,kalapját és negyven  forintos kendőjét martalékul hagyván a vérengző rablóknak . Pedig a szegény férj böcsü- letes mészárosmester volt :,ki épen uj késeket adott legényeinek ,kik bizonyosan csak a vágóhídon lettek volna hősünkre nézve veszélyesek . — S gondoljátok talán ,bogy ennyi viszontagság után örökre lemondott hősünk a ka-landvadászatról ? Tekintsetek csak a német szinház szögletére ,s fogadni merünk ,bogy mindennap latni fogjátok falához támaszkodva a fölül füstölgő divat s szürke zsák. ! — Egyedül ,az egész világtól elhagyatottan ,mély gondolatokba merülve ülök parányi szobám ablakánál ,a nélkül hogy rajta az utcára tekintenék ,hol kalandos tarkaságban hullámzik a sűrű néptömeg ;pipámban a tűz kialszik ,a nélkül ,hogy arra ügyelnék ;kezem a tentába mártott tollat az előttem már két óra előtt kitart és még mindig üres papirosra ejti ,a nélkül hogy azt csak félig meddig is figyelembe venném ;szóval ,olly élhetetlen hangulatban vagyok ,minőben az ember rendesen lenni szokott vasárnap dél előtt ,midőn szokottnál tovább beverészett az ember fia reggel ,s midőn valamennyi templomban annyira ziígnak a harangok ,hogy szinte meg- tompűl bele az elme . Illyenkor összezavarodnak a gondolatok ,és olly zagyvalékká lesznek ,hogy valóságos csoda nélkül senki fia nem birna belőlük ép egészet gyúrni . Ne vesztegessük tehát a drága idői ;,mert az idő pénz ,mint az angolok szokták mondani ,hanem inkább forduljunk egyet a városban és gyüjt- sünk tárgyakat ,hogy jobb hangulatban majd ne csak igy hiában koptassuk székünket az íróasztal előtt . — De mi ez ? Mintha kopogott volna valaki az ajtón —az az ,nem kopogás ez ,hanem inkább kaparás —furcsa ! Nézzük csak meg ,nyissuk ki az ajtót . —Egy fényes szőni fekete uszkár lép be —talán künn maradt gazdája ? Nem ,csak egyedül jött az uszkár —kifejezésdús szemeit rám függeszti ,a szobában aggályosán körültekint ,mintha meg akarna arról győződni ,hogy tanuk nélkül vagyunk ,azután hosszú fürtű bundája alól meglehetős nagyságú papircsomót von elő szájával ,két lábra áll ,és illedelmes bókkal nyújtja azt felém . — Csodálkozva fogadom el a csomót ,föl-bontani kezdem azt ,—de ki képzelheti bámu-lásomat ,midőn az uszkárt értelmes mély hangon és tiszta magyarsággal igy hallom szólani :,Uram ,ne csodálkozzék ,hanem méltóz- tassék engem figyelmesen kihallgatni — Bámulásomban annyira megzavarodtam ,hogy bal kezemmel székre mutaték ,és magam is székre települtem ;azonban a bámulásnak még nagyobb fokain is át kelle mennem ,mert az uszkár legnagyobb saloni jártassággal föl-kuporodott a székre ,és rendületlen komolysággal folytatá beszéd ét ,mondván : ,Uram ,valóban nagyra böcsülöm ön ud-varias szivességét ,mellynél fogva engem ,ismeretlen kutyát ,mellynek még csak nevét sem tudja ,székkel méltóztatott megkínálni ;gazdám ,ismeretlen ügyvédke ,sok embertársát sem tünteti igy ki ,midőn kéréssel járulnak hozzá ,és csak akkor alázza meg magát egészen a por alá ,midőn ő kér valamit . —De bocsánat kitérésemért ,s már most dologra . Az én nevein Fripon ;azonban francia nevein dacára is pesti születésű vagyok . Ezt csak mel-lesleg kívántam megemlíteni ,és már most en- gedelinet kérek ,hogy alkalmatlankodásom tu-lajdonképi okát röviden elmondhassam  „Csak méltóztassék ,édes Fripon ur ,és ha talán cigaroval szolgálhatnék —“ ,Köszönöm ,nem vagyok dohányos . —Tudja meg tehát ,uram ,mindenek előtt ,hogy valamint az emberek ,úgy az állatok is kölcsönös közlekedésben állanak egymással ,és időről időre a legtávolabb országokból is tudatják viszonyaikat és mozgalmaikat . Múlt évben a franciaországi állatok gyűlést tartottak ,mellyben leginkább arról tanakodtak ,hogy ugyan mikép vethetnék le azon méltatlan jármát ,mellybe őket az emberiség igázta . —Hosszú vitatkozás után legcélszerűbbnek lelék azon módot ,mellynél fogva fölvilágosultságot terjeszthetnek az állatok közt ,mit azután önkényt fog majd követni a jobblét ,mert véres zendülésről hallani sem akart a józanabb többség ,világosan látván ,hogy a francia emberek veres zendüléseik után is majd oda jutottak már ismét :,a hol az előtt voltak . ,Nem ver által akarunk es fogunk mi győzni ,—ki- álta lelkesülten a francia állatgyülés szeli em- dús elnöke ,—hanem a sajtó által ,mellyel ,mikép azt Seribe ur bizonyltja egyik legje- lesb vígjátékéban ,Marlborough herceg roppant hadseregét verte meg Bolingbroke . Úgy van ,a sajtóhoz folyamodjunk ,gyújtsuk vele lobogó lángra a haladás szövétnekét ,és bizonyosan célt érünk.É Az elnök lelkes szavai lángbötűkkel vésődtek a magas lelkesülésre lobbant állatok sziveébe ,és még a hideg vérü harcsa apró szemei is hő elhatározottság tiizé- től ragyogtak . Az algíri gyarmatokból meghivatott oroszlán komolyan rázá ugyan arany sörényét ,és inkább nyilt háborút óhajtott ,melly óhajtását következő emlékezetes szavakkal iparkodott támogatni :,Uraim ,tekintsünk egy kissé körül . Mi elszigetelve elünk ,az emberek vagy megvetnek ,vagy üldöznekbennünket ;a gyöngéket lábbal rugdossák ,az erőseknek pedig tőrt vetnek ,s csupán a parányi ebeket méltatják kitűnő kegyelemre ,mert ezek kezeiket nyalogatják ezen kitüntetéséit . Uraim ,én csak az egyenes utat szeretem ;egyesüljünk mindnyájan ,a mennyire a francia birtok terjed ,és bocsássunk jól rendezett Propagandát a világ minden részeibe ,melly mindenütt lázadásra birja az állatokat az emberek ellen . Akkor ,uraim ,reszketni fog félelmes erőnktől az egész emberiség ,s még azt is kivihatjuk ,hogy lovak fognak a hintóbán ülni ,és emberek vonandják azt ,mire egyébiránt úgy is több példát olvashatni már az emberiség történeti évkönyveiben . Határozatlanok önök még ,uraim ? Példát akarnak hallani ? Jól van ;a kis testű nagy Thiers ,kit csak egyedül tisztelek a francia emberek közt ,erőszakot tanácsolt ,Guizot pedig szellemi fegyverek mellett nyilatkozott és győzött . Mi lett ennek következménye ? Az ,hogy most már napról napra csorbitgatják a szellemifegyver élét ,és végre úgy eltompitjak ,hogy a legsilányabb dudvát sem vághatják le vele. niyesmitől tartok én is ,és azért ismételve nyilt erőszakot ajánlok a nagytermetű gyűlésnek —Az oroszlán szavai nem maradtak ugyan minden hatás nélkül ;de a francia állatok olly messzire haladtak már a demokratái elvekben ,hogy csupán azért is készek lettek volna elmellőzni az oroszlán tanácsát ,mivel közönségesen állatkirálynak neveztetik . Imé ,mennyire viszi a túlzás még az állatokat is ! „Ez mind igen épületes ,kedves Fripon ur ,de nem látom át ,miért tudatja Ön ezt épen velem ,ki szinte ember vagyok ,és igy kárukra lehetek önöknek ,ha veszélyes terveiket előttem felfödözik —“ ,Oh ,uram ,az emberek közt is találkoznak ollyanok ,ámbár igen csekély számmal ,kik iránt tisztelettel viseltetünk ;és ön épen a legérdemesb ezek közöl . —Emlékezik é ön még azon piszkos és rongyos bundájú uszkár rokonomra ,melly mintegy két hét előtt ,éhségtől egészen összegörnyedve ,kérő tekintettel ült le ön előtt a Tigris cimű vendégfogadóban V  „Gondolom ,fehér volt  ,Igen ;gazdája csak veréssel akarta őt hizlalni ,s a szegény kutya kénytelen volt megszökni ,mert éhen nem akart elveszni . Ön azon szerencsétlen állaton könyörült ,jól tartotta őt étellel ,és ez által mély hálánkat nyerte meg ,mit ezennel az egész állatgyülés nevében kifejezni örömteljes szerencsém van . Fripon mélyen hajtá meg fejét e szavak után ,első jobb lábát szivére szoritá ,és benső megilletődését elfojtván ,könyező szemeit lá-baihoz torié ,és beszédét illyeténképen foly- tatá : ,Az oroszlán inditványát tehát nagy több-séggel mellőzték el a francia állatok ,a kígyóétól pedig legnagyobb undorral fordultak el ,melly azt ohajtá ,hogy alattomosan ,méreggel kellene az egész emberiséget kiirtani ,és csak kicsinyben múlt ,hogy a kigyót kinem utasiták a gyűlésből ,mert a francia állatok rendületlen barátai a nyilvánosságnak ,es gyűlölik az alattomoskodást . Végre tehát csakugyan az elnök indítványa fogadtatott el ,és határozattá lett ;,hogy az állatok hírlapot adjanak ki a szarka főszerkesztése alatt ,segédekké pedig a vizsla ,hiúz és róka neveztettek ki ,ezen utóbbira bizatván egyszersmind az ügyvédi ótalmazás ,ha szabadelmű törekvései miatt egykor talán törvényszék elébe kerülne a tervezett hírlap . Ezenkivül még végeztetett ,hogy ezen határozat minden ország állataival közöltessék ,mire nézve azonnal az illető követek megválasztatásához fogtak . Először egy agarat akartak küldeni hozzánk magyarországiakhoz ;de az agár vonakodott ,mondván ,hogy több előkelő vadászaton rendkívül gyaláztatni hallá országújainkat ,és azért nem akarja lábait ,vagy talán épen nyakát ,könnyelműen kockáztatni . Utána a sast szólitá föl a gyűlés ,de ennek sem volt kedve ,mert ,véleménye szerint ,Magyarország fölött ,amagosabb légkörben ,rendesen igen sűrű kod uralkodik ,a sok régi büzhödt mocsár miatt ,a sasok pedig csak tiszta fényű világos nap felé szeretnek röpülni . Több állatot szólítottak még föl ezen követségre ,de mindegyiknek volt valami kifogása ,mellyet a többség okoskodásai nem birtak legyőzni . Végre egy nagy- olvasottsagu bagoly igy szólalt meg ,miután szemeiből az álmot kitörlé :,Uraim ,bizonyos Schiller Fridiik nevű német iró munkáiban ,ha nem csalatkozom ,Fiesko összeesküvésében ,azt olvasám ,hogy egykor ,állati országgyűlés alkalmával ,a szamarat nevezték ki követté —hátha mi is követnők e példát — A mély tudományu bagoly ,e szavak után ,ismét elaludt ;tanácsát nem tárták eleinte rosznak ,főleg miután a jelenvolt szamár ,ismért szerénységében ,oda nyilatkozott ,hogy ezen megtiszteltetést örömest elfogadja ,mert úgy is megszokta már a terheket ,miket mindenütt ráhalmoznak . Ámde az oroszlán mérgesen kiálta föl :,Hogyan ,uraim ,német iróután induljunk mi ,miután a nemetek még most is rekedésig kiáltoznak :„Sie sollen Ihn nicht haben !?“Hová gondolnak önök ? Az egész gyűlés elnémult ,s csak dühös fogcsi- korgatás zavarta meg az ünnepélyes csöndet . ,Egyébiránt pedig ,—kiálta ismét hangosan az oroszlán ,—illy kitüntetésre olly gyakran használtattak már ezen nagy család tagjai az egész világban ,hogy utánzást lobbantnak szemünkre ,ha most mi is abból választunk kővetet . Uraim ,az egész világ a franciákat szokta eddig utánozgatni ,ne fajuljunk tehát most mi is utánzókká ! —Itt gyönge oldalukra tapintott a francia állatoknak az oroszlán ,s ezzel célt ért ,mihez különben ezer meg ezer válogatott alapos okkal sem jutott volna . A türelmes szamár tehát elmellőztetett ,és a csiga hozatott szóba . Ennek lassúsága sok ellenvetést szült ugyan ;de a gólya igen alapos do- logismérettel jegyzé meg ,mikép Magyarországban tartózkodása idejében többször volt alkalma tapasztalnia ,hogy ott minden tekintetben többnyire mindent ezen régi közmondás szerint szokás elintézni :„Lassan menj ,tovább érszu ,és igy alázatos véleménye oda nyilatkozott ,hogy csakugyan legtanácsosb és egyszersmind legillőbb lesz oda a csigát küldeni . Ezen alapos észrevétel azonnal habozóvá tette egy kissé a gyűlést ,egy öreges bolha következő nyilatkozata pedig csakhamar véghatározatra bírta. így szólott ugyanis a bolha ,miután a szószéken álló cukrosvizből egy keveset hörpentett :,Uraim ,én Saint-Germain leg- fényesb köreiben fordultam meg ;s azért mondhatom ,hogy Magyarországból mindig sok nagyur tartózkodik Parisban ,mivel ,mint haliám ,Magyarországban a pénzre teljesség-gel nincs szükség ,és azért külföldre vitele igen nagy hasznot hajt az országnak . Alázatos véleményem szerint tehát csiga urnák egy illy nagyur kocsibakjára kellene másznia ,és igy elég gyorsan juthatna Magyarországba . En részemről még azért is pártolom csiga ur küldetését ,mivel házát mindig magával viszi ,ésannál fogva senki fiának vendégszeretetére nem fog szorulni ? A bolha zajos tapsok közt ugrott le a szószékről egy kis öleb hátára ,és a gyűlés egyhangúlag követté kiáltotta ki a csigát ,melly azonnal útra indull ,mihelyt utasításait megkapta . A követ annak idejében minden baj nélkül Budapestre érkezett . Hozott hírei következtében azonnal gyűlést tar-tottak a budapesti állatok ,mellyen az ország minden részéből számos követ volt jelen ,mely- lyek e célra összehivattak . A gyűlés hiteles jegyzőkönyvét volt szerencsém néhány pillanat előtt önnek átadnom . Eddig terjed követségem ,a többit majd a jegyzőkönyvből fogja Ön meglátni . Most még csak azon egy kérdést vagyok köteles önhez intézni :méltóztatik é az állatok kérelmét teljesíteni ,melly a jegyzőkönyvnek nyilvánosságra juttatását tárgyazza  „Igen örömest ,édes Fripon ur ;de legyen ön szíves előbb tudatni velem ,hogy tulajdonkép miért kívánják ezt a magyarországi állatok ?“ ,Szeretnek magokat és magányéletöket az emberekkel megismertetni ,mert reményük ,hogy annál fogva az emberek által nagyobb becsületben fognak tartatni !,es igy nem kény- szerülendnek erőszakos rendszabályokhoz fo-lyamodni az emberek ellen ,mire utoljára csakugyan el kellene magokat határozniok ,ha a mostani lenézés és kínzás továbbra is napirenden maradna ellenök . Többi okainkat a jegyzőkönyv terjeszti elő . „Örömest nyújtok önöknek segédkezet ezen szép cél kivivására ,és kivánatukat hová hamarább teljesíteni iparkodom . ,Számoljon ön ,uram ,az állatsereg leg-buzgóbb hálájára ,s fogadja kézszoritásom- mal azon őszinte Ígéretemet ,hogy mi állatok ezentúl mindent el fogunk követm ,mi által az emberek emberibb bánásmódjokat megnyerni reménylhetjiik . E szavak után a fekete uszkár leugrottszékeiről ,első jobb lábát kezembe nyomá és udvarias tisztelgés után eltávozott ;én pedig igéremet tüstént ezen hallatlan párbeszéd leí-rásával kezdem teljesíteni ,és a jegyzőkönyvet is azonnal közlendem ,mihelyt leírhatom ,mi nem csekély bajomba fog kerülni ,mert az irás olly rossz ,hogy alkalmasint valamelly öreg tyük körmeiből került ki ,melly az amerikai legújabb Írásmódot még nem tanulta meg . — Napjainkban az anyagiság vaskos szelleme tartjardurva kezeiben az uralkodó pálcát ,jobbra balra súlyos csapásokkal sujtogatva a lelki élveket ,s testi gyönyörök vadászatára unszolva az emberek fiait és lyányait . Igen sajnos ez ,de igaz ! E kártékony szellem befolyása napról napra növekszik ,s a többség most már csak pénzszerzésen töri fejét ,hogy minél mélyebbre merülhessen a gyönyörök folyamába . Elődeink sejték ezt ,s azért a nagyszámú ünnepeket derekasan meggyériték ;de valamint sok más tárgyban ,úgy ebben is bakot lőttek ,mert most már minden napot ün •nepnek szeretünk tekinteni ,mivel a vörös bö- tűkkel nyomtatott napok nem elegendők arra ,hogy a vigalmakból származó gyönyöröketolly nagy mértékben élvezhessük ,mikép azt századunk zsarnok szelleme kívánja . A ki nem hiszi szavainkat ,ám sétájon egyet Budapest utcáin ,és saját szemeivel látandja ,hogy nálunk Örök vasárnap uralkodik ,mert azok ,kik reggel dolgoznak ,délután ,vagy legalább este mulatnak ,s ur isten !hányat látandnak ,kinek egész dolga csak annak meghatározásában áll ,hogy ugyan mikép lopja el a napot ,vagyis akarok mondani :mikép mulassa ma-gát ,s mikép kerülje el a szörnyek legnagyobbikát :a borzasztó unalmat ! Hová fog ezen veszélyes irány végre vezetni ?kérdik némelly urak és hölgyek a régi jó időből ,s szomorúan csapják össze kezeiket . Bátorság ,urak és hölgyek :él magyar ,áll Buda még ,s nem fog győzni a lengeség ,mert az anyagisag szellemével a művészet nemtője csatára szállott ,s mindennap legalább egy lépésnyi tért foglal el birodalmából . És e szerencsés sikernek óriási haszna van ;a legbárdolatlanabb ember is hő tisztelője már a művészetnek ,s igy biztosan reménylhetni ,hogy rövid idő múlva csakugyan letaszittatik trónjáról az anyagiság szelleme ,annyival is inkább ,mivel a művészettel egy kis apró pénz is kapcsolatban szokott lenni ,a mi természetesen még sokkal nagyobb ingerrel ruházza föl az isteni művészetet . Mi is nagyon tiszteljük a művészetet ,s még inkább a művésznőket ,mindenek fölött pedig a szép művésznőket ,és ez okból igen sokat búvárkodtunk körűlöttök ,hogy kifejlődésük történeteit kipuhatolván ,emberismereti tudományunkat gazdagíthassuk . Tárcánk lapjainak nagy részét adatok foglalják el művésznők és művészek életéből ,s valóban nem csekély fáradságunkba került e választás a sok kozol ;azonban mégis megkisértjűk csekély erőnket ,s rövidke rajzát közöljük egy művésznő életének ,még pedig három felvonásban ,s elő- és utójátékkal ,s ezen fölosztást azért választottuk ,hogy fölvonások közt be-szélgetéssel ,fagylalttal ,vagy ásitással enyhíthesse unalmát a szíves olvasó ,s többi fölvonásaink alatt kipihent béketüréssel bírhasson . Most tehát bátran s minden tartózkodás nélkül dologra ,mert hiszen tudjuk ,hogy a magyar művész es művésznő nemcsak az egyszerű s mosolygó igazságot ,hanem a legszigorúbb bírálatot es gáncsot is valódi nemzeti elszántsággal szokta eltűrni . — Falun vagyunk ,Budapesthez közel vagy távol ,az mindegy ,elég ,hogy falun vagyunk ,es a kocsma előtt állunk ,melly- nek nyilt kapuja előtt egy magas férfi sétál föl s alá ,nem csekély mulatságára a falu apró nemzedéketek ,melly iskolából haza fele ballagván ,igen nagy örömmel legelteti szemeit a magas férfi sajátszerű külsején ,melly egy futó pillantana csakugyan nem épen egészen méltatlan . Szokottnál nagyobb terjedelmű fején bizonyos szeszélyes természetű kalap látható ,melly mindig más alakot mutat ,valahányszor egyet nyomint rajta birtokosa ;alkalmasint a mostoha sors csapásai puhiták meg annyira a boldogtalan kalapot ,azonban fogadja el tőlünkitt ,négy szem közt ;,azon vigasztalást ,hogy minél többször változtatja valódi alakját ,annál biztotb lehet aziránt ,hogy rövid idő alatt sokra és nagyra menend a világban . Arcán a lelkesülés színe olly pipacsosan viri ,hogy sötétben ,szükségből ,lámpa gyanánt is hasznos szolgálatot tehetne orra . Nyakravalót nem visel e férfi ,mert a szabadságot olly igen szereti ,hogy nyakát járomba szorítani irtózik ,s mellényt azért nem gombol testére ,hogy keble magasztosabban emelkedhessék azon fönséges eszméktől ,mellyeket lelke teremteni szokott . Sárga nankin nadrága kurta szárú csizmáiba van rejtve ,mellyeken félelmes ta- réju réz sarkantyúk pengnek ,s bő zekéjenek színe olly bizonytalan kifejezőénmint azoké rendesen lenni szokott ,kik színöket megváltoztatják . Es kicsoda ,ezen érdemes úri ember ? Mi nem tudjuk ,ha csak ő maga nem mondja meg . Ah ,torkát köszörüli ;halljuk ! ,Sólyomvári uram ! „Itt vagyok. ” E két szót egy a házból kijövő köpcös emberke monda ,még kopottabb Öltözetben ,még rezesebb arccal ,s azon kitüntető mellék jellemvonással ,miszerint —nyakán jókora nagyságú dob függött ,mellyre egyet kettőt ütött ,mi a falusi ifjúságot lelkesült rikkan- tásra buzditá ,a kocsmai udvarban szemecs- kélő aprómarhákat a legtávolabb zugokba rob- bantá ,s a konyha ajtajában állongó kocsmá- rosnét következő nevezetes fölkiáltásra fakasztó :„ Forgó szél vitte volna el az illyen ámollyan adta komédiásait ,mind elvaditják baromfiaimat !“ E kevés szóból tudhatjuk már most ,hogy az érintett két ur ko —akarók mondani színész ,vagyis tulajdonkép színművész ,s hogy a kocsma szalmafödelü állása Thalia templomává avattatott ,nemzetiségünk nagyobb dicsőségére ,s az állás tetején fészkelő gólyának nem csekély boszuságára ,a falusi lakosságnak pedig legbámulóbb örömére . De halljunk szót ! Sólyomvári uram  „Parancsoljon ,igazgató ur. “ ,Megbékűlt már Aranyfalvi Ida kisasz- szony  f „Dehogy ! Azt mondta ,hogy nem mos többe a társaságra ,ha a pálinkán kivül mindennap vellás reggelit nem fizet neki igazgató ur. “ ,Telhetetlen asszony személy ! Ugyan hol vegyek annyi pénzt ? De ma csakeljátsza még Ophelia szerepét ? „Nem az . ,Hm ,hm !már ez baj —hah ,szerencsés gondolat ! On ki fogja hirdetni ,hogy Ophelia szerepében a pesti nemzeti színház egyik legkitűnőbb ,legragyogóbb ,leglegnagyobb művésznője fog mint vendég föllépni ;akár melylyiket nevezi ön meg a sok közöl ,nekem mindegy . „Igen ,de hiszen egy sincs itt  ,Oh ,az mitsem tesz ;játék előtt a közönség elébe lép ön ,s elmondja ,hogy az űn-neplett művésznő rögtön súlyosan megbetegült ,s hogy annál fogva Ophelia szerepét én fogom eljátszani  „On ,igazgató ur ?“ ,Igen ,hogy a játékrend meg ne zavar- tassék ;bár a nemzeti színház is épen igy segitne magán ,a helyett ,hogy olly gyakran megváltoztatja a játékrendet . Úgy van ,uram ,azért vagyok igazgató ,hogy Ophelia szerepét is eljátszhassam ,nekem mindenre alkalmatosnak kell lennem . „De hiszen igazgató ur játsza a király és Polonius szerepét is . ,Az sem baj ,ön Hamletén kivűl még Po-lonius szerepét is magára vállolhatja helyettem  „Már úgy is kettőt játszom ;vagy elfeledte ön ,hogy Laertes szerepét is én viszem  ,Az olly művésztől ,minő ön ,minden ki- telik. “ „De a tanulás —“ ,A pesti vendég művésznő hire ma bizo-nyosan jól megtölti erszenyünket ;Sólyomvári ur ,mit gondol ,hát ha Polonius szerepeert külön egy itce diószegi borocskával — „Ah ,igazgató ur ,hiszen nem azert mondám ,de ha epen kivanja — Jól van ,megalkudtunk ;ezenkivül pedig fogadom önnek ,hogy mai előadásunkról magam irok bírálatot az illető újság számára ,álnev alatt ,s egeszen a felhőkig fogom önt feldicserni . „Köszönöm alázatosan . Más alkalommal viszont en fogom önt igy magasztalni  ,Meg egyet ,szólott ön már akocsmáros- neval a lepedő iránt ? „Igen ám ,de azt mondá ,hogy nem köl-csönöz nekünk semmit ,mivel a múlt heten azon libája törtenetesen elveszett nálunk ,mellyet „Ludas Matyi játszásakor kölcsön adott . ,Otromba műveletlen asszony ! Hol vegyünk már most lepedőt ? Mint Hamlet atyjának lelke teljességgel nem lephetek föl fehér lepedő nélkül ! „Ah ,igazgató ur ,nézzen csak azon sövényre ,öt ,hat ;, hét fehér lepedő szárad rajta . Egy pár ingyenjegyért talán — ,Helyesen ;menjen ,Hamlet barátom ,üsse a dobot :,én pedig lepedővadászatra sietek  És úgy történt . Hamlet ,vagyis Sólyomvári ur vigan dobolva haladt végig a falu utcáin ,s a reményteljes ifjúság minden tizedik ház előtt szájtátva hallgatá hangosan elszavalt következő tartalomdiís jelentését :„Nemes hazafiak ! A nemzeti színjátszó társaság ,a fel- sőbbség kegyes engedőiméből ,ma este pontban hat órakor ,egy egészen uj ,itt még soha nem látott ,rendkívüli ,híres ,pompás és legnagyobb mértékben meglepő ,vigsággal elegyes ,érzékeny ,nagy ,szomorú ,vitézi és családi regényes színjátékot fog eljátszani Öt felvonásokban ,„ Hámlét “cim alatt ;a kegyetlenül meggyilkoltatott királynak lelke véres lepedőben es görög tűzben fog megjelenni ,szomorú hegedűszó kiserete mellett . Első hely ára öt garas ,második helye egy peták ;gyermekek csak felet fizetik e díjaknak ,a kutyák pedig ingyen is bemehetnek ,ha gazdáik jót állnak érettök ,hogy nem fognak vonítani vagy ugatni . Magas uraságok ,kiknek a puhafa lóca kémény ,móltóztassanak magokkal széket hozni . Siketek és vakok ,az igaz-gató jószivűségéből ingyen hallgathatjuk és láthatják a mai előadásit ,mellynek legragyogóbb ,legtündöklőbb dísze leend Hagymaligeti Kunigunda kisasszony ,a nemzeti színház első rangú és rendű csillaga ,ki a szép ,gyönyörű ,szerelmes ,de utóbb megtébolyodó és nyomorúságosán vizbe haló Ophelia főnemes kisasz- szony szivrenditő szerepét mint vendég fogja eljátszani és elremekelni . A tiszta jövedelem egy részét jótékony célokra szentelendi az igazgató ,miket azonban nem nevez meg ,mert szerénységénél fogva nem akarja ,hogy szép tette köztudomásra jusson . Végre ,alázatos  tisztelettel kéretnek a nagyérdemű ,nemes ha- zafíak ,hogy Thaliánk templomában ,a tűzi veszély elkerülésének tekintetéből ,csak kupakos pipákból szíveskedjenek dohányozni ,és játék alatt ne méltóztassanak csiholni  Hol azon kéregszivü és falelkü közönség ,mellyet az illy tartalomdús és lelkes jelentés hő buzgalomra nem birna hevíteni ? Csak a dolog módját és nyitját kell ismerni ,uraim ,s a többi azután úgy szólván magától jő ! —De lássunk a ritka tapintattal biró és buzgó tárgyismerő igazgató után ,hogy szerzett émár illő köntöst a király lelkének födözésére . Szomorúan áll ő urasága a sövény mellett ,s hiában ostromolja Panna asszonyt ,ki folyvást makacsul állítja ,hogy az afféle szemfényvesztő néppel semmi viszonyba nem akar bocsátkozni . Utóbb azonban szemefénye ,vagyis egyetlen tizenhat éves lyánya ,a piros arcú szép Sárika is megjelenik a sövény mellett ,s isten ne vegye bűnül szegény ártatlan lelkének ,az igazgató ur lelkes szónoklata annyirameginditá érzékeny szivét ,s olly magosra csi- gázá kandiságát ,hogy unszoló kérelmeinek végre engedett az anyja ,s az igazgató nagy örömmel indult vissza a kocsmába ,Sárika kí-séretében ,ki gondosan Összehajtogatva vitte magával a lepedőt ,mellyet a berzseny csodatevő ereje igen regényes és egyszersmind borzasztó vérfoltokkal látott el . A színi mutatvány köz megelégedésre ment véghez ,s nem is tartott sokáig ,ámbár a lélek rémletes megjelenését kétszer kellett ismételni ,mert többen játszván több szerepet ,mindazon jelenetek kitöröltettek ,mikben az érdeklett színészeknek együtt kellett volna megjelenniök . Sárika egészen magan kivül volt ;elragadtatása a hetedik mennybe ragadta őt ,s öt nap múlva Aranyfalvi Ida kisasz- szonyon az igazgató ur túladott ,és a szép Sárika legnagyobb örömmel fogadta el helyét . Keblét magosra dagasztá azon rendkívül büszke öntudat ,hogy ezentúl ő mosandja a társaság ruháit ,s Ophelia szerepét ő fogja játszani . — Első felvonás . Előjáték s első felvonás közt rendesen mindig több év szokott elmúlni ,s gyakran megtörténik ,hogy az első felvonásban olly harminc esztendős emberek lepnek föl ,kik az előjátékban meg járni sem tudtak . A mi előjátékunk óta is sok ezer meg ezer cseber viz lefolyt már a Dunán ,s lehet ,hogy azon papiros ,mellyre e sorokat Írjuk ,ugyanazon zsebkendőből készült ,mely- lyel izzadó homlokunkat törlöttük ,midőn az előjátékot irtuk ;de nem ,ez még sem lehet ,mert hiszen csak fél éra előtt irtuk azt ,s e nem sikerült hasonlítással tulajdonkép csak azt akartuk megértetni ,hogy ezen első felvonás és az előjáték közt néhány év múlt el . Most tehát a függöny felgördültekor a pesti vendégfogadók egyikében látjuk magunkat ,s jelesül az első emelet egyik díszesb butorzatu szobájában . A pamlagon egy igen vonzó külsejű fiatal hölgy ül ,bal kezében piszkos iratcsomót ,jobbjában pedig tiszta s finom fehér zsebkendőt tartva . Hófehér nyakáról ,rózsaarcairól ,piciny lábairól ,villogó szép szemeiről nem akarunk bővebben szólani ,mert az efféléket csodálni és méltánylani szeretjük ugyan ,de kellően leirni fájdalom !nem tudjuk . A szoba ajtaján halkkal kopogtatnak ,s két fiatal férfi meglepő otthonossággal közelit a szép fiatal hölgyhez . Az idősebbik kezet csókol ,s legnagyobb udvarisággal igy szól : ,Lovárday Miksa báró ,legjobb barátom ,—Bájtavi Aranka kisasszony ,távol rokonom ,s nemzeti Thaliánk fájának legreménydúsabb csemetéje  „Oh ,kérem ,—Elek ,e hizelgés engem megszégyenít —“ Mi a patvar !e szép hölgy mindjárt első pillanatban olly ismerősnek tetszett nekünk ,s most :,miután szavának hangját hallottuk ,szá- zat mernénk egyre fogadni ,hogy ezen Bájtavi Aranka kisasszony nem más ,mint —mint —Kormos Sárika ,azon Sárika ,ki néhány év előtt lepedővel áldozott nemzeti Thaliánk vándor papjainak ! Imé ,igy változik minden avilágban . Csodálkozásunk miatt szavakhoz sem birunk jutni . Milly gyönyörű pillangó lett néhány rövid év alatt a falusi hernyócskából ! És pedig nemcsak testileg ,hanem lelkileg is ,mert a két férfival olly módosán társáig ,mintha legfinomabb szőnyeg taposásával töltötte volna egész életét . És ugyan mikép jutott illy szep sorsra Sárika ,vagy tulajdonkép Aranka ? Minden boszorkányság nélkül . A természet igen szép lelki és testi tehetségekkel ruházta őt fel ,s mi csoda tehát ,hogy olly ügyes játékszínigazgató ,minő az vala ,kivel a szerencse olly sajátszerü módon hozta őt szorosb érintkezésbe ,illy rövid idő alatt ki tudta őt pallérozni ? Aranka mindenütt csakhamar kedvence lett a közönségnek ,elannyira ,hogy egy faluban még ebédre is meghítta őt az uradalmi ispán . Hogy illy fényes kitüntetések kissé elkapatták a művésznőt ,az igen természetes ,s ennek folytában a mosónéi szerepről már két év előtt lemondott ,sőt mi több ,egy esztendő óta mármeg csak saját csipkéit sem mosta ki ,s miután Füreden egy pesti uracs által koszorúval s versekkel tisztelteiéit meg ,tökéletesen meg- győződék arról ,hogy neki Pestre kell sietnie ,mert művészete csak a nemzeti színpadon fog illőn ragyoghatni ,melly meggyőződésében az érintett uracs ,Bunkós Elek ur ,szinte megerősítette őt ,s szép szavakkal és édes eskükkel annyira bírta a szép Arankát ,hogy ez ,elég hálátlanul !az érdemes igazgatót elhagyá ,s Elek kíséretében Pestre utazott ,hol néhány vendégszerep után jövedelmes szerződésre vélt léphetni ,minek Elek ur is örvende ,mert a kártya volt egyetlen jövedelemforrása ,melly mellett a művesz barátné erszényét nem meg-vetendő segélyforrásnak hivé tekinthetni . A báró urnák teljes tetszését nyeré meg Aranka ,azon igézetével együtt ,hogy mai első fellépése mindenesetre legkedvezőbb sikerű leend . A báró távozik ,s Aranka és Elek egyedül maradnak , ,Kiállhatlan ember ez a báró ! Elek ,sok illy urrai kell megismerkednem  „Szívesen kell önnek őt látnia ,ha tetszeni akar a színpadon ,mert az ifjúságra igen nagy befolyással bir.u  ,Isten neki !de megvallom ,hogy már szinte felek a mai estétől ,—nem gondolám ,hogy illy sok bajba fog kerülni föllephetó- sem . Sok ember lesz e a színházban ,mit gondol őn ? „Reményiem ,hogy lesz földszint mintegy hatvan ember ,mert negyven ingyenjegyet osztogattam el ,s a báró barátságáért is elmegy néhány ember. “ ,Istenem ,hiszen e szerint a játekdjjból nem. is marad számomra semmi ! „ Filierkednunk pedig most nem lehet ,mert a ki nem vet ;,az nem is arat. “ ,A hirlapoktól is nagyon feleik ,nem lehetne valamikep — „Már itt minden befolyásom megszűnik ,mert a magyar lapokkal e tekintetben semmikép nem boldogulhat az ember ;csak az a szerencse meg ,hogy a kritika s hírlapok szavára nem is hederitnek az illető urak ,s a legjobb tanácsokat is elmellőzik ,mihelyt hírlapok utján mondatnak el nekik . En tehát szinte kívánom ,hogy a hírlapok roszul szóljanak játékáról ,s megfogadtatása ellen óvást tegyenek ,mert akkor mindenesetre jó szerződőshez fog őn jutni. “ ,Ez mégis egy kissé furcsa ! „Sok illy furcsaság van a világban ! Előadás után az előbbkelő színészeket vacsorára hivám ,mindegyik iránt igen nyájasnak kell önnek lennie. “ ,Igen szívesen ,hiszen társaim . „De egyszersmind született ellenségei ,kik minden uj csillag föltünése által homályba vélik borulni saját becses személyőket. “ ,Tehát nemcsak kisebb vándor társaságoknál uralkodik e kártékony szellem  „Isten mentsen ! Minél nagyobb a társaság ,annál nagyobb köre nyilik az ármánynak . Csodadolgokat fog ön tapasztalni ;de most csak hizelgjen valamennyinek ,ha egyszer szerződésre jut ,azután megboszulhatja majd a néhány héti tettetést . —Volt ön mar Irma kisasszonynál  ,Még nem . „Ez nagy hiba ;előadás előtt mindenesetre el kell önnek oda mennie ,még úgy is elég ideje van. “ ,De ugyan miért ? „Mert Irmának nagy pártja van ,s ön az ő szerepeiben kiván föllépni ;minden tehetsége s erőködésink dacára kifütyöltetheti önt ,ha akarja. ” ,Az istenért ! „Ne ijedjen meg ,kérem ,az oroszlánt is meg lehet szelídíteni —“ ,Igen ,de szinésznőt ,akarám mondani :művésznőt ! „Az igaz ,hogy ez bajosabb ,de mégsem lehetetlen . On el fog hozzá menni ,legegyszerűbb öltözetében ,s körül belől igy szóland hozzá :,Nagysád — ,Hogyan ,nagysád ? „Mindenesetre ,ő színpadon gyakran föl- ségednek is cimeztetik ,miért ne lehetne őt tehát színpadon kivül nagysádnak címezni ? On tehát igy szóland :,Nagysád mindig olly kegyes a fiatal kezdők iránt ,szabad é kérnem ,hogy mai szerepem iránt némelly tanácsokat méltóztassék adni —,és igy tovább. “ Kopognak . Szabad ! ,Levél a rendező úrtól ,ajánlom magamat . „Lássuk ,mit ir önnek . ,Kunigunda kisasszony kék ruhában kiván ma föllépni ,önnek tehát más szint kell választania . —Pedig ön már monda ,hogy kék ruhában akar föllépni ? • ,Igen ,mert az legjobban áll arcomhoz . „Lássa ,ez már egy kis ármány ;de Mában ,ezt is el kell tűrni ,majd eljő az idő ,mellyben ön mind ezt dús kamattal fogja visz- szafizethetni . De ez már mégis kiállhatlan ! Kék ruhámat különösen ezen vendégjátékomra készíttetőén ,s fajdalom !nincs olly fényes ruházatom ,hogy hasonló szépségűt választhatnék helyette  „Hiszen ön olly igen szép ,s a szép hölgyeken minden ruha szép. “ Kopognak . Szabad ! ,Egy levél a rendező úrtól . Ajánlom magamat . „Mi ez ismét ? Lássuk csak :,Sietve kell önt értesitnem ,hogy Gyöngyi !ur hirtelen megbetegiilése miatt Hebegősi ur fogja Jaromir szerepét játszani . —Ej ,ej ,pedig egy óranegyed előtt beszéltem Gyöngyfi úrral ,s legkisebb baj sem látszott rajta . ,Hebegősi urat még nem is ismerem „Rendesen érzékeny atyákat szokott ját- szani. “ ,Ur isten ,minő Jaromir fog ez lenni ? „Ah ,most jut eszembe ;Gyöngyfi ur legjobb barátja Kunigunda kisasszonynak ,kiszerepeit félti öntől ,innen származik az egész ármány. “ ,Meg kell buknom ! „Csak bátorság ;én földszint és a karzaton ördögileg fogok tapsoltatni ,s minden jól menend . Mindenek előtt rettenthetlen bátorságot s lélekéberséget ajánlok önnek ,mert még több akadályt is görditendnek Ön elébe. “ ,S még több is lehetned  „Oh ,még felét sem tudja ön ! Ha ellenséges indulattal viseltetnek ön iránt a művészek és művésznők ,úgy még igen soktól lehet önnek félnie. így például tegyük föl ,hogy önnek játék alatt valamelly eszközre leend szüksége ;a jelszó fülét érendi ,és ön nem fogja találni akivánt eszközt ,s nehez verejtékcsöp- pek folyandnak homlokáról ;továbbá ,ön igy fog szerepében szólani :„De imé ,itt jő —“és az illető művész vagy művésznő késni fog ,a közönség pisszegni kezd ,és ön halálos szo- rongattatást érez ;vagy :jelenés közben öltözetét kell változtatnia ,s mivel saját szobalyánya nincs ,tehát a színházi öltöztető asszony teend körülötte szolgálatot ,nyomjon nehány huszaskát markába ,mert különben legalább is egy két szalagot ferdén tüzend öltözetére ,és a közönség szebbik része kacagni fog ,ön pedig szégyelletében szeretne elsüllyedni ;vagy :a súgó vontatva és lassan beszél ,midőn önnek leghevesb indulatoskodásra kell fakadnia ,s jaj Önnek ,ha nem tanulta meg jól az egész szerepet ;vagy :— ,Az istenért !szűnjék ,kedves barátom ,ennyi akadály százszorosán haladja meg erőmet ;el kell vesznem ! „Oh ,hiszen lehelt ,hogy mind ennek fele sem fog megtörténni ,ha nincsenek önnek a társaság közt ellenségei ;én csak figyelmeztetni akarám a megtörténlietókrce ,hogy készületlenül ne érjék önt a művészi csapások  ,Istenem ,tehát illy fényes országos intézetben is történhetnek illyesmik ! „Hiában ,a vándorélet cafrangjai nem olly igen könnyen szakadoznak le ,s művészeink ezenkívül máig is olly gyakran szeretnek faluzni ,hogy nem csoda ,ha a rósz szokásokat még mindeddig sem birták levetkőzni  ,Varju nem vájja ki a varjú szemét ,és — „Hja ,ezt csak az állatok közt tapasztalhatni ,de mi emberek sokkal magosabban állunk ,és azt mondjuk :elég egy pap egy templomban ,s nem fér két kard egy hüvelyben . Azonban bátorocyiélk ,szép barátném ;néhány minden tekintetben jeles tagja is van színházunknak ,kik e részben is dicséretes kivételt képeznek . Egyébiránt pedig Hebegősi úrtól kérjen ön tanácsot ,hogy honnan hozathatna legjobb pezsgőt a mai vacsorára ,a hölgyek öltözeteit pedig magasztalja egészen a felhőkig ,s tudakozza tőlök szabójok lakáséit ,s reményiem ,minden tűrhetően fog menni . Játék előtt én még kávéházba sietek ,hol néha kártyázni szoktam egy pár míivészszel ,ott majd bankot adóik ,s úgy játszom ,hogy mindenesetre nyer- niök kell ;ez majd jé kedvre deríti őket ,ésmivel játék közben mindig magasztalni fogom önt ,tehát bizonyosan nem fognak önnek ártani . ,Mennyi ármány ! „Hol látott ön színházat s színmüvet ár- mány és szerelem nélkül  Kopognak . Szabad ! ,Levél a rendező úrtól . Alázatos szolgája ! „Lássuk csak :,Hebegusi ur hirtelen vállalta el Jaromir szerepét ,annál fogva köny- nyebbségeért törléseket kelle tennem ,méltóz- tassék tehát az ide mellékelt súgói kézirat szerint saját szerepében is kitörleni a megjegy- zett helyeket . —Ördög és pokol ,már ez mégis több a kettőnél . ,Oh ,mit látok ! Szerepem legjobb helyeit törlötték ki ,mellyek után eddig mindenütt zajosan tapsoltak . Meg kell buknom ! A pincér belép . ,„Ezen levelet egy ismeretlen ur hozá a kisasszonynak . Választ nem kivan ! A pincér távozik . „Hát ebben ugyan mi van ,olvassuk csak :,On ma ki fog fütyöltetni ,ha csakugyan föl merészel lépni azon szerepben ,mellvben eddig Kunigunda kisasszony olly művészileg remekelt . Húsz műbarát nevében N.N . —Nem ismerem az Írást . ,E vagyok veszve ! „Én pedig azt mondom ,hogy már most meg van mentve . Ismerem én az efféle madarakat ,szeretnek ugyan hetvenkedni ,de tettre nincs bátorságuk . Ezen levelet most leirom ,s két jó barátom e két levéllel az egész város valamennyi kávéházát befutja ,mindenütt fölolvassa ,s mellesleg ön szépségét egekig magasztalja ,és fogadom ,hogy megtelik a színház .mert az efféle kis skandalumok reménye mindig nagy közönséget szokott becsődíteni . Vígan ,barátném ,vigan ,fejemet merném egy férges almára fogadni ,hogy ön fényes diadalt fog ma ünnepleni . Most pedig bátran dologra . Első felvonás után háromszor tapsojak ki önt ,s én a színpadra sietek és szeren-csét kívánok önnek. “ ,Adja isten ! Elek elrohan ,Aranka pedig Kunigunda kisasszonyhoz siet . — Második felvonás . Képzeljük ,hogy ismét elnyelt néhány évet a vén idő ,s lépjünk e díszes házba ;a tiszta márvány lépcsőkön az első emeletre jutunk ,a csöngetyüt meghúzzuk ,az ajtó megnyílik ,egy csinos szobalyány lép élőnkbe ,s pompás előterembe vezet ,melly egyszersmind társalgásul szolgál . Egyedül maradunk a szép teremben ,mert a látogatók csak öt órakor fogadtatnak el ,s ezen időből még egy óranegyed hiányzik . A terem falait arany rámáju olajfestvények díszesítik ,a bútorzat legújabb divat szerinti ,és rokoko Ízléssel van választva és összeállítva ;az egyik ablaknál igen csinos irószekrényke áll ,rajta könyvek s iratcsomók hevernek ,fölötte pedig mintegy harminc koszorú és verseset ,mind aranyzott rámában ,kellemesen tarkítják afalat . A kilátás igen kellemes azon ablakból ,s az asztal előtt álló karszék olly kinálkozólag integet ,hogy az óranegyedet igen kellemesül fogjuk ott eltölthetni . Egy pompás kötetii nyitott könyv fekszik az asztalon ,jobbra balra tántorgó asszonyi irás tarkítja lapjait . Miért ne tekinthetnünk bele ? Az őszinte házibarátnak egy kis ártatlan kandiságot mindig megbocsáthatni . Isten neki ,tekintsünk egy kissé a könyvbe ,s ez legyen legnagyobb bűnünk . Ah ,emlékkönyv ! Ez érdekes lehelt ,főleg ,ha őszinteség hangján van Írva ,mire azonban nem mernénk fogadni ,mert a szép hölgyek még titkos emlékkönyveikben is szeretik magokat egy kissé szépíteni ,főkép ha az illy becses lapokat azután olly vigyázatlanul asztalaikon hagyják heverni . —Olvassuk tehát . ,Eleknek igaza volt ;a kifütyöltetés híre sok embert csődíte a színházba ,s az ősszees- küttek nem merték szavokat megtartani . Egymást érte a sok taps és kihívás . Vacsorámigen tetszett . A szineszek nagyobb részének barátságát azonnal megnyerém . A színésznők irigy szemmel néztek ugyan rám ,de a színházi fiatalság mellettem nyilatkozott ,és igy nem igen mertek ellenem nyíltan föllépni  ,Szerződött tagja vagyok a nemzeti szin- iháznak ,legmagosb kivánatom teljesült ,tetemes dijam pontosan kijár ,s azért elhatáro- zám ,hogy vendégszerepekre utazom . Eleknek sok pénzre van szüksége ,de ez mit sem tesz ,ő sokat tett érettem ,hálásnak kell lennem ,vidéki színpadokon majd megtöltöm erszényemet . ,Valóban nem tudom ,mit gondoljak az igazgatóságról ,csak négy héttel késtem el szabad időmön túl ,és mégis meg akar büntetni ! Hallatlan gyöngédtelenség ! Azért is beteg leszek hat hétig ,s majd meglátják ,hogy mire mennek nélkülem . ,Ragadi báró igen derék fiatal ember ;én ugyan nem szeretem őt ,de meg kell vallanom ,hogy gyöngéd figyelme mégis csakérdemel némi méltánylást . Névnapom volt ,s látogató jegy helyett egy százas banknótát tett asztalomra ,a százas szám mellé e szókat Írván :„Ennyi esztendeig élj ! A báró ur igen j neveléssel bir . ,A levegő olly nehéz és kellemetlen e városban ,két hónapra a hegyek közé kell költöznöm . ,Az igazgatóság eleinte vonakodott ugyan ,de utóbb mégis megadá a kívánt szabadságot . Furcsa bizony ,mintha mi művésznők is ugyanazon szabályok alá tartozhatnánk ,mellyek más embereket fékeznek . Egészségemre nézve igen jó volt a begyek közé vonulnom ,s milly istenileg mulattam ott ! Tisztelőim seregestül tolongtak udvarlásomra ,s a nagy tekintetű hölgyek majd megpukkadtak mérgükben ,látván ,hogy olly fényes társaság gyűl össze körülöttem . Szegénykék ,meggondolhatták volna ,hogy nagy tekintetű hölgy könnyen lehet akarki is ,de a művésznők gyéren teremnek . Zagyvai ur kiállhatlan ember ,kocsijaazonban igen gyönyörű ,és lovai ! S ezek fö-lött mindig szabadon rendelkezhetnem . Magam is tarthatnék ugyan kocsit és lovakat ,de miért adjak lovakra pénzt :,inig olly derék férfiak udvarolnak körülöttem ,mint Zagyvái ur.c  ,Néhány barátim mondják ,miért nem tanulok énekelni ? En ugyan nem fogok unszolásaiknak engedni ,mert az éneklés mégis némi fáradságba kerül ,most azonban a súgó után is elmondhatom szerepemet ,ha nincs kedvem tanulásra . Azt mondják ,hogy az ének s zene még az állatokat is emberi érzésekre ma- gositja ,és példát idéztek elő a régi időből ,midőn az oktalan állatok előjöttek rejtekeik- ből ,hogy a zenét hallhassák . Az akkor volt ,de most egészen ellenkező hatása van az ének-nek ;most az emberek egy részét lovakká al- jasitja és kocsi elébe fogja . Illyesmit nem akarok okozni ,s halálomig szavaló művésznő maradok . igazgatóságunk valóban igen méltánytalan ;három év alatt csak háromszor kivántamniagosbra emeltetni díjamat ,s miután háromszor teljesité kivánatomat ,most negyedszer csak hosszas vitázás után egyezett meg abban . Ellenvetésül meg azt is felhozá ,hogy a legér- demesb tudósok nagy részének harmadrésznyi jővedelmők sincs . Milly összehasonlítás ,művésznő es tudós ! Eg es föld ! ,Egy pár barátnem tanácsié ,hogy gaz-dálkodjam ,mert öregségemben könnyen ínségre juthatok . Milly gyöngédtelenség ! Ab érdem mindig érdem marad ,s a haza soha nem tűrendi ,hogy művésznői szükséget szenvedjenek ,miután életök szebb részét a hazának szentelték . ,Sok bajom van a rendez őséggel ,melly azt akarja ,hogy akkor is játszana ,mikor nincs arra kedvem . Milly szerénytelen kívánság ! Ha az énekesnőknek tetszésök szerint szabad el rekedni ,ugyan miért ne ereszthetné meg szeszélyeinek szelét a művésznő is ? Rajtam ugyan nem fog ön ki ,édes rendező ur ,mert én akkor játszom ,mikor akarok ,s olly szerepben ,mellyre kedvem van . Hát meg az írók ! Némellyek meg tanácsaikkal is bátorkodnak al-kalmatlankodni ,midőn valamelly drámájokban játszom . Ti akartok művésznőt tanítani ? Elkéstetek ! En mindig ellenkezőt cselekszem tanácsaitokkal ,a bírálatokat pedig el sem olvasom ;csak tapsoljanak tisztelőim ,s mit nekem az iró ,és mit nekem a bírálat  Még tovább olvastuk volna az emlékkönyv vagy tulajdonkép napló titkait ,de a társaság csakhamar összegyűlt ,a művésznő megjelent ,s mulattunk . Mikép ? Üres bohóságokat csevegtünk ,mint az divatos társaságokban rendesen történni szokott . Végre egy fiatal ur ,ki vagyonának nagy részét a művésznő ,akarám mondani :művészet oltárára áldozá ,azon igen okos megjegyzést tévé ,hogy az idő igen kellemes ,és nem ártana a mai estét a városligetben tölteni . A művésznő nagy tetszéssel fogadá ez ajánlatot ,következéskép természetesen mi is igen helyesnek találtuk azt . A művésznő kalapot illeszte szép fejére ,s a fiatal ur négylovas hintájába ült ,mi pedig bérkocsikban foglaltunk helyet . Már indulni ”akaránlv ,midőn a véletlenül arra menő rendező igy szála a müvésznőhez :,Az istenért ,Jiová készül nagysád ? Már hétre jár az óra ? „Jelentesse ön a közönségnek ,hogy hirtelen megbetegültem. “ A művésznő e szavai után a négy szürke tova vágtatott . Hogy a művésznő Sárik a- Aranka volt :,azt alkalmasint nem is szükség említenünk . — Ha rmadik felvonás . Több év múlva leírót keres valaki ,s a külvárosok egyik legtávolabb utcácskájába utasittatik . A divatszerű ,de igen elviselt öltönyű ur szorgalmasan ir a szegényes szobácskábán ,s mellette egy korosnak látszó asszony ül ,szinte meglehetősen elkopott öltözetben ,és harisnyát köt ;mindkettő szemüveget s parókát visel ,s arcok minden vonásából kitetszik ,hogy nem az évek súlya ,mint inkább az élés gyorsasaga nyomta el őket . Es kik ezen emberek ? A férfinak neve Elek ,az asszonyé pedig hajdan Sárika ,utóbb Aranka volt ,s most a házikó igen szegény lakosi által röviden csak téns- asszonynak szólittatik ,mivel kalap nélkül nem igen szokott az utcára menni . S honnan e szörnyű változás ? Kor ,fényűzés és betegség az imádókat elriasztó ,a szép vagyont eloszlató ,s a színház ajtaját becsukta ,és az ünneplett Arankát legbuzgóbb tisztelői is elfeledék ,csak Elek maradt nála ,mert gyakori betegsége miatt ápolónéra volt szüksege ! Milly pompás temetés halad végig az uriutcán ! Mennyi nép ,mennyi hintó ! Fáklyás ifjak ,zenészek ,éneklő kar ,bárscpiynyal bevont koporsó ,a gyászkocsiban hat ló ,sok virág ,sok viaszgyertya ,harangzúgás valamennyi templom tornyáról ;egy pár ezer forinton alól illy temetési pompát nem igen állíthatni ki . Ugyan ki halt meg ? Aranka ,a művésznő ! Végnapjaiban segély nélkül ,Ínséggel küzdött ,s csak halála rázta föl iránta ismét a köz részvétet . Sirjára márványt emelnek hajdani tisztelői ,kik nyomorát egyetlen falat kenyérrel sem enyhítek ;a hírlapok magasztos hangon tudatják e veszteséget a két magyar hazával ,és -—és azután örökre ösz- szecsapódnak a művésznő fölött a feledékeny- ség tengerének hullámai !mi pedig elszomorodva teszszük le toliunkat ,csöngetünk ,s a függöny legördül . Azon kéziratcsomó ,mellyet derék isme-rősünk ,a finom műveltségű Fripon ur ,kezeink közt hagyott ,az állatok közgyűlésének hiteles jegyzőkönyvét foglalá magában ,mely- lyet minden változtatás nélkül közlünk ,hogy azon bizalomnak illőn felelhessünk meg ,mely- lyel igénytelen csekélységünket a nemes és nagytekintetű állategyesület fölruházni ke-gyeskedett . Ezen örökké emlékezetes és kiinondhatlanul nevezetes ,sőt a maga nemében egyetlen és példátlan oklevél szóról szóra ezek szerint és illyképen hangzik ,mikép az itt a maga egész terjedelmében és valóságában következik ;halljuk ! Csiga ur ,a francia állatgyiilés követe és rendkivüli meghatalmazottja ,Magyarországhatárszélein egy magyar szarkával szóba ereszkedvén ,ezzel küldetése okát titok pecsété alatt tudata ,és igy igen természetes ,hogy Budapestre érkezésekor a háztetőkön már a verebek is csak a közelgő gyűlésről csevegtek ,s minden utcán sűrű csoportozatokban tanakodtak a kutyák a történendők felől ,sőt még a bérkocsisok lovai is gyanúsan suttogva dugták össze fejeiket ,s némellyek még rugda- lózni is merészkedtek ,midőn gyorsaságra inte őket a hatalmas ostor ;a kutyák pedig fogaikat vicsorgaták uraikra ,a nagyobbak nyilvánosan ,s a kisebbek csak titkon ;a macskák a szakács szemeláttára kapták ki a tálból az ételt ;az egerek cincogva víg táncot jártak a konyhaasztalon ;a patkányok egész bátorsággal sütkéreztek a pinceajtóban ,s elhányt ci- garodarabokból gyűrt bagót rágtak ,mint valami kiszolgált vén katonák ;a tehenek nem akarák magokat többé fejetni ;a juhok arról kezdének gondolkozni ,hogy többé nem hagyják gyapjokat lenyíratni ;a róka pedig arra  határzá magáit ,hogy ezentúl a böcsület egyenes útját elhagyja ,és valódilag olly ravasz és álnok leend ,minőnek őt eddig közönségesen hitték . Egy szó mint száz ,a francia állatok szabadságának bűze annyira csiklandozd a magyarországiak orrat ,hogy minden társasági viszonyt és százados szokást vakmerőén fölforgatni iparkodtak ,s még a targoncás vontató komondora is született urnák kezdé magát képzelni . Azonban ,az igazság érdekében meg kell vallani ,hogy voltak olly józan szellemű és finom tapintani állatok is ,mellyek egész erejÖket arra forditak ,hogy a rendet fontart- hassák ,s a régi állapot föl ne forgattassék addig ,mig más célszerűbb nem leend elkészítve ,mit aztán szerencsés sikerrel a réginek helyébe lehessen állítani. így például egy jámbor életű és józannak ismert szamár velőig ható bölcs szavakkal inté a juhokat ,vegyékgon- dolora ,hogy ennyi meg ennyi század óta minden ellenzés nélkül engedék át a gyapjút az embernek ,minél fogva legkiáltóbb jogtalanság nélkül ezentúl sem tagadhatják azt meg tőle . Az öreg juhok és életunt őrük azonnal hajlottak ugyan e tanácsra ,de a tapasztalatlan fia-tal bárányok vakmerőén csoportoztak össze ,és egyhangúlag kiáltdk ,hogy ők ugyan senkinek nem adják oda testök gyapját ,s annak védelmezésére életöket is készek föláldozni ;mire azonban némi gúnyos kifejezéssel mosoly- ga a szamár ,gondolván ,hogy a hol nincs gyapjú ,ott nem is keres azt senki . A zavar az állatország minden családjában legmagasb fokra emelkedett ,s az emberek nem birták magoknak megmagyarázni e különös változást ,midőn végre bekövetkezett a gyűlés nagy napja ,s tizenkét agár és ugyanannyi fecske széthordozták Budapesten s közel vidékén a meghivó leveleket ,miknek végén nagyobb bőtökkel következő jegyzet vala olvasható : „Kéretnek a t. c. képviselők ,hogy nagyobb kényelem kedvéért csupán szokott házi öltönyben jelenjenek meg . A szavazattal nembiró ifjúság a karzaton foglaland helyet ,hol a hölgyek számára külön hely leend elre- készt ve. “ Ütött végre a fontos ,sőt mondhatnék mázsányi óra ,melly óriási következmenyeket vala szülendő ,és a budai hegyek egyik leg- kiesb völgye népesülni kezde . A völgy közepén egy magasb s egy kissé alacsonyabb domb emelkedék ,az első az elnök számára volt kiszemelve ,az utóbbin pedig egy pohár cukros VÍZ állott ,mi kétségbe hozhatlanul bizonyitá ,hogy onnan fog majd a hatalmas szónokok szava mennydörgeni . A völgy körül huszonnégy kopó siirgott forgott ,s az érkezők közöl csak azokat bocsátók a völgybe ,kik meghívó levelekkel valónak ellátva ,a többieket pedig a karzatra utasítók . A hölgyeket négy legszebb korú szakállas bak vezeté a számokra kirendelt helyre ,s ezek közöl leginkább egy majom kisasszony az angol gyarmatokból vonta magára a közfigyelmet ,melly az egész világot beutazta már ,és mindenütt adatokat gyüj-tött az állatok nyilvános es házi életőkbol ,miket aztán Londonban sajtó alá bocsátott . Ezen hölgy iránt nagy tiszteletet tűntettek ki az állatok ,s az ifjúság háromszoros éljennel fogadta őt ,azon remény fejében ,hogy utazási nagy munkájában kedvezőleg fog majd róla nyilatkozni . Majom kisasszony igen módosán hajlongott minden felé ,s azonnal lerajzold emlékkönyvébe a gyűlés helyet ,és egy reménydűs fiatal kandúr arcképét ,melly igen szenvedélyes pillantatokat lövelt a szép utazó hölgyre . Éjfél elmúlt már ,a hold ragyogó sugá- rai leirhatlan regényes színt löveltek a gyülekezetre ,melly kimondhatlan kíváncsisággal várá a tÖrténendoket ,és határtalan boszuságot érzett azon megfoghatlan hanyagság miatt ,mellynél fogva igen számos állat hiányzott még ,s csak későn hullongott ,vagy magya- rábban szólva rongyollott innen is onnan is elő a sok késedelmes képviselő . A franciaországi csiga ,mellynek számára az elnöki szék ,vagy helyesebben domb mellett egy csinos kavics volt ülőhelyül elkészítve ,türelmetlenségét jelenté ezen botrányos késedelem miatt ,mire egy terjedelmes hasú keresztespók a gúnynak bizonyos éles kifejezésével ezt jegyzé meg : ,Ne csodálja ezt :,tisztelt követ ur ,én magyar gyűlésteremekben őszültem meg ,és hálómra mondhatom ,hogy a magyar emberek is legalább egy órával rendesen később szoktak megjelenni a kitűzött időnél ;már ez általános szokássá vált Magyarországban  „Elég rósz ,—diinnyögé a karzatról egy bozontos ujfoundlandi kutya ,a lánchidon dolgozó angolok egyikének tulajdona ,—az idő pénz ,kedves atyámfiai ,és azért takarékosan kell azzal bánnotok ,különben az állatvilágbán is megkondul a csődületek vészharangja !w  ,„ Ugy van ,—szóla rajzónjával a levegőt szeldelve az utazó majom kisasszony ,—az idő célszerű használásától függ minden ügynek  virágzása vagy megbukása . Hollandiában utazván ,hallám ,hogy egy ottani nagyhírű admirai mindig ezt szokta mondani :,Minden diadalomat annak köszönöm ,hogy a kiszabott időnél mindenütt és mindenkor egy óranegyeddel korábban jelentem meg Uraim ,az admirai e szavai legnagyobb figyelemre méltók  A karzati ifjúság egy kissé zajgott ,mert illetlennek vélte ,hogy az idegenek illy leplezetlenül merészük kimondani az igazságot ,de az utazó kisasszonynak mégis éljent kiáltottak ,s csak zsebökben mutattak neki íige£ ,hogy utazási leírásában valamikép meg ne piszmálkodja őket . Mig ezek igy és nem különben történtek ,addig róka ur hatalmasan korteskedett a kép-viselők le s föl hullámzó tömege közt . Először is egy szálas gúnár előtt állapodott meg ,első jobb lábát bizalmasan vállára tévé ,farkával hizelgve veregeté a földet ,s hangjának legnyájasb fokozatával igy szóla : ,Ki nem mondhatom ,mennyire örvendek ,hogy barátom uramnak illy fényes gyülekezetben udvarolhatok . „Itt szív esen fogok önnel kezeit ,—felele szárnyaival egyet csappantva a gűnár ,—la-kásomon azonban ,megvallom —“ ,Oh ,kérem ,hagyjuk a kellemetlen val-lomásokat ,feledjük a múltakat ,s azt is ,hogy egykor csak ellenségesen közelitettünk egymáshoz . Most csak az egyesülés szabad s dicső eszméjének tárjuk ki kebleinkéit ,s testesítsük meg bennök a hatalmas igét ,melly minden állatot egyenlővé teend  „Rajtam nem múlik ,tisztelt róka ur ,én örömest nyújtom egyesülésre jobbomat ,mihelyt az fajom javával megegyezik . ,Természetesen ,mert saját érdekünket a világért sem szabad a játékból kifelednünk . De térjünk a dologra ,kedves barátom uram . En böcsületes állat vagyok ,szívemet nyelvemen hordozom ,és a hímezést hámozást utálom . Nyiltan szólok tehát önnel ,uram . Néhány inditványt leend szerencsém a gyűléselébe terjesztenem ;ha ön mellettem szavaz ,úgy egész fajom nevében böcsületszavamra esküszöm ,hogy soha többé egy lúdhoz vagy libához sem közelítünk ellenséges szándékkal „Bízom Ön böcsületsza vában ,és közhasznú indítványait buzgón pártolni fogom . A róka nagy megindulással öleié meg a hazafiui buzgalom giunárt ,s néhány tekervé- nyes keringélés után a farkashoz lépett ,melly komor mogorvasággal jártatá szemeit a karöltve le s föl sétáló birkákon . ,Szolgálhatok ,uram ? —szóla a róka mély alázatossággal a haragos tekintetű farkashoz ,és legnagyobb udvarisággal nyujtá neki burnótszelencéjét . „Köszönöm ,—felele hidegen a farkas ,és nagy méltósággal egyet szippantott . ,Amice spectabilis igen kedvetlen ma . „Úgy hiszem ,nem bohóskodni jöttünk ide. “ ,Igen bölcsen méltóztatott megjegyezni ;egyébiránt csak legszívesb részvétből bátorkodtam fönebbi szavaimat elmondani ,es reményiem ,hogy nem sertettem meg önt . „Epen nem ;magamnal gyöngébb által soha nem tartom magamat sértettnek . „,Köszönöm alázatosan . Uram ,ne mél-  tóztassék neheztelni ,ha kérdezni bátorkodom :szereti ön a liidhűst V ” „Furcsa kérdés ! Jól tudhatja ön ,hogy házak körül nem mutathatom magamat ,mert erre nem birok elég ravaszsággal Ez utóbbi megjegyzést olly kifejezéssel mondá a farkas ,hogy a rókánál kevésbbé furfangos állat is megérthette volna az abban rejtező gúnyos célzást . Róka ur azonban mosolygva nyelte el a keserű labdacsolt ,s még nagyobb nyájassággal igy folytató szavait : ,Uram ,egykor az egér is igen nagy szol-gálatot birt tenni az oroszlánnak ,képzelje ön tehát ,hogy én egér vagyok ,ön pedig hatalmas oroszlán . „Azt könnyen képzelhetem —mondá büszke öntudattal a farkas ,s tekintetének komorságát elégültség sugara derité föl ,melly kedvező változás nem kerülte el a róka figyelmet . ,Tisztelt uram ,—azóla tehát felig suttogva a pártoskodást es megvesztegetést gyűlölő róka ,—én minden héten a legjobb s leggyöngébb liídhussal látom el ön konyháját ,ha e mai gyűlésen indítványaimat pártolni mél- tóztatik  „Majd rágondolom magamat ;egyébiránt a barátság viszonzásául bárányhussal fogok önnek szolgálni . A róka és farkas barátságosan szoriták meg egymás kezét ,s a róka a birkákat siete pártjához édesgetni ,azt mondván nekik ,hogy a farkas úrtól örökös békét eszközlött ki számiakra ,ha készek a mai gyűlésen mindenkor mellette szavazni . A jámbor és jó szivű juhok hálakönyűk- kel igérék ezt meg ,s egy hatalmas szarvii ,Pestvármegyében született eredeti spanyol kos ,nemesi szavára fogadta ,hogy mindenkiveléletre halálra kész megvini ,a ki ezentúl az ő jelenlétében roszul merészel róka úrról nyilatkozni . Epen a medvéhez közelitett a róka ,mely- Jyet bizonyosan valami mézes Ígéretekkel akart érdekébe édesgetni ,midőn a kopók elöljárója két lábra ágaskodva hangosan jelenté ,hogy az átadott meghívó levelek száma szerint a képviselő urak immár mind megjelentek ,minél fogva a gyűlést minden akadály nélkük meglehet már nyitni . E pillanatban az albertfalvai óra éjfél után egyet kongott volna ,ha Albertfalván óra volna . Zajgás és különös üdvözlesek után helyökre siettek a képviselők ,némellyek szemüvegeiket illesztők orraikra ,hogy jobban hallhassák a szóní ,mások orrukat futták nagy robajjal ,hogy tisztábban láthassanak ;ismét mások pedig semmit sem tettek ,hogy a gyűlés nagyszerű fontosságának annál jobban felelhessenek meg . A völgynek jobb oldaláta házi állatok foglalák el minden rangkülönb- ség nélkül ,középen a csúszó mászó állatok valának szemlélhetők ,s a bal oldalon a ragadozók iiték föl tanyájokat ,mellyek közé a macska csak nagy ügygyei bajjal férkőzhetett ,mert a farkas azt hivé ,hogy a macskák tu-lajdonkép a házi állatok közé tartoznak ;azonban a róka igen bölcsen jegyzé meg ,hogy a macskát természeténél fogva a ragadozó állatok közé kell sorolni ,s helyette inkább nyúl urat lehetne a jobb oldalra küldeni ,mellynek félénksége ,ámbár különben szabadban szokott tanyázni ,nem engedi meg ,hogy a ragadozók érdemkoszorűs sorában foglaljon helyet . A gúnár hangosan támogatá róka ur indítványát ,s egér ur is nyilvános bizonyságot tőn ,hogy macska ur csakugyan méltán foglalhat helyet a ragadozó állatok közt ,minek következtében a róka indítványa közakarattal helybenhagyatott ,s a macska bal oldalon büsz-kélkedett ,a szólni sem bátorkodó nyúl pedig remegve foglalt helyet egy hosszú lábú sovány agár mellett ,melly háromszor nyert már díjt a Magyarország szellemi művelődését előmozdító agarásztársaságtól ,és azért nagy ke- vélyen ásított a jobboldal egyik legkitűnőbb helyén . Róka ur igen ügyesen viselé magát ;ő egyik oldalon sem foglalt állandóan helyet ,hanem majd erre ,majd arra sürgött forgott ,majd csiga úrral beszélgetett ,majd pedig a karzaton ülő hölgykoszorura kacsintgatott ;végre az első csöndes pillanatot használva ,meglepő gyorsasággal a szószékül szolgáló dombra szökdécselt ,feje szőrét fölborzolá ,első jobb lábával szakállát megsimítá ,és szemeit sokat jelentő kifejezéssel a nagyszámú gyülekezeten végig jártatván ,rövid torokköszörülés után ,következő szavakkal nyitá meg a gyűlést ,mellyhez hasonlót még szem nem látott és fül nem hallott r  ,Uraim ,igen :uraim ! Ezen egyszerű módon bátorkodom önöket megszólítani ,mert azt hiszem ,hogy minden üres cimezgetést mellőznünk kell ,miután a tizenkilencedik század fölvilágosodási szövétnekét szándékunk fejeink fölött lobogtatni . A karzat és bal oldal zajos éljennel nyilvánító tetszését ;de a jobboldalon egy elhízott potyka anarchiára vezetőnek monda az illy rendkívüli újítást ;ló ur pedig ,sörényét kedvetlenül rázva ,azt jegyzé meg ,miszerint a jogszerül eg illető cimek elvételét múl katlanul a jószágok közös tulajdonná tétele fogja követni ,minél fogva ő ünnepélyes óvást tesz róka ur republikánus büzü megszólítása ellen . Csiga ur gúnyosan csóválá szarvait e megjegyzésre ,s az utazó majom kisasszony leirhatlan megvetéssel pittyegeté ajakit ,mire az egész baloldal és karzat ,sőt a jobboldal szegényebb sorsit képviselői is ,minők például :bérkocsisló ,juhász komondor ,falusi egér ,ürge ,pióca ,keszeg satb. ,olly hangosan nyilatkoztak róka ur indítványa mellett ,hogy ellenzésről többé szó sem lehete ,és a róka ekkép folytatható szavait : ,Uraim ,büszke nemzeti elszántsággal köszönöm e dicső határozatot ,melly világosan tanúsítja ,hogy önöknek jelszava :„Előre ,haladjunk !“Es azért —„Kérem ,ez célzás ,ez sértő személyeskedés ,mert ön jól tudja ,hogy én nem haladhatok előre. “—így nyilatkozott farkára emelkedve középen rák ur ,és ollóival indulatosan szabdald a levegőt . Irtózatos zaj támadt ,s következő kiáltozások hangzottak ,baloldalon :,Rák ur a szólásszabadság paizsát piszkolta be ! —Jobboldalon :,Rendre ! Rendre !c —Középen :,Actiót róka urnák ,actiót ! —Karzaton :,Ki a rákkal ! Ki vele ! Éjen a szólásszabadság ! Rák ur szólani akart ,de a karzat annyira zajgott ,hogy teljességgel nem lehete szóhoz jutnia ,minél fogva azon meggyőződéssel ült le a rák ,hogy a szólásszabadság csakugyan fölséges joggyakorlat a közgyűléseiken ,mellyben minden képviselő egyenlően részesül ,a ki szólam akar ,s e szép meggyőződés által tökéletesen megnyugtatva érzé magát . Miután a zaj félig meddig lecsöndesült ,igy hallatá magát ismét róka ur : ,Uraim ,tanácskozásunk napokig is eltart a sok félbenszakasztás miatt ,ha elnököt nem választunk . (Karzatról :„Helyes !“ )Csekély véleményem szerint tehát mindenek előtt elnököt kellene választanunk . (Karzatról :„ Titkos szavazással !) Természetesen ,hogy semmi pártoskodó kedvezésnek ne lehessen helye . „Én róka urat ajánlom elnöknek ,“ —kiál ta a gúnár . „ ,Én gúnár ur ajánlatát pártolom ,—mormogá szokott kedvetlenségével a farkas . „ „Szót kérek ,—bömbölé lehetőségig mély hangon egy hatalmas bika ,s szarvait olly félremagyarázhatlan jelentőséggel rázá ,hogy néhány pillanatra még a karzat is lecsöndesült ;—véleményem szerint az elnöknek tekintélylyel kell bírnia ,hogy rendet tarthasson a gyűlésen ,tekintélyt pedig csak kitűnő erő és nem puszta ravaszság kölcsönöz. ““ ,Ez személyeskedés ! —kiálta boszuság miatt elsápadva róka ur . „Actiót ,actiot bika urnák !“—harsogd a karzat és baloldal . „ „Éljen a szóláss-zabadság !“ —visita gú-nyosan rák ur ,s a karzat elnémult ,mert az utazó kisasszony rák ur ezen fölkiáltását megtapsolta . A róka elpirult ,de bátorságát ko- ránsem veszté el ,hanem szokott szemtelenséggel keresztbe veté mellén első lábait ,és válaszolni készült a bikának ,midőn csiga ur lehetőségig kinyujtá szarvait hazából ,hogy szavát érthetőbbé tehesse ,és igy hallatá magát : ,Tisztelt uraim ,engedjenek szót tapasz-talásomnak . (Halljuk ! Halljuk !) Véleményem szerint az elnöknek nem tanácsos roppant erővel birnia ,mert rendkivüli erőnek érzete há- nyavetivé vagy kapcáskodóvá ,vagy legalább ingerlékenynyé szokott tenni . Az elnöknek pedig mind ezektől mentnek kell lennie ,és inkább legnagyobb béketüréssel kell bírnia . —(Baloldalon :„Oh ! Oh !“ —Jobboldalon :„Helyes ! Helyes !“ )Igen ,uraim ,béketüréssel kell birnia ,főkép á karzati ifjúság rendkívüli tüze ellenében ,(Karzaton :„Ki vele !cí )melly- től biztosan remény Ihetni ,hogy egykor fényes dicsőséget fog az egész állatországra árasztani . (Karzaton :„Éljen ! Éljen !“ —Jobboldalon giínymosoly ,középen pisszegés. ) Szerény indítványom tehát ezekben öszpontosul :(Halljuk ! Halljuk !)a franciaországi állatgyülés ,példás béketürése miatt ,s mivel csöngetyü is volt nyakán ,mellyel csöndet követelhetett ,öszvér urat választá elnökül . Jól tudom ugyan ,hogy Magyarország nem hazája az öszvéreknek ,de a szamarak faja annál nagyobb virágzásnak örvend ;én tehát példatlanul példás béketürése miatt szamár urat bátorkodom elnökül ajánlatba hozni (Jobboldalon :„Helyes ! Helyes !“ ) „Szabad legyen egész tisztelettel megjegyzenem csiga ur szavaira ,—szóla ,farkát kellemes könnyűséggel csóválva róka ur ,——hogy ,mennyire csekély olvasottságom után tudom ,Franciaországban nagy alárendeltségiben élnék a szamarak a többi állatok közt ,és legterhesb munka alatt nyögnek ,mi által csakugyan valódi példaképeivé válhattak a bé- ketürésnek ;ámde nálunk ez egészen máskép van ,itt a szamarak nagyobb részint legkényelmesb életnek örvendnek ,s többnyire a juh- nyájak munka és fáradtság nélküli vezérlete van rájok bízatva ,minél fogva természetük jobbadán olly makacs ,hogy gyakran ki is szoktak rúgni . (Karzaton :„Igaz ! Igaz !“ )En tehát ökör urat ajánlom inkább elnökül ,melly a sanyarú járomban csakugyan megszokta a béketűrést ,egyébiránt pedig kolompot is visel nyakán ,mellyel csöndet eszközölhet . Ez által egyszersmind hölgyeinket is lekötelezhetjük ,mert közölök nem választhatván elnököt ,közölünk sem választunk ,hanem olly egyént ,melly sem a mi ,sem az ö nemök közé nem tartozik . En tehát ökör ur mellett szavazok (Éljen ! Éljen !) A gyűlés lelkesülése magosra emelkedett ,s az utazó kisasszony gyönyörű madrigalban éneklé meg a magyar állatgyülés tündöklő lovagias szellemét . Szavazásra tehát nem is került a dolog ,hanem ökör ur egyhangú fölkiáltással elnökké választatott ,s a lelkesült tömeg vállain az elnöki dombra vitetett ,hol azonnal válogatott szavakkal s konyákig elérzékenyülve köszönte meg a gyűlés e szép bizalmát ,s mindent késznek nyilatkozott elkövetni ,hogy ezen rendkívüli megtiszteltetésnek illőn felelhessen meg . Végre jegyzőül egy öreg tyúkot kért ki maga mellé ,régi ismerősét ,melly a kaparásban igen nagy ügyességgel birt . E kivanathan ,róka ur támogatása mellett ,a gyűlés örömest megegyezett ,s a róka igen örvendett ,mert az elnök együgyüsége ,és felsőségi viszonyai a tyúkok egész fajának ellenében ,azt re-ménylteték vele ,hogy a gyűlés eredvényeire elhatárzó befolyást fog gyakorolhatni . El leven e szerint a gyűlés rendezve ,az elnök csöndet csengetett ,rövid de velős szavakkal előadá e rendkívüli gyűlés okait ,s szíves türelemre szélitá föl a képviselőket ,hogy csiga ur élő szóval adhassa elő a francia állatgyülés határzatait ,mennyire azok a magyarországi állatokat közelebbről érdekelhetik . Csiga ur tehát az egész gyülekezet buz- ditó éljen kiáltozási közt néhányat köhintvén ,s torkát illően helyre köszörülvén ,rövid de értelmes kivonatban s csengő tiszta hangon fölolvasá a francia állatgyülés emlékezetes jegyzőkönyvét ,és hangos helyeslés közt ült le ismét kövére ,hol néhány zamatos falevéllel enyhité őt róka ur ,melly mindenkit szeretett lekötelezni ,ha azt költség nélkül eszközölhette . Ezután mindenek előtt azon kérdést tűzte ki vitatásra az elnök ,hogy a francia állatok példáját követve ,békés szellemi eszközökkel kivánja é az embereket méltányosb bánásmódra birni a gyűlés ,vagy pedig erőszakkal akarja inkább az évezredes jármát szabaddá született nyakáról lerázni ? Pillanatnyi csönd után a Kárpátok ren-getegeiből jött óriási medve ,hosszút nyújtózva ,hátulsó lábaira állott és a karzat harsogó buzditása közt szólni kezde ,mikép itt következik : ,Uraim !én a békét szeretem ugyan ,de csak akkor ,ha az a böcsülettel ,következéskép az igazsággal is összefér . (Éljen ! Halljuk !) Alig van köztünk egy is ,mellynek hasznát ne venné az ember ,s kérdem :meghálálja é ezt az ember ? (Karzaton és baloldalon :„Nem ! Nem !“ )Úgy van ,uraim ,az ember hálátlan ,s hasznos szolgálatainkat sanyargatással és üldözéssel viszonozza . A juhokat megnyirja s húsokat hála fejében megeszi ,az elnök ur egész faját vágóhidra hurcolja ,az enyimet pedig bőréért utón útfélen halomra lődözi ,ámbár természetes halálunk után úgy is birtokába juthatna díszes bundánknak ;sőt mi több ,még annyira is lealáznak bennünket ,hogy füttyentésük szerint táncolni is kénytelenek vagyunk ,a mi komoly természetünkkel merőben ellenkezik ! „Kérem ,—szóla itt közben egy hányaveti öreges pintyőke ,tolláit fölborzolva ,hogy nagyobbnak látszassák ,—ezt csak akkor va-gyunk tenni kénytelenek ,ha szabadságunkat nem birjuk megőrzeni és hatalmukba esünk ;már pedig hatalmasbbak fütyölése szerint magok az emberek sem vonakodnak táncolni . (Jobboldalon és középen :„Helyes ! Helyes ! Éljen ! Karzaton :„ Gyávaság ! Baloldalon :„ Háború ! Háború ! A róka már pintyőke ur első szavai után fölállott ,s igy a szó most őt illeté ,melly jogát szokott ügyességével iparkodott használni . Mindenek előtt figyelmébe ajánlá a gyűlésnek azon. mély meggyőződéséből származott politikai hitvallását ,mellynél fogva ő a békét és háborút egyenlő mertékben szereti . (Halljuk !) O szeretné ugyan az emberi söpredéket egyetlen csapással kiirtatni ,de kérdés ,hol azon erő ,melly azt biztosan végre hajthatná ? (Karzaton :„Itt ! Itt !“ )Szónok meg van ugyan győződve az állatvilági ifjúság rendkiviili tehetségeiről ,hanem mégis kénytelen megval- lani ,hogy a fajok ezen egyetlen serdülő re-ményét nem szeretné kockáztatni . (Éljen !) Szerény véleménye szerint tehát a nyilt erőszakhoz folyamodás előtt alattomosan kellene az emberek boldogságát ,kényelmét aláásni ,és igy vagy megalázni és méltányosb bánásmódra birni őket ,vagy pedig a lealázottakat s ennél fogva meggyöngülteket bátor elszántsággal végkép kipusztítani . (Helyes ! Éljen ! Középről zúgás. ) Ezen előmunkálatokat a háziállatok vihetnék véghez ,mellyek szorosérintkezésben állnak az emberekkel ,s nagy mértékben segítik előmozdítani kényelmeiket és boldogságukat . A szónok talán tovább fejtegette volna még e szép tervét ;de hosszasb szünetét megszűnésnek tekinté egy száraz vizsla a jobboldalon ,és hirtelen félegyenesükén ,hangosan következőleg nyilatkozott : ,Uraim ,mi azt nem tehetjük ,minket az emberek jól táplálnak azon szolgálatokért ,miket nekik teljesítünk  „Szép szolgálat ,—mormogd fogait bo- szusan összekoccantva a medve ,—vadászaton nyomunkba vezetik önök az embereket !“ ,Mi csak kötelességünket teljesítjük ,mellyért jó étellel és fényes nyaklánccal jutalmaztatunk ,s azért nem lehetünk hálátlanok  ,„ Ugy bizony ,—kiálta egy fuladásig elhízott öreg pincher ,—nem lehetünk hálátlanok ,mert az emberek is hálásak irántunk . Én csak ugrásaimmal mulattatám gazdámat ,mig jobban birám magamat ,és soha nem tehettem neki olly hasznos szolgalatokat ,mintvizsla ur ,s mégis milly gyöngédséget tüntetett ki irántam gazdám . Hallják csak ,uraim ! Az utcán véletlenül kerék ment keresztül lábamon ,s gazdám azonnal két sebészt hivatott gyógyításomra ,saját gyermekét pedig addig kuruzsolla ,költségkímélés végett ,házi or-vosságokkal ,míg szerencsésen eltemette őt ! Es mi legyünk hálátlanok a nagylelkű jó emberek iránt ? Soha ,és örökké mondom :soha  ,De ugyan mikép is izgathatnak bennünket hálátlanságra ugyanazon urak ,—jegyzé meg gúnyosan a fényes örvu vizsla ,—a kik épen hálátlanságot lobbogattnak az emberek szemére !c  „„Az egészen más ,—szola közben egy terjedelmes hasú harcsa a baloldalon ,—quQd licet Jovi ,non licet bovi.u “ (Kiáltozás középről és jobboldalról :„Rendre ! —Rendre ! Actiot ! Ez személysértés ! Gúnyos célzás a tisztelt elnökre !“ ) Leirhatlan zaj támadt ,melly közöl egy patkány következő szavai sivítottak ki : Az emberek hálátlansága példátlan . Hallják csak ,uraim ! A szomorú emlékű budapesti árvizkor egész családom egy nagy ház első emeleti pitvarára .menekült föl a pincéből ;,anyám zokogva szorított engem kebléhez ,mert én voltam a legfiatalabb . Az emberek remegve állottak a pitvaron ,s minden pillanatban a ház összerogyását várták ,és gondolják önök ,hogy a közös veszély látása meglágyitá szívókét ? Oh ,nem ! Atyámat s két nővéremet kegyetlenül agyonverték ,kétségbeesett anyám pedig eszméletlenül a dühös hullámokba veté magát ,s csak vak szerencsének köszönhetem ,hogy most ezen fényes gyülekezetnek kiegészítő parányi része lehetek ! A zaj és zokogás elnyomák patkány ur érzékeny szavait ,mert a jobboldal és közép egyáltalában meg akará fenyittetni a harcsát ,fönebb említett latin szavaiért . Hiában csöngetett az elnök ;a zajt még a baloldal és karzat harckiáltásai is nevelék . Végre az elnök elhagyáhelyét ,és a harcsát megölelé ,jeléül ,hogy épen nem neheztel rá . Azonban ez sem igen használt ,s az elnök már nemtudá ,hogy mihez fogjon ,midőn az ujfoundlandi kutya igy kiálta le a karzatról : ,Elnök ur ,tegye föl kalapját ,és függessze föl az ülést ,mig a zaj lecsöndesül. így szokás a parliamentben . „Helyes ! Helyes !“hangzék több oldalról ,s az elnök siete e tanácsot követni ;azonban nem csekély fájdalommal tapasztald ,hogy egy állatnak sincs kalapja ,s hogy saját érdemes fejét is csupán terjedelmes szarvai dísze- sitik . Ezen véletlen történet jó kedvre derité a gyülekezet nagyobb részet ,s a csönd valamennyire ismét helyre állott ;az utazó kisasz- szony pedig örömtől lángoló arccal jegyzé tárcájába ,hogy a magyar állatok gyűlésén valódi parliamenti szellem uralkodott . Azonban ,valamint a tengeren a pillanatnyi szélcsöndet rendesen még dűlóbb vihar szokta követni ,úgy itt is ,mielőtt még szóhoz juthatna a kalaptalansága miatt kissé megzavarodott elnök ,már ismét újra kitört a zaj ;baloldal ,karzat ,es több jobboldali képviselő torokrepedésig háborút harsogtatott az emberek ellen . .Ekkor ,épen az elhatározó pillanatban ,hatalmas szárnycsattogás hallatszott a légben ,s a hatalmas sasnak ,a föllegek dicső társának hatásdiís szózata ekkép hangzott ,mély csöndet idézve elő az egész gyülekezetben : ,Uraim ,önök háborút kívánnak ! Hall-gassanak meg engem . Tanyám a távol Tátra bércein van ;onnan egy nagy nemzetet láttam porba hullani ,mivel érett meggondolás nélkül kezde hatalmasb ellenségével háborút . Ez lesz önök sorsa is ,ha a sokkal hatalmasb emberek ellen minden előleges készület nélkül fölzendiilnek ! „Piruljon az ,ki igy merészel hozzánk szólani !“—diinnyögé a farkas ,a nélkül ,hogy szemeit a hatalmas sashoz fölemelni merészlené . ,Pirulok ,ha akarják önök ,uraim ,mertjobb most pirulni ,mint a merény megbuk asa eseten remegve sápadni ! Határozzon a több- seg bármit ,én annak mindenkor hódolni fogok ;de mondom ,uraim ,óvakodjanak erőszakos rendszabályokhoz folyamodni ! A francia állatok sokkal hatalmasabbak ,mint mi ,mert Franciaország nagy kiterjedésű gyarmataiból egyedül is olly roppant serege állhat síkra a ragadozó állatoknak ,mellyhez a mi csekély erőnket még csak legtávolabbról sem hasonlíthatni ;és ők mégis szellemi eszközökkel ,a hatalmas sajtóval ,akarják méltányosb bánásmódra birni az embereket . Mikép mer-hetnénk tehát mi nyílt erőszakhoz folyamodni ? Uraim ,uraim ,még egyszer :mérsékletet ajánlok önöknek ! A dicső sasnak szavai nem hangzottak el hatás nélkül ;néhány másodrangu szónok érdektelen nyilatkozata után túlnyomó többséggel határzattá lett ,hogy a sajtó által kell az embereket jobb gondolkozásra birni az igazságtalanul elnyomatott szerencsétlen állatok iránt . A „ mikép ?“ iránt azonban számos szónok különböző értelemben hallató magát . Né- mellyek hírlapot kívántak kiadatni ,a francia állatok példája szerint ;de e tervre igen bölcsen jegyzé meg a róka ,hogy az emberek hírlapjai közöl is igen sok bukott már meg az előfizetők hiányzása miatt ,és igy az állatok hírlapja is alig fogná magát huzamosb ideig föntarthatni . Az elnök azt gondoló ,hogy részvények által kellene a hirlapot biztosítani ,és ezen eszme annyira megtetszett a hörcsöknek ,hogy nagy örömmel igy nyilatkozott : ,Ugy van ,uraim ,részvények által ! E hatalmas szóban olly óriási erő rejlik ,hogy vele meg a lehetlenséget is könnyen legyőzhetni . Én részemről örömest ajánlok évenként egy véka búzát ,farkas ur egy pár bárányt adhatna . „Ezt ellenzenem kell ,—kiálta haragra lobbanva a spanyol származású magyar kos ,—fajom érdekében nem szabad illy kegyetlen szándékban megegyeznem . Mintegy fél órányi vitatkozás után csak-ugyan meggyőződött a többség arról ,hogy saját költségén hírlapot teljességgel nem in- dithat meg az állatgyviiés ,s azért az elnök kéretett meg :indítványozna valamelly középutat ,mellyen a gyűlés fönebbi határzatát fo- ganatositni lehetne . % Az elnök köhécselt ,orrát fiivá ,fejét vakará ,s borsónyi cseppeket kezde izzadni ,mert az indítványozásban nem igen nagy gyakorlottsággal birt ;ekkor azonban egy igen tekintélyes arckifejezésű uszkár illedelmes ,de szilárd elhatárzottság bélyegét viselő hangon következőleg hallatá magát ,miután arról meggyőződött ,hogy már senki nem kíván szólani : ,Uraim ,én ismerek egy embert ,ki az állatkínzásnak nagy ellensége ;bízzuk reá ügyeinket ,ő bizonyosan örömmel köz- lendi irományainkat a hatalmas sajtó utján , és úgy minden továbhi aggódás nélkül érhetjük el óhajtott célunkat (Éljen ! Helyes ! Éljen !) A szónok Fripon ur volt ,s inditványa minden ellenzés nélkül elfogadtatott . E pillanatban szörnyű robogással köze- líte valami az erdőből ;a gyűlés megrettent ,s a nyúl rémülve az agár karjaiba veté magát ,a keszeg pedig a harcsa mögé akart báni ,de tévedésből szájába csúszott ,honnan soha nem szabadulhatott ki többé . Ez azonban csak véletlen szerencsétlenség volt ,melly miatt a harcsát teljességgel nem lehetett vádolni . De mi okozá a véletlen zajt ? Az erdőből egy óriási párduc ugrott ki ,és ismert vakmerősége következtében épen az elnöki domb mellett állott meg . Az elnök annyira megijedt ,hogy szemüvegét leejté orráról ,és száz meg száz darabra taposta össze ,minél fogva épen nem csodálhatni ,ha nem birt a gyűlés vége felé olly tiszta átlátással ,minőt az ügyek fontossága olly nagy mértékben igénylett . A párduc ,kissé kifűván ,igen  tiszta csengésű ,ámbár kissé szerfölött erős hangon igy szóla : ,Uraim és rokonim ! Ne csodálják megje-lenésemet ,én is olly jó magyar állat vagyok ,mint bár mellyik tisztelt önök közöl . Úgy van ,uraim ,nem üres hang ezen régi kifejezés :„Párducos magyarok ;én a magyarok eredeti ősi lakhelyéről jövök ,s e helynek nevét csak azért nem mondom meg ,hogy Magyarország történetíróinak ezentúl is legyen min törni fejőket . Egy fecskétől haliám önök tervezett gyűlését ,s azonnal útnak indultam ,hogy határzataikat távol rokonimnak ,és mond-hatom rokoninknak ,megvihessem ,mellyek örömmel készek önökkel a nagy célra együtt munkálkodni . A párduc e nyilatkozatát leirhatlan lel-kesüléssel fogadá a gyűlés ,és egyhangúlag elhatárzá ,hogy a jegyzőkönyvet hiteles má-solatban megküldi általa a távol rokonoknak . Róka ur azonnal aláirást nyitott meg ,lakómára ,mellyel párduc urat megtisztelni szükségesnek gondolá . O maga két tyúkot irt alá ,a farkas két bárányt ,a medve két borjut ,a görény három récét ,s igy a többi ragadozó állatok is ,többet s kevesebbet ,mikép tehet- ségök és hatáskörök engedé . Ez azonban természetesen mély titokban történt ,hogy az érdeklett szelid állatok szót ne emelhessenek ellene . Egy középkorú vörös kandúr félre szó- litá róka urait ,s kérdé :valljon nem illenék é éji zenével megtisztelni párduc urat ,s har-minc fiatal macskát ajánlott ezen célra ,olly megjegyzéssel ,hogy kizárólag szomorú nemzeti hangokra vannak betanítva ;a róka azonban nem tartá ezt mivel ,mint mondá ,az eíféle éjizenék már meglehetősen közönségessé lettek ,s azért máskép kell a ritka .vendéget kitüntetni . Ez alatt a kölcsönös üdvözlések befejeztettek ,,s a róka nyilvánosan inditványo- zá ,hogy a párduc örömteljes jelenlétének megörökitő emlékéül ezen hely párducvölgy- nek neveztessék ,s ezen elnevezés egyszersmind jegyzőkönyvbe iktattassék . Az indítvány dörgő éljen !kiáltások közt fogadtatott el ,s róka ur olly népszerűvé lett általa ,hogy ezentúl minden szava parancs gyanánt telje- síttetett ,annyival is inkább ,mivel az állat urak már bele fáradtak a hosszas gyülése- zésbe ,s illyenkor az emberek közt is tapasztalhatni ,hogy olly indítványokat is vitatás nélkül erősitnek meg ,miket gyűlés elején makacsul ellenzettek volha ,csakhogy hamar a meleg leves mellé szabadulhassanak a gőzös gyülésteremből . Az állatokat ezen elha- markodásuk miatt tehát épen nem vádolhatni . ,Uraim ,—szóla ünnepélyes hangnyomattal róka ur ,—a hajnal közéig ,s akkor osztanunk kell ,hogy tehát ne mondhassák rólunk ,mit az emberek gyűléseiről olly gyakran mondhatni el :„Azt határozták ,hogy majd máskor fognak határozni ,úgy vélem ,ideje mar ,hogy rendes szerkezetbe öntsük határzatainkat . En hihetni reményiem ,hogymeglehetős szerencsesei sikerült felfognom a gyűlés akaratának szellemed ,s azé ]rt ,ha- tárzatalakban ,még egy két inditványnyal is bátor leszek azokat szaporítani . (Halljuk ! Halljuk !) Kérem a jegyzőt ,legyen szíves figyelni : 1) Béke szeretetétől s a kor szelíd szel-lemétől veretve ,a magyarországi állatgyűlés ,franciaországi rokonainak példáját követi ,és nyers erőszak helyett szellemi eszközökkel iparkodik az emberek igazságtalan bánásmódját ,mellyel az állatokat gyötrik ,megszüntetni . 2) E célból az állatok kozol azok ,kik erre magokban tehetséget és hajlandóságot éreznek ,életűkből egyes adatokat s töredékeket fognak Írni ,mellyek olvasása az embereket józanabb gondolkozásra birandják . 3) Az illy beszélykékben igazsághoz szi-gorúan kell ragaszkodni ,s minden sértő ,durva személyeskedést vagy illetlenséget mellőzni ,hogy ez által is példaképül szolgálhassanak az embereknek . 4) A kéziratok tisztán leírva ,lapozva ,bekötve ,és a szerző nevét rejtő jeligés levélke által kalauzolva küldessenek Fripon úrhoz . A jeligés levélke csak a beküldött munka elfogadása esetén fog fölhontatni ;ellenkező esetben pedig fölbontatlanul megéget- tetik . 5) Tisztes Fripon ur — „Kérem ,—vágaközben igen határzott hangon Fripon ur ,—én valóságos jogszerű képviselője vagyok itt az uszkár fajnak ,nem pedig honoratior ,ki csak kegyelemből vehet részt az ülésben ;én tehát a „ tisztes “cím ellen ,megbizóim nevében ,ünnepélyes óvást vagyok tenni kénytelen (Helyes ! Éljen ! Éljen !) ,Igaza van önnek ,uram ,bocsánatot kérek tévedésemért ,—szóla róka ur nem minden árnyéklata nélkül a gúnynak ,ésahatár- zatok elsorozását ekkép folytató : 5) Az uszkár faj érdemes képviselője ,Fripon ur ,a kéziratokat átvevén ,sajtó utján közöltetés végett egy emberhez viendi azokat . 6) Hála fejében azon ember és az illető kiadó lakása előtt egy ebnek sem szabad csaholni . 7) Miután a játékszíni előadások nagy hatást gyakorolhatnak az erkőlcsnemesiiésre ,ez által pedig méltán reménylhetjük az emberek szelidebb bánásmódját kieszközölhetni ,tehát ajánltatik az illető állatoknak ,mellyek t. i. erre magokban hajlandóságot érzenek ,hogy minden héten legalább egy szavaló és egy éneklő színielőadást tartsanak ,mert bizonyosan a legvadabb farkas szíve is megin- duland ,midőn valamelly hatásteljes drámában az anyajuhot kesergni látandja a farkas által kegyetlenül meggyilkolt bárány fölött ;s hol azon vad állat ,mellyet könyukre ne lágyítana az elvesztett kedves fölött siránkozóérzékeny macskának kesergő dala ! (Éljen ! Éljen !) 8) Mivel azonban mindenütt rendnek szükséges uralkodni ,tehát ezen műkedvelő szinésztársaság igazgatására a mai gyűlés tisztelt elnöke kéretett meg ,rendezőül pedig a róka neveztetett ki . (Helyes ! Éljen !) 9) Három év múlva a mai elnök ,róka vagy Fripon ur ,a mellyik t. i. akkor még életben leend ,gyűlést fog hirdetni ,s előter- jesztendi az addig folyvást szorgalmasan Írandó jegyzőkönyvet ,hogy azután a netalán szükségesekre nézve bölcs belátása szerint intézkedhessenek a magyarországi állatok . 10) Azon gyűlésre párduc ur előleg is hivatalos . 11) E jegyzőkönyv szinte sajtó utján hirdettessék ki Fripon ur által . 12) Az elnök urnák szíves fáradozásáért örömteljes hálát szavaz a gyűlés . —(Éljen !Éljen ). A kakas kukorikolt ,s a gyűlés eloszlott ;a mi azonban nem minden baj nélkül esett meg ,mert biícsuzáskor róka ur ollyfor- rón szorította kebléhez a gúnárt ,farkas ur pedig a kos urait ,hogy ezek szegények azonnal kiadók parajokat ;a min azonban nem kell megütközni ,mert csiga ur állítása szerint illyesmik a francia állatok gyűlésén is történtek . ,Volt ön már zöldben ? —„Mikor megy ön zöldbe ? —“E két kérdés száz meg százszor ismételtetik Budapesten ,május első napjától legalább is September elejéig . Boldog és boldogtalan ,szegény és gazdag ,fiatal és öreg ,polgár és nemes ,négy egész álló hónapig folyvást ezen kérdést intézgeti egymáshoz ,s száz eset közöl kilencvenkilencben bizonyosan „Igen !u vagy „Holnap !“ —válaszol tátik e kérdésre . És ugyan mi isten csodáját értenek ezen „zöld “kifejezés alatt ? Olly kellemes ,olly kimondhatlan édes ,és olly leirhatlan gyönyört ,mellyet élő testi szemekkel szükséges megtekintenünk ,ha arról valódi fogalmat óhajtunk magunknak szerezni ,mert puszta szavakkal olly mennyeiélvezetet illőképen előadni teljességgel nem lehet . Rázzuk le szemeinkről a zsibbasztó álomnak önsúlyú szárnyait ;úgy is rég tartja már lealázó bilincsben lelkünket ...keljünk föl bátor ugrással a tespedő nyugalom erőgyilkoló párnái közöl ;mossuk ki a hosszas behunyás- tól világossághoz szokatlan szemeinket ,és közepébe vessük magunkat a pezsgő életnek ,ha ...a „ zöld- “böl elmaradni nem akarunk . Előre tehát ...! Az utcák még jóformán néptelenek —pedig milly gyönyörű májusi ,és mi több vasárnapi reggel viradt föl az ikervárosra ! —A hétköznapi munka után édes a nyugalom ,az igaz ;de rendkívül hosszas álom nem ujitja meg ,hanem inkább eltompitja az erőt . Föl teháit ,rost emberek ,föl ,és örvendjetek az életnek addig ,mig lehet ! A városház tornyán ötöt kong az óra ...kocsizörrenés lesz hallható ...egy tejesasz- szony közelít s lerakja csinosra súrolt edényeités derekasan habargatja tejét ,hogy jól összevegyüljön a vízzel . Más oldalról üveges hintó robog elő ...egy földszinti ház előtt megállapodik ...a ház ajtaja kevés pillanat múlva megnyílik ...egy öreges ur vigyazva lép ki a házból és hintájába suhan . Az ablak függönyei mögül két tüzes fekete szem búcsút villog utána ... Egészségére ,öreg ur !ké- szitse ön a pénzt a harangozó számára . Egy bérkocsis vágtatva jő a Hatvani-utcából ,egy nagy ház kapuja előtt megállapodik ,csönget ,káromkodik és újra csönget ;a kapu megnyílik ,a házmester álmosan dörzsöli szemeit ,a bérkocsis a házba megy .